Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-22 / 194. szám, kedd

10 Interjú - hirdetés UJSZO 2006. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Nagy Ildikó: „Akkor várható el magasabb hallgatottság a magyar adástól, ha lényegesen javulnak a vételi lehetőségek, illetve ha minőségi tartalmat közvetít" Véget kell vetni a rutinszerű munkának a rádióban Nagy Ildikó tizenhat évig dolgozott a magyar adásban, hat évig tagja volt a rádiótanácsnak is (Somogyi Tibor felvétele) 1976 óta van a pályán, tíz éven át volt a Kossuth rádió pozsonyi tudósítója, a kevés profi szlovákiai magyar új­ságíró egyike. Most főszer­kesztőként tért vissza oda, ahol annak idején friss dip­lomásként megkezdte szak­mai pályafutását. Nagy Ildi­kót, a Szlovák Rádió nemze­tiségi adásainak adóigazga­tóját kérdeztük terveiről. RÁCZ VINCE Milyen elképzelésekkel fog­lalta el hivatalát? Én régi-új rádiósként jöttem ide vissza, 16 évig dolgoztam a magyar adásban, tehát a kollé­gákat, a viszonyokat és a rádiós munkát elég jól ismerem. A ki­lencvenes években hat évig tagja voltam a rádiótanácsnak. Konk­rét elképzeléseim vannak arról, milyennek Ŕell lennie egy rádió­adónak, és tudom azt is, mi az, ami most még hiányzik a magyar adásból. Három elvet fogalmaz­tam meg magamnak. Az egyik és legfontosabb alapelv, hogy időszerűnek kell lennünk, mert a rádiónak az a nagy előnye a té­vével és a lapokkal szemben, hogy szinte azonnal tudósíthat az eseményekről. Ezt az előnyt kellene feltétlenül kihasznál­nunk. A másik alapelv a nyelvi tisztaság. Nem könnyű szlováki­ai magyar újságírónak lenni, ez az írott és elektronikus sajtóra is vonatkozik. Erős szlovák nyelvi hatásnak vagyunk kitéve. Nehe­zíti a magyar adás helyzetét, hogy nincs nyelvi lektora. Nin­csenek könnyű helyzetben a szerkesztők. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nekünk példát kell mutatnunk, sőt, az egész szlovákiai magyar sajtónak pél­dát kell mutatnia a nyelvhaszná­latban. A kollégáknak mindene­kelőtt azt tanácsolom majd, hogy próbáljanak időt szakítani szépirodalmi művek és a ma­gyarországi sajtó olvasására. Az olvasás egyrészt segít a szakter­minológia elsajátításában, más­részt nyelvi biztonságot ad. A nyelvi tisztaság és biztonság nö­veléséhez természetesen az kell, hogy rendszeresen értékeljük a műsorokat a szerkesztőségen be­lül és kívül is. Csak így küszöböl- hetők ki a hibák. Szükség van a szakmai közeg odafigyelésére. A harmadik alapelv a szakmaiság. Ezzel kapcsolatban el kell mon­danunk, kevés tájainkon a kép­zett újságíró. Az megy újságíró­nak, aki érez magában valami­lyen késztetést, vagy érdeklődik az élet különféle területei iránt. Nincs szakmai továbbképzés, hi­ányzik a konkurencia. Az újság­írást tanulni kell, nem biztos, hogy az embernek a vérében van. Ha az említett három alap­elvet sikerül átültetni a gyakor­latba, természetesen lépésről lé­pésre - egyik napról a másikra nem lehet, hiszen nagyon sok a beidegződés, jellemző a rutin­szerű hozzáállás -, és ha sikerül elfogadtatni a kollégákkal is, ak­kor elégedett leszek. Lát-e esélyt arra, hogy javul­janak a munkakörülmények a magyar adásnál, tervez-e mű­szaki fejlesztéseket? Mindenképpen szükség lesz a műszaki fejlesztésekre, elsősorban modernebb számítógépek beszer­zésére. A szerkesztőségnek nincs elég PC-je, ráadásul a jelenleg használatosak műszaki színvonala sem megfelelő. Az elkövetkező hó­napokban sajnos biztosan nem lesz mód fejlesztésre, az új vezér- igazgató, Müoslava Zemková ugyanis nagyon komoly takarékos- sági intézkedéseket vezetett be, mivel korábban nagy volt a pazar­lás, és a rádió hatalmas, több száz­milliós deficitet halmozott fel. Mi­vel ezt a hiányt le kell faragni, je­lenleg még nem számíthatunk ar­ra, hogy új magnókat, új számító­gépeket kapunk. Ettől függetlenül odafigyelek erre, és azon leszek, hogy hamarosan, mondjuk, fél-egy éven belül a többi szerkesztőség­hez hasonlóan a magyar adást is ellássák a szükséges műszaki be­rendezésekkel. Mindenképpen el kell érnünk, hogy ne legyen műszaki akadálya a jó munkának; ne legyen gond az, hogy nincs egy mikrofon, egy magnó, vagy éppen rossz. Mindez ne lehessen kifogás. Ha adott lesz az infrastrukturális háttér, már csak az emberi tényező lesz a döntő. Lesznek-e változások a mű­sorstruktúrában, a programkí­nálatban? Jövő év január elsejétől ko­moly változásokra kerül sor az egész rádióban. A strukturális változások természetesen érintik a Pátriát is. Mivel ez az egész do­log még nagyon képlékeny, konkrétumokról nem tudok, de nem is akarok beszámolni. Annyi bizonyos, elsősorban minőségi változásra van szükség. A minő­ségi változás egyben azt jelenti, új műsorok indulnak. Bizonyos műsorok meg fognak változni, az is lehet, hogy megszűnnek, lerö­vidülnek, új szerkesztőket kap­nak. A rutinszerű munkának vé­get kell vetni. Abban bízom, hogy az új munkatársak, akik kezdet­ben nyilván külsősként vesznek részt a műsorszerkesztésben, fel­pezsdítik majd a szerkesztőség munkáját. Nyilván új ötleteket hoznak magukkal, és egy idő után komoly konkurenciát jelen­tenek majd a már itt lévő szer­kesztőknek. Mindez arra ösztön­zi majd a munkatársakat, hogy elgondolkozzanak, mit és ho­gyan lehetne jobbá tenni. Az egyik elképzelés szerint reggel hattól kezdene sugározni a ma­gyar adás, ún. prime time-ban, vagyis fő műsoridőben. Nem rossz ötlet, de egyelőre kérdés, van-e ehhez elég emberünk, egy­általán, hajlandók-e a szlovákiai magyar hallgatók abban az idősávban is hallgatni minket. További kérdés, képesek leszünk- e a napi tizenkét órát jó minő­ségű műsorral megtölteni, elen­gedhetetlen ugyanis a műsorok minél magasabb színvonala. Mit kíván tenni a hallgatott­ság érdekében, mivel szeretné megszólítani a fiatalokat? Hall­gatóik zöme kistelepülésen élő nyugdíjas. Komoly feladat növelni a hall­gatottságot, de azt csak úgy le­het, ha tudjuk, mit akarunk, mi­vel akarjuk megcélozni a közön­séget. Ne feledjük el, a konku­rencia jelentős: a dél-szlovákiai hallgatót már megcélozták a ma­gyarországi kereskedelmi rádi­ók, a hazai adók is erős verseny­társat jelentenek. Előnyünk, hogy a magyar adásnak van egy­fajta hagyománya, a hallgatóink szolidárisak velünk. Ezzel a szo­lidaritással azonban nem szabad visszaélnünk, cserébe nyújtani, kínálni is kell valamit. A múlt­ban nem igazán sikerült megszó­lítani a fiatalokat és a középkor- osztályt, ez a felmérésekből is ki­derül. Legtöbb hallgatónk idős ember. A hallgatók átlagéletkora a magyar adás esetében a legma­gasabb: főleg ötven éven felüliek hallgatnak minket, és ez így ön­magában nincs jól. Nekünk a fia­talokra is szükségünk van. Elsősorban vonzó ifjúsági műso­rokkal szeretnénk növelni a fia­talok arányát a hallgatótábo­runkban. Fontosnak tartjuk a harmincon felülieket is, számuk­ra olyan műsorokat szeretnénk készíteni, melyekből tájékozód­hatnak a mindennapi köz­ügyekről, az őket érintő szociális kérdésekről, az ország gazdasági helyzetéről, a politika aktuális eseményeiről. Egyébként - záró­jelben jegyzem meg - úgy ér­zem, egy kicsit túlpolitizált a magyar adás. Nyitni kell továbbá az európai ügyek felé is, illik tudni arról a helyről, ahol élünk. Szavai arra utalnak, hogy el­bocsátások helyett a személyi állomány bővítésével számol. December végéig létszámstop van a rádióban, állományba sen­kit sem lehet felvenni. A külső munkatársak körét azonban le­het bővíteni. Nos, szeptembertől mi is ezt tervezzük. Biztos va­gyok benne, találunk megfelelő jelölteket. Feltételezem, január­tól az állomány is gyarapodhat, hiszen a bővülő műsoridő is ezt követeli. Pillanatnyilag minden­ki leterhelt, a jelenlegi munka­társakat már nem lehet újabb feladatokkal megbízni. Fizikai­lag képtelenség, hogy további műsorokat vállaljanak. Ez u- gyanis nem futószalag melletti, hanem szellemi munka, szükség van a feltöltődésre. Elbocsátások nem lesznek a magyar adásnál. Mit a helyzet a hallhatóság­gal? Középhullámon nehéz lesz űjabb hallgatókat megnyerni. Ez a következő nagy feladat. Tudom, hogy többnyire rossz minőségben, középhullámon su­gárzunk. Érsekújvárott ugyan van egy kis hatótávolságú URH adótorony, de csak kis lefedett­séget biztosít. A pályamunkám­ban is megfogalmaztam, akkor várható el magasabb hallgatott­ság a magyar adástól, ha lénye­gesen javulnak a vételi lehetősé­gei, illetve ha minőségi tartal­mat közvetít. Nos, az ultrarövid hullámhosszra való átállás ha­marosan megtörténik, igaz, va­lószínűleg fokozatosan, a tervek szerint január elsejétől. A rádió vezetése ennek szerencsére nagy figyelmet szentel. Egyébként el kell, mondjam, úgy érzem, sem­miféle rosszindulat nincs a Szlo­vák Rádió vezetőségében a ma­gyar adással szemben, sőt. A Pátria szerves része a közszolgá­lati médiumnak, nincs szó az esetében kirekesztésről, bármi­féle negatív viszonyulásról. A bérezés terén ugyan lényeges el­maradások vannak, de az nem a jelenlegi vezetés bűne. Én ter­mészetesen azon leszek, ne ma­radjunk le semmiben a többi szerkesztőség mögött. Milyen feladat hárul egész pontosan Lovász Attilára, a Va­sárnap korábbi főszerkesztőjére? A rádió vezérigazgatójának nemzetiségi tanácsadójaként rész­ben a kassai, nemzetiségi, etnikai adások szerkesztőségének mun­káját felügyeli majd, részben az új struktúra megalkotásában vesz részt. A mi együttműködésünk ab­ból áll, hogy közösen találjuk ki az új struktúrát. Berlitz Do you speak Berlitz English? German? Italian? Slovak? ndividuá/i Már 1905 - ben 100 kihelyezett részleggel rendelkezett szerte a világon ° ° Saját taneszközök ° ° Ma a világ 62 országában 500 központtal rendelkezik ° ° Egyéni oktatás ° 0 Nemzetközileg elismert oklovél ° 0 Kis csoportos oktatás 3 - 4 fö részére ° ° Egyedi oktatási módszer ° További információ a 0908 753 497-es telefonszámon TÖBB, MINT 40 MILLIÓ EMBERT TANÍTOTTUNK MEG IDEGEN NYELVRE. A BERLITZ MEGTANÍTJA ÖNT IS! BP-6-13718

Next

/
Thumbnails
Contents