Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-21 / 193. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 21. Gazdaság és fogyasztók 7 A hazai mézfogyasztás olyannyira alacsony, hogy az idei gyenge hozam is bőven fedezi szükségleteinket Nem édes a hazai méhész élete A hazai kereskedők a virágméz kilójáért mindössze 40 koronát kínálnak, aki viszont exportálni akar, an­nak a nyomott árú távol-keleti pancsolt mézzel kell felvennie a versenyt (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Gyengébbre sikere­dett az idei, az augusztus 15-ével záruló méztermelé­si idény. Néhány év leforgá­sa alatt csaknem felére csökkent a méhcsaládok száma Szlovákiában, a ter­melés szintén látványosan visszaesett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai méhésztársadalom oszlopos tagjának tartott Jókai Ti­bor zselizi méhész szerint az idei országos összhozam mindössze 2,5 ezer tonnára tehető, szemben az átlagos évek 4-5 ezer tonnás hozamával. A visszaesés legfő­képpen az időjárás, a késői kitava­szodás számlájára írható, ugyan­akkor az ágazatot évek óta sújtja a méhésztársadalom elöregedése, minek következtében néhány év leforgása alatt csaknem felére csökkent a méhcsaládok száma Szlovákiában. A hazai mézfogyasztás olyany- nyira alacsony, hogy az idei gyenge hozam is fedezi szükségleteinket. Sőt, a kitermelés csaknem felét külföldi piacokon kell értékesíte­nünk. A nemzetközi mézpiac még szunnyad, a felvásárlási láz még nem indult be. A hazai kereskedők a méhészeknek egyelőre filléreket, a virágméz kilójáért mindössze 40 koronát kínálnak, az akácmézért maximum 70 koronát. Egy fokkal jobb helyzetben vannak a kister­melők, akik nem a viszonteladó­nak adják a mézet, hanem is­merőseik körében értékesítik azt. Legfőbb exportpiacunk az Euró­pai Unió, amely mézből nem önel­látó (fogyasztásának csaknem 50 százalékát importból szerzi be). Ezt a helyzetet lovagolja meg az eu­rópai mézlobbi, amely olcsó, ám lé­nyegesen gyengébb minőségű tá­vol-keleti nektárt importál, leszo­rítva ezzel az összehasonlíthatatla­nul jobb minőségű európai mézek árát. Ez a mézlobbi - állítják a sza­kértők - olyannyira befolyásos, hogy egyelőre uniós szinten sem le­hetséges kötelező érvényű jogsza­bályba iktatni a mézek vegyítését, pontosabban a rossz minőségűnek a feljavítását minőségi méz hozzá­adásával. Ennek pedig legfőkép­pen a magyar és a szlovák méhé­szek látják a kárát. Ez ellen tilta­koztak tavasszal Brüsszelben az érintett országok méhészei, ám ígéreteken túl egyelőre mást nem tudtak kiharcolni. Miközben az EU beengedi pia­cára a gyengébb minőségű távol­keleti nektárokat, a mézeket szi­gorúan ellenőrzi, nem tartalmaz- nak-e antibiotikum szermarad­ványokat, mert ezek alkalmazása az EU-ban tiltott. Sajnos, néhány szlovákiai termelő és forgalmazó miatt egy-két éve az egész szlo­vákiai méhészet rossz fénybe ke­rült. Mária Kantíková, az állami­lag elismert alsókubini szaklabo­ratórium igazgatója szerint az idén vizsgált minták között is jócskán voltak olyanok (a minták 23 százaléka), amelyek megbuk­tak a szermaradvány-próbán. A szlovákiai méhészek szövetségé­nek vezetői nem cáfolják, hogy a méhészek között is vannak, le­hetnek olyanok, akik kijátsszák a jogszabályokat, esetleg megpró­bálják korábbi (még az EU-s kor­szak előtti) mézkészleteiket most piacra dobni, antibiotikumtól mentes mézzel vegyítve eladni. Ugyanakkor arra figyelmeztet­nek: az idén vizsgált minták még tavalyi vagy a korábbi kelte­zésűek. Ľudovít Gál szerint a megoldás lehetősége az állat­egészségügyi felügyelet kezében van, amely nem használja a bír­ságolás eszközének teljes tárát. A méhészszövetség elnöke szerint nem csupán a szűrőn fennakadt mézszállítmányt kellene bevo­natni és megsemmisíteni, hanem a renitens méhészek és forgalma­zókat azzal is büntetni kellene attak, hogy nevüket nyilvános­ságra hozzák, (gyor) A most csalódott kisbefektetők döntéseik meghozatalakor sokszor a múltbéli teljesítményekből indulnak ki Napjainkban újra eljött a pénzpiaci alapok ideje HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az utóbbi hónapok­ban a nyíltvégű alapok minden fajtája negatív eladási szaldóval zárja a hetet. A kisbefektetők el­adják részvényes, kötvényes és pénzpiaci jegyeiket, holott az utóbbi ma már jó befektetésnek bizonyul. Ez a magatartás egyér­telműen az alapok rossz teljesít­ményére vezethető vissza, ugyan­is kisbefektetők döntéseikkor sok­szor a múltbéli teljesítményekből indulnak ki. Ami azonban a pénz­piaci alapokat illeti, a nehéz időszaknak már lassan vége. A fo­lyamatok jobb megértéséhez szükséges egy rövid magyarázat: A rövid lejáratú értékpapírok, a kincstárjegyek árfolyamát legin­kább a központi bank által megáll­apított kamat befolyásolja, hoza­muk leginkább annak mértékéhez közelít. Ha az alapkamat csökken, a kincstárjegyek értéke nő, mert kibocsátásuk idejében még maga­sabb hozamra szóltak. Az újabban kibocsátott kincstárjegyek aztán mindig az aktuális kamat alapján árazódnak. Mivel ezeknek a kincs­tárjegyeknek általában 3 hónapos a futamidejük, megközelítőleg ennyi idő kell, hogy mindez az eb­be befektető alapok hozamán is meglátszódjon. Kamatemeléskor fordított a folyamat, ha az alapka­mat mondjuk 4,5 %, a korábbi 3,5 % hozammal kibocsátott kincstár- jegy piaci értéke is alacsonyabb. Ma a kamatemelési ciklus köze­pén járunk. Ránézve a pénzpiaci alapok teljesítményére látható, hogy meghaladják a kötvényese­két. Meg lehet figyelni továbbá azt is, hogy a pénzpiaci alapok 3 havi hozama nem a fele a 6 havinak, ha­nem annál több és a féléves is több mint a duplája az évesnek. Ez azt jelenti, hogy a pénzpiaci alapok új­ra gyorsulni kezdtek, és ahogy egy­re több magasabb kamatozású kincstárjegyet vesznek, a folyamat még folytatódni fog. Amit a kincs­tárjegyek kereskedésénél elmond­tunk, nagyrészt érvényes a kötvé­nyek, a 3,5 vagy 10 éves értékpapí­rok hozamára is, de ott ez a kie­gyenlítődési időszak hosszabb. A pénzpiaci alapok a lehető leg­biztonságosabb alapok, negatív teljesítményük csak rövid ideig tarthat. A lekötött betétek legjobb alternatívái, előnyük velük szem­ben az, hogy a megtakarításhoz mindig hozzá lehet férni, és közel 1 millió koronás betét hozama még beleférhet az adómentes sáv­ba. De ne feledjük, akármüyen biztonságos befektetésről van szó, ahhoz mindig járul bizonyos koc­kázat és itt is fontos, hogy ne döntsünk elhamarkodottan. Az ilyen alapokban 2-3 évig érdemes tartani a pénzt, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések. A háztartási műszaki cikkek kategóriájában folyamatos az áresés, emellett csökken a gépek fogyasztása Egyre takarékosabb üzemmódú gépeket veszünk ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hosszú évek után ta­valy először esett vissza Szlovákiá­ban, ha csak kis mértékben is (3- 4%-kal) a tartós háztartási műsza­ki cikkek forgalma. Úgy tűnik, a rendszerváltás idején vásárolt ter­mékek lecserélésének hulláma le­vonult, most már a csúcsminőség kányába fordulunk. Vajon mi jel­lemző az ún. fehér technika (jég­szekrény, sütő, mosógép, mosoga­tógép, fagyasztó, stb.) hazai pia­cára? Stanislav Krátky, az Electro­lux Slovakia vezérigazgatója sze­rint a vásárlók örömére tartóssá vált az áresés, a növekvő energiaá­rak miatt egyre takarékosabb gé­peket vásárolunk. Az áresésre pél­da, hogy míg 2001-ben egy 2 kompresszoros, nagykapacitású kombinált jégszekrény átlagosan 36 ezer koronába került, addig napjainkban már csak 27 ezerbe, a nívós mosogatógépek esetében pedig 2003-ban 27 900 korona volt az átlagár, idén pedig csupán 12 700 korona. Talán még izgal­masabb a korszerű gépek fogyasz­tásának visszaesése: Stanislav Krátky adatai szerint az elmúlt 10 évben a mosógépek vízfogyasztása átlagosan 87%-kal mérséklődött, a mosogatógépek esetében a megta­karítás 37%-os, a tartós háztartási cikkek áramfogyasztása pedig a vizsgált időszakban 25%-kal esett vissza. Arról nem is szólva, hogy a környezetvédelmi szempontok is jobban érvényesülnek; ma már a nagyobb termékek 75%-a reciklált anyagból készül, és az európai uni­ós előírások értelmében nem tar­talmazhatnak környezetszennyező elemeket (kadmium, higany és ólom). Bár látszólag minden átla­gos háztartásban megtalálhatók a legfontosabb műszaki cikkek, azonban még műidig vannak be­töltetlen piaci szegmensek. Az Electrolux felmérése szerint ná­lunk csupán a háztartások alig másfél százalékában működnek mosogatógépek, miközben Cseh­országban ez az arány már 10%. A svéd Electrolux csoportba, amelybe az Electrolux, az AEG- Electrolux, a Zanussi és a Husqvar- na márka tartozik, Szlovákiában a háztartási műszaki cikkek szeg­mensében 30% körüli piaci része­sedéssel rendelkezik. A társaság régiónkban 7 gyárat üzemeltet, Lengyelországban négyet, Ma­gyarországon kettőt (Jászberény és Nyíregyháza) és Romániában egyet, (shz) Az elkövetkező évek trendjei ♦ Növekszik a magas színvonalú háztartási gépek iránti igény. ♦ Ezzel párhuzamosan a technológiai bravúrok szerepe háttérbe szorul. ♦ A közép- és a nyugat-európai vásárlók szokásai kiegyenlítődnek. ♦ A garanciális idő utáni javítások szerepe mérséklődik. ♦ A termékek lecserélése felgyorsul, a mostani 12-17 évről 8-10 évre. ♦ A lakosság elöregedése miatt egyszerű, nagy kijelzőjű gépekre van szükség. Az Általános Hitelbank (VÚB) magasabb kamatot ad Újszerű családi hitelnyújtás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyre nő a lakosság vásárlókedve, ezt tükrözi az a tény is, hogy mind kelendőbbek a fogyasztói hitelek. Az Általános Hitelbank (VUB) felmérése sze­rint míg 2005 decemberében a háztartások hitelállománya össze­sen 166,6 milliárd koronára rú­gott, addig 2006 végén már 50 milliárddal több lesz, 216 milliárd korona. A Szlovákia második leg­nagyobb pénzintézetének számító VÚB felméréséből kiderül: a mun­kaképes lakosság 42 százaléka, azaz legalább 1,2 millió fő a kö­zeljövőben vásárlási, lakásfelújí­tási céllal bankkölcsönt tervez fel­venni. Ebből 770 ezer fő havi 2000 korona, 420 ezer fő pedig havi 1000 korona törlesztőrészle­tet tudna állni. A bank a jelentős potenciális igény láttán kidolgozta a rugal­mas családi kölcsön koncepcióját, melynek lényege: az augusztus 15-től felvehető kölcsön 400 ezer koronáig kezes nélkül igényel­hető. „A családi kölcsön újdonsá­ga, hogy a hitel egy részét nem kell visszafizetni. Például, ha egy kétgyermekes apa 100 ezer koro­na kölcsönt vesz fel, akkor a bank egy év elteltével a családtagjai után 1-1 százaléknyi hitel vissza­fizetésétől eltekint, ami esetében 3 százalék, azaz 3000 korona” ­magyarázta a lényegét Dana Kondrótová, a VÚB termékme­nedzsmentjének igazgatója. Az 1 százaléknyi összeg visszafizetése a hitelt felvevő családban élő gyermek 25 éves koráig érvényes. A bank emellett reagál a jegy­banki alapkamat folyamatos nö­vekedésére, ami az emelkedő bankbetétekben ölt testet. Mától a VÚB 24 havi lekötésű határidős betétet dob a piacra, amely 3000 koronánál magasabb lekötés ese­tén évi 4 százalékos kamatot ga­rantál, azaz 2 év alatt 8 százalé­kot. Ez napjainkban a határidős betétek piacán a legkedvezőbb ajánlat. Az Általános Hitelbank a 4 százalékot abban az esetben is garantálja, ha esetleg időközben csökkenne a jegybanki alapka­mat nagysága. A bankbetétek ka­mata természetesen más pénzin­tézetek esetében is kúszik felfelé, napjainkban három bank is kínál 4 százalékot ostromló betéti ka­matot. Végezetül az Általános Hi­telbank a potenciális ügyfelek vá­lasztási döntését is javítani kí­vánja, ezért Befektetés ésszerűen címmel brosúrát ajánl a fiókjai­ban, amelyből többek között megtudható, milyen befektetési alapok közül érdemes választani, milyen kockázatokkal kell szá­molni e számunkra új lehetőség esetén, emellett hasznos taná­csokat nyújt a kezdőknek, (shz) ______ PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Regionális kurzushatások JURAJ M1TOŠ1NKA A hazai fejlemények az elmúlt napokban érdemben nem befo­lyásolták a korona árfolyamá­nak alakulását, még a pozsonyi repülőtér privatizációjának leál­lítása, vagy a második negye­dévben mért gyorsabb gazdasá­gi növekedésről szóló makroa­dat sem ingatta meg a koronába vetett bizalmat, ehelyett a regio­nális hatások érvényesültek. A hét elején 37,450 korona/euró kurzuson állt a hazai fizetőesz­köz, napközben régiós hatások­ra 37,500 Sk/euróra gyengült. Kedden folytatódott ez a trend, ami csupán akkor tört meg, ami­kor az amerikai dollár gyengül­ni kezdett az euróhoz viszonyít­va. Szerdán és csütörtökön szin­te aludt a hazai pénzpiac, mind­össze minimális árfolyammoz­gásokról számolhatunk be. Pén­teken viszont kiderült: a magyar konvergencia-program, amely az euró bevezetésének koncep­cióját tartalmazza, még a várt­nál is későbbre tolja ki az euró bevezetésének lehetőségét, ami rögvest 4 forinttal rántotta vissza a forinttal rántotta vissza a forint/euró kurzust, és a magyar fizetőeszköz 1 havi mélypontra süllyedt. Ennek ha­tására a korona is gyengült, mégpedig 37,500 Sk/euró szint­re. Az utóbbi időszakban a hazai fizetőeszköz árfolyamát nem a hazai, hanem a nemzetközi tör­ténések befolyásolják, való­színűleg így lesz ez e héten is. Prognózisunk szerint az előt­tünk álló héten a korona kurzu­sa 37,300 és 37,700 Sk/euró kö­zötti sávban fog mozogni. Boris Somorovsky, a Tatra banka ve­zető elemzője úgy látja, ha a ko­rona kitör a feltüntetett sávból, akkor akár 20 fillérrel is gyen­gülhet vagy erősödhet a korona, attól függően, hogy a gyengülés vagy az erősödés válik uralko­dóvá. A szerző az OTP Banka Slo­vensko pénzügyi elemzője. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 37,394 Lenqyel zloty 9,670 Anqol font 55,495 Maqyar forint (100) 13,837 Cseh korona 1,338 Svéd korona 4,067 Dán korona 5,012 Szlovén tollár (100) 15,606 Japán ien (100) 25,228 Svájci frank 23,670 Kanadai dollár 26,066 USA-dollár 29,265 ___________ VÉTEL-ELADÁS Ban k euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,53-38,53 28,46-30,12 1,31-1,37 12,91-14,21 OTP Bank 36,56-38,47 28,48-30,05 1,30-1,37 13,05-14,06 Postabank 36,56-38,50 28,55-30,09 1,31-1,37 11,75-15,35 Szí. Takarékpénztár 36,57-38,45 28,48-29,97 1,30-1,37 12,88-14,10 Tatra banka 36,55-38,51 28,49-30,01 1,31-1,37 12,94-14,00 UniBanka 36,59-38,51 28,50-29,99 1,30-1,37 13,14-13,83 Általános Hitelbank 36,58-38,54 28,55-30,08 1,30-1,37 12,99-13,99 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents