Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-18 / 191. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com Levélhullató betegségek veszélyeztetik fáinkat A bogyósok kezelése a nyár második felében TÓTH MIKLÓS Rajzik a káposzta bagolylepke nyári nemzedéke, utórajzása előreláthatólag szeptember közepéig tart Káposztafélék nyárvégi védelme A káposzta bagolylepke kártétele (A szerző archívumából) Gyakori emberi hiba, hogy a termés betakarítása után nem fi­gyelünk növényeinkre, nem véde­kezünk a nyár végi fertőzések el­len. Ebben a tekintetben a bogyó­sok kétszeres hátrányt is elszen­vednek, mert korán betakarítjuk azokat, illetve a jelenlegi értékesí­tési helyzetben semmi nem inspi­rálja a termelőket, hogy tartsák rendben ültetvényeiket. Gyakorlatüag a bogyósok szüre­telését július végére befejeztük. A szüretet megelőző és a szedés időszakában nem folytathattunk növényvédelmet a fogyasztók egészsége érdekében, s ebben az időszakban több betegség és kár­tevő is felszaporodott, amelyek már a jövő évi termesztést vesz­élyeztetik. Málnában a didimellás és az elzinoés vesszőfoltosság tü­neteit láthatjuk. Az elzinoés foltos­ság jellegzetessége a viszonylag kis méretű (pár milliméteres) lilás színű, de szürke közepű foltok a hajtások felső harmadában, a fá­sodó vesszők felső felében szür­késfehér foltok. A didimellás fol­tosság lényegesen nagyobb mé­retű, ovális, lilás színű foltokat mutat, amelyek közepe fokozato­san kiszürkül. A vesszőt a beteg ré­szen átvágva a tünet csak a kére­gig terjed. Tavaly erős volt a lep- toszfériás betegség, de az idén ez sem okozott súlyos fertőzéseket. Ennek tünetét a vesszők alsó ré­szén, gyakran a talaj közelében ta­láljuk, nagy kiterjedésű sötétbarna foltok formájában, a vesszőn ezek a foltok kiszürkülnek. Lényeges tünet, hogy a vesszőt átvágva lát­hatjuk, a betegség egészen a bél­szövetig terjed (megbámult fa- és háncsrész). A betegség terjedését a mechanikai sérülések, a málna vesszőszúnyog kártétele, elősegí­tik. A málna termesztésének fon­tos technológiai eleme a letermett vesszők kivágása. Ezt már most le­het, sőt ajánlott elvégezni. Ezzel a munkával egy menetben elvégez­hetjük az idei hajtások válogatá­sát, a málnasor ritkítását. Vágjunk ki minden beteg, sérült hajtást, te­gyük szellőssé az ültetvényt. A ki­vágást kövessen egy permetezés, amely elsősorban a betegségek el­len irányul, használhatjuk a réz­tartalmú, kaptán, mankoceb ható­anyagú készítményeket. Ezzel a vesszőszúnyog ellen is védeke­zünk. Felszaporodott a takácsatka is, ellene speciális atkaölőszert használhatunk (pl. flufenzin ható­anyag tartalmú). A ribiszke és köszméte ültetvé­nyekben a levélhullató betegsé­gek károsítanak, egyelőre még csak gyenge vagy közepes szinten. A jövő évi termés megalapozása érdekében ezek ellen is ajánlott védekezni, mankoceb hatóanyagú készítménnyel egy, vagy két ala­kalommal. Szerencsére az ameri­kai lisztharmat az idén nem oko­zott súlyos gondot, ha valahol mégis kárt okoz, ott dinokap ha­tóanyagú készítményt használha­tunk a szüret után. Intenzíven raj­zik a ribiszke szitkár, amely a vesszőkre a rügyek tövére, vagy elágazások közelébe rakja tojása­it. A védekezésre a környezetkí­mélő diflubenzuron, fenoxikarb, lufenuron, esetleg a BT hatóanya­gú készítményeket használhatjuk. A takácsatka ellen a málnánál le­írtak szerint védekezhetünk. A szamóca ültetvényekben a le­vélbetegségek közül jellemző a mikoszferellás levélfoltosság ter­jedése. A nyári hőségnapokon megállt a felszaporodása, de a nyár végi kissé hűvösebb, csapa­dékosabb körülmények között is­mét támad a betegség. Megelőzé­sére egy egyszerű agrotechnikai eljárást alkalmaznak, a lomboza­tot lekaszálják. (MR) A szerző növényvédelmi szak­értő A káposzta hemyókártevői az ültetéstől a betakarításig veszélyeztetik a termesztést A megtámadott növényi rész általában fogyaszthatatlan- ná, értékesíthetetlenné vá­lik, ezért a káposztafélék vé­delmében a kártétel meg­előzésére törekedjünk. CSERES ZOLTÁN A nyár derekán gyakran észlel­hetjük a káposztaföldek közelében a fehér szárnyú lepkefajokat, éspe­dig a repcelepkét valamint a kis és nagy káposztalepke második gene­rációját. A bagolylepkék rejtett életmódjuk miatt ritkán láthatók. Lárváik és kártételük azonban an­nál ismertebb. A fiatal hernyók há- mozgatják, később megrágják a le­veleket, ürülékükkel szennyezik a káposztafejeket. A fénykedvelő nappali fajok előbb a külső levele­ket fogyasztják, a fénykerülő ba­golylepkék pedig az összeborult le­velek rejtekében vagy az éjjeli órák­ban táplálkoznak. A káposztafélék nyári kártevői közül kétségkívül a káposzta ba­golylepke a legjelentősebb kár­tevő. Minden évben veszélyezteti a termést. Nyári nemzedéke mint­egy 5-8 szorosa az elsőnek, amely májustól rajzott. A második nem­zedék rajzása augusztus elején kezdődött, utórajzása szeptember közepéig tart. A kártevő jelenlété­re általában a vastag ürülékcso­Ismeretes, hogy a vércukorszin- tet az emberi szervezetben a has­nyálmirigy által termelt inzulin szabályozza. A hasnyálmirigy gyul­ladása, sérülése vagy megműtése, esedeg a jelentős mennyiségű mér­gezőanyagnak a szervezetbejutása következtében az inzulintermelés nagymértékben csökken vagy megszűnik. Az orvosok ilyenkor a kettős és többescukrokat tartalma­zó élelmiszerek fogyasztását nem javasolják. Ezzel szemben a termé­szetgyógyászok gyógyító hatású zöldségfélékből készült étkeket ajánlják a betegeknek. Ezek közé sorolható például a cukkini is. A cukkini eredetileg Nyugat-In- diából és Mexikóból származik, de ma már az egész világon elterjedt. Víztartalma lényegesen kevesebb, mók figyelmeztetnek. A károsítás helyén beszivárgó csapadék hatá­sára előbb-utóbb a termés rotha­dásnak indul. A káposzta bagolylepke ellen a tömeges lárvakeléskor védekez­zünk, mert ilyenkor a lárvák még a külső leveleken táplálkoznak. Később az L3 és L4 fejlettségű her­nyókhoz a vegyszerek már nem jut­nak el, mert azok már a növény bel­sejébe húzódtak. Mivel a hosszú nyári rajzás alatt a lárvák kelése is elhúzódik, ezért a védekezéseket a rajzás befejezéséig, szeptemberig ismételni kell. Védekezésre nálunk a következő szerek használhatók: Decis EW 50 (0,025%) /7 nap/, Karate Zeon 5 CS (0,025%) /14/, ma jelentősebb az uborkáéhoz ké­pest. Mivel mindig - alaposan meg­mosva - a héjával együtt fogyaszt­ják, ezért nagy mennyiségű védő­hatású béta-karotint is tartalmaz. A cukkini ezenkívül bőségesen tartal­maz C-vitamint, folsavat, káliumot, kalciumot, foszfort, mangánt, cin­ket, nyákszerű és keserű anyago­kat, valamint nyomokban még élettanilag értékes szelént is. Ez az ízletes zöldség egyesíti magában az uborka és a tök minden jótékony tulajdonságát. A nyákszerű és ke­serű anyagaival együtt fokozza a bélműködést, a benne található szelén, C-vitamin és béta-karotin pedig kimondottan jó hatással van az immunrendszerre. A cukkiniből késült ételek olyan anyagokat tar­talmaznak, melyek a hasnyálmi­rigy-károsodás elhárítása után an­Pyrinex 25 ME (0,5%) /28/, Vaz- tak 10 EC (0,03%) /10/. Az EU-ban engedélyezték a következő jó ha­tásfokú permetszereket is: Dimilin 48 SC (0,04%) /14/, Nomolt 15 SC (0,06%) /14/„ Rimon 10 EC (0,05%) /14/, Diazol 50 EW (0,1%), Reldan 48 EC (0,15%) /!/. A káposztafélék viaszos levél- zete miatt ajánlatos tapadást foko­zó készítményt is’alkalmazni. Ilyen például az Agrovital (0,03%) vagy a Süwet L 77 (0,1%). A vegysze­rek a fent említett többi kártevőre is hatnak, mert lárváik többé-ke- vésbé a bagolylepkéével egy időben károsítanak. A védekezés eredményessége a pontos időzítésen túl a permedé nak regenerálódását segítik elő. A cukkini a kabakos növények népes családjába tartozik. A fagyra na­gyon érzékeny, meleg és tápanyag­kedvelő növény, termése az ubor­kára hasonlít. A biokertben a dombágy tetejére ültessük. A Gert- rúd Franck-féle biodinamikus ve­gyeskertben az „A” sorokon ter­meszthető. Mivel kedvek, ha min­den éven új helyen termesztik, a szőlő sorok között is jól érzi magát. Háztáji kiskertekbe a fagyérzé­kenysége és a minél korábbi friss termés érdekében legalább 3 időpontban vetjük. Az első vetést március végén, a másodikat az év századik napja körül végezzük műanyagpoharakba. Napos he­lyen, akár az ablakban is nevelhet­jük 2-3 lombleveles állapotig. Meg­felelő idő esetében május 1-10 kö­rül kiültethetjük a szabadba. Ha a kijuttatásának technológiájától is függ. A növényzet viaszos levelei­nek egyenletes fedésére az 500 mikronos vagy kisebb cseppméret a legalkalmasabb. A nagyobb cseppek már összefutnak és a le- vélzetről leperegnek. Fontos to­vábbá a szórófejek helyes beállítá­sa is, hogy ne legyenek átfedések, mert ezek helyén már nagyobb cseppek képződnek, amelyek a le­velekről leperegnek. Az utóbbi években a dohány- tripsz is károsította a káposztafélé­ket, a kártevő a fejesedő káposzta levelei közé húzódik és ott károsít. Szívogatása nyomán a szúrás he­lyén sebzárodási folyamat indul meg, a képződő kallusz fehér, majd megbámuló, csúnya szemöl­csök formájában jelentkezik. A kártétel akár 10-15 levél mélysé­gében a fej belsejére is kiteljed, így számottevően rontja a fejes ká­poszta minőségét. Károsítja továb­bá a vörös káposztát, bimbós kelt, dohányt, vöröshagymát, uborkát, szegfűt és számtalan gyomnö­vényt. A dohánytripsz 0,5 -1,5 mm nagyságú, sárgásbarna színű, élénken mozgó, soknemzedékű, apró, polifág állat. Nehéz ellene védekezni. Kártételét csökkenthet­jük, ha a termesztést úgy időzítjük, hogy a fejesedés időszaka ne a trip- szek migrációs időszakára, júli­us-augusztusra essék. A toleráns fajták termesztésével is jelentősen mérsékelhető a kártétele. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó késő tavaszi fagy károsítja, a har­madik vetést is végezzük el, de ez a növény már megkésve terem. A cukkini termését fokozatosan szedjük nyár közepétől. A legízle- tesebbek a kb. 25 cm hosszú gyü­mölcs. A fiatal termésből az ubor­kához hasonló salátákat készíthe­tünk. Felhasználható továbbá főzelék, pörkölt és pástétom alap­anyagaként. A lecsónak jellegze­tes ízt ad. Készíthetünk töltött cukkinit is. Végül az ínyenceknek egy cukkiniből készült különleges­ség: A legyalult cukkíniszeleteket sütőtepsire helyezzük, megfűsze­rezzük, majd meglocsoljuk olajjal, és kb. 15 percig pároljuk, míg át­tetsző nem lesz. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szak­tanára (Képarchívum) A biokertben termesztett zöldségből kiváló egészségmegőrző ételkülönlegességeket készíthetünk A cukkini gazdag vitamin- és nyomelemforrás KÖTELES GÁBOR de vitamin- és ásványianyag-tartal­__________________________________________________________________PIACI ÁRSÉTA_____________________ sár garépa Pozsony augusztus 16-án 16 Sk/cs Komárom augusztus 16-án 20 Sk/kg Rimaszombat augusztus 16-án 22 Sk/kg Zseliz augusztus 16-án 10 Sk/cs Losonc augusztus 17-én 15-18 Sk/kg Szepsi augusztus 16-án 21-24 Sk/kg Kassa augusztus 16-án 20 Sk/kg petrezselyem 16 Sk/cs 30 Sk/kg 48 Sk/kg 15 Sk/cs 39-40 Sk/kg 19 Sk/cs 10-18 Sk/cs burgonya 13-16 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15 Sk/kg 10-11 Sk/kg 10-13 Sk/kg 13 Sk/kg 8-14 Sk/kg tojás X 2,90-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db 2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18-19 (70-99) Sk/kg 18-20 Sk/kg, 3-5 Sk/db 18(110) Sk/kg x (65) Sk/kg 16 (65-85) Sk/kg 21 (85) Sk/kg 22-24 (90) Sk/kg zeller 15 Sk/db 6-8 Sk/db 16 Sk/db 5 Sk/db 12 Sk/db 15 Sk/db 13-15 Sk/db zöldpaprika 29,90 Sk/kg 22-30 Sk/kg 25-35 Sk/kg 15-20 Sk/kg 25-35 Sk/kg 35-40 Sk/kg 22-35 Sk/kg paradicsom 29,90 Sk/kg 16-26 Sk/kg 25 Sk/kg 18-20 Sk/kg 25-35 Sk/kg 13-37 Sk/kg 14-25 Sk/kg kelkáposzta 25 Sk/db 16 Sk/db 20 Sk/kg X 15 Sk/kg 24 Sk/db 18 Sk/kg görögdinnye, sárgadinnye 15-18,19 Sk/kg 14,18 Sk/kg 18, 30 Sk/kg 10,12 Sk/kg 10-12, 20-35 Sk/kg 10-20, 25-30 Sk/kg 10-12, 20 Sk/kg alma, őszibarack 25, 25-50 Sk/kg 18-22,18-25 Sk/kg 12-20, 20-30 Sk/kg x, 18 Sk/kg 20-32 (25-35) Sk/kg 15-34,30 Sk/kg 10-20,30 Sk/kg káposzta, karalábé 20 Sk/kg, 12 Sk/db 10, 3-6 Sk/db 12 Sk/kg, 10 Sk/db 5 Sk/kg,x 16-18,15 Sk/kg 13,19 Sk/kg 10-12 Sk/kg, 8-10 Sk/db méz (dióbél) 140 (250) Sk/kg 100-130 (x) Sk/kg 100-130 (x) Sk/kg 100 (100) Sk/kg X 70-100 (100) Sk/kg 100 (240) Sk/kg uborka 29 Sk/kg 20 Sk/kg, x Sk/kg 6-8 Sk/kg 18 Sk/kg 13-22 Sk/kg 8-20-25; Sk/kg karfiol, kukorica 30,5 Sk/db x, 4-6 Sk/db 45,10 Sk/db X x, 5-6 Sk/db 16, x Sk/db 25, 3-10 Sk/db

Next

/
Thumbnails
Contents