Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-18 / 191. szám, péntek
2 Közélet UJSZO 2006. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Visszavonják a TVaroška-panaszt? Pozsony. Kérdésessé vált, hogy foglalkozik-e az alkotmánybíróság Vladimír Tvaroška ügyével, akit a kormány és a parlament jóváhagyása ellenére sem nevezett ki Ivan Gašparovič államfő a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjára. A Fico-kormány ugyanis vissza akarja vonni a Dzurinda-kabinet által az alkotmánybírósághoz beterjesztett indítványt. Kérdéses azonban, hogy ennek milyen eredménye lesz, mivel a végső szót a taláros testület mondhatja ki, ő dönti el, hogy a visszavonás ellenére lefolytatja-e az eljárást Tvaroška ügyében. A volt pénzügyi államtitkár kinevezésének elutasítását szakmai okokkal magyarázta az államfő, állítólag nem volt meg a kellő vezetői gyakorlata, (s) Nem ismerjük az internetet Pozsony. A szlovákok fele nem dolgozik számítógéppel, kétharmaduk az internetet sem használja - derült ki a TNS SK társaság felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint a háztartásokban átlagon felüli felszerelésnek számít a komputer, az mp3-as lejátszó és a videokamera is. Számítógépet csak a megkérdezettek 47 százaléka használ, többségük diák, vállalkozó vagy egyetemista. A lakosság 37 százaléka rendszeresen igénybe veszi a világhálót, a válaszadók felének semmilyen tapasztalata sincs vele. A tavalyi értékekhez képest az intemethasználók aránya mindössze két százalékkal nőtt. (SITA) Gašparovič gratulált Korecnek Nyitra. Püspökké szentelésének ötvenötödik évfordulója alkalmából a Szent Emerám-katedrálisban gratulált Ján Chryzostom Korec bíborosnak Ivan Gašparovič. Az államfő és a kardinális szót ejtett az ország problémáiról és az egyház társadalomban betöltött szerepéről is. Gašparovič Korec és az egyház érdemeit méltatta, az államfő szerint az egyház fontos szerepet játszik a szociális szférában, valamint a morális nevelésben is. (TASR) Bejegyezték az új demokrata pártot Pozsony. Bejegyezték a belügyminisztériumban Szlovákia Demokrata Pártját (DSS), az SDKÚ-ba beolvadt Demokrata Párt (DS) utódját. A DSS vezetésében az elődpárt több tisztségviselője is megtalálható, az elnök megválasztására a párt szeptemberi, országos gyűlésén kerül sor. (TASR) A hatóságok rosszul kommunikáltak a sajtóval Nem „felejtik” a túszejtést ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A rendőrség továbbra sem záija ki, hogy V. Arnold fogva tartotta a magyar állampolgárságú Sz. Mónikát. A héten közzétett hivatalos rendőrségi tájékoztatás szerint ugyanis csak tiltott fegyvertartás, kábítószerekkel való visszaélés és személy ellen elkövetett erőszak megalapozott gyanújával folyt az eljárás. Mint kiderült, ez az információ téves volt. Riskó Nagy Lászlónak, a pozsonyi nagykövetség konzuljának tájékoztatása szerint elképzelhető, a hatóságok rosszul kommunikáltak a sajtóval, s azt a látszatot keltették, mintha „elfelejtették volna” a túszejtést. „Egyértelmű bizonyítékai a nyomozóknak eddig csak a fegyvertartással és a droggal kapcsolatban van, a másik két esetben még tovább vizsgálódnak” - magyarázta Riskó. Szerinte azok az értesülések sem ellentmondásosak, melyek szerint a királyhelmedek néhány nappal a kommandósok akciója előtt együtt látták V. Amoldod és Sz. Mónikát a városban. „A hölgy többször is felkereste V. Amoldod - mindig önszántából ment, és önszántából távozott. Nem hosszú távú fogva tatásról volt szó” - tette hozzá Riskó. A helyzet állítólag csak néhány nappal azelőtt fordult komolyra, hogy a nő kapcsolatba lépett féijével. (dp) Január elsejétől 15 460 korona támogatásban részesülhet minden elsőszülött Daniel Lipšic: Gyerekanyáknak nem jár Egspeciáüs Pozsony. Január elsejétől további 11 ezer korona egyszeri támogatás Jár majd az elsőszülött gyermek után, a szociális ügyi minisztérium elkészítette az erre vonatkozó jogszabály tervezetét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elsőszülött gyermek tehát összesen 15 460 korona támogatásban részesülhet, mivel jár neki az eddigi, 4460 koronás juttatás is. A másodüt és minden további gyermek már csak ebben a szokásos támogatásban részesülhet. Ha első alkalommal ikrek születnek, akkor minden gyermek után jár a 11 ezer koronás kiegészítés. „A támogatás célja hozzájárulni a gyermek világ- rajövetelekor keletkező költségekhez” - indokolja a jogszabályt a minisztérium. Viera Tomanová szociális miniszter szerint az első gyermek sokkal nagyobb kiadásokat jelent a szülőknek, mint a sorban utána következők. A kiegészítő támogatás csak akkor jár, ha a gyermek megérte a 28. napot, és a minisztérium nem támogatja a 18 évesnél fiatalabb anyákat. „Nem áll érdekünkben a felelőtlen gyermekvállalás ösztönzése” - indokolta lapunknak a tervezett rendelkezést Viera Tomanová. Az ellenzékA szociális minisztérium szerint a 11 ezer koronás támogatás jövőre mintegy 288 millió koronájába kerül a költségvetésnek. nek csak kisebb kifogásai vannak az újabb szociális támogatással kapcsolatban. „Nem elég az elsőszülött gyermeket támogatni, hiszen a sokgyermekes családok kiadásai is jelentősen nőnek” - mondta lapunknak Július Brocka, a KDH parlamenti képviselője. - Félő, hogy ez csak az egy gyermek vállalását erősíti, hiszen már ma is minden második gyermek első és utolsó is egyben.” Sárközy Klára szerint meg kell vizsgáim azt is, honnét szeretné biztosítani a kifizetéshez szükséges pénzt a kormány. „Ez már a sokadik szociális támogatás, kár lenne, ha a Fico- kabinet felélné azt, amit az előző kormány megspórolt” - véli az MKP képviselője. Ő jobbnak tartja az MKP javaslatát, mely babakötvényt adott volna minden újszülöttnek. „Ezzel nem lehetett volna visszaélni, és a szülők felelősségérzetét is növelte volna” - mondta lapunknak Sárközy. Még egyik párt sem döntötte el, hogy támogatja-e a kormány javaslatát. A szociális ügyi minisztérium szerint a 11 ezer koronás támogatás jövőre mintegy 288 millió koronájába kerül a költségvetésnek, évente ugyanis több mint 25 ezer elsőszülött gyermek jön a vüágra. (lpj) A munkaadók szerint a javaslatok megnehezítik új álláshelyek kialakítását Hatpontos szakszervezeti követelés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hat ponton módosítaná a munkatörvénykönyvet a szak- szervezeti szövetség, de ez szerinte nem veszélyezteti a munkaerőpiac rugalmasságát. „Csak humanizálni szeretnénk a munkaadó és az alkalmazott közti viszonyt” - jelentette ki Vladimír Mojš, a szervezet alelnöke. Elmondta, mind a hat pont fontos, és várható, hogy a kormány is támogatja elfogadásukat. „Valamennyi szerepel a kormányprogramban, ezért nem tartunk a kabinet ellenállásától” - véli a szakszervezeti vezető. Szerinte sok munkaadó visszaél például azzal a lehetőséggel, hogy nem köteles minden tevékenységet alkalmazottakkal elvégeztetni, ezért gyakran vállalkozásra kényszeríti korábbi alkalmazottait” - magyarázta Mojš. Ez szerinte csak a munkaadónak előnyös, mivel csökkennek kiadásai, az alkalmazott viszont kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és nőnek a kiadásai például az adminisztratív feladatok miatt. A munkáltatók ellenzik a javaslatokat. „Nem felel meg a valóságnak, hogy a javaslatok nem lesznek hatással a munkahelyteremtésre, nagyon is nehezítik majd” - mondta lapunknak Martin Hošták, a Munkaadók Országos Szövetségének szóvivője. Példaként a szezonmunkát említette, szerinte a meghatározott időre szóló szerződések ismételt megkötésének lehetősége például a mezőgazdászoknak segít. „Vannak olyan munkák, melyek elvégzésére csak bizonyos időszakban van szükség alkalmazottra, a munkaadónak komoly anyagi gondokat okozhat akkor is alkalmazni ezt az embert, ha nem tud neki munkát biztosítani” - magyarázta Hošták. A szakszervezeti központ szigorúan korlátozni szeretné a heti munkaidőt is, szerinte a jelenlegi szabályozás a munka- biztonságot veszélyezteti. „Most lehetséges, hogy az alkalmazottnak akár több, egymással párhuzamos munkaviszonya is legyen, így nincs meg az előírt 12 óra az egyes műszakok között” - állítja Mojš. Javaslataikat szeptember elején ismertetik a kormánnyal, majd az érdekegyeztető tanács elé viszik hatpontos csomagjukat. A szakszervezeti alelnök szerint akár már január 1-jén életbe léphetnek, de valószínűbbnek tartja március 1-jét. (lpj) Mit szeretnének a szakszervezetek? ♦ a heti munkaidő legfeljebb 48 óra legyen a túlórákkal együtt ♦ a munkaadók ne alkalmazhassanak kényszervállalkozókat alkalmazottak helyett ♦ határozzák meg, hányszor lehet egymás után korlátozott időre szóló szerződést kötni ugyanazzal az alkalmazottal ♦ ne lehessen visszaélni a próbaidővel ♦ a részmunkaidőben (heti 20 óránál kevesebb) dolgozó alkalmazottaknak ugyanolyan jogokat, mint a „rendes” alkalmazottaknak ♦járjon végkielégítés minden alkalmazottnak, akit nem kötelesség- mulasztás miatt bocsátanak el Pozsony. Az igazságügyi tárca 2007 januárjától bezárja a speciális bíróságot és ügyészséget - vélekedik Daniel Lipšic egykori igazságügyi miniszter. Tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a szaktárca már kidolgozta azt a törvény- tervezetet, amely a két intézmény megszüntetéséről szól. „Jaroslav Spišiak bűnügyi főigazgató leváltása után tíz nappal kerül nyilvánosságra ez a törvény- tervezet. Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez a kormány maffiabarát. Erre már nem kell több bizonyíték” - magyarázta Lipšic, aki a speciális bíróságot és ügyészséget a szlovák igazságszolgáltatás két kulcsfontosságú intézményének tartja. A szaktárca hivatalosan közzétett nyilatkozatából csak annyi derül ki, hogy a minisztérium jelenleg értékeli a bíróság és ügyészség működését, s az összes további lehetséges lépést analizálják. „Štefan Harabin igazságügyi miniszter a két intézmény további működéséről szakértői vélemények alapján fog dönteni” - jegyzi meg a tárca. (D. P.) Fegyveresek nyugdíja Soron kívüli emelés télen Pozsony. December elsejétől soron kívül emelkedik a fegyveres testületektől nyugdíjba vonultak járadéka, hagyta jóvá a kormány. A 2002. június 30-a előtt megállapított járadékok nőnek; az emelés mértéke az 1998. június 1-je előtt kiszabott nyugdíjak esetében 0,15, az 1998. június 1-je és 2002. június 30-a között megállapítottakéban pedig 0,1 százalék minden leszolgált év után. Ez utóbbi esetben például 20 ledolgozott év után emelkedik 2 százalékkal. Emellett 100- 1000 koronával is nő a járadék, attól függően, hogy a nyugdíjas jelenleg mennyit kap. A rendőr- és a katonaözvegyeknek plusz 900 korona és 1 százalékos emelés jár. A fegyveres testületek nyugalmazott tagjainak átlagnyugdíja 15 334 korona, ezért az ennél magasabb járadékok összege a javaslat szerint nem nő. Az emelés mintegy 13 ezer volt katonát és rendőrt érint, a költségek havi 9,1 millió koronára rúgnak. A jogszabályt még a parlamentnek is el kell fogadnia. (1-p-j) A Közvélemény-kutató Intézet szerint Fico közkedveltsége árnyékot vet minden más politikusra; az őt követő háromnak együtt sincs annyi „százaléka", mint neki Felmérés: népszerűtlen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosság bizalmatlan a kormánypárti és az ellenzéki politikusokkal szemben is, derül ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség augusztus eleji felmérésének tegnap közzétett eredményeiből. A népszerűtlenségi listát Vladimír Mečiar vezeti majdnem 40 százalékkal Mikuláš Dzurinda korábbi kormányfő előtt, akinek nem hisz a lakosság 36 százaléka. A harmadik helyen Ján Slota végzett 34 százalékkal, őt kissé leszakadva Robert Fico jelenlegi kormányfő követi 18 százalékkal. Ó vezeti azonban a népszerűségi listát, híveinek aránya azonban jelentős eltérést mutat az MVK és a Közvélemény-kutató Intézet felmérései alapján. Az előbbi szerint a lakosságnak mintegy 42 százaléka bízik benne, az utóbbi szerint „csak” 34,9 százalék. Eltérő a folytatás is a két ügynökség által készített felmérés alapján. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség szerint Ficót Ivan Gašparovič államfő követi 20,8 százalékkal, a harmadik legnépszerűbb politikus pedig Robert Kaliňák belügyminiszter 19,2 százalékkal, viszont a Közvélemény-kutató Intézet felmérése alapján Fico népszerűsége árnyékot vet minden más politikusra; az őt követő háromnak együtt sincs annyi „százaléka”, mint neki. A második helyezett Ján Slotának csak a lakosság 11,6, a harmadik Vladimír Me- čiarnak 10,8, a negyedik Ivan Gašparovičnak pedig 10,6 százaléka hisz. A kormánypárti politikusok közül egyedül az új miniszterelnöknek nőtt mérhetően a népszerűsége, a többieké szinte változatlan maradt. Az ellenzéki politikusokkal szemben a lakosság bizalmatlanabb, kivételt képez Bugár Béla, az MKP elnöke, akinek változatlanul a lakosság 8,5 százaléka hisz. (-lpj-) népszerű politikusok PÁRTOK NÉPSZERŰSÉGE Az MVK ügynökség augusztus 1-8-án végzett reprezentatív felmérésébe bekapcsolódott 1070 polgárnak a következő kérdést tették fel: „Ha most tartanák a parlamenti választásokat, melyik pártra szavazna?” (adatok százalékban) Smer- SDKÚ MKP SNS ĽS- KDH KSS SF AN0 SZS Más -SD -DS HZDS Párt POLITIKUSOK BIZALMI LISTÁJA A Közvélemény-kutató Intézet által augusztus 1-10-én végzett felmérés során az 1248 megkérdezettnek a következő kérdésre kellett válaszolnia: „Melyik szlovákiai politikusnak hisz a leginkább?” (adatok százalékban) Robert Fico Ján Slota Vladimír Mečiar Ivan Gašparovič Robert Kaliňák Bugár Béla Mikuláš Dzurinda Ivan Mikloš Iveta Radičová Csáky Pál Daniel Lipšic Viliam Veteška Pavol Hrušovský 11,6 (12,6) 10,8 (10,5) 10,6 (10,6) U (7,1) 8,5 (8,5) 6,6 (8,6) 5,1 (5,8) 34,9 (32,5) I 3,9 (5,2) 13,2 (2,4) I 2,9 (2,4) ! 2,8 (3,1) 2,7 (3,3) TASR (a megkérdezettek legfeljebb három nevet említhettek) Zuzana Martináková ■ 1,7 (3,1) Eduard Kukaní 1,7 (1.8) Vladimír Palkó | 1,3 (2,0) Viera Tomanová 11,2 (0,2) Monika Beňová| 1,1 (1,1) Dušan Čaplovič 11,1 (0,3) Nem hisz senkinek! ~ Nem bízik senkiben 6/2006 7/2006 8/2006 24,2 23,7 23,8 (zárójelben a júliusi adatok) 123,8 (23,7)
