Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-17 / 190. szám, csütörtök
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com Az állatok is nehezen viselik a meleget Kell a bőséges ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Mivel a gazdasági állatoknak az emberhez hasonlóan állandó a hőmérsékletük, így ők is folyamatosan alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez. Testüket a hőszabályoz ás révén állandó hőmérsékleten tartják. Ezért a szervezetük számára fontos, hogy az anyagcsere-folyamatok által termelődő felesleges hőtől képesek legyenek megszabadulni. Ezt az egyensúlyt az egészséges állatok állatfajtól függően 12-18-20 °C körüli külső hőmérsékleti zónában tudják legkönnyebben fenntartani, amelyben jól érzik magukat. A témához kapcsolódó írások közül dr. Böő István Agrárgazdaságban megjelent cikkét összefoglalva ismertetjük. Amíg az állat környezetében a levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint saját bőrének hőmérséklete, üyenkor jól működik a hőáramlá- sos szabályozás, a test felszínén lévő melegebb levegőréteg felszáll, magával viszi a hőenergiát. A fizikai hőszabályozás attól is függ, hogy az állat tud-e izzadni? A ló pl. igen jól izzad, a szarvasmarha viszonylag jól izzad, a juh és a kecske izzadságmirigyei viszont nem folyamatosan, hanem szakaszosan működnek. A kutya és a macska csak a talpbőrén át izzad, a sertés pedig nem tud izzadni, mert vannak ugyan verejtékmirigyei, de azok nem működnek. A nem izza- dós állatok felesleges hőjüktől lihe- géssel szabadulnak meg (sertés, kutya, baromfi). Az állat komfort- érzetének hiányát ekkor már viselkedésváltozással és a termelés csökkenésével jelzi. Erre állatfajtól függetlenül, közös jellemzők utalnak: csökken az étvágyuk, nedves felületeket keresnek, kevesebbet mozognak, sokat fekszenek, csapzott szőrük illetve a tollúk, lihegnek, gyakoribb a vizeletürítésük, több vizet fogyasztanak, s szaporodásbiológiai zavarok is felléphetnek. A szükségesnél lényegesen magasabb külső hőmérséklet a tenyészállatokat jobban megviseli, mint a növendékeket, a mai, intenzív fajták különösen érzékenyek rá. A hosszabban tartó, viszonylag állandó magas hőmérsékletnél is veszélyesebbek a hirtelen melegfrontok, melyek érkezését az állatok akár 1-2 nappal előre jelzik. Ilyenkor nő a pulzus-és légzésszámuk, fokozódik az ingerlékenységük (nehezebben kezelhetők, a sertésnél gyakoribbak a kimarások, tojóházakban a kannibalizmus), nő a gyulladásos hajlam, bizonyos fertőző betegségek is gyakoribbak (pl. sertésorbánc, baromfikolera stb.). Amikor a fizikai hőszabályozás már elégtelen (kritikus a külső hőmérséklet és a páratartalom), akkor életbe lép a kémiai hőszabályozás, mely idegi-hormonális irányítás alatti élettani folyamatokból áll. Ha még ez sem elég a magas hőivóvíz mérséklet és páratartalom ellensúlyozására, az állat a hőpangás, majd a hőguta állapotába kerül. Ilyenkor a tünetek már aggasztóak: az állat tekintete ijedt, a környezet ingereire nem reagál, a bőr- és a kötőhártya erei erősen kitágultak, egyes fajok egyedei között gyakori az öklendezés, a hányás, a légzés nehezített, a pulzus igen szapora, gyakori a savós-véres orrfolyás, a néhézvemhes állatok elvetélhetnek, a belső hőmérséklet feltűnően magas. Az elhullást gyakran görcsök és tudatvesztés előzik meg. Legnehezebb helyzetben a sertés van. Különösen a túlsúlyos vagy fi- alás előtt lévő, vagy az éppen fialó sertések igénylik a legtöbb segítséget, hiszen a sertés - ellentétben más állatfajokkal - a felesleges hőtől nem tud megszabadulni a direkt hőleadás segítségével, izzadni sem tud, így csupán a légzőrendszerén keresztül a víz elpárologtatásával védekezhet. Ezért liheg. A gondokat megelőzendő az állatokat lehetőleg jó hőszigetelésű istállóban, ólban helyezzük el; kerüljük a zsúfoltságot, különösen a zárt tartású hizlaldákban! Egy 100 kg-os hízó férőhelyszükséglete legalább 0,6 m2 alapterület. A zsúfoltság nemcsak a hőmérsékletet emeli, de a levegő minőségét i» rontja. Zárt tartásnál különösen nagy gondot kell fordítani a szellőztetésre. Jó hatású, ha az állatokat permetszerűen meglocsoljuk vagy a levegőbe ilyen módon vizet juttatunk. A sertések bőrére jutó víz elpárolgása hőt von el. Az ólak környékét, az ete- tőutakat és a járdát, valamint a trágyacsatornát naponta esetleg többször is fellocsoljuk. Az energiadús takarmányok helyett vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdagabb, könnyen emészthető takarmányok etetése ajánlott. A legelőn lévő tehenek - különösen a fekete holstein-fríz marhák, melyeknek bőre igen sok rövidhullámú sugarat nyel el - takarmányfelvétele már 20 °C felett csökken, 30 °C felett nem legelnek, a tejtermelés akár a felére eshet vissza. 30 °C körül a juhok is beszüntetik a legelést, fejüket a másik állat testének árnyékában tartva lógatják. A tojótyúkok tojástermelése jelentősen csökken, s ha a meleghatás tartós, több a vékony héjú, könnyen törő tojás. Az intenzív tartásban nevelt állatok jobban szenvednek a túlságosan erős hőhatásoktól. A hagyományos, vagy ökológiai tartásban a forró nyár kevésbé viseli meg őket. A nyári hőségben az a legfontosabb, hogy állatfajtól függetlenül a forró napokon az állatok bármikor hozzájuthassanak 8-15 °C hőmérsékletű ivóvízhez. A hízósertés napi vízigénye 6-8 liter, a vemhes kocáé 8-10 fiter, de az a jó, ha az állatok bármikor ivóvízhez juthatnak, még akkor is, ha moslékos etetés van. Csak a 8-15 °C-os víz üdítő hatású, az ennél melegebb nem „ A vízfogyasztást természetesen befolyásolja az életkor, a testsúly, de a termelés mikéntje is. A felnőtt szarvasmarha pl. napi 50-60 literes vízigénye csak átlagszám. A szárazon álló tehén ennél kevesebbet ihat, viszont egy nagy tejtermelésű tehén 80-120 liter vizet is megiszik naponta. A baromfi vízfogyasztása általában az elfogyasztott takarmány 8-10-szerese, de a tojástermelés 10-20%-os emelkedése már 20-30%-kal növeli a vízigényt. A fiatal állatok több vizet isznak, a hasmenéssel, lázzal járó megbetegedések a vízigényt ugyancsak fokozzák, (röv.) Insemas Open 2006 félévi eredményei - a legjobbak a 30 literes határt ostromolják Az élen a helyzet változatlan A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás tejtermelőinek versenyében az idei első félévi eredmények nem hoztak túl nagy változásokat a járások legjobb tejtermelőit rangsoroló táblázatok élén. POM1CHA1 ISTVÁN - LENGYEL LAJOS A Dunaszerdahelyi járásban továbbra is a nagymegyeri Dan-Slo- vakia Agrar Rt. áll az élen, amely az előző értékelési időszakban is vezette a rangsort. Ebben a gazdaságban az átlagos napi tejhozam már hosszabb ideje nagyon közel került a 30 literes határhoz, amely már nemzetközi mércével mérve is kiemelkedőnek tekinthető. A Galántai járás tejtermelőinek versenyében a sopomyai Agricola Kft. évek óta magabiztosan tartja első helyét Az utóbbi időszakban jelentős mértékben fejlődött a vízkeleti Fyzokol Kft. tejtermelése, s ennek eredményeként továbbra is második a rangsorban. Figyelemre (Illusztrációs felvétel) méltó, hogy a versenyző gazdaságok felének eredményei már itt is meghaladják a 20 literes teljesít ményt. INSEMAS OPEN 20061. félévi eredmények - Dunaszerdahelyi járás Napi tejeladás egy tehénre Sorrend Üzem l/drb/nap 1. Dan-Slovakia Agrar Rt.. 29,62 2. Istra Kft. 24,48 3. Búslaki Tangazdaság Kft. 23,89 4. MM+J Kft. 21,32 5. PD Lúč na Ostrove - Lúcs 20,83 6. Medzičilizie - Csilizköz Rt 20,55 7. PD Veľké Blahovo - Nagyabony 20,39 8. PD Dolný Stál - Alistál 20,09 9. PPD Trhové Mýto - Vásárét 19,74 10. PD Holice - Egyházgelle 19,39 INSEMAS OPEN 20061. félévi eredmények - Galántai járás Napi tejeladás egy tehénre Sorrend Üzem l/drb/nap 1. Agricola Šoporňa 25,3 2. Fyzokol Čierny Brod - Vízkelet 23,5 3. AGRIMPEX Trstice - Nádszeg 22,64 4. PD Javorinka 21,53 5. POD Abrahám 20,77 6. Agrostaar Kráľov Brod - Királyrév 19,86 7. AKT Natural 18,28 8. Agropeak-Team 17,65 9. Agropenta Váhovce - Vága 17,56 10. PD Topoľnica v Kajali - Tósnyárasd - Kajal 17,31 A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok versenyében a magángazdák viszik a prímet TOP AGRO: a legjobb agrárvállalkozások rangsora TOP AGRO A 2005. ÉVI EREDMÉNYEK ALAPJAN Kategória Székhely Pontszám AGR0C00PIMEL ímő 150 AGROSTAAR KB Királyrév 149 Mezőgazdasági szövetkezetek P0RS Oslany 141 DUMET Iza Izsa 135 Kedvező adottságú területek HYDINA Súlovce Oponice 132 1. PD Jelšovce Jósva 179 Pofnonákup HONT Hontianske Nemce 132 2. PD Komjatice Komját 169 AGROPARTNER Plavecké Podhradie 124 3. PD Blatné Sárosfa 162 AGRO Divízia Selice Sókszelőce 115 AT TATRY Spišská Belá 114 Servisné družstvo roľníkov Rastislavice 160 P0LAGR0 Jelka Jóka 99 PD Chtelnica Chtelnica 152 Šľachtiteľ.stanica Horná Streda 95 PD Jaslovské Bohunice Jaslovské Bohunice 139 Združenie stupavs. PDChynorany Chynorany 134 vlastníkov pôdy Stupava 94 PD Rybany Rybany 133 AGR0C0NTRACT Mikuláš Mikuláš 93 PD Čakajovce a Dražovce Čakajovce 132 AGR0TAURIS PD Kalná nad Hronom Garamkálna 127 Rimavská Sobota Rimaszombat 89 PD Hrušov Körtvélyes - Alsószeli 115 Agrosev Detva 88 PD Senica Senica 96 AGR0T0P Topoľníky Nyárasd 87 PD Jur nad Hronom Garamszentgyörgy 77 KOVÁCS AGRO Hronovce Egeg 85 PD Strekov Kürt 72 AGR0REAL PD Hlohovec Galgóc 69 Dedina Mládeže Ifjúságfalva 72 UNI-CON Čadca 66 Kedvezőtlen adottságú termőterületek MEGÁRT Zemianska Olča Nemesócsa 63 1. PD Nová Bodva Turnian. Nová Vés 147 BALSEED Kameničná Keszegfalu 62 2. PD Prašice Jacovce 134 3. PD Koromľa Koromía 132 Magángazdák Ing. Ivan Gombár, PD Neverice Neverice 113 Agro-markt Udvard 201 PD Vrátno Hradište pod Vrátnom 112 Černay Zdenek Szene 191 DAKNA NÁMESTOVO, Veliký Milan Nižná Kamenica 149 družstvo Námestovo 91 Pint Mária Nová Stráž (Őrsújfalu) 148 PD Važec Važec 82 Kiss Klára Želiezovce (Zseliz) 124 PD Prusy Prusy 80 Agrodan, Leitman Daniel Koš 101 PD Bzovík Bzovík 67 Ina. Jelen Ján Nová Dedina 96 Mezőgazdasági kereskedelmi társaságok Élelmiszeripari társaságok OLD HEROLD Trenčín Trencsén 160 TECHAGRA RVŽihárec Zsigárd 180 Novoaal Dvorv nad Žitavou Udvard 135 AGR0LET Bratislava Pozsony 164 PARTNERS Nové Mesto n. V. Vágújhely 132 Poľnofarma M0GBI Hrachovo 164 AGR0MIX výr.-obeh. spol. Sedliská 158 ASPARAGUS Veľké Leváre 158 Forrás: Agrárgazdálkodási Kutatóintézet, Pozsony ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szlovákiai mezőgazdasági újságírók klubja a szakminisztérium, az agrárkamara és az agrágazdasági kutatóintézet közreműködésével idén 11. alkalommal hirdette meg a legjobb mező- gazdasági és élelmiszeripari vállalkozások hazai versenyét, amelybe az előző évben elért és kimutatott eredményeik alapján jelentkezhettek a résztvevők. A megmérettetésben szereplő szövetkezeteket, agrárvállalkozásokat külön kategóriákban rangsorolták a szervezők, figyelembe véve az adott termelők kedvező, vagy kedvezőtlen termesztési feltételeit, vállakozási formáit. A versenyben az előző évekhez hasonlóan az egyéni gazdálkodók érték el a legmagasabb pontszámot. Az alábbi táblázatban az egyes kategóriákban rangsorolt gazdaságok listáját ismertetjük, (szil) (Illusztrációs felvétel) \<.i:Áltkültl I ľ A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
