Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-16 / 189. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 16. Európai unió 11 Az Európai Bizottság ellenzi a diszkrimináció minden formáját, ugyanakkor támogatja a munkahelyi dohányzás tilalmát Nagy füstölgések a füstölés miatt Sör és cigaretta: kettő gyakran együtt jár (TASR/EPA-felvétel) Brüsszel. Európa-szerte nagy visszhangot keltett az a Špidla-nyilatkozat, amely szerint megenged­hető az álláskereső dohá­nyosok diszkriminálása. A felháborodott reagálások hatására a cseh uniós biz­tos a múlt héten újabb nyi­latkozatot tett közzé, e sze­rint az EB mégis ellenzi a dohányosok hátrányos megkülönböztetését. ÖSSZEFOGLALÓ Az egész ügy kipattanásának oka: egy ír cég oíyan álláshirdetést tett közzé, amelyben feketén-fehé- ren leírta: dohányzók ne jelentkez­zenek. Ennek nyomán egy brit eu­rópai parlamenti képviselő, Cathe­rine Stihler a munkaügyi kérdése­kért felelős EU-biztoshoz, Vladimir Špidlához fordult, állásfoglalást kérve arról, vajon az EU-sza- bályozás lehetővé teszi-e az ilyen kitételt. A cseh politikus pedig igennel válaszolt. Mint írta, az olyan álláshirdetés, amely a do­hányzókat kizárja a jelentkezés­ből, nem mond ellent a diszkrimi­nációt tiltó EU-szabályoknak, ez utóbbiak ugyanis csak a nem, a szexuális orientáció, a kor, a fogya­tékosság, a faji vagy etnikai eredet, illetve a vallás és a hit miatti hátrá­nyos megkülönböztetést tiltják. Špidla egyébként azt is hangsú­lyozta, az EB határozottan támo­gatja a munkahelyi dohányzás ti­lalmát, mert ez hasznos a dohány­zók és a nemdohányzók egészsége szempontjából, s egyben segít a le­szokásban is. A Szakszervezetek Európai Kon­föderációja (CES) a múlt hétfőn aggodalmának adott hangot ami­att, hogy az EB nem tartja diszkri­minációnak az olyan álláshirdetést, amely eleve kizárja a dohányosok jelentkezését. A CES főtitkárának egyik tanácsadója, Tom Jenkins ki­fejtette: az Európai Bizottságnak igaza van abban, hogy a diszkrimi­nációellenes európai szabályok semmit sem mondanak a dohányo­sokról. Azonban szerinte aggasztó lenne, ha ezt úgy értelmeznék, hogy a munkáltató már a felvétel­nél kizárhatja a dohányosokat, kü­lönösen akkor, ha egyébként az il­lető nem sérti meg a foglalkozta­tásra vonatkozó hazai vagy nem­zetközi szabályokat. „Nem hiszem, hogy azért, mert valami nincs ben­ne az európai jogszabályokban, már mindent meg lehet tenni.” Jenkins hozzátette: egy ilyen értel­mezés bármüyen visszaélés előtt megnyitná a kaput. Egy olasz szak- szervezeti vezető, Fulvio Fammoni pedig azzal érvelt, hogy ezek sze­rint akár az állásra jelentkező sze­mély testsúlya, hajszíne vagy öltö­zéke is kizáró tényező lehetne, hi­szen ezek sincsenek rajta a diszkri­minációt tiltó listán. A nagy vihar miatt Špidla szóvi­vője visszakozott, rámutatva: az EB természetesen nincs az ellen, hogy a dohányzók is munkát találhassa­nak. Azonban az EU-szabályozás szerint nem lehet a munkáltató szemére vetni, ha azért nem vesz fel valakit, mert az illető dohány­zik. A legújabb közlemény az EU Alapjogi Chartáját idézte, amely szerint az unió a hátrányos megkü­lönböztetés minden formáját ellen­zi. Az EB magyarországi képvisele­te - a közleményt Európa-szerte el­juttatták a szerkesztőségekhez - pedig aláhúzta: „Félreértés azt állí­tani, miként a médiában néhol sze­repelt, hogy az EU zöld utat ad an­nak, hogy állásra való jelentkezés­nél dohányosokat e szokásuk miatt utasítsanak el, vagy úgy véli, a do­hányosok hátrányos megkülönböz­tetése rendben van, illetve megen­gedi a dohányosok hátrányos meg­különböztetését.” A legújabb brüsszeli közlemény szerint az embereket képességeik és végzettségük alapján kell foglal­koztatni, és semmilyen oknál fogva nem szabad eleve elzárni őket ké­pességeik bizonyításának lehetősé­gétől. „Jóllehet a dohányosok és a nemdohányzók egészségének vé­delme érdekében az EB támogatja a munkahelyi füstmentes környe­zetet, a bizottság erősen kételkedik abban, hogy a dohányosok hátrá­nyos megkülönböztetése politikai­lag elfogadható. A dohányfüggő- ség és az esetleges munkahelyi kö­vetkezmények kezelésének min­den bizonnyal nem ez a legmegfe­lelőbb módja.” A brüsszeli közle­mény végül rámutat: az EB nem különbözteti meg hátrányosan a dohányosokat, ugyanakkor füst­mentes munkahelyet biztosít, és igyekszik a dohányzásról való le­szokásban segítséget nyújtani a do­hányosoknak. Brüsszel adatai szerint tavaly az európai lakosság 27 százaléka do­hányzott. (euractiv.hu, mti, ú) Uniós statisztika Szakértők szerint kb. 72 ezer európai hal meg évente az ott­honában elszenvedett passzív dohányzás következtében, és 7000 a munkahelyi miatt. Az ét­termekben, bárokban, kocsmák­ban és éjszakai szórakozóhelye­ken dolgozók különösen ki van­nak téve ennek a veszélynek: 325 halálos áldozat évente, ez - hatnapos munkahetet számítva - naponta egy áldozat. A másodlagos füst veszélyesebb A füstös helyeken a dohány égetése miatt kerül a legtöbb szeny- nyező anyag a levegőbe. Ilyen helyeken a füst hozzávetőleg 85 szá­zaléka úgynevezett másodlagos füst, vagyis a magában füstölgő ci­garetták füstje. Ez a füst sokkal károsabb a cigaretta szívásakor a tü­dőbejutó vagy onnan távozó füstnél, mert a kézben tartott vagy ha­mutartóba letett cigaretta alacsonyabb hőmérsékleten ég, emiatt a keletkező füst összetétele is más: bizonyos mérgező anyagok na­gyobb mennyiségben találhatók benne. Eurobarometer-felmérés: azokban az országokban támogatják a legtöbben a tilalmat, ahol már vannak tiltó rendelkezések Európában egyre inkább perifériára szorulnak a dohányosok ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az uniós polgárok négyötöde támogatja a dohányzási tilalmat az irodában, üzletekben és más, zárt légterű nyüvános helye­ken. Ez a témával foglalkozó leg­utóbbi, június elején közzétett fel­mérésből derült ki, amelynek során 29 ezer személyt kérdeztek meg. Figyelemre méltó, hogy a do­hányzási tilalom támogatottsága azokban az országokban a legma­gasabb, ahol már bevezettek tiltó rendelkezéseket. Eredménynek számít: a megkérdezetteknek csu­pán 27 százaléka dohányzott vala­ha, s ez hat százalékos csökkenés az EU akkor még csak 15 tagálla­mában végzett 2002-es hasonló fel­mérésben kapott 33 százalékhoz képest. A friss kutatásra az EU 25 tagállamában, valamint Bulgáriá­ban, Romániában, Horvátország­ban és Törökországban került sor. Az Eurobarometer további ada­tai: 95 százalék szerint a passzív dohányzás árt a magzatnak; 75 százalék nem gyújtana rá gyermek jelenlétében, és ugyanennyien tu­datában vannak a passzív dohány­zás káros voltának; a nők 57 száza­léka, a férfiak 35 százaléka soha nem dohányzott; a 15-24 évesek 53 százaléka aggódik a passzív do­hányzás miatt; 22 százalék leszo­kott a dohányzásról. A megkérde­zettek teljesen vagy valamennyire támogatják a tilalom bevezetését irodákban, zárt légterű munkahe­lyeken (86 százalék), minden zárt légterű nyilvános helyen (84 száza­lék), éttermekben (77 százalék), bárokban és kocsmákban (61 szá­zalék). A tanulmány elismeri, hogy el­lentmondás van a dohányzási tilal­mak támogatottságának mutatói között. .Általánosságban az EU ál­lampolgárainak többsége egyetért a dohányzási tilalom nyilvános he­lyeken való bevezetésével. A tila­lom támogatottsága kevésbé egyér­telmű az éttermek, bárok és kocs­mák esetében” - olvasható a jelen­tésben. Országos szintű dohányzá­si tilalmat a nyilvános helyeken a világon először Írországban vezet­tek be, 2004-ben. Olaszország és Skócia követte a példát, és az Egye­sült Királyság további része 2007- ben tervezi a tilalom bevezetését. Az ír, olasz, máltai és svéd szórako­zóhelyeken és éttermekben tilos a dohányzás. A tagállamok közül a bárok, kocsmák füstmentessége a legnagyobb támogatottságot Ola­szországban szerezte (88 száza­lék), a legalacsonyabbat Csehor­szágban (35 százalék). A felmérés szerint a dohányfüs­töt leginkább a fiatalok tartják kel­lemetlennek, például a rossz szag miatt. Az EU legelkötelezettebb do­hányosai a görögök, a ciprusiak és a portugálok. A görögök és ciprusi­ak közel 40 százaléka naponta 1-29 szál cigarettát füstöl el, 18 százalékuk mintegy 40 szálat vagy ennél is többet szív. Markosz Kyprianu egészség- ügyi EU-biztos arra ösztönzi a tagállamokat, mind szélesebb körben vezessenek be dohányzási tilalmat, (euractiv.hu) Dohányzás nyilvános helyeken H ol zavar legjobban a dohányzás? 50 Nagyon zavar 10 Inkább nem zavar 28 v * 7 Nekem mindegy Inkább zavar ' TASR Éttermek, kávéházak, bárok ^3 46 Városi autóbusz-meoállók .......... 144 töm egközlekedési eszközök Q 8 Mindenütt Q7 , * Zárt helyiségek Qó - Autóbusz- és vasútállomások, várótermek Q 4 Az utcán P 4 A munkahelyen []3 ^jjBr Kereskedelmi központokban [] 3 Iskolákban []2 %'ban Egyebütt CZ312 TASR Az ACRC tanácsadó és kutató ügynökség Szlovákiában ez év márciusában-áprilisában végzett felmérést 1103 ember megkérdezésével. Az első kérdés az volt, mennyire zavarja a dohányzás. Az erre adott válaszokat az első grafikon szemlélteti. A második grafikon azt mutatja, hol zavarja leginkább a megkérdezetteket a dohányfüst. RÖVIDEN Két nagy közellenség Brüsszel. Az egyik a do­hányzás, a másik az elhízás. Az EB számításai szerint a do­hányzás költségei 130 milliárd euróval terhelik meg a tagor­szágok egészségügyi költség- vetését. Vagyis: ennyibe kerül­nek a dohányzás okozta beteg­ségek. A másik nagy közellen­ség, az elhízás miatt bekövet­kezett betegségek évente 59 milliárd euróba kerülnek, (e) Helsinki háborúja Helsinki. Dohányfüstmen­tes lesz a tervek szerint 2007- től a finn főváros. A törvények már most tiltják a dohányzást a város tulajdonában vagy el­lenőrzése alatt lévő helyeken, a szigor most tovább nő, való­színű, hogy még a dohányter­mékek árusítását is korlátozni fogják. Az iskolák környékén és az óvodák körül, illetve a fi­atalok által kedvelt szórako­zóhelyek és sportpályák kö­zelében megszűnnek a kije­lölt dohányzási pontok. A do­hányzó önkormányzati alkal­mazottak élete nehezebbé válik: munkaidő alatt tilos lesz cigarettaszünetet tarta­ni. A további intézkedések a dohányzásról való leszokást segítik: az önkormányzat fel­állít egy klinikát a leszokni vágyóknak, illetve ingyen biztosítja majd az első doboz nikotintapaszt. A dohányzás­ellenes előírások nem vonat­koznak a lakóépületekre és a magáncégek irodaépületeire. A Füstmentes Helsinki Prog­ramot hat különböző egész­ségügyi szervezet képviselői dolgozták ki. (euractiv.hu) Kigyógyít az adóemelés? Washington. A Világbank egyik idei elemzése szerint az adó emelésével vissza lehet szorítani a dohányzást. Sőt: az adóemelés a dohányzás elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. A tanulmány szerint a füstölnivaló 10 százalékos drágulásának hatására a fej­lett országokban kb. 4 száza­lékkal csökken a fogyasztás. A Világbank szerint ez a lépés a dohánygyárak kivételével mindenkinek jó: a lakosság egészségi állapota javul, a költségvetés bevételei pedig emelkednek. Franciaország­ban 1999 és 2003 között a fo­lyamatos adóemelés hatására 12 százalékkal csökkent a do­hányosok száma. A dohány­ipar szerint viszont a módszer csak a csempészek malmára hajija a vizet, (n) Dohányzó légijárat Berlin. Jövőre indul a vi­lág első dohányzó légijárata Düsseldorf és Tokió között. A társaság által lízingelt mind­két Boeing 747-es gépen, mind a 138 helyen szabad lesz dohányozni - közölte a Smoker’s International Air­ways (Smintair) alapítója, Alexander Schoppmann. A két Jumbón csak első osztá­lyú és business class helyek lesznek. A légitársaságot be­fektetői és szponzorpénzek­ből finanszírozzák, (nol)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents