Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-16 / 189. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 16. Európai unió 11 Az Európai Bizottság ellenzi a diszkrimináció minden formáját, ugyanakkor támogatja a munkahelyi dohányzás tilalmát Nagy füstölgések a füstölés miatt Sör és cigaretta: kettő gyakran együtt jár (TASR/EPA-felvétel) Brüsszel. Európa-szerte nagy visszhangot keltett az a Špidla-nyilatkozat, amely szerint megengedhető az álláskereső dohányosok diszkriminálása. A felháborodott reagálások hatására a cseh uniós biztos a múlt héten újabb nyilatkozatot tett közzé, e szerint az EB mégis ellenzi a dohányosok hátrányos megkülönböztetését. ÖSSZEFOGLALÓ Az egész ügy kipattanásának oka: egy ír cég oíyan álláshirdetést tett közzé, amelyben feketén-fehé- ren leírta: dohányzók ne jelentkezzenek. Ennek nyomán egy brit európai parlamenti képviselő, Catherine Stihler a munkaügyi kérdésekért felelős EU-biztoshoz, Vladimir Špidlához fordult, állásfoglalást kérve arról, vajon az EU-sza- bályozás lehetővé teszi-e az ilyen kitételt. A cseh politikus pedig igennel válaszolt. Mint írta, az olyan álláshirdetés, amely a dohányzókat kizárja a jelentkezésből, nem mond ellent a diszkriminációt tiltó EU-szabályoknak, ez utóbbiak ugyanis csak a nem, a szexuális orientáció, a kor, a fogyatékosság, a faji vagy etnikai eredet, illetve a vallás és a hit miatti hátrányos megkülönböztetést tiltják. Špidla egyébként azt is hangsúlyozta, az EB határozottan támogatja a munkahelyi dohányzás tilalmát, mert ez hasznos a dohányzók és a nemdohányzók egészsége szempontjából, s egyben segít a leszokásban is. A Szakszervezetek Európai Konföderációja (CES) a múlt hétfőn aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az EB nem tartja diszkriminációnak az olyan álláshirdetést, amely eleve kizárja a dohányosok jelentkezését. A CES főtitkárának egyik tanácsadója, Tom Jenkins kifejtette: az Európai Bizottságnak igaza van abban, hogy a diszkriminációellenes európai szabályok semmit sem mondanak a dohányosokról. Azonban szerinte aggasztó lenne, ha ezt úgy értelmeznék, hogy a munkáltató már a felvételnél kizárhatja a dohányosokat, különösen akkor, ha egyébként az illető nem sérti meg a foglalkoztatásra vonatkozó hazai vagy nemzetközi szabályokat. „Nem hiszem, hogy azért, mert valami nincs benne az európai jogszabályokban, már mindent meg lehet tenni.” Jenkins hozzátette: egy ilyen értelmezés bármüyen visszaélés előtt megnyitná a kaput. Egy olasz szak- szervezeti vezető, Fulvio Fammoni pedig azzal érvelt, hogy ezek szerint akár az állásra jelentkező személy testsúlya, hajszíne vagy öltözéke is kizáró tényező lehetne, hiszen ezek sincsenek rajta a diszkriminációt tiltó listán. A nagy vihar miatt Špidla szóvivője visszakozott, rámutatva: az EB természetesen nincs az ellen, hogy a dohányzók is munkát találhassanak. Azonban az EU-szabályozás szerint nem lehet a munkáltató szemére vetni, ha azért nem vesz fel valakit, mert az illető dohányzik. A legújabb közlemény az EU Alapjogi Chartáját idézte, amely szerint az unió a hátrányos megkülönböztetés minden formáját ellenzi. Az EB magyarországi képviselete - a közleményt Európa-szerte eljuttatták a szerkesztőségekhez - pedig aláhúzta: „Félreértés azt állítani, miként a médiában néhol szerepelt, hogy az EU zöld utat ad annak, hogy állásra való jelentkezésnél dohányosokat e szokásuk miatt utasítsanak el, vagy úgy véli, a dohányosok hátrányos megkülönböztetése rendben van, illetve megengedi a dohányosok hátrányos megkülönböztetését.” A legújabb brüsszeli közlemény szerint az embereket képességeik és végzettségük alapján kell foglalkoztatni, és semmilyen oknál fogva nem szabad eleve elzárni őket képességeik bizonyításának lehetőségétől. „Jóllehet a dohányosok és a nemdohányzók egészségének védelme érdekében az EB támogatja a munkahelyi füstmentes környezetet, a bizottság erősen kételkedik abban, hogy a dohányosok hátrányos megkülönböztetése politikailag elfogadható. A dohányfüggő- ség és az esetleges munkahelyi következmények kezelésének minden bizonnyal nem ez a legmegfelelőbb módja.” A brüsszeli közlemény végül rámutat: az EB nem különbözteti meg hátrányosan a dohányosokat, ugyanakkor füstmentes munkahelyet biztosít, és igyekszik a dohányzásról való leszokásban segítséget nyújtani a dohányosoknak. Brüsszel adatai szerint tavaly az európai lakosság 27 százaléka dohányzott. (euractiv.hu, mti, ú) Uniós statisztika Szakértők szerint kb. 72 ezer európai hal meg évente az otthonában elszenvedett passzív dohányzás következtében, és 7000 a munkahelyi miatt. Az éttermekben, bárokban, kocsmákban és éjszakai szórakozóhelyeken dolgozók különösen ki vannak téve ennek a veszélynek: 325 halálos áldozat évente, ez - hatnapos munkahetet számítva - naponta egy áldozat. A másodlagos füst veszélyesebb A füstös helyeken a dohány égetése miatt kerül a legtöbb szeny- nyező anyag a levegőbe. Ilyen helyeken a füst hozzávetőleg 85 százaléka úgynevezett másodlagos füst, vagyis a magában füstölgő cigaretták füstje. Ez a füst sokkal károsabb a cigaretta szívásakor a tüdőbejutó vagy onnan távozó füstnél, mert a kézben tartott vagy hamutartóba letett cigaretta alacsonyabb hőmérsékleten ég, emiatt a keletkező füst összetétele is más: bizonyos mérgező anyagok nagyobb mennyiségben találhatók benne. Eurobarometer-felmérés: azokban az országokban támogatják a legtöbben a tilalmat, ahol már vannak tiltó rendelkezések Európában egyre inkább perifériára szorulnak a dohányosok ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az uniós polgárok négyötöde támogatja a dohányzási tilalmat az irodában, üzletekben és más, zárt légterű nyüvános helyeken. Ez a témával foglalkozó legutóbbi, június elején közzétett felmérésből derült ki, amelynek során 29 ezer személyt kérdeztek meg. Figyelemre méltó, hogy a dohányzási tilalom támogatottsága azokban az országokban a legmagasabb, ahol már bevezettek tiltó rendelkezéseket. Eredménynek számít: a megkérdezetteknek csupán 27 százaléka dohányzott valaha, s ez hat százalékos csökkenés az EU akkor még csak 15 tagállamában végzett 2002-es hasonló felmérésben kapott 33 százalékhoz képest. A friss kutatásra az EU 25 tagállamában, valamint Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Törökországban került sor. Az Eurobarometer további adatai: 95 százalék szerint a passzív dohányzás árt a magzatnak; 75 százalék nem gyújtana rá gyermek jelenlétében, és ugyanennyien tudatában vannak a passzív dohányzás káros voltának; a nők 57 százaléka, a férfiak 35 százaléka soha nem dohányzott; a 15-24 évesek 53 százaléka aggódik a passzív dohányzás miatt; 22 százalék leszokott a dohányzásról. A megkérdezettek teljesen vagy valamennyire támogatják a tilalom bevezetését irodákban, zárt légterű munkahelyeken (86 százalék), minden zárt légterű nyilvános helyen (84 százalék), éttermekben (77 százalék), bárokban és kocsmákban (61 százalék). A tanulmány elismeri, hogy ellentmondás van a dohányzási tilalmak támogatottságának mutatói között. .Általánosságban az EU állampolgárainak többsége egyetért a dohányzási tilalom nyilvános helyeken való bevezetésével. A tilalom támogatottsága kevésbé egyértelmű az éttermek, bárok és kocsmák esetében” - olvasható a jelentésben. Országos szintű dohányzási tilalmat a nyilvános helyeken a világon először Írországban vezettek be, 2004-ben. Olaszország és Skócia követte a példát, és az Egyesült Királyság további része 2007- ben tervezi a tilalom bevezetését. Az ír, olasz, máltai és svéd szórakozóhelyeken és éttermekben tilos a dohányzás. A tagállamok közül a bárok, kocsmák füstmentessége a legnagyobb támogatottságot Olaszországban szerezte (88 százalék), a legalacsonyabbat Csehországban (35 százalék). A felmérés szerint a dohányfüstöt leginkább a fiatalok tartják kellemetlennek, például a rossz szag miatt. Az EU legelkötelezettebb dohányosai a görögök, a ciprusiak és a portugálok. A görögök és ciprusiak közel 40 százaléka naponta 1-29 szál cigarettát füstöl el, 18 százalékuk mintegy 40 szálat vagy ennél is többet szív. Markosz Kyprianu egészség- ügyi EU-biztos arra ösztönzi a tagállamokat, mind szélesebb körben vezessenek be dohányzási tilalmat, (euractiv.hu) Dohányzás nyilvános helyeken H ol zavar legjobban a dohányzás? 50 Nagyon zavar 10 Inkább nem zavar 28 v * 7 Nekem mindegy Inkább zavar ' TASR Éttermek, kávéházak, bárok ^3 46 Városi autóbusz-meoállók .......... 144 töm egközlekedési eszközök Q 8 Mindenütt Q7 , * Zárt helyiségek Qó - Autóbusz- és vasútállomások, várótermek Q 4 Az utcán P 4 A munkahelyen []3 ^jjBr Kereskedelmi központokban [] 3 Iskolákban []2 %'ban Egyebütt CZ312 TASR Az ACRC tanácsadó és kutató ügynökség Szlovákiában ez év márciusában-áprilisában végzett felmérést 1103 ember megkérdezésével. Az első kérdés az volt, mennyire zavarja a dohányzás. Az erre adott válaszokat az első grafikon szemlélteti. A második grafikon azt mutatja, hol zavarja leginkább a megkérdezetteket a dohányfüst. RÖVIDEN Két nagy közellenség Brüsszel. Az egyik a dohányzás, a másik az elhízás. Az EB számításai szerint a dohányzás költségei 130 milliárd euróval terhelik meg a tagországok egészségügyi költség- vetését. Vagyis: ennyibe kerülnek a dohányzás okozta betegségek. A másik nagy közellenség, az elhízás miatt bekövetkezett betegségek évente 59 milliárd euróba kerülnek, (e) Helsinki háborúja Helsinki. Dohányfüstmentes lesz a tervek szerint 2007- től a finn főváros. A törvények már most tiltják a dohányzást a város tulajdonában vagy ellenőrzése alatt lévő helyeken, a szigor most tovább nő, valószínű, hogy még a dohánytermékek árusítását is korlátozni fogják. Az iskolák környékén és az óvodák körül, illetve a fiatalok által kedvelt szórakozóhelyek és sportpályák közelében megszűnnek a kijelölt dohányzási pontok. A dohányzó önkormányzati alkalmazottak élete nehezebbé válik: munkaidő alatt tilos lesz cigarettaszünetet tartani. A további intézkedések a dohányzásról való leszokást segítik: az önkormányzat felállít egy klinikát a leszokni vágyóknak, illetve ingyen biztosítja majd az első doboz nikotintapaszt. A dohányzásellenes előírások nem vonatkoznak a lakóépületekre és a magáncégek irodaépületeire. A Füstmentes Helsinki Programot hat különböző egészségügyi szervezet képviselői dolgozták ki. (euractiv.hu) Kigyógyít az adóemelés? Washington. A Világbank egyik idei elemzése szerint az adó emelésével vissza lehet szorítani a dohányzást. Sőt: az adóemelés a dohányzás elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. A tanulmány szerint a füstölnivaló 10 százalékos drágulásának hatására a fejlett országokban kb. 4 százalékkal csökken a fogyasztás. A Világbank szerint ez a lépés a dohánygyárak kivételével mindenkinek jó: a lakosság egészségi állapota javul, a költségvetés bevételei pedig emelkednek. Franciaországban 1999 és 2003 között a folyamatos adóemelés hatására 12 százalékkal csökkent a dohányosok száma. A dohányipar szerint viszont a módszer csak a csempészek malmára hajija a vizet, (n) Dohányzó légijárat Berlin. Jövőre indul a világ első dohányzó légijárata Düsseldorf és Tokió között. A társaság által lízingelt mindkét Boeing 747-es gépen, mind a 138 helyen szabad lesz dohányozni - közölte a Smoker’s International Airways (Smintair) alapítója, Alexander Schoppmann. A két Jumbón csak első osztályú és business class helyek lesznek. A légitársaságot befektetői és szponzorpénzekből finanszírozzák, (nol)