Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-14 / 187. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 14. Www.ujszo.com PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Amerika erősíti a koronát PETER GAL0V1CH Az elmúlt héten meglehetősen széles árfolyamsávban (37,260-37,750 korona/euró) kereskedtek a koronával. Fizetőeszközünk kurzusa nagyrészt az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed döntésétől függött; miután a Fed nem emelte az irányadó kamatlábat, a befektetők elfordultak a tengerentúlról, és újra megcélozták a feltörekvő piacokat (ide tartozik Szlovákia is). Ennek köszönhetően a korona a hét elején 20 fillért erősödött az euróhoz viszonyítva (37,730-ról 37,540 Sk/euróra erősödött). A hét közben közzétett makroadatok érdemben nem befolyásolták a kurzust, egyedül az inflációs adat volt meglepő, ugyanis az éves szinten 5 százalékra emelkedett pénzromlás üteme további alapkamat-emelést sejtet. Ennek dacára folytatódott az erősödés, mégpedig 37,300 Sk/euróra, ezért ezen a héten a korona akár 37,100-37,300 közötti szinten is mozoghat. A már említett növekvő infláció emeli a bankbetétek utáni kamatokat. Napjainkban az 1 éves lekötöttségű betétek kamata már meghaladja az infláció ütemét, 3 pénzintézetben a kamat már eléri a 4 százalékot. Egy év múlva a Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint 3,7-3,8 százalékos lesz a pénzromlás üteme, azaz a 4 százalékos kamat ha mérsékelten is, de magasabb. Aki napjainkban 100 ezer koronát köt le egy évre, az 2007 nyarán 104 ezer koronához jut, ám a 4000 koronás többletből mintegy 3800 koronát „lecsíp” az infláció. Utoljára 2004 tavaszán volt példa arra, hogy az 1 éves lekötöttségű betétek a pénzromlás üteménél magasabban kamatoztak. A múlt heti hazai banki körképből kiderül: a 13 pénzintézetből 7 az 1 évig lekötött betétekre már kisebb megtakarítás esetén is legalább 3 százalékos, vagy 3 százalék feletti kamatot ad. Ez a trend máris érezteti hatását a befektetési alapok világában, mivel az alapokból kezd kiáramlani a pénz a hagyományos banki termékekbe (határidős betét, bankkönyv). A szerző az OTP Bank Slovensko pénzügyi elemzője MAI VALUTAASF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Valuta ____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EMU-euró 37,394 Angol font 55,495 Cseh korona 1,338 Dán korona 5,012 Japán jen (100) 25,228 Kanadai dollár 26,066 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona Szlovén tollár (100) Svájci frank______ USA-dollár 9,670 13,837 4,067 15,606 23,670 29,265 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,40-38,40 28,62-30,28 1,30-1,36 13,19-14,49 OTP Bank 36,44-38,34 28,56-30,14 1,30-1,37 13,33-14,35 Postabank 36,42-38,36 28,50-30,04 1,31-1,37 12,04-15,64 Szí. Takarékpénztár 36,47-38,34 28,58-30,08 1,30-1,37 13,22-14,47 Tatra banka 36,47-38,41 28,61-30,13 1,31-1,37 13,30-14,40 UnlBanka 36,49-38,39 28,60-30,10 1,30-1,37 13,50-14,21 Általános Hitelbank 36,46-38,40 28,60-30,13 1,30-1,37 13,33-14,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az alacsonyabb német repcehozamok és a magas kőolajárak miatt megugrott áz olajnövény felvásárlási ára Kapós lett a szlovákiai repcemag A szlovákiai repcetermesztés perspektívái kedvezőek. E fontos olajnövény csak azok számára hozhat igazi hasznot, akik tudják termeszteni, és átlaghozamaik meghaladják a 2,5 tonnát hektáronként. (Képarchívum) Pozsony. Soha nem látott perspektívák tárulnak az európai repcetermelők elé. Az új lehetőségeket a biodízel jelenti, amely az emelkedő kőolajárak miatt mindinkább a figyelem középpontjába kerül. ÚJ SZÓ-ELEAAZÉS A szlovákiai repcetermesztőknek idén igazán nem lehet okuk a panaszra. E fontos olajnövény termése iránt óriási az érdeklődés a hazai és külföldi felvásárlók részéről. S ami még kecsegtetőbb, a felvásárlók máris tonnánként 1,2-2 ezer koronával kínálnak a terményért többet, mint tavaly üyenkor. A cseh és német kereskedők már most tonnájáért 9 ezer koronát adnának, miközben a felvásárlási árak - legalábbis a tőzsdei árak mozgásából ítélve - akár további két-háromszáz koronát is kúszhatnak felfelé rövid idő alatt. Ágazati szakértők a jelenséget a viszonylag alacsonyabb német- országi repcehozamokkal magyarázzák (a kiesést mintegy 800 ezer tonnára becsülik) valamint azzal, hogy Nyugat-Európában a repcéből - hathatós állami segítséggel és támogatással - biodízelt, tehát üzemanyagot is készítenek. (Az európai biodízel-előál- lításhoz ma már a kontinensen megtermelt repcemag mintegy 50%-a szükséges, miközben a biodízel mennyiségének 93%-a repcéből származik.) A megnövekedett cseh kereslet mögött is az húzódik meg, hogy immár Csehországban is államüag támogatják a biodízel előállítását. Szakértők szerint ha Európai Bizottság kitart tervei mellett, és fenntartja a bioüzemanyagok adómentességét, úgy hamarosan nehéz lesz a növekvő alapanyagigényekhez árualapot biztosítani. Tudatában van a fentieknek a repcemag legnagyobb hazai feldolgozója, a pozsonyi Palma-Tumys is. Ugyanakkor Ivan Beblavý vezér- igazgató szerint a repcemag árának ugrásszerű megnövekedése egyelőre nem okozott gondot cégüknek. Szavai szerint a repceigény csaknem 60 százalékát már felvásárolták állandó partnereiktől, akik „a hosszú távú szerződéseket és jó partneri kapcsolatokat előbbre tartották az egyszeri kiugró áraknál”. Ugyanakkor a pozsonyi cég is kénytelen volt 1200 koronával megemelni e fontos alapanyag tonnánkénti átvételi árát, ha hozzá akart jutni a szükséges magmennyiséghez. Beblavý hangoztatta: nem akarnak túllicitálással részt venni az esztelen árversenyben, amelyet a 19. századi aranylázhoz hasonlított. Ha kell, átcsoportosítással oldják meg az az esetleges hiányt, mondta, annál is inkább, mert napraforgóból idén túlkínálat mutatkozik. A repce és a napraforgó egészséges vetésterület-arányát a növény- védelemben jártas szakértők 10-12 százalékban határozzák meg, bár egyes vélemények szerint az új technológiáknak köszönhetően akár 20-25 százalékra is duzzasztható. A vetésterület növelése azonban könnyen felborítaná a vetési tervet, nem kívánatos kórokozók, kártevők megjelenését, fel- szaporodását vonva maga után - figyelmeztetett lapunk hírforrása. A 10-12 százalékos aránnyal nincs baj nálunk sem, viszont a termelés intenzitásával, azaz a hozamokkal annál inkább. Amíg például Németországban az egy hektárra mért ádagos repcetermés 2004- ben meghaladta a 4 tonnát, Csehországban p>edig a 3,65 tonna határát súrolta (Közép-Csehországban 3,9 tonnás hozamokat produkálva), addig nálunk az átlagos repcetermés 2004-ben 2,88 tonna volt, idén pedig 2,2 tonna mutatkozik. Szakértők szerint a repcét nagy területen termesztő közép-európai országok közül a legnagyobb tartalékok (éppen az intenzitás miatt) Szlovákiában és Lengyelországban rejlenek. (Szlovákiában 1988-tól 2004-ig a 2 tonnás hozamhatárt mindössze nyolcszor sikerült meghaladni, márpedig a repce 2,5 tonnánál kisebb hozam esetén nem rentábilis.) Az adottságoknál alacsonyabb hozamok elsősorban a rossz rajoni- záció miatt vannak: Csallóközben a napraforgó rentábilisabb, a repcét inkább Nagytapolcsány vagy Rimaszombat térségében érdemesebb termeszteni, ugyanakkor agrotechnikai okoknál fogva térségünkből sem száműzhető e fontos olajnövény. (A repce, mint a búza elővete- ménye, fontos szerepet tölt be a vetésváltásban.) Az összképhez mindenképpen hozzátartozik, hogy Szlovákiában is voltak kísérletek a repceolaj metilészterének üzemanyagként való felhasználására (a Palma-Tumys éves szinten 40 ezer tonna repcemagot tudna biodízellé alakítani), ám a növény alapanyagú üzemanyag a 90-es évek derekán „sértette” egyes nagyobb befolyással bíró társaságok érdekeit. Nyűt tikok, hogy e csoportok lobbijának köszönhetően maradt abba a MERŐ néven ismert üzemanyag gyártása is, pontosabban a gyártás állami támogatása. Mára a helyzet változni látszik, főleg az után, hogy az EU kötelezettséget vállalt: 2010- ig 5,75%-ra emeli területén a bioalapanyagú üzemanyagok arányát. Bioüzemanyag nem csak repcéből készíthető, hanem például a cukorrépából, burgonyából vagy akár kukoricából is. Szlovákiában már épülőben egy vállalat, amely éves szinten akár Szlovákia éves kukoricatermelését, mintegy 300 ezer tonnányi tengerit képes bioüzemanyaggá alakítani. Értesülések szerint már a kőolaj-finomító társasággal is dűlőre jutottak a feldolgozásról. Kérdéses azonban, hogy a cég honnan szerzi majd be az alapanyagot, tehát a kukoricát, tőlünk vagy szomszédainktól. Ennek ellenére, vagy ezzel együtt az európai, s ezen belül a szlovákiai repcetermesztés perspektívái kedvezőek. Persze e fontos olajnövény csak azok számára hozhat igazi hasznot, akik tudják termeszteni, és átlaghozamaik meghaladják a 2,5 tonnát hektáronként. Szlovákiában az idén 125 ezer hektáron termesztettek repcét, az országos hozamot 270 ezer tonnára becsülik, ami 2,2 tonnás országos átlagot feltételez. A legmagasabb hozamokat idén is a Nyitra-Trencsén-Privigye háromszögben érték el. (gyor) Az uniós gabonapiac stabilitását megzavarhatja a tartós túltermelés, Magyarország és Szlovákia esetében a kukoricakészlet felhalmozódása okozhat fejtörést Brüsszel olyan gondra figyelmeztet, amit az Európai Unió maga idézett elő CZAJLIK KATALIN Az Európai Bizottság nemrégiben közreadott elemzéséből kiderül, Szlovákiának és Magyarországnak hosszú távú gondot okozhat a kukoricafölösleg felhalmozódása. A tanulmány, mely a 2006- 2013 közti időszakra fogalmaz meg előrejelzéseket az európai agrárpiacok alakulásáról, egyébként általában derűlátó. A szerzők szerint az említett ciklusban az európai agrárbevételek 18%-os emelkedése várható, ám az új tagországokban ez a mutató elérheti a 42,5%-ot is. Az elemzés továbbá egyenként foglalkozik a legfőbb agrártermények piacának alakulásával. Megtudhatjuk belőle, hogy az olajosoknál enyhe termelésnövekedésre számíthatunk, amit a kedvező világpiaci alakulás, valamint az EU-n belüli biodízel-kereslet növekedése idéz majd elő. Ennek ellenére az olajosok terén az unió továbbra is nettó importőr marad. Hasonlóan derűlátó az elemzés a hússzektor esetében is, kivéve a marhahúst, ahol termelés-visszaesés várható a KAP-reform (Közös Agrárpolitika), valamint az erős világpiaci konkurencia eredményeképpen. Mérsékelt növekedésre lehet számítani a sertés-, illetve baromfihús-ágazatban, az utóbbi esetében persze azzal a feltétellel, hogy Európában nem üti fel a fejet ismételten a madárinfluenza. A piaci egyensúly javulását várják az elemzők a tejágazatban is, ami elsősorban a növekvő sajttermelésnek, valamint -fogyasztásnak tudható be. Kevésbé lesz kedvező a rövid távú piacalakulás a vaj esetében, az elemzők szerint ugyanis a vizsgált időszak első felében mindenképpen számolni kell az export csökkenésével, s ebből kifolyólag az intervenciós tartalékok további növekedésével. A ciklus végére azonban helyreállhat az egyensúly, hiszen az említett fejlődési irány nyilvánvalóan csökkenti a piaci árakat, ami termelés-visszaesést okoz majd. Az EU szempontjából kulcsfontosságú gabonapiacon a szerzők „mérsékelten pozitív” fejlődést irányoznak elő, köszönhetően az Európa-szerte növekvő belső fogyasztásnak, illetve a csakugyan kedvezően alakuló exportnak. Minden jel a hazai (értsd: EU-s) belső fogyasztás növekedését vetíti elő, tekintsük akar az unión belüli gyarapodó állattenyésztést, vagy a növekvő bioetanol-, illetve biomassza-igényt. A gabonapiac egyensúlyának kedvez ugyancsak a világpiaci kereslet várható növekedése a vizsgált időszakban, nem különben az amerikai dollár feltételezett erősödése. A gabonapiac általános stabilitását azonban megzavarhatja az egyes terményeknél hosszú távon fennálló túltermelés, és az ebből következő strukturális készletfölösleg halmozódása. Példaként a tanulmány Magyarországot és Szlovákiát hozza elő, mondván, ezen országok strukturális kukoricakészlet-fö- löslege komolyan veszélyeztetheti gabonapiacaikat. Az aktuális hazai intervenciós gabonakészlet összetétele alátámasztani látszik a bizottsági előrejelzést. Jelenleg összesen csaknem 488 0001 gabona található a Szlovákia területén lévő intervenciós raktárakban, ebből több, mint 402 000 t kukorica, 90 000 t pedig még a 2004-es kukoricatermésből maradt fenn. Tavaly augusztus óta ki van írva egy brüsszeli pályázat 90 646 t szlovákiai kukorica EU-s belső piaci eladására, ez az intézkedés azonban eddig nem hozta meg a várt eredményt. Ennek ellenére értesüléseink szerint idén is jelentős kukoricatermés várható az országban: a 153 000 ha vetés- területről a feltételezett 5,24-5,88 t/ha-os terméshozam mellett 800- 900 0001 termény betakarításával Prognózisok szerint az Európai Unióban 2006 és 2013 között visszaesés várható a marhahús termelése és a vaj exortja terén. számolhatunk. Amelynek, az alacsony piaci árakat tekintetbe véve, a nagy része valószínűleg újra az intervenciós raktárak készletét gazdagítja majd. Az egész dolog pikantériáját mégis az adja, hogy az Európai Bizottság elemzésében olyasmire figyelmeztet, amit intézkedéseivel az EU önmaga idézett elő. Az intervenciós gabonafelvásárlás intézményéről van szó, amely kötelezi az egyes tagországok illetékes ügynökségeit a felajánlott gabonamennyiség maradéktalan felvásárlására. Áz egész tranzakció költségeit az Európai Bizottság állja. Tehát az európai gazdáknak nem kell arra törekedniük, terményeiket a szabad piacon értékesítsék, ha a megtermelt gabonát fix áron úgyis felvásárolja az unió. Aminek következtében arra sincsenek túlságosan ösztönözve, versenyképessé tegyék termelésüket. Apróra váltva, az aktuális 101,31 eurós felvásárlási ár mellett, ha az idei kukoricatermésnek csak a fele kerül is intervenciós raktárakba, a szlovákiai kukoricafölösleg finanszírozása az EU adófizetőinek kb. 40,5 millió eurójá- ba, azaz kb. 1,5 milliárd koronájába kerül majd! Félreértés ne essék, ez az első ránézésre kétségtelenül csillagászatinak tűnő összeg kínosan elenyésző ahhoz képest, amit mondjuk a görög, spanyol, de elsősorban francia gazdák kapnak évente a brüsszeli kasszából, hasonlóan kevéssé effektiv célokra. Az intervenciós rendszer felszámolásának gondolata a gabonaszektor piacképessége javításának érdekében egyébként rendszeresen felvetődik Brüsszelben, elsősorban a hagyományosan reformorientált északi tagállamok részéről, azonban ismerve az unión belüli erőmegoszlást, valamint a Közös Agrárpolitika pozícióját, erre az elkövetkező években aligha lehet számítani. Blaas Géza, a pozsonyi Agrár- gazdasági Kutatóintézet (VUEPP) igazgatója egyetért azzal, a strukturális kukoricakészlet-fölösleg az EU-s intervenciós rendszer hozadéka. Amíg a rendszer változatlan formában működik, aligha várható e téren javulás. Kiutat jelenthet azonban a kukorica energiaforrásként való hasznosítása, tehát a bioetanol, illetve izoglukóz előállítása. Az alternatív energiaforrások fel- használása egyébként EU-s prioritás, amelyre támogatást is lehet szerezni Brüsszeltől. Fennáll azonban a kérdés, van-e rá esély, hogy ez a trend valóban érvényesüljön, ha a piacon eladhatatlan kukoricafölösleg rendre az intervenciós raktárakban végzi, s e készletektől való megszabadulás újra csak az európai büdzsét terheli.
