Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-02 / 177. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 2. Európai unió 11 Az unió lakosságának 45 százaléka támogatja a további bővítést, 42 százaléka kifejezetten ellenzi Szkeptikus az európai polgár Brüsszel. Az uniós állampolgárok többsége úgy véli, nincs megfelelően tájékoztatva az EU bővítéséről és ennek előnyeiről. Az unióba igyekvő államok közül egyértelműen Horvátország EU-tagságát támogatják a legtöbben. TASR-ÖSSZEFOGLALÓ Az unió tagállamai közül Szlovákiában a legnagyobb, 83 százalékos Horvátország belépésének támogatottsága, utánunk pedig Magyarország következik (81%). Mindez az Eurobarometer által végzett közvélemény-kutatásból derül ki, amelyet a múlt pénteken ismertetett az Európai Bizottság. A válaszadók kétharmada állította azt, nincs kellően informálva a bővítés folyamatáról. Az általuk ismert adatok többsége pedig inkább a folyamat problémáival kapcsolatos, nem az előnyeivel. A leg- tájékozottabbak a szlovének, luxemburgiak és osztrákok, a legkevésbé informáltak a spanyolok és portugálok. A szlovákok tájékozottsága uniós ügyekben az európai átlag szintjén van. Sokatmondó adat: az uniós polgárok elsősorban a gazdasági fejlődésről, az unió eredményességéről és az életszínvonalról szeretnének több információt, a legkevésbé az EU kulturális sokszínűsége érdekli az embereket. Az unióról szóló információkat az emberek kétharmada a televízióból szerzi, utána az írott sajtó következik. Mindeközben tíz megkérdezettből hatnak volt az a véleménye, hogy elsősorban a kormányoknak kellene tájékoztatniuk a lakosságot az uniós ügyekről. A tájékoztatásnak ezt a formáját főleg a máltaiak és portugálok igénylik, míg a csehek és a lengyelek inkább a médiára hagyatkoznak, a dánok pedig az Európai Parlamenttől vennék legszívesebben a tájékoztatást. Minden ötödik spanyol mondta azt, nem tud hozzászólni ehhez a kérdéshez - mellesleg ez is igazolja, milyen kicsi az érdeklődés az uniós ügyek iránt. A híresen kényelemszerető spanyolokat igazából csak az izgatja, ami odahaza történik. Mint például a múlt hét végi sztrájk, amikor 3 ezren töltötték az éjszakát a barcelonai repülőtéren, és ami csúcs lehet: 60 ezer csomag tűnt el! Szakértők szerint e hét végéig is eltart, míg a barcelonai reptéren teljesen helyreáll a közlekedés rendje. (SITA/AP-felvétel) A válaszadók negyven százaléka beismerte, sokkal többet tud a bővítés lehetséges hátrányairól, mint előnyeiről. Ugyanakkor az európai állampolgárok kétharmada egyetért azokkal a gondolatokkal, amelyek a bővítés hasznosságát támasztják alá. Nagyobb optimizmus tapasztalható az új tagállamok, valamint Románia, Bulgária és Horvátország esetében. A legszkeptikusabbak az osztrákok, és kétségeik vannak a finneknek, a németeknek, a franciáknak, a hollandoknak és a görögöknek. A tagállamok közül Szlovákiában vallják a legtöbben, hogy Európa egyesítésének megfelelő módja a bővítés, amely egységesíti a közös európai értékeket és érdekeket. Ugyancsak a szlovákok adták a legtöbb igenlő választ arra a kérdésre, hogy az EU szava- tolja-e a békét és biztonságot kontinensünkön. Az európai állampolgárok a bővítéssel leggyakrabban a gazdasági hátrányokat kapcsolják össze; mind az unió, mind pedig saját országuk viszonylatában. És arról sincsenek meggyőződve, hogy a nagyobb Európai Unió jobb esélyekkel szállhat szembe a globalizációs kihívásokkal. Abban a kérdésben is megosztottak, hogy a bővítés ösztönzi-e a gazdasági fejlődést. Ráadásul a megkérdezettek háromnegyedének - főleg a görögöknek, belgáknak és svédeknek - az a véleménye, hogy a bővítés felgyorsítja a munkahelyek áttelepülését az olcsóbb munkaerővel bíró országokba. A megkérdezetteknek több mint a fele úgy látta, az új tagok felvételére fordított összegek csökkentik a saját országaikba áramló pénzt. A finnek, németek és görögök aggódtak leginkább amiatt, hogy a bővítés miatt kevesebbet fognak kapni. Háromból két európainak az a véleménye, a bővítés erősíti az uniót a bűnözés és a terrorizmus elleni harcban, ugyanakkor a bűncselekmények számának növekedéséhez is vezet. Jelentősen megoszlanak a vélemények a tekintetben, milyen hatással van a bővítés az életszínvonalra. Bár tízből nyolcán értékeld; az unió nyújtotta mobüitási lehetőséget, tízből hatan tartottak az illegális bevándorlás növekedésétől. A megkérdezetteknek csaknem a fele szerint a nyugat-balkáni országok belepése ezeknek az országoknak az érdekeit szolgálja, s csak egynegyede látta úgy, hogy mindkét fél javára válik. Horvátország belépését támogatták a legtöbben, mintegy 56 százalék, utána Macedónia (49), Bosznia-Hercegovina (48) és Szerbia-Montenegró (47) következett, a felmérés ugyanis nem vette figyelembe ez utóbbi közelmúltban! kettéválását. Albánia felvételét az EU-ba 41 százalék támogatta, 43 ellenezte. Törökországnak a legkisebb az elfogadottsága: 39 százalék támogatta, 48 pedig ellenezte felvételét az unióba. Megnyitná a postai szolgáltatások piacát az EB Teljes liberalizálás várható ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kilenc európai postai cég közös felhívást intézett az Európai Bizottsághoz, javasolva, a testület legyen óvatos, ha majd ősszel előteijeszti javaslatát a szektor 2009-re tervezett teljes liberalizálására. Az EB a múlt pénteken jelentette be, a postai szolgáltatások piacnyitását célzó tervet dolgoz ki még ebben az évben. Ennek kapcsán a belga, a ciprusi, a francia, a görög, az olasz, a luxemburgi, a lengyel, a magyar és a spanyol postacég aggodalmának adott hangot annak a tanulmánynak a megállapításai miatt, amely a postai szolgáltatások teljes liberalizálásának hatásait próbálta megjósolni. E szolgáltatások egy 2002-es EU-döntés nyomán részben már ma is liberalizáltak, de ez a szabályozás nem vonatkozik az ötven grammnál kisebb súlyú küldeményekre, vagyis a levelek többségére, amelyek több tagállamban még ma is a hagyományos postai cégek monopóliumának számítanak. Éppen azért, hogy ezáltal finanszírozni lehessen a megfelelő színvonalú, univerzális ellátást, tehát azt, hogy a legfontosabb szolgáltatásokat az emberek mindenütt, még a kis falvakban is igénybe vehessék, megfizethető áron. EU-átlagban az ötven gramm alatti levelek továbbításából származik a postai bevételek valamivel több mint a fele. A Price Waterhouse Coopers tanácsadó által készített tanulmány szerint a teljes liberalizálás számos módosításra kényszeríti majd a történelmi szolgáltató cégeket az univerzális szolgáltatás fenntartása érdekében. így például bérköltségeiket egy szintre kell hozniuk konkurenseikkel, módosítaniuk kell tarifáikat, be kell zárniuk egyes postákat és talán közvetlen állami támogatásra is szükségük lesz. A közös felhívást jegyző kilenc cég szerint mindez nem ad garanciát az univerzális szolgáltatás finanszírozására, miközben megkérdőjelezi a polgárok által most igénybe vehető szolgáltatások majdani minőségét, hozzáférhetőségét. Az egyik EB-szóvivő azt mondta, a fokozatos és ellenőrzött keretekben megvalósuló piacnyitást fogják javasolni úgy, hogy a minimális szolgáltatási szint garantáltan megvalósuljon. Ilyen minimális szolgáltatásnak számít például, hogy otthona, munkahelye közelében mindenki találhasson postaládát vagy bélyegárusító helyet. Az európai postai üzletágban 1,6 millió ember dolgozik, és 88 milliárd eurós forgalmat bonyolít le, ami a hazai össztermék átlagosan 1 százalékának felel meg. A postai alkalmazottak évente mintegy 135 milliárd levelet, csomagot kezelnek. (MTI) Ausztriának jót tett az unió keleti bővítése Egyedülálló tanulmány MT1-H1R Linz. Az unió keleti bővítésének köszönhetően nőtt a foglalkoztatottság Ausztriában. A linzi egyetemen elkészített, a maga nemében egyedülálló tanulmány azt vizsgálta, milyen hatással van Ausztria exportjára a szomszédos új EU-tagor- szágok növekedése. A tanulmányból kiderül, ha a szomszédoknál - Szlovákiában, Csehországban, Szlovéniában vagy Magyarországon - egy százalékkal növekszik a GDP, akkor 0,68 százalékkal nő Ausztria kivitele. Az új tagországokban - Máltát és Ciprust nem számítva - az egy főre jutó GDP évente átlag 8,2 százalékkal növekszik. Ez az elemzők számításai szerint azt jelenti, hogy az osztrák kivitel ezekbe az országokba 5,6 százalékkal, 540,9 millió euróval bővül évente. Az export egy százalékos emelkedése viszont 6500-10 000 új munkahelyet jelent. Európába vándorolhatnak az amerikai őssejtkutatók - varsói kormánydöntés Megfordulhat az agyelszívás iránya ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London/Varsó. Eddig Európából mentek az USA- ba a jól képzett tudósok, most az amerikaiak jöhetnek kontinensünkre. Vagyis megfordulhat az agyelszívás iránya, legalábbis az őssejt-kutatás területén. Bush elnök ugyanis megvétózta az őssejtkutatásra megítélt állami támogatást, az EU viszont engedélyezte a további, korlátok közötti kísérletek finanszírozását. Brit vélemények szerint várható, hogy az elnöki vétó után sok amerikai tudós fontolóra veszi áttelepülését az öreg kontinensre. Ezt annak tudatában is feltételezik, hogy az amerikai szövetségi pénzek őssejtkutatásra való felhasználási tilalma nem teszi illegálissá az USA-ban folyó kutatást. Az egyes államoknak megvan a maguk őssejtkutatási programja, illetve magáncégek is folytatnak kísérleteket ezen a területen. Az Európai Tanácsnak (a témában illetékes 25 miniszternek) a múlt hét elején sikerült megegyezésre jutnia az őssejtkutatás támogatásának EU-költségvetésbe iktatásáról. A kompromisszum úgy jött létre, az ellenzők hetes csoportjából Németország, Olaszország és Szlovénia módosította álláspontját, miután biztosítékot kapott, hogy az EU pénzét nem használják olyan tevékenység támogatására, amely az embriók megsemmisítését okozza. (Ausztria, Litvánia, Málta és Lengyelország mindenfajta őssejtkutatás leállítása mellett érvelt.) Az idén záruló európai költségvetési időszakban 70 millió eurót költöttek kilenc olyan projektre, amelyek kisebb-nagyobb részben őssejtkutatásokhoz is kapcsolódnak. Visszatérve az agyelszíváshoz: az uniós országok közül ez elsősorban az új tagállamok számára jelenti a legnagyobb problémát. Varsóban a napokban határozott lépést tettek ez ügyben. Médiahírek szerint a brit munkaerőpiac megnyitása óta 240 ezer lengyel vett vándorbotot, hogy Nagy-Britanniá- ban helyezkedjen el. Mivel a sziget- országban adóznak, ám megszerzettjövedelmük otthon is adóköteles, többségük megszakít műiden kapcsolatot hazájával, hogy elkerülje a kettős adóztatást. A progresszív adó Lengyelországban 19-40 százalékos, a brit adó pedig 10 és 40 százalék közötti. A lengyeleknél alacsonyabbak a kereseti sávok, így az évi 12 ezer fontot kereső dolgozó a briteknél 22 százalékot adózik, míg otthon 40 százalékot. A kettős adózás kényszere azokra vonatkozott, akik mindkét országban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ez arra ösztönzi a lengyel vendégmunkásokat, hogy lemondjanak otthoni állampolgári jogaikról, ami érthető is, hiszen a már említett, évi 12 ezer fontot kereső dolgozónál 4560 font maradna az adók kifizetése után. Az agyelszívást megelőzendő, most eltörölték a kettős adózást. A hatóságok azt remélik, hogy a képzett szakemberek így valamikor visszatérnek az országba. Az új rendszer szerint a Nagy-Britanniában dolgozó lengyeleket csak a britek adóztatják, az otthon dolgozókat pedig az otthoni hatóságok, (euractiv.hu, mti) Amszterdam városi tanácsa ambiciózus kampányt tervez azzal a céllal, hogy Európa-szerte újra felfedezzék a holland várost, mint a nemzetközi kereskedelem és a külföldiek kedvelt tartózkodási helyéül szolgáló első öt európai város egyikét. A tervet cégekkel, szervezetekkel és kormányzati szervekkel folytatott 100 napos egyeztetés után állították össze. A fő tapasztalat: a kreativitás különbözteti meg Amszterdamot a többi várostól. Az öt legfontosabb tennivaló közül a legeslegelső: ide akarják csábítani a tehetséges embereket. (SITA/AP-felvétel)
