Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-12 / 186. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ AUGUSZTUS 12 Egészségünkre 27 Hormonkörkép Az alábbi táblázat az emberi test legfontosabb hormonjait mutatja be, valamint azt, mi a feladatuk, és mivel jár termelődésük hiánya. Hormon (termelője) Hatása Hiánya Szomatotropin Növekedési hormon: A szövetek, Hiánya növekedési zavarokat, (hipofízis) izmok, csontok és az anyagcsere törpenövést, túltermelése a ‘ növekedésével kapcsolatos fel- gyerekeknél óriásnövést okoz. adatokat irányítja. Tiroxin Anyagcserehormon: gondosko- Hiánya fáradtságot, hízást, bél(pajzsmirigy) dik a szervezet energiaellátott- renyheséget, túltermelése nyugságáról, a táplálék optimális fel- talanságot, álmatlanságot, szívdolgozásáról, és ezzel fenntartja dobogást, fogyást okoz. a sejtekben a funkciókat. Parathormon Csonthormon: feladata a kalci- Hiánya csontritkulásra való (mellékpajzsmirigy) umháztartás egyensúlyban tar- hajlamot, túltermelése csonttötása, és a szervezet ellátása ez- résre való hajlamot okoz. zel a fontos ásványi anyaggal. A kalcium a csontok és a fogak számára fontos. Inzulin, glukagon Cukorhormon: az inzulin gon- Hiánya diabéteszt, farkaséh(hasnyálmirigy) doskodik arról, hogy a cukor ségrohamokat, fáradtságot, raktározódjon a májban és a túltermelése falánkságot okoz. zsírszövetekben, a glukagon pedig szükség esetén mobilizálja ezt a tartalékot. Aldosteron Vízháztartás-hormon: szabó- Hiánya a láb- és karduzzana(mellékvesekéreg) lyozza a kálium- és nátriumház- tot okoz, túltermelése száraz tartást, fontos a szöveti folyadék bőrt és nyálkahártyát, fenntartásában és az izomfunkciókhoz. Kortizon Gyulladásellenes hormon: féke- Hiánya hajlamossá teszi a (mellékvesekéreg) zi a stresszt és gondoskodik ar- szervezetet a gyulladásokra, ról, hogy a szív, a vérkeringés és túltermelése túlsúlyt és izoma psziché egészségesen átvé- sorvadást okoz. szelje a válsághelyzeteket. Adrenalin, noradrenalin Stresszhormonok: riadókészült- Hiányuk gyakorlatilag nem for(mellékvesevelő) ségbe helyezik a testet, fokoz- dúl elő, túltermelésük szívremezák a szív, a vérkeringés, az ide- gést, szívgyengeséget, idegesgek, az agy és minden szerv séget okoz. munkáját. Vazopresszin Vízháztartáshormon: gondosko- Hiánya a bőr idő előtti örege(hipofízis) dik róla, hogy minden szerv és dését okozza, túltermelése karminden sejt megkapja a létfon- és lábduzzanatot, ödémát idéz tosságú folyadékot. elő. Luteinizáló hormon Termékenységhormon: nőknél Hiánya hatására a tüszőérés (hipofízis) kiváltja a tüszőrepedést és gon- elmarad, normális esetben a doskodik a terhesség fenntartó- változókorban. Túltermelése sáról. Férfiaknál serkenti a herék cikluszavarokat okoz. hormontermelését. Prolaktin Terhességi hormon: gondoskodik Hiánya hatására nincs vagy túl (hipofízis) róla, hogy a magzat egészsége- kevés anyatej termelődik, túlr**! -í sen növekedjen, megakadályoz- termelése meddőséget és a szeza a koraszülést és irányítja az xuális vágy hiányát okozza, anyatej termelődését. Follikus-stimuláló hormon Fogantatási hormon: nőknél a Hiánya meddőséget okoz, túlihipofízis) tüszőérést irányítja, férfiaknál termelése gyakorlatilag nem segíti a spermiumok termelését. fordul elő. Tesztoszteron Férfiassághormon: vezérli a férfi- Hiánya férfiaknál impotenciát, (herék) as testalkat kialakulását, irányítja nőknél a nemi vágy hiányát a szexuális késztetést. Nőknél a okozza, túltermelése agresszinemi vágyat szabályozza. ót vált ki. Női hormon: körülbelül harminc Hiánya idézi elő a változókort, hormon összefoglaló neve. Irá- depressziót, megnövekedett in- nyítja a szexualitást és a termé- farktusveszélyt okoz. Túlterme- kenységet, szabályozza a bőr lése nemigen fordul elő. és a szív működését és a csont- felépítést. Oxitocin Kéjhormon: fokozza a nemi váHiánya férfiaknál és nőknél (hipofízis) gyat, az erotika, a gyengédség egyaránt orgazmusproblémáutáni vágyat. Terhes nők esetében kat okoz, túltermelése túl masegíti a szülési fájásokat. gas libidót, szexmániát idéz elő. Ösztrogén (petefészkek) ÜSTÜNK TITKAI A légzés folyamata - II. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A tüdő erei A szén-dioxidban dús vér a tüdőbe a tüdőhöz futó bal és jobb oldali főágon keresztül jut be, amelyek a szív jobb kamrájából eredő pulmonális artériából erednek. Ezek az artériák a hörgők eloszlásához hasonlóan és azokat követve egyre apróbb ágakra oszlanak el, egészen a hajszálerekig, ahol aztán a vénás vér leadja a szén-dioxidot és oxigénnel telítődik. Belégzés - kilégzés Nyugalmi helyzetben belég- zéskor a rekeszizom gyakorlatilag egyedül működik. Forszírozott, azaz erőfeszítést kifejtő helyzetben belégzéskor az ösz- szes légzőizom működésbe lép. Nyugalmi helyzetben a tüdő jóval a maximális teljesítőképessége alatt dolgozik, kb. 0,5 liter levegőt szívunk be légvételenként. A levegő összmennyisége, amit a tüdő a legmélyebb belégzés után meg tud tartani, kb. 4,5 liter. A kilégzés passzív folyamat (a tüdő rugalmasságának köszönhetően visszanyeri eredeti alakját), de aktívvá válik, ha forszírozottan történik: így a szokványos kilégzés végén még képesek vagyunk egy bizonyos mennyiséget kifújni. Normális kilégzést követően még kb. 1,6 liter levegő marad a tüdőben; ez a mennyiség 1,2 liternyire csökken erőltetett kilégzés után. Reziduális térfogatnak nevezik ezt a levegőmennyiséget, ami akkor is a tüdőben marad, amikor a legerőteljesebb kilégzést végezzük. A holt tér az a levegőmennyiség, mely a légutakat tölti meg műiden légzési ciklus alatt, ezért a tüdőhólyagocskákban történő gázcsere során nem hasznosul. Az első légvétel Úgy tudom, a magzat oxigén- ellátását a méhlepény biztosítja. Megszületéskor hogyan történik az átállás? A méhben a magzat tüdejét a belső magzatburok tölti ki. A születés előtt a surfac- tantnak köszönhetően a tüdő nincs összeesve. Néhány héttel a születés előtt a magzat már apró légzőmozgásokat végez, ezzel a felesleges folyadékot kipréseli a tüdejéből. Születéskor a surfactant segít a léghólyagocskákban keletkező felületi feszültség legyőzésében. A felesleges tüdőfolyadék a véráramba szívódik fel. Változások történnek a keringésben is, a jobb és a bal pitvar közötti nyílás, a Botallo- vezeték születéskor bezárul, az első légvétel a vért oxigén- felvétel céljából a jobb szívfélből a kisvérköri keringésbe „kényszeríti”, mielőtt visszatérne a bal szívfélbe. A légzés napi mérlege Nyugalmi helyzetben, átlagosan 14 légvétel mellett összesen 7 liter levegőt forgatunk meg percenként. Összesen mintegy 2 liter oxigén kerül be a testbe, és 1,9 liter szén-dioxid távozik. A légzés napi mérlege mindezek alapján hozzávetőleg a következőképpen állítható fel: a szervezetbe átlagosan kb. 10 000 liter levegő kerül be belégzés útján, tehát több mint 2000 liternyi, összesen 2,5 kg oxigén. A kilélegzett oxigén súlya naponta 1,75 kg. A 750 grammnyi különbözet a szervezet által felhasznált oxigénmennyiségnek felel meg. Ugyanakkor a kilélegzett széndioxid mennyisége 850 gramm, vagyis 400 liter. Ez a fogyasztás és termelés az alveolusok „vegyi” működésére utal. Az oxigéndús vér ekkor a kapü- lárisokból a venulákba, majd a vénákba kerül, végül a tüdőt a pulmonális vénákon keresztül hagyja el. Egy artériaágra két vénajut, a két fő ágra tehát összesen négy, amelyek a szív bal pitvarába torkollnak. Ez a kisvárkor. A vér folyamatosan áramlik, viszi magával az eltávolítandó szén-dioxidot és az elosztandó oxigént. A testünk teljes vérmennyiségének egyötödnyi-egytizednyi része folyamatosan a kisvérköri keringésben van. A mellkas A mellkas csontos váza magában foglalja a csigolyákat, a bordákat és a szegycsontot, amelyekhez a valódi és álbordák közvetlenül és közvetve, porcosán kapcsolódnak. Ide tapadnak a különböző mellkasi izmok és a kupolához hasonló, a mellkasba bedomborodó inasizmos lemez, a re keszizom. A rekeszizom összehúzódásakor a középső más rész mozdulatlan marad, széli izmos része viszont lesüllyed, és a hasi szerveket lefelé nyomja, megnövelve ezzel a mellkas térfogatát. A tüdő saját másságánál passzívan kitágul. Kilégzéskor a rekeszizom visz- szanyeri eredeti alakját, le csökkentve ezzel a mellkas térfogatát. Miért lélegzőnk? A légzőrendszer által felvett oxigén alapvető fontosságú az élet fenntartásában, mert nélkülözhetetlen az anyagcserében, abban a biokémiai folyamatban, ami testünket működésben tanja. Az oxigén a keringési rendszer segítségével jut el testünk sejtjeihez. Oxigén nélkül ezek a sejtek elpusztulnának, már néhány perces oxigénhiány is helyrehozhatatlan károkat képes okozni a szervezetben. A táplálékból származó energia a sejtekhez szállított oxigénnek és egyéb anyagokkal kémiai reakcióba lép, az eredmény az energiamennyiség megnövekedése. A sejtek ezt az energiát egyéb biokémiai folyamataik hajtóanyagaként használják fel. Az oxigén felhasználásával történő energiafelszabadítás az úgynevezett sejtlégzés. Hogyan lélegzőnk? Belégzéskor a mellkas térfogata megnő, a levegő a tüdőbe jut. Kilégzéskor a mellkas térfogata csökken, és a szén-dioxidban dús levegő a légcsövön keresztül távozik a tüdőből, majd a szervezetből. Ezt a folyamatot a be- és kilégzést biztosító izmok teszik lehetővé váltakozó működésük révén. A szorosabb értelemben vett légzőizmok a bordaközi izmok és a rekeszizom, a légzési segédizmok pedig a nagy és kis mellizom, a fűrészizom, a széles hátizom és az oldalsó nyakizom. Amikor a rekeszizom összehúzódik, lefelé húzza magával a tüdőt. A tüdő térfogatának növekedésével a belső nyomás csökken, ami részleges vákuumot hoz létre. A nyomás kiegyenlítése érdekében a levegő a külső légkörből a tüdőbe áramlik. Ez a folyamat a belégzés. Küégzéskor a rekeszizom és a mellkas izmai ellazulnak, a mellüreg térfogata csökken, a nyomás emelkedik, és kipréseli a levegőt a tüdőből. A folyamatban kismértékben a gravitációs erő is szerepet játszik azzal, hogy lefelé húzza a bordákat. (Forrás: Család és egészség) A tüdő léghólyagocskáiból a levegő áthatol azok falán, és bejutva a hajszálerekbe a hemoglobinhoz kötődik.
