Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-08 / 182. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 8. Vélemény és háttér 7- Ki mondta, hogy nincs pénz a kormányprogram megvalósítására... (Gyenes Gábor karikatúrája) Kommerszant: vége Moszkva és Washington stratégiai együttműködésének Oroszellenes szankciók amerikai veszteségekkel TALLÓZÓ Zsidókat bújtató XII. Pius pápa XII. Pius pápa utasítására a római Santi Quattro Coronati rendház a II. világháború idején zsidókat és politikai üldözötteket bújtatott - derül ki a rendház egyik állítólagos apácájának a naplójából, amelyet a La Stampa című torinói napilap ismertetett. A több mint hatvan évvel ezelőtt íródott napló szerzője szerint a pápa, akit sok történész azzal vádol, hogy szemet hunyt a zsidóüldözések fölött, személyesen utasította a rendház főnökasszonyát, hogy az intézmény fogadja be mindazokat, akiket a németek keresnek, így nyert például oltalmat a kis Amalia Viterbo, az olasz kommunista párt egyik alapítójának, a Komintern titkárának, Palmiro Togliattinak zsidó származású unokahúga is. Az olasz lap szerint az Agos- ton-rendi nővér naplójában azt írta, hogy XII. Pius a gyermekeket és zsidókat egyaránt meg akarta menteni, ezért utasította a kolostorokat és zárdákat, hogy fogadják be és bújtassák az üldözötteket. Később, amikor az SS már a női rendházakat sem tartotta tiszteletben, a rendházfő- nöknő egy, az ellenállással együttműködő olasz rendőrrel készíttetett hamis igazolványokat - írja a La Stampa. A Santi Quattro Coronati (a vértanúság képletes koronájával felmagasztalt négy szent) rendház apácájának a naplója különösen azokat a történészeket érdekelheti, akik hosszú ideje folytatnak vitát arról, hogy Eugenio Pa- cellit, azaz XII. Pius pápát mekkora felelősség terheli amiatt, hogy hallgatásával cinkosságot vállalt a nácikkal. A naplót egyébként teljes terjedelmében a Trenta Gior- ni című olasz folyóirat legközelebbi számában tárja az olvasók elé. (MTI) Drámai következmények Drámai következményei lesznek a libanoni gazdaságra és a Földközi-tenger élővüágára a Libanon partjainál a tengeren lebegő, egyre terjedő olajszennyeződésnek - figyelmeztetett a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet biológus szakértője. Mint Jörg Feddern, a Hesseni Rádiónak kifejtette, a libanoni Dzsije erőműnek a bombázása következtében a tengerbe került 30 ezer tonna fűtőolaj által okozott környezeti kár hosszú időre visszavetheti a turizmust és a halászatot Libanonban, tetézve a háború miatt amúgy is súlyos helyzetben lévő ország gazdasági gondjait. Ami a vízi élővilágot illeti, a Greenpeace szakembere különösen veszélyeztetettnek ítélte az egyébként is kihalástól fenyegetett zöld tengeri teknősöket. Műholdfelvételek tanúsága szerűit a vízen lebegő olajszőnyeg már 130 kilométer hosszú és 30 kilométer széles, s elérte a szíriai partszakaszt is. A libanoni fővárostól, Bejrúttól délre fölépült Dzsije erőmű olajtárolóit a cédrusok földje ellen július 12-én megindított izraeli háború harmadik napján érte találat. (MTI) Az orosz lapok többsége szerint az amerikai Boeing repülőgépgyártónak fognak veszteséget okozni az orosz cégek ellen bevezetett amerikai szankciók. Egyedül a Kommerszant című független lap látja úgy, hogy vége Moszkva és Washington stratégiai együttműködésének. GŐZÖN ISTVÁN Az amerikai szankciók az amerikai Boeing társaságra üthetnek vissza, írta a Vremja Novosztyej és Nyezaviszimija Gazeta, emlékeztetve arra, hogy az amerikai társaság konzultánsként részt vesz a Szuhoj első polgári repülőgépének kifejlesztésében, illetve az amerikai repülőgépgyár első számú titánszállítója, az orosz VSZMPO-Aviszma cég a közelmúltban a (most amerikai tiltólistára vett) Roszoboroneksz- port orosz fegyver-külkereskedelmi cég tulajdonába került. Mindkét lap szerint a szankciókra figyelő Kína már azt fontolgatja, hogy nem a Boeingtől, hanem európai vetélytársától, az Airbus társaságtól vásárol több mint kétszáz repülőgépet. Áprilisban a VSZMPO-Aviszma közös vállalatot alapított a Boeinggel titán alkatrészek gyárÖSSZEFOGLALÓ Kormányzati tervek szerint összeolvaszthatják a négymilliárd forintos adóssággal küzdő Magyar Televíziót (MTV) a Duna televízióval - írja a Népszabadság. A lap értesülései szerint a kormányzat nem hajlandó kifizetni a köztévé kamatok nélkül is négymilliárd forintos adósságát, emellett megoldásra vár az MTV elhelyezése is. Az új bázis helyszínéül az óbudai volt tévés telepet szemelték ki, ám az építési engedély 2000-es kiadása óta ott egyetlen kapavágás sem történt. Az MTV- nek nincs pénze az építkezésre, a kormány pedig nem akarja átvállalni a húszmilliárdos költségeket. fására a Boeing-787-es „Dreamliner” modelljéhez. Elemzők korábban úgy vélték, hogy a Boeing gép nagyobb orosz alkatrészaránya felértékelheti a gépet az orosz légitársaságok szemében konkurensével, az Airbus-A350-essel szemben. A két nagy orosz légi- társaság, az Aeroflot és a Transzáéra korábban még mindkét gép iránt kifejezte érdeklődését. Az orosz kormány hivatalos lapja, a Rosszijszkaja Gazeta ehhez még annyit tett hozzá: Washingtonnak az sem tetszik, hogy a Szuhoj és az Aviszma az elmúlt időben tekintélyt parancsoló gazA Venezuelával kötött milliárdos fegyverüzlet miatt büntette az amerikai külügyminisztérium Oroszországot. dasági fejlődést ért el. Az utóbbi a világ legnagyobb titánalkatrészgyártója. Ügyfelei főként a repülőgép- és az űripari vállalatok sorából kerülnek ki. Az orosz vállalat a világ titánkeresletének 30 százalékát fedezi. A Kommerszant ugyanakkor figyelmeztet: az orosz cégek elleni szankciókkal Washington véget vetett az Egyesült Államok és Oroszország stratégiai partnerséMegoldást jelenthetne a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna összeköltöztetése, ám az így életre hívandó médiapark kialakítása is ötvenmilliárdba kerülne. Kormányzati körökben ezért egy takarékosabb terv körvonalazódik: a két közszolgálati tévé - egy irányítás alatt - összeolvadna. Csakhogy nem a Magyar Televízió, hanem a Duna tévé lenne az anyaintézmény. Ugyanis az MTV- nek gyakorlatilag nincs vagyona, csak - ahogyan Rudi Zoltán elnök fogalmazott - szellemi tőkéje, archívuma és elavult eszközparkja, viszont a Duna nullszaldós, saját épülete, stúdiója és korszerű eszközei vannak. Az új bázis a Duna tévé épülete, gének. Az újság arról is részletesen beszámolt, hogy információi szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FBSZ) már július elején, tehát a venezuelai fegyverüzlet megkötése előtt olyan elemzést tett le Vlagyimir Putyin orosz elnök asztalára, hogy Washington nem fogja válasz nélkül hagyni az orosz fegyverek eladását Hugo Chávez Venezuelájának, és a válasz minden bizonnyal az Iránnal szembeni amerikai fegyverembargó megsértésének vádja lesz. Abban minden orosz napilap egyetért, hogy valójában a Venezuelával kötött jelentős - sajtóértesülések szerint 3 milliárd dollárt kitevő - fegyverüzlet miatt büntette az amerikai külügyminisztérium Oroszországot, amikor pénteken bejelentette, hogy azonnali hatállyal tiltólistára helyezték - indiai, kubai és északkoreai cégekkel együtt - az orosz Roszoboronekszport külkereskedelmi társaságot és a Szuhoj repülőgépgyártót, azzal a hivatalos indokkal, hogy olyan felszerelést, illetve technológiát szállítottak Teheránnak, amellyel tömeg- pusztító fegyverek, cirkálórakéták vagy ballisztikus rakétarendszerek kifejlesztéséhez járulhattak hozzá. A szerző az MTI moszkvai különtudósítója a Millenárison lévő állami tulajdonú stúdió és az Uránia Filmszínház lehetne. Megválasztása előtt Cselényi László, a Duna televízió mostani elnöke ez utóbbinak volt az igazgatója. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a kormány nevez- het-e ki biztost az MTV Zrt.-hez, hiszen a részvénytársaság tulajdonosa az Országgyűlés. Szóba kerülhet így parlamenti biztos is, ám ehhez kétharmados egyetértésre kell jutnia a politikának. A média területén egyébként hosszú idő után először ez éppen most nyáron sikerült: a pártok delegáltjaiból álló kuratóriumi elnökség majdnem teljes konszenzussal javasolta Such Györgyöt a Magyar Rádió elnökének, (f-net) A Magyar Televíziónak nincs vagyona, ezért nem ő volna az anyaintézmény Összeolvad az MTV és a Duna tévé? KOMMENTÁR Kubai kísértet JARÁB1K BALÁZS A fél világ azt találgatja, mi lesz Fidel Castróval, a másik fele, mi lesz Kubával. Szülte senkit sem hagy hidegen a karib-tengeri ország. Csodás természeti és természetes szépségei mellett Kuba kínálja a 21. század legnagyobb politikai anomáliáját: hogyan dacol egy kommunista forradalom immáron 47 éve az alig hetven mérföldre lévő Egyesült Államokkal, a szocialista tábor bukásával és a világ egyéb globális változásaival. Köszöni szépen, eddig jól. Egy szigetet még akkor is könnyen lehet izolálni a Ckül) világtól, ha mégoly közel fekszik a globális vüághatalomtól, és évente több millió turista keresi fel. Főleg ez utóbbi vonzza a politikától mentes befektetéseket, a SOTO éves amerikai autómatuzsálemeket és Havanna rozzant állapotát pedig - még - kiválóan el lehet adni a nosztalgiadivatjegyében. Persze, kellett ehhez Fidel Castro személyisége és ideológiája, amit nemigen tudtak megunni a kubaiak. Igaz, nem is igen engedték ezt nekik. Castro azonban nagy túlélőként viselkedett egész élete folyamán. Mindig akkor váltott, amikor kellett: a Szovjetunió összeomlásakor bevezette az amerikai dollárt fizetőeszközként, hogy pótolni tudja az államkasszában az elmaradt rubeleket, újabban pedig a délamerikai újszocialista hullámot (Brazília, Venezuela stb.) feji meg alaposan az öregedő kubai forradalom nevében. Fidel sikeres bukdácsolásához azonban kellett a kissé lebénított amerikai külpolitika is. A Floridában egyre jelentősebb szavazati erőt képviselő kubai emigránsok ugyanis teljesen megkötik Washington kezét. Fidel állapota államtitok. Külföldön, de otthon sem tud senki semmit, még saját öccse sincs teljesen képben, ami enyhén szólva is kétséget hagy afelől, hogy ő lenne a kiválasztott utód. Bármi legyen is a betegsége és kimenetele, Kuba transzformációja elengedhetetlennek látszik. Hidjarezt nemcsak a teljesen szétzilált ellenzék, hanem a rézsűn is. Míg azonban a világ azt találgatja, túléli-e Fidel a következő napokat, a rezsim már évek óta dolgozik saját transzformációján. Idestova két éve annak, hogy a legfontosabb iparágazatok - turizmus, cukor - a kubai hadsereg ellenőrzése alá kerültek. Amint Fidel átadta öccsének, Raulnak a hatalmat, a hadsereg ellenőrzi az egész szigetet. Fidel ráadásul kinevezett egy háromtagú tanácsot, amely a kubai pénzügyeket ellenőrzi ideiglenesen. Szakértők szerint a tanácsban éppen a három lehetséges utód kapott helyet: Felipe Perez Roque külügyminiszter, Carlos Lage Davila, a miniszterek tanácsának titkára és Francisco Soberon Valdes, a nemzeti bank feje. Vannak olyan elemzők is, akik a mostam betegséget egyfajta kísérletnek tekintik, vagyis Fidel tulajdonképpen teszteli az átmenetet és lehetséges utódát. Akár felépül, akár nem, a dolgok mostani állása szerint még sokáig fog kísérteni Kubában. _________________ TÁRCA Mind arany GRENDEL ÁGOTA Kovács Ági ismét bebizonyította, hogy nem gép. Öt nem nyomasztotta, hogy hazai közönség előtt kell úsznia. Erre vágyott, ez ösztönözte. Olyannyira, hogy háromszor is dobogóra állt, a nagy visszatérő három bronzzal a nyakában, három pulikutyával a karjában, boldog mosollyal az arcán, mit mosollyal, Fülig Jimmy hozzá képest amatőr volt. Isten ments, hogy megci- báljam Cseh László két aranyát és egy ezüstjét, érdemtelen lenne, de Ági három bronza és boldogsága bizony felveszi ezekkel a versenyt. Nem is szólva arról, hogy a magyar úszósport több testhosszal megelőzi a magyar focit. Hetekig folyt a vita, a fa- nyalgás arról, kizáiják-e a Borsodiból a Fradit. Mindenki zöldült az idegességtől, a hagyományok sem engedik, mondták, holott a hagyományokról a legtöbbet nem is a Fradi, hanem Tóbiás, a tejesember tudja a legtöbbet, aztán mégis kicsapták az FTC-t, a sok szurkoló nagy bánatára, mert nincs fizetésre való, hiába kapirgáltak. A nagy háborgás végén megjött a magyar bajnok, és jól kikapott, sakk-, avagy te- nisznyelven szólva még a főtáblára se került föl. Hát itt áll, rostokol a magyar futball, hiába vérzik a szívünk, a magyar legények csak a léc alatt sétafitikál- nak, pedig van fakó, ifi, kölyök, a csapatokhoz edző, az edzőhöz edzőcipő. És akkor jön, sajnos, nem a Tenkes kapitánya, tőle nemrég vettünk végső búcsút, úgy is, mint Taki bácsitól, hanem a magyar úszóválogatott kapitánya, aki nemcsak magyar, hanem nemzetközi mércével is mérhető csapattal tud kiállni, holott ha összevetjük, hány medence esik egy úszóra, és hány focipálya egy labdarúgóra, ez utóbbi kerül ki győztesen. A szponzorokról, támogatókról már ne is beszéljünk. Persze, tudom, arra kevesen emlékeznek, ki mikor hány mikroszázaddal, de még arra is kevesen, hány testhosszal volt jobb, mint az amerikai, német stb. nagyágyúk valamelyike, a 6:3-ról meg még jó kis film is készült, de még a fe- ledhetőt sem feledjük. Pedig bár Széchy Tamásról már uszodát neveztek el, vannak utódai, műit ahogy Hargitainak, Verrasztó- nak is, és Egérke is ott szurkolt a lelátón, nem hiába. Csak azt nem akarjuk tudatosítani, hogy ami nem megy, ne erőltessük. Vagy mégis? Mert bár zord a harc, de megéri a világ, ha az ember... (Főként azt sajnálom, hogy nem a medence partján ültem, csak a tévé előtt rágtam tövig mind a húsz körmömet. És hallgattam az Eb-re komponált indulót, ami feledhető lenne, ha nem lett volna fülbemászó a dallam. Csak az a gondom, hogy már gyerekkoromban is kirázott a hideg a fülbemászótól, hiába mondták, hogy nem is mászik a fülembe. Csak azért fogadom el, mert ha egyszerre, amikor már boldog nyugdíjas éveimet élem, meghallom, fölidézi a nagy csapatot, élén Kovács Ágival és Cseh Lacival, meg a majdani nagyokkal, a Verrasztó testvérekkel, Gyúrta Danival, aki már bizonyított az olimpián, és a többiekkel, akiknek a nevét föllapozhatjuk a napilapokban, amikor az Eb döntőseinek a nevét böngésszük.)
