Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-04 / 153. szám, kedd

8 Kultúra

ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 4. www.ujszo.com

RÖVIDEN

Grendel Lajos olasz irodalmi díja

Grendel Lajos Kossuth-díjas író Einstein harangjai című regénye nyerte el a Giuseppe Acerbi Irodalmi Díjat, amelyet Castel Goff- redo városa alapított, és idén 14. alkalommal ítélték oda. A man- tuai régióban levő város idén a Római Magyar Akadémia közreműködésével választotta ki három magyar író: Grendel Lajos, Száraz Miklós György és Zilahy Péter olaszul is olvasható egy-egy regénye közül a győztest. A hivatalos díjátadó november 10-11-én lesz Castel Goffredóban, Giuseppe Acerbi (1773-1846) író, utazó, régész, muzsikus szülővárosában. (MTI)

Bíró András könyvének bemutatója

Pozsony. Ma 17 órakor mutatják be a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában Bíró András Hazajöttem című könyvét. A találkozón Bíró András alternatív Nobel-díjas újságíróval Hunčík Péter beszélget, (ú)

Morrissey a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán

Legenda Budapesten

KONCERTAJÁNLÓ

Felvidéki részvétel nélkül zajlott a Fiatáron Túli Magyar Színházak fesztiválja Kisvárdán

Hol vagytok, felvidéki színházak?

A szabadkaiak Záróra c. előadása útmutató lehetne hazai társulataink számára is (llovszky Béla felvétele)

A nevesebb zenei szaklapok időről időre rangsorolják - általában az olvasók közreműködésével - a zenetörténet legjobb nagylemezeit. Az összesítések általában jócskán eltérnek egymástól, de egy album mindig és mindenhol helyet szorít magának az élvonalban. A The Smiths 1986-os klasszikusa, a The Queen Is Dead.

A ’82 és ’87 közt működő manchesteri The Smiths az énekes, Morrissey és a gitáros, Johnny Marr vezetésével az évtized legjelentősebb zenekarai közé tartozik. A kvartett a szintipop uralma közepette a hatvanas évek inspirálta gitárzenéjével pillanatok alatt sztáregyüttessé vált. Szövegeiben olyan témákkal is foglalkozott, amelyek

Szent Cirill és Metód napján a 8 órai hírek után Havasi Péter összeállítását hallhatják, amelyben a hittérítő testvérpárról és a keleti liturgiáknak otthont adó fatemplomokról lesz szó. 8.35-kor egyházi zene szól. 9 órakor hírek és sportösszefoglaló, majd Cseregyerek voltam címmel Méry Margit műsorát közvetítjük. A 10 órai hírek után Sztárok a Randevúban címmel idén kékorábban nem igazán kaptak publicitást, például a reménytelen szerelemmel, a magánnyal, az élet és a halál témakörével vagy a depresszióval. A The Smiths sikertörténete a két karizmatikus frontember fokozódó nézeteltérései miatt ért véget. Morrissey azóta egyedül nyomul. Legsikeresebb szólólemeze a 2004-es You Are The Quarry. Tavaly koncertalbummal rukkolt elő, idén áprilisban pedig újabb nagy sikerű stúdiólemezzel jelentkezett Ringleader Of The Tormentors címmel. Az 1959. május 22-én született legendás énekes a korong turnéja keretében érkezik Budapestre, holnap este a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán ad koncertet. Az előzenekar a magyar Heaven Street Seven lesz. (PJ)

szült sztárinteijúkból válogatunk. 11 órától megismételjük a Térerőt. 13 órától A gyémántmisés címmel beszélgetést sugárzunk Koller Gyula pápai prelátussal, a Remény c. katolikus hetüap főmunkatársával. Fél kettőtől megismételjük a Nevelők fórumát. A 14 órai hírek után felvételről szól az Ünnepi kívánság- műsor. A Pulzus ünnepi kiadása is a megszokott időben, 15 óra öt perckor kezdődik. Közvetítésünk a Napzártával ér véget 18 órakor. (B. E.)

Díjátadással és a sepsi- szentgyörgyiek Csárdáskirálynő c. előadásával ért véget a határon túli magyar társulatok 18. fesztiválja, amelyen a kényszerű okok miatt (a meghívott előadások díszlete nem fért el a színpadon) távolmaradt kolozsvári társulat mellett egyedül a Komáromi Jókai Színház nem képviseltette magát.

JUHÁSZ DÓSA JÁNOS

A fesztivál több kritikus szerint is már évek óta eléri, sőt felülmúlja a Pécsi Országos Találkozó (POSZT) színvonalát, melynek programját mindig egy ember állítja össze. Az persze más lapra tartozik, hogy Pécsett alig vannak határon túliak, mert a magyarországi szakma jelentős része még mindig leragad a hivatalos országhatároknál.

Kisvárdán az utolsó két napon a főiskolásoké volt a főszerep, bemutatkoztak a marosvásárhelyiek (Mayenburg: A hideg gyermek, Valahol Szecsuánban), az újvidékiek (a Hajmeresztő c. interaktív bűnügyi társasjátékkal), a sepsiszent- györgyiek pedig elhozták a Tamási Áron Boldog nyárfalevél c. három felvonásosából készített lírai változatot, amely Török Viola vizsgarendezéseként a fesztivál egyik meghatározó élménye lett. A kolozsváriak két színészi kísérletet hoztak magukkal (Nóra, Cselédek), amely a magyar határőrség ébersége folytán rendhagyó vállalkozássá sikeredett. Az egyik színész útlevelével, amellyel az illető már megjárta az USA-t is, nem voltak elégedettek, s ezért nem engedték be Magyarországra. Az előadások után az újvidéki, a kolozsvári és a marosvásárhelyi színművészeti egyetemek hallgatói és tanárai találkoztak a sajtó és a szakma képviselőivel, s megbeszélték közös dolgaikat. A szombati díjátadás első részében bemutatkoztak a Sáry László workshopján részt vevő hallgatók is, akik hatalmas sikerrel mutatták be Weöres Sándor Remekhang a futkosásba c. versére készült Sáry- variációkat. Felvidéki hallgató itt sem volt, ahogy sajnos hiába alakult meg a Selye Egyetem Komáromban, a felvidéki színészképzés a mai napig nincs megoldva, így végzett színészeink jelentős része nem tér vissza Komáromba vagy Kassára, dramaturgjaink, kritikusaink, rendezőink nincsenek.

Hegedűs D. Géza szerint generációváltásnak lehettünk tanúi Kisvárdán, a jelen lévő társulatok nagy többsége sikerrel kerülte el a provincionalizmus gondjait, s ahol a kortárs társművészetekkel karöltve elmélyült műhelymunkára nyűt lehetőség fiatal rendezőegyéniségek bevonásával, ott európai szintű eredmények születtek. Akik végigkísérték a fesztivál elmúlt évtizedét, azok láthatták a sepsiszentgyörgyi, újvidéki, szabadkai és beregszászi csodát. De ez nagyon szorosan összefügg az utánpótlásképzéssel is, hisz Újvidéken, Kolozsváron és Marosvásárhelyen már a főiskolán találkozhatnak a színházak rendezői és színészei a fiatalokkal, és az ott folyó műhelymunkának köszönhetően a fiatalok szervesen beilleszkedhettek a társulatok munkájába. Ahogy Kovács Frigyes, a szabadkai színház most leköszönt igazgatója is elmondta, tárt karokkal várták a fiatalokat, s felajánlotta nekik a stúdiót, hogy kedvükre dolgozhassanak. Marosvásárhelyen rendezőosztály végzett az idén, de képeznek teatralógusokat is. A határon túli társulatok egyik nagy előnye, hogy akarva-akaratla- nul is megtermékenyülhetnek a

többségi nemzet színházi törekvései, irányzatai által. Napi gyakorlat, hogy vezető román és szerb rendezők dolgoznak az ottani társulatokkal, így született idén a marosvásárhelyi Cseresznyéskert (Andreea Vulpe), az újvidéki Sirály (Rados- lav Müenkovic), a gyergyószent- miklósi Történetek' a láthatatlan városból (Vava Stefanescu), míg a temesváriak Don Juan & Faust c. előadását Alexander Hausvater rendezte. Szlovákiai magyar színházban évek óta nem rendezett szlovák rendező, ahogy nem játszottak kortárs szlovák és szlovákiai magyar darabot sem. Viszont a fesztiválon az idén is szép számmal voltak kortárs magyar szerzők, született több eredeti zenés mű is (Szép új vüág, Szulamit, Záróra), s a szervezők a programba beillesztettek egy táncestet (Bicskei Zsuzsanna), egy Tompa Gábor-él- ménybeszámolót, Fábry Sándor- show-t, valamint egy Kormorán- és P. Mobil-koncertet is. Életműdíjat kapott az újvidéki Ábrahám Irén és az erdélyi Csíky Ibolya, a fesztivál főbb díjain a sepsiszentgyörgyi Godot-ra várva, a szabadkai Záróra, a marosvásárhelyi Cseresznyéskert és Valahol Szecsuánban, valamint az újvidéki Pogánytánc osztoztak.

Legvégül szólni kellene a mi jelenlétünkről is. Ahogy két éve már megírtam, Kisvárda egyre inkább nélkülünk zajlik. A komáromiak teljes egészében negligálták a fesztivált (még csak képviselőjük sem jelent meg), holott néhány éve még a legjobbak között tartották számon őket (emlékezzünk csak az Amadeus, az Ibusár és a Sirály szakmai és közönségsikereire). Á kassaiak ugyan két előadással ott voltak, ám a Gyertyafény keringő a zenés vígjáték műfajában is gyorsan felejthető, a Kvartett pedig egy olyan térbe került a színház vezetőinek hanyagsága miatt, hogy gyakorlatilag nézhetetlen lett. Talán nem véletlen, hogy a kassaiak is jöttek, láttak és gyorsan hazamentek. A színház egy éve kinevezett művészeti vezetőjét, aki az egyik előadást is rendezte, nem is láttuk Kisvárdán. Ahogy nem láttunk felvidékit a workshopokon és a szakmai megbeszéléseken sem. Kisvárda az infrastrukturális gondok ellenére az idén is jelesre vizsgázott, hiszen olyan előadásokat láthattunk, amelyek bárhol, bármilyen európai fesztiválon megállnák a helyüket. De említsük meg a családias hangulatot, a színvonalas beszélgetéseket, a szakmai műhelyeket és nem utolsósorban a közönséget, amely az idén is tömegharcot vívott a belépőkért. Hogy mi mikor leszünk ismét versenyképesek? A jelenlegi állapotok semmi jóval nem kecsegtetnek, hiszen az elmúlt években még csak szakmai vita sem alakult ki se a profi, se az ún. amatőr mozgalom jövőjéről. E nélkül pedig marad a posvány, ahová az elmúlt években süllyedtünk.

A Pátria rádió holnapi kínálatából válogathatnak

Ünnepi programok

MŰSORAJÁNLÓ

Jan Hrebejk filmje, a Szép nő, durva helyzet a karlsbadi mustrán: páratlan siker a versenyfilmek mezőnyében - több mint ezer ember tombolt a vetítés végén

Már a csehek is sírva vigadnak

Jan Hrebejk és Jana Brejchová (ČTK-felvétei)

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Hosszúra nyúlt „éjféli mise”, produceri álom, aranyat érő képsorozat. Karlovy Vary fesztiválján minden napra jut valami csemege. Olykor több is, hajói választ az ember.

Közép-Európa legrangosabb filmes mustrája a Los Angelesben megjelenő Variety számára is fontos esemény. E tekintélyes szakmai lap legfrissebb száma elegáns formában: hat sorban, de egész oldalon gratulál Andy Gardának a cse- hektől kapott életműdíjához, amelyet nem kis elérzékenyüléssel vett át az eddig 55 filmben játszott, kubai származású amerikai színész. Pár oldallal odébb már Jan Hrebejk Szép nő, durva helyzet című új opusát méltatja, amely a verseny fődíjára ugyanúgy esélyes, mint a nem kevésbé értékes közönségdíjra.

Visszatérve Andy Garciára: első rendezése, Az elveszett város több mint kétórás elfoglaltság a nézőnek, és ebben rejlik egyeden hibája. Azzal, amit mesél (Havanna, 1958, a diktátor Batista kormányzása, forradalmi változások Fidel

Castróval, Che Guevara eddig nem nagyon ismert arca) nincs bajom, hiszen Fico, a főhős sorsa, családjának kalandos története kellőképpen izgalmas, a politikai tabló mögött különböző szerelmi szálak húzódnak, helyenként azonban úgy tűnik: egy soha véget nem érő sztori folydogál a vásznon, s bármennyire vérpezsdítő is a kubai zene, az egész filmet nem tudja összefogni. A két és fél óra, amúgy nemes szándékkal forgatott alkotás, így aztán hosszúra nyúlt éjféli misére emlékeztetett, amelyen az áldozást már tűkön ülve váija az ember.

Jan Hrebejk új filmje, a Szép nő, durva helyzet sem másfél órás alkotás, az viszont végig, minden jelenetével leköti a nézőt. Hrebejk eddig is a cseh közönség egyik nagy kedvence volt, ezért a munkájáért azonban királlyá koronázzák lelkes hívei. A Thermal Szálló nagymozijában több mint ezer ember tombolt a vetítés végén. Nem is hallottam még ekkora ovációt fűm után. Valósággal dübörgőit a taps, állva ünnepelte nagyot alakító színészeit (Äňa Geislerovát, Jana

Brejchovát, Jifí Schmitzert, Josef Abrhámot, Jan Hrušínskýt, Járomira Müovát, valamint a két szlovák „vendégjátékost”, Emília Vášá- ryovát és Roman Luknárt) a közönség. A közeli és távoli múltból visz- szatért rendező ezúttal napjaink visszásságait, a kapcsolatrendszerek színét és fonákját mutatja meg egy különös szerelmi történet tükrében. Marcela, a harmincas évei felé járó, hétköznapi nő elhagyja kicsit nyers, kicsit faragatlan, de nagy hévvel szerető férjét, és két gyerekével együtt egy jól szituált hatvanas férfihez költözik Olaszországba. Ha az eszével gondolkozik, nem érez megingást, ám ha a szívével, visszavágyik korábbi életébe. Anyjához, anyósához, elhagyott férjéhez. Hrebejk nem veszik el a kapcsolatok sűrű hálójában. Szereplőiről igyekszik pontos jellemrajzot adni, belső arcukat a lehető legtisztább tükörben megmutatni, esendőségüket, gyarlóságukat mély együttérzéssel tálaim. Minden figurában a jót keresi, s mindegyikkel azonosul ő maga is, itt senki sem egyértelműen jó vagy egyöntetűen rossz. Nincsenek pozitív és negatív hősök, mindenki egyformán szerethető, döntéseiben, választásaiban ugyanúgy bírálható. Geislerová soha nem játszott még üyen szerepet, Brejchová nyolcévi kihagyás után hozza újra remek formáját, de lenyűgözőét a többiek is. Itt most mindenki brillí- rozik, még a legapróbb jelenetben is tudása legjavát nyújtja. A néző szeme pedig hol a meghatottságtól, hol a szívből fakadó nevetéstől könnyes.

Szergej Eizenstein aranyat érő rajzait, összesen 75 darabot, a moszkvai Muzej Kino kölcsönözte a fesztiválnak. A Thermal Szálló első emeletén kiállított, jórészt jelmeztervek, illusztrációk a harmincas-negyvenes években kerültek ki a huszadik század egyik legeredetibb rendezője (Patyomkin páncélos) moszkvai és alma-ata-i műhelyéből. Színpadi rendezéseihez, filmjeihez ő maga készített ugyanis kosztümterveket. Hamlet, Rettegett Iván, Macbeth, a Drága mexikóiak és a többiek így elevenednek most meg Karlovy Varyban egy páratlan tehetségű alkotó rajzai által. Orfeuszán, Apollóján, Poszeidónján vagy a Nizsinszkijjel eggyé vált Faunján, Rimbaud-ján, ifjú Dávidja szépségében fürdő Michelangeló- ján Jean Cocteau és Picasso hatása érezhető, értékük azonban így is megkérdőjelezhetetlen.

A magyar filmek közül legközelebb Kocsis Ágnes Cannes-ba is beáramlott Friss levegőjét láthatja a

közönség. De ezt sem a versenyben, oda nem került be semmi. „Legalább nem kell izgulnunk” - jegyezte meg pesti kolléganőm. Kocsis Ágnes alkotása egyébként nyert már otthon és Cannes-ban is. Karlovy Varyban a Variety Critics Choice szekcióban vetítik. Pestiesen szólva pedig: az sem semmi.