Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-26 / 171. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 26. Vélemény és háttér 7 Koraszülés: - Légy nyugodt, drágám, becseréljük, ha majd a kormány jóváhagyja- a tizenötezer koronás kocsipénzt... (Peter Gossányi rajza) Az elöltöltős puskától a hatlövetű pisztolyon keresztül a modern automatáig Fegyvernemek és -nevek ; FIGYELŐ Orbán a határon túliak vállán A Fidesz elnökének részéről szegénységi bizonyítvány, hogy a határon túli magyarok vállán síija el választási vere­sége feletti bánatát - véli kom­mentárjában az Új Magyar Szó (ÚMSZ). Salamon Márton László, a lap felelős szer­kesztője szerint nyomasztó öt­lethiányban kell szenvednie egy olyan magyarországi párt­elnöknek, egykori kor­mányfőnek ahhoz, hogy egy - a magyar választópolgár szemszögéből nézve - külföl­di, de mindenképpen határon túli helyszínen, egy hagyomá­nyosan erdélyi közéleti prob­lémákat taglaló rendezvé­nyen sorolja fel belpolitikai panaszait. „A tusnádfürdői szabadegyetemen rendszere­sen megtartott eddigi fellépé­sei közül márpedig Orbán Vik­tornak ez volt a talán legke­vésbé alkalomhoz és helyzet­hez illő beszéde” - olvasható a cikkben. A szerkesztő tisztes­ségtelen dolognak tartja kí- gyót-békát kiabálni a jelen nem lévő ellenfélre egy olyan rendezvényen, amelynek résztvevői nem (lehetnek) cselekvő részesei a magyaror­szági politikának. A legna­gyobb magyar ellenzéki párt tusványosi beszédének volt még egy igen rossz üzenete az erdélyi magyarok felé is - úja a szerző -, éspedig az, hogy a romániai magyar közösség­nek, a határon túli magyar in­tézményeknek nincs esélyük túlélésre a rendszeresen meg­ejtett anyaországi vérátöm­lesztések nélkül. Az, hogy eze­ket az átömlesztéseket a „do­noroktól” egyenként ki kell kunyerálni, és külön meg kell értük szolgálni - áll az UMSZ kommentárjában. A lapban egy másik írás Markó Bélá­nak, a RMDSZ elnökének Tő­kés Lászlóval, az Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács vezetőjé­vel lezajlott tusnádfürdői ta­lálkozójával kapcsolatosan boncolgatja az RMDSZ és el­lenzéke közötti párbeszéd té­máját. Sünön Judit, a cikk író­ja szerint nem olyan egyszerű párbeszédet folytatni, hiszen annyira eltérnek az elképzelé­sek, hogy gyakorlatilag az esz­közök körüli vita elhomályo­sítja a célt. (MTI) Háborús konfliktusokkal terhelt világunkban az is kénytelen megtapasztalni az egyes fegyverek közötti különbséget, aki addig egy­általán nem volt kíváncsi rá. JUHANl NAGY JÁNOS Hiszen különböző hatótávolságú rakétákról, becsapódó vagy földbe rejtett aknákról, gránátokról, golyó­val vagy éles pengével ölő fegyve­rekről szülte mindennap hallunk, olvasunk, s ilyeneket láthatunk a té­véhíradók tudósításaiban is. Bombázás Bejrútban, rakéta- támadás Haifában - aktualizálja a hír az izraeli katonai hírszerzés két évvel ezelőtti bejelentését, hogy a Hezbollahnak vannak kétszáz kilo­méteren felüli hordtávolságú raké­tái (feltehetően észak-koreai gyárt­mányú Scud-variánsok). Kalasnyi- kovok is felbukkannak a palesz­tin-libanoni terrorszervezet embe­reinek kezében. Jelenleg a vüág lőfegyvereinek egyhatoda AK-47- es típusú. Nem mindig volt ez így. Valamikor a jojó is fegyver volt, igaz, csak a Fülöp-szigeteken. Né­hány b betűs példa az ősidőkből: a nehéz, tompa végű bunkó a legősibb fegyverek egyike. A favá­gók egyik ismert szerszáma, a balta is alkalmas emberi élet kioltására. Ausztrál bennszülöttek dobófegy­vere a bumeráng (szórakozásra használt változata visszatér eldo- bójához). Hatalmas számszeríj a balliszta, melyből lándzsányi löve­dék lőhető ki. A mai bomba elődje, a bombard nagy kőhajító gép volt, amivel városfalakat romboltak. A fegyvernemek és fegyvemevek vüága szinte áttekinthetetlenné vált a lőpor feltalálásával. A kénpor, fa­szénpor és salétrom keverékét ere­deti feltalálói, a kínaiak még békés célokra - tűzijátékokra - használ­ták. Fegyverként először a granadai mórok alkalmazták 1323-ban. A lőporral tüzelő kezdetleges, elöl­töltős fegyverek a XIV. században jelentek meg. Az elsőnek elterjedt elöltöltős lőfegyverek a 17-18 milli­méteres űrméretű csőből és hozzá csatlakozó rövid, egyenes tusából álló muskéták voltak. Ezekhez ké­pest nagy előrelépést jelentett a dörzskerekes puska, amelyet 1517- ben Nümbergben készítettek. Flintának nevezték el az ütőka- kasos elsütőszerkezetű fegyvere­ket, mégpedig azért, mert a célnak legalkalmasabb kemény kovakö­vet, amelyre a kakas csapódott, szikrát vetve a lőpor meggyújtásá­hoz, a nagy-britanniai Flint város közelében bányászták. A meglehetősen súlyos, két kéz­zel, sőt támasszal használható ko­rai lőfegyvereket hamarosan felvál­totta a fél kézzel is működtethető maroklőfegyver, a pisztoly. Elneve­zése tisztázatlan, egyes források Pistoia itáliai város nevéből származtatják, mások a „pistallo” olasz szóból, amely markolatot je­lent. A coliként emlegetett forgótá­ras pisztoly feltalálója az Amerikai Egyesült Államok Connecticut álla­mának Hartford városában szüle­tett Samuel Colt (1814-1862). Leg­népszerűbb változata, a 45-ös, a vadnyugati filmek elmaradhatat­lan kelléke. A westemfilmekben a tárolódobot eleinte kézzel forgat­ták, és a kakast minden lövés előtt hüvelykujjal húzták fel. Colt fegy­verét később, a forgatást jelentő an­gol szóból revolvernek nevezte el. Észak-amerikai feltalálóról, John Moses Browningról nevezték el a gyorstüzelésű, öntöltő brow­ning (ejtsd: brauning) pisztolyt. A kis kaliberű vadászpuska, a flóbert a francia Louis Nicolas Auguste Flobert emlékét őrzi. (A francia név helyes kiejtése flober, a puska ne­vét azonban flóbert alakban szokás ejteni; így vált köznévvé.) Feltalá­lója, az osztrák F. Mannlicher mér­nök nevét őrzi az ötlövetű ismétlő kézi lőfegyver, a männlicher is. A ma már meglehetősen elavultnak számító gyalogsági lőfegyver, a mauser (mauzer) feltalálóiról, a Mauser testvérekről kapta nevét. A frommer ismétlőpisztolyt a pesti születésű Frommer Rudolf (1868-1936) találta fel. Oliver F. Winchester amerikai gyárosról kapta nevét egy régebbi típusú is- métlőpuska-fajta, a winchester (vincseszter). (MTI-Press) A november 7-én sorra kerülő időközi kongresszusi választások esélyeseiről ír a The Washington Post Talajt veszítenek az amerikai republikánusok HOFER LÁSZLÓ Szülte bizonyosan talajt veszíte­nek az amerikai kongresszus mind­két házát uraló republikánusok a novemberi választásokon - olvas­ható a The Washington Post elem­zésében. Az újság szerint alig négy hónappal az Egyesült Államokban időközinek mondott voksolás előtt az foglalkoztat minden szakértőt, hogy megváltoznak-e az erőviszo­nyok, a demokraták visszaszerez- hetik-e a kongresszus egyik vagy másik házában, esetleg mind­kettőben az üányítást. A történelmi tapasztalat szerint a republikánusok biztosan meggyengülnek; az elnököt adó párt egy kettős elnöki ciklus hato­dik évében tartott választásokon mindig veszít parlamenti helyeket. Azt egyelőre még senki sem tudja megjósolni, hogy földmozgásszerű elmozdulás történik-e, de csekély módosulások is járhatnak nagy következményekkel. A demokra­táknak a képviselőházban ugyanis csak 15 helyet, a szenátusban 6 he­lyet kell megszerezniük a többség­hez, az utóbbi, úgy tűnik, nehe­zebb lesz. A The Washington Post szerint néhány alapvető kérdés körül fog eldőlni november 7-én, hogy mi­lyen sikerrel szerepel a két párt. Először is az amerikai történelem­ben egyetlen olyan modern párt sem szerzett győzelmet időközi választáson, amelynek az elnöke George Bushéhoz hasonlóan ala­csony népszerűségű volt. Gyakran a nagy támogatottságú elnökök pártja is veszteségeket szenve­dett, ahogy ez történt például Ei­senhower esetében 1958-ban. A legtöbb elemző úgy véli, a szavazók hangulatát pénztárcá­juk vastagsága fogja leginkább befolyásolni. S bár a statisztikák a gazdaság javuló állapotát mutat­ják, egyre több amerikai panasz­kodik, amikor mind drágább ben­zint kell töltenie kocsijába. Közép- Nyugaton a foglalkoztatási muta­tók sem alakulnak fényesen. Számítani fog az is, hogy a de­mokraták meg tudnak-e hódítani hagyományosan republikánus dé­li körzeteket. Győzelmük e nélkül nem lehet biztos. Ennek érdeké­ben újfajta jelölteket és üzenete­ket teremtettek, amelyekkel ki kí­vánnak lépni a kulturális libera­lizmus szerepköréből. Tradicioná­lis értékekkel vegyített gazdasági populizmust kínálnak. Döntő kérdés lehet a választáso­kon az üaki háború alakulása. Bizo­nyos körzetekben a Bush elnök üaki politikája mellett kiálló republiká­nus jelölteknek komoly demokrata kihívókkal kell szembenézniük. A szerző az MTI washingtoni tudósítója Befolyásoló tényezők a bevándorlók? Washington. Számottevő kérdés a bevándorlás ügye, amely in­kább a republikánusoknak kedvez. A szavazók többsége nem köve­tel rugalmatlan, kemény fellépést az illegális bevándorlókkal szem­ben, a The Washington Post és az ABS News közös felmérése sze­rint a többség köztes álláspontot képvisel. Az amnesztia vagy a ven- dégmunkási státus megadását következetesen elutasító republiká­nusok azonban arra számítanak, hogy éppen az illegális bevándor­lókkal szemben hevesebb indulatokat táplálók lesznek azok, akik biztosan elmennek voksolni. (H. L.) KOMMENTÁR A drágább pénz LOVÁSZ ATTILA Mától emelkedik a jegybanki kamat. Igaz, csak fél százalékpont­tal, ez az emelés viszont minden egyéb pénzpiaci tranzakción meglátszik. Csak idő kérdése volt, hogy a jegybank ezt a teljesen szokványos eszközt alkalmazza. A szlovák reálbérek, a fogyasztás növekedése, valamint a lakossági és kereskedelmi hitelek növeke­désének óriási tempója ellen egyetlen ellenszer létezett. Az pedig az erős korona. Az erős korona pedig - immár egy hónapja - a múlté. A következmények egyértelműek. A kamatok egyebek mellett ak­kor emelkednek, amikor drágul az univerzális áru, a pénz. Mond­hatnánk úgy is, hogy ez az árucikk a nyolcéves Dzurinda-kormány- zás idején lett olcsóbb. Szidhatjuk Dzurinda mindkét kabinetjét sok mindenért, de a pénzpiaci stabüitás és az univerzális áru árá­nak csökkenése egyértelmű siker. Az olcsóbb pénz nem magától és nem is valamüyen csoda folytán jelent meg. A lényegesen kiegyen­súlyozottabb államháztartás, a kereskedelmi mérleg fokozatos ja­vulása és a nem kimondottan állami megrendelésekre támaszkodó gazdasági növekedés eredményeképpen váltak hozzáférhetővé a hitelek, s az már csak technikai jellegű kérdés volt, miként szabá­lyozza a törvény a lakossági és a jelzáloghiteleket, valamint a ban­kokat. A kilencvenes évek bankcsődjei után már csak az erős pénz­intézetek maradtak talpon, amelyek mind a kereskedelmi, mind a lakossági szféra kegyeit lesték - elég megnézni az áruhitelek pia­cát, ahol jó, hogy utánunk nem vágják a kölcsönt. Nos, egy időre ez a szerencsés, vagy inkább nyugodt pénzpiaci klí­ma elmarad. Mit érez meg ebből a polgár? Közvetlenül és ked­vezőtlenül döntően azokat érinti a jegybank tegnapi döntése, akik jelentős hitelekkel rendelkeznek. Ázok mindenképp drágábbak lesznek, kivéve aú a néhány százaléknyi lakossági ügyfelet, aki ún. fix kamatra vette föl a hitelt. Drágulni viszont elsősorban az új hitelek fognak. A piac kivár, kockázatát bevetíti az árakba, nehe­zebb lesz hitelhez (tehát lakhatáshoz, drága fogyasztási cikkhez, gépkocsihoz) jutni, és a kereskedelmi bankok az alapkamat eme­lésekor a kockázatot lényegesen magasabb százalékpontban feje­zik ki, mint a mindenkori alapkamat mértéke. Akik viszont banki megtakarításokkal rendelkeznek, rövidesen jobb kamatokra szá­míthatnak. Summa summarum: a korona felvétele drágább. így kisebb lesz a fogyasztás, valamivel kisebb tempóban növekednek a hazai beru­házások. A lépés mégis fontos volt. Ha nem a jegybank s nem a mindenkori költségvetési politika reagál a pénz drágulására, akár kisebb fájdalommal is, a korrekciót a piac kényszeríti ki. S az már lényegesen nagyobb fájdalommal járna. A „szegények kormányá­nak” regnálása idején leginkább a szegények számára. JEGYZET « várható, mint a statisztikai hiva­tal honlapján a választások éj­szakáján. 132 500 Magyaror­szágon és annak határain túl élő fiatal (plusz család, haverok) fog ma rácuppanni a weblapra, és az idő előrehaladtával egyre idegesebben klikkelni. Mert a „szerda éjjel” elég tág fogalom... Nem is olyan régen - „bezzeg az én időmben” - bizony még az ólomlábakon járó posta hoz­ta ki a pontszámokat tartalma­zó levelet, Szlovákiába két-há- rom nappal hosszabb ideig, mint Magyarországra; a pont­határokat pedig a magyaror­szági napilapokból lehetett hozzáolvasni, valamivel később. A dolog így éppen olyan izgalmas volt, mint most, sőt: az izgalmi állapot sokkal hosszabb ideig volt fenntartva, változatlan intenzitással. A leg­izgalmasabb momentum pedig az újságosbódé előtti sorban való várakozás volt. Vajon jut-e a „ponthatáros” lapból? Mi van, ha nem? Bár a vágyott információhoz való hozzájutás sebessége az utóbbi időben lényegesen le­csökkent, egy valami nem vál­tozott: a felvételi sikeressége már a megoldott feladatokat tartalmazó boríték leadásakor eldőlt. így mind a 132 500 fel­vételizőnek azt tudom javasol­ni, a percenkénti reménytelen mobilnézés helyett menjenek el inkább egy sörre a haverokkal. Ilyen melegben kifejezetten jót tesz, nem is beszélve a baráti körben rejlő empátiáról, mely az üres korsók számával egye­nes arányban növekszik; a fel­vételi eredményén már úgysem tudnak változtatni. Átlépni a határt KOCUR LÁSZLÓ Július 26. (Ma.) Este. Már meg kellett volna jönnie. Talán. Vagy késik? De miért késik? Lássuk csak... A francba... Az nem lehet, hogy... Elfeledkez­tek rólam? Vagy a lúzereké később jön meg? Segélykérő pillantás a teliára. Miért nem villan már ki az az átkozott kijelző? Miért nem írja ki, hogy „1 új üzenet érkezett”? Hisz erre az egy üzenetre vár egy egész generáció. Sok fris­sen maturált legényke a csajá­tól nem vár ennyire sms-t ezen az estén, műit az OFIK-tól. Igen, az Országos Felsőoktatá­si Információs Központ mára ígérte, hogy azoknak a felvéte­liző diákoknak, akik a jelentke­zési lapon megadták mobilte­lefonjuk számát, rövid szöve­ges üzenetben küldenek értesí­tést arról, vajon a vágyott egyetem padjait fogják-e kop­tatni szeptembertől, távol a szülői háztól, egy tizenkét négyzetméteres, három­személyes kollégiumi szobá­ban kóstolgatva a hirtelen rá­juk szakadó szabadságot, vagy valami más elfoglaltság után kell nézniük. A nagy felvételi generátor a felvételizők, vala­mint a betölthető helyek szá­mából, és a jelentkező szerzett pontszámából ma estére fejezi be a ponthatárok kiszámítását. Gondolom, a végeredményt közlő www.felvi.hu oldalon leg­alább olyan horderejű roham

Next

/
Thumbnails
Contents