Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-26 / 171. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 26. Vélemény és háttér 7 Koraszülés: - Légy nyugodt, drágám, becseréljük, ha majd a kormány jóváhagyja- a tizenötezer koronás kocsipénzt... (Peter Gossányi rajza) Az elöltöltős puskától a hatlövetű pisztolyon keresztül a modern automatáig Fegyvernemek és -nevek ; FIGYELŐ Orbán a határon túliak vállán A Fidesz elnökének részéről szegénységi bizonyítvány, hogy a határon túli magyarok vállán síija el választási veresége feletti bánatát - véli kommentárjában az Új Magyar Szó (ÚMSZ). Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője szerint nyomasztó ötlethiányban kell szenvednie egy olyan magyarországi pártelnöknek, egykori kormányfőnek ahhoz, hogy egy - a magyar választópolgár szemszögéből nézve - külföldi, de mindenképpen határon túli helyszínen, egy hagyományosan erdélyi közéleti problémákat taglaló rendezvényen sorolja fel belpolitikai panaszait. „A tusnádfürdői szabadegyetemen rendszeresen megtartott eddigi fellépései közül márpedig Orbán Viktornak ez volt a talán legkevésbé alkalomhoz és helyzethez illő beszéde” - olvasható a cikkben. A szerkesztő tisztességtelen dolognak tartja kí- gyót-békát kiabálni a jelen nem lévő ellenfélre egy olyan rendezvényen, amelynek résztvevői nem (lehetnek) cselekvő részesei a magyarországi politikának. A legnagyobb magyar ellenzéki párt tusványosi beszédének volt még egy igen rossz üzenete az erdélyi magyarok felé is - úja a szerző -, éspedig az, hogy a romániai magyar közösségnek, a határon túli magyar intézményeknek nincs esélyük túlélésre a rendszeresen megejtett anyaországi vérátömlesztések nélkül. Az, hogy ezeket az átömlesztéseket a „donoroktól” egyenként ki kell kunyerálni, és külön meg kell értük szolgálni - áll az UMSZ kommentárjában. A lapban egy másik írás Markó Bélának, a RMDSZ elnökének Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjével lezajlott tusnádfürdői találkozójával kapcsolatosan boncolgatja az RMDSZ és ellenzéke közötti párbeszéd témáját. Sünön Judit, a cikk írója szerint nem olyan egyszerű párbeszédet folytatni, hiszen annyira eltérnek az elképzelések, hogy gyakorlatilag az eszközök körüli vita elhomályosítja a célt. (MTI) Háborús konfliktusokkal terhelt világunkban az is kénytelen megtapasztalni az egyes fegyverek közötti különbséget, aki addig egyáltalán nem volt kíváncsi rá. JUHANl NAGY JÁNOS Hiszen különböző hatótávolságú rakétákról, becsapódó vagy földbe rejtett aknákról, gránátokról, golyóval vagy éles pengével ölő fegyverekről szülte mindennap hallunk, olvasunk, s ilyeneket láthatunk a tévéhíradók tudósításaiban is. Bombázás Bejrútban, rakéta- támadás Haifában - aktualizálja a hír az izraeli katonai hírszerzés két évvel ezelőtti bejelentését, hogy a Hezbollahnak vannak kétszáz kilométeren felüli hordtávolságú rakétái (feltehetően észak-koreai gyártmányú Scud-variánsok). Kalasnyi- kovok is felbukkannak a palesztin-libanoni terrorszervezet embereinek kezében. Jelenleg a vüág lőfegyvereinek egyhatoda AK-47- es típusú. Nem mindig volt ez így. Valamikor a jojó is fegyver volt, igaz, csak a Fülöp-szigeteken. Néhány b betűs példa az ősidőkből: a nehéz, tompa végű bunkó a legősibb fegyverek egyike. A favágók egyik ismert szerszáma, a balta is alkalmas emberi élet kioltására. Ausztrál bennszülöttek dobófegyvere a bumeráng (szórakozásra használt változata visszatér eldo- bójához). Hatalmas számszeríj a balliszta, melyből lándzsányi lövedék lőhető ki. A mai bomba elődje, a bombard nagy kőhajító gép volt, amivel városfalakat romboltak. A fegyvernemek és fegyvemevek vüága szinte áttekinthetetlenné vált a lőpor feltalálásával. A kénpor, faszénpor és salétrom keverékét eredeti feltalálói, a kínaiak még békés célokra - tűzijátékokra - használták. Fegyverként először a granadai mórok alkalmazták 1323-ban. A lőporral tüzelő kezdetleges, elöltöltős fegyverek a XIV. században jelentek meg. Az elsőnek elterjedt elöltöltős lőfegyverek a 17-18 milliméteres űrméretű csőből és hozzá csatlakozó rövid, egyenes tusából álló muskéták voltak. Ezekhez képest nagy előrelépést jelentett a dörzskerekes puska, amelyet 1517- ben Nümbergben készítettek. Flintának nevezték el az ütőka- kasos elsütőszerkezetű fegyvereket, mégpedig azért, mert a célnak legalkalmasabb kemény kovakövet, amelyre a kakas csapódott, szikrát vetve a lőpor meggyújtásához, a nagy-britanniai Flint város közelében bányászták. A meglehetősen súlyos, két kézzel, sőt támasszal használható korai lőfegyvereket hamarosan felváltotta a fél kézzel is működtethető maroklőfegyver, a pisztoly. Elnevezése tisztázatlan, egyes források Pistoia itáliai város nevéből származtatják, mások a „pistallo” olasz szóból, amely markolatot jelent. A coliként emlegetett forgótáras pisztoly feltalálója az Amerikai Egyesült Államok Connecticut államának Hartford városában született Samuel Colt (1814-1862). Legnépszerűbb változata, a 45-ös, a vadnyugati filmek elmaradhatatlan kelléke. A westemfilmekben a tárolódobot eleinte kézzel forgatták, és a kakast minden lövés előtt hüvelykujjal húzták fel. Colt fegyverét később, a forgatást jelentő angol szóból revolvernek nevezte el. Észak-amerikai feltalálóról, John Moses Browningról nevezték el a gyorstüzelésű, öntöltő browning (ejtsd: brauning) pisztolyt. A kis kaliberű vadászpuska, a flóbert a francia Louis Nicolas Auguste Flobert emlékét őrzi. (A francia név helyes kiejtése flober, a puska nevét azonban flóbert alakban szokás ejteni; így vált köznévvé.) Feltalálója, az osztrák F. Mannlicher mérnök nevét őrzi az ötlövetű ismétlő kézi lőfegyver, a männlicher is. A ma már meglehetősen elavultnak számító gyalogsági lőfegyver, a mauser (mauzer) feltalálóiról, a Mauser testvérekről kapta nevét. A frommer ismétlőpisztolyt a pesti születésű Frommer Rudolf (1868-1936) találta fel. Oliver F. Winchester amerikai gyárosról kapta nevét egy régebbi típusú is- métlőpuska-fajta, a winchester (vincseszter). (MTI-Press) A november 7-én sorra kerülő időközi kongresszusi választások esélyeseiről ír a The Washington Post Talajt veszítenek az amerikai republikánusok HOFER LÁSZLÓ Szülte bizonyosan talajt veszítenek az amerikai kongresszus mindkét házát uraló republikánusok a novemberi választásokon - olvasható a The Washington Post elemzésében. Az újság szerint alig négy hónappal az Egyesült Államokban időközinek mondott voksolás előtt az foglalkoztat minden szakértőt, hogy megváltoznak-e az erőviszonyok, a demokraták visszaszerez- hetik-e a kongresszus egyik vagy másik házában, esetleg mindkettőben az üányítást. A történelmi tapasztalat szerint a republikánusok biztosan meggyengülnek; az elnököt adó párt egy kettős elnöki ciklus hatodik évében tartott választásokon mindig veszít parlamenti helyeket. Azt egyelőre még senki sem tudja megjósolni, hogy földmozgásszerű elmozdulás történik-e, de csekély módosulások is járhatnak nagy következményekkel. A demokratáknak a képviselőházban ugyanis csak 15 helyet, a szenátusban 6 helyet kell megszerezniük a többséghez, az utóbbi, úgy tűnik, nehezebb lesz. A The Washington Post szerint néhány alapvető kérdés körül fog eldőlni november 7-én, hogy milyen sikerrel szerepel a két párt. Először is az amerikai történelemben egyetlen olyan modern párt sem szerzett győzelmet időközi választáson, amelynek az elnöke George Bushéhoz hasonlóan alacsony népszerűségű volt. Gyakran a nagy támogatottságú elnökök pártja is veszteségeket szenvedett, ahogy ez történt például Eisenhower esetében 1958-ban. A legtöbb elemző úgy véli, a szavazók hangulatát pénztárcájuk vastagsága fogja leginkább befolyásolni. S bár a statisztikák a gazdaság javuló állapotát mutatják, egyre több amerikai panaszkodik, amikor mind drágább benzint kell töltenie kocsijába. Közép- Nyugaton a foglalkoztatási mutatók sem alakulnak fényesen. Számítani fog az is, hogy a demokraták meg tudnak-e hódítani hagyományosan republikánus déli körzeteket. Győzelmük e nélkül nem lehet biztos. Ennek érdekében újfajta jelölteket és üzeneteket teremtettek, amelyekkel ki kívánnak lépni a kulturális liberalizmus szerepköréből. Tradicionális értékekkel vegyített gazdasági populizmust kínálnak. Döntő kérdés lehet a választásokon az üaki háború alakulása. Bizonyos körzetekben a Bush elnök üaki politikája mellett kiálló republikánus jelölteknek komoly demokrata kihívókkal kell szembenézniük. A szerző az MTI washingtoni tudósítója Befolyásoló tényezők a bevándorlók? Washington. Számottevő kérdés a bevándorlás ügye, amely inkább a republikánusoknak kedvez. A szavazók többsége nem követel rugalmatlan, kemény fellépést az illegális bevándorlókkal szemben, a The Washington Post és az ABS News közös felmérése szerint a többség köztes álláspontot képvisel. Az amnesztia vagy a ven- dégmunkási státus megadását következetesen elutasító republikánusok azonban arra számítanak, hogy éppen az illegális bevándorlókkal szemben hevesebb indulatokat táplálók lesznek azok, akik biztosan elmennek voksolni. (H. L.) KOMMENTÁR A drágább pénz LOVÁSZ ATTILA Mától emelkedik a jegybanki kamat. Igaz, csak fél százalékponttal, ez az emelés viszont minden egyéb pénzpiaci tranzakción meglátszik. Csak idő kérdése volt, hogy a jegybank ezt a teljesen szokványos eszközt alkalmazza. A szlovák reálbérek, a fogyasztás növekedése, valamint a lakossági és kereskedelmi hitelek növekedésének óriási tempója ellen egyetlen ellenszer létezett. Az pedig az erős korona. Az erős korona pedig - immár egy hónapja - a múlté. A következmények egyértelműek. A kamatok egyebek mellett akkor emelkednek, amikor drágul az univerzális áru, a pénz. Mondhatnánk úgy is, hogy ez az árucikk a nyolcéves Dzurinda-kormány- zás idején lett olcsóbb. Szidhatjuk Dzurinda mindkét kabinetjét sok mindenért, de a pénzpiaci stabüitás és az univerzális áru árának csökkenése egyértelmű siker. Az olcsóbb pénz nem magától és nem is valamüyen csoda folytán jelent meg. A lényegesen kiegyensúlyozottabb államháztartás, a kereskedelmi mérleg fokozatos javulása és a nem kimondottan állami megrendelésekre támaszkodó gazdasági növekedés eredményeképpen váltak hozzáférhetővé a hitelek, s az már csak technikai jellegű kérdés volt, miként szabályozza a törvény a lakossági és a jelzáloghiteleket, valamint a bankokat. A kilencvenes évek bankcsődjei után már csak az erős pénzintézetek maradtak talpon, amelyek mind a kereskedelmi, mind a lakossági szféra kegyeit lesték - elég megnézni az áruhitelek piacát, ahol jó, hogy utánunk nem vágják a kölcsönt. Nos, egy időre ez a szerencsés, vagy inkább nyugodt pénzpiaci klíma elmarad. Mit érez meg ebből a polgár? Közvetlenül és kedvezőtlenül döntően azokat érinti a jegybank tegnapi döntése, akik jelentős hitelekkel rendelkeznek. Ázok mindenképp drágábbak lesznek, kivéve aú a néhány százaléknyi lakossági ügyfelet, aki ún. fix kamatra vette föl a hitelt. Drágulni viszont elsősorban az új hitelek fognak. A piac kivár, kockázatát bevetíti az árakba, nehezebb lesz hitelhez (tehát lakhatáshoz, drága fogyasztási cikkhez, gépkocsihoz) jutni, és a kereskedelmi bankok az alapkamat emelésekor a kockázatot lényegesen magasabb százalékpontban fejezik ki, mint a mindenkori alapkamat mértéke. Akik viszont banki megtakarításokkal rendelkeznek, rövidesen jobb kamatokra számíthatnak. Summa summarum: a korona felvétele drágább. így kisebb lesz a fogyasztás, valamivel kisebb tempóban növekednek a hazai beruházások. A lépés mégis fontos volt. Ha nem a jegybank s nem a mindenkori költségvetési politika reagál a pénz drágulására, akár kisebb fájdalommal is, a korrekciót a piac kényszeríti ki. S az már lényegesen nagyobb fájdalommal járna. A „szegények kormányának” regnálása idején leginkább a szegények számára. JEGYZET « várható, mint a statisztikai hivatal honlapján a választások éjszakáján. 132 500 Magyarországon és annak határain túl élő fiatal (plusz család, haverok) fog ma rácuppanni a weblapra, és az idő előrehaladtával egyre idegesebben klikkelni. Mert a „szerda éjjel” elég tág fogalom... Nem is olyan régen - „bezzeg az én időmben” - bizony még az ólomlábakon járó posta hozta ki a pontszámokat tartalmazó levelet, Szlovákiába két-há- rom nappal hosszabb ideig, mint Magyarországra; a ponthatárokat pedig a magyarországi napilapokból lehetett hozzáolvasni, valamivel később. A dolog így éppen olyan izgalmas volt, mint most, sőt: az izgalmi állapot sokkal hosszabb ideig volt fenntartva, változatlan intenzitással. A legizgalmasabb momentum pedig az újságosbódé előtti sorban való várakozás volt. Vajon jut-e a „ponthatáros” lapból? Mi van, ha nem? Bár a vágyott információhoz való hozzájutás sebessége az utóbbi időben lényegesen lecsökkent, egy valami nem változott: a felvételi sikeressége már a megoldott feladatokat tartalmazó boríték leadásakor eldőlt. így mind a 132 500 felvételizőnek azt tudom javasolni, a percenkénti reménytelen mobilnézés helyett menjenek el inkább egy sörre a haverokkal. Ilyen melegben kifejezetten jót tesz, nem is beszélve a baráti körben rejlő empátiáról, mely az üres korsók számával egyenes arányban növekszik; a felvételi eredményén már úgysem tudnak változtatni. Átlépni a határt KOCUR LÁSZLÓ Július 26. (Ma.) Este. Már meg kellett volna jönnie. Talán. Vagy késik? De miért késik? Lássuk csak... A francba... Az nem lehet, hogy... Elfeledkeztek rólam? Vagy a lúzereké később jön meg? Segélykérő pillantás a teliára. Miért nem villan már ki az az átkozott kijelző? Miért nem írja ki, hogy „1 új üzenet érkezett”? Hisz erre az egy üzenetre vár egy egész generáció. Sok frissen maturált legényke a csajától nem vár ennyire sms-t ezen az estén, műit az OFIK-tól. Igen, az Országos Felsőoktatási Információs Központ mára ígérte, hogy azoknak a felvételiző diákoknak, akik a jelentkezési lapon megadták mobiltelefonjuk számát, rövid szöveges üzenetben küldenek értesítést arról, vajon a vágyott egyetem padjait fogják-e koptatni szeptembertől, távol a szülői háztól, egy tizenkét négyzetméteres, háromszemélyes kollégiumi szobában kóstolgatva a hirtelen rájuk szakadó szabadságot, vagy valami más elfoglaltság után kell nézniük. A nagy felvételi generátor a felvételizők, valamint a betölthető helyek számából, és a jelentkező szerzett pontszámából ma estére fejezi be a ponthatárok kiszámítását. Gondolom, a végeredményt közlő www.felvi.hu oldalon legalább olyan horderejű roham
