Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-25 / 170. szám, kedd

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Babák és babakészítők Párkány. Holnap 16 órakor a Párkányi Városi Múzeumban kiál­lítás nyílik Felvidéki népviseletek babákon címmel. A kiállítást Szobikné Kerekes Eszter, a gyűjtemény tulajdonosa nyitja meg. A megnyitón könyvbemutatóra is sor kerül, s egyben a helyszínen tartják a babakészítők IV. régiós találkozóját is. (-pécz-) Kiállítás a debreceni Déri Múzeum anyagából Műremek ötvösmunkák MT1-H1R Győr. A debreceni Déri Múzeum Szomolányi-gyűjteményéből nyílik kiállítás csütörtökön a győri Xantus János Múzeumban; a tárlat párat­lanul gazdag iparművészeti kollek­ciót vonultat fel, amelynek darabja­it Szomolányi Elemér gyűjtötte ösz- sze több évtizedes munkával a múlt században - mondta Székely Zol­tán művészettörténész. ,A Szomo- lányi-gyűjteményhez való hozzáju­tásunkat bizonyos mértékben meg­könnyítette, hogy az anyag nem szerepel a debreceni múzeum ál­landó kiállításán” - mondta a győri szakember. Az október 10-ig látogatható ki­állításon a bútorokon és néhány festményen kívül az ötvösművésze­ti anyagot és a szelencekollekciót is az érdeklődők elé tátják. A gyűjtemény gerincét az ötvös- művészeti anyag alkotja - közölte Székely Zoltán. Tájékoztatása sze­rint a XVI-XIX. századból származó serlegek, kupák, ékszertálkák, gyertyatartók a legjelentősebb né­met központokban, mindenekelőtt Nürnbergben és Augsburgban ké­szültek. Számos műremek képvise­li a nagy hírű magyar ötvösséget, amelynek főbb központjai a felvi­déki és erdélyi városok voltak. Szé­kely Zoltán kitért a szelencegyűjte­ményre is, amelynek darabjai fran­cia, német és osztrák mesterek keze munkáját dicsérik. Az anyagot több táblakép, köztük Mészöly Géza és Paál László XIX. századi mesterek munkái egészítik ki. A bolygó hollandival nyit ma Bayreuth Operák a Zöld Dombon MT1-TUDOS1TAS Bayreuth. Richard Wagner A bolygó hollandi című operájának előadásával nyílik meg a bay- reuthi Festspielhausban a 95. Ün­nepi Játékok, amelynek során har­minc előadást tekinthet meg au­gusztus 28-ig a Wagner-rajongók nemzetközi közönsége. A tavaly is műsoron lévő operát Claus Guth rendezte, s Marc Alb­recht vezényli. Idén is műsoron van a Trisztán és Izolda, valamint a Parsifal is. Kétségtelenül Wagner tetralógi­ája, A Nibelung gyűrűje áll az idei Ünnepi Játékok középpontjában. A holnaptól 31-ig bemutatásra ke­rülő négy operát - A Rajna kincse, A walkür, Siegfied és Az istenek al­konya - a 80. életévében lévő Tankred Dorst német drámaíró rendezte, akinek ez az első opera­duna est 27)128. 29) JÜL 2006 OD 15.00 HÓD PARKOVISKO PRI KOMPE - ŠTÚROVO " HELYSZÍN A VOLT KOMP - PARKOLÓ ŠTVRTOK - CSÜTÖRTÖK 27. 7. TÜZKERÉK XTihui CRA?Y GRANAT,hu. POLEMIC , RÓMEÓ VÉRZIK *, SKA HECC,h,, RETRO PARTY + KARAOKE PIATOK - PÉNTEK 28 7. f HATS OFFimu.sk, CANNED HEAT R.B .sk, TAKÄTS TAMÁS DIRTY BLUES BAlMDmu, □ OSSIAIMhu, c tequila,«,, SOBOTA - SZOMBAT 29 7. CALIFORNIA k, 1 ROCK-STONE,sk, , , HOLLYWOOD ROSE (ßUNS N ROSES TRIBUTE)»u, HEX (SK) I KORAL (hu, TRAPÉZ-GOOD BYE-BULI Nit jegy 99,-5K T ’ läíM. i 11) l?ü” 2Zb.. SK Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században - magyar és szlovák történészek közös tanulmánykötete Történelmi „ikerkönyv” A történelem, ezen belül is főként a (talán nem is min­dig) sötét középkor iránt ér­deklődők figyelmébe ajánl­juk azt a tanulmánykötetet, amely a közelmúltban ma­gyar és szlovák történészek együttműködése eredmé­nyeként jelent meg, mégpe­dig „ikerkötet” formájában, azaz magyar és szlovák nyelven egyaránt. MISLAY EDIT rendezése. A zenei vezető Chris­tian Thielmann. A kétezer férőhelyes Festspiel­hausban valamennyi előadásra jó előre elkelt minden jegy. A meg­nyitó előadáson - mint minden év­ben - ezúttal is számos ország elő­kelőségei foglalnak majd helyet. Richard Wagner (1813-1883) - megszakításokkal - 26 éven át dolgozott az összesen 16 óra hosz- szat tartó négy dalmű megalkotá­sán. A Festspielhaust kifejezetten a Gyűrű számára építették, és 130 évvel ezelőtt, 1876. augusztus 13- án A Rajna kincse ősbemutatójá­val kezdődtek az első Ünnepi Játé­kok a Zöld Dombon. Az idei felújítás immár a tizen­harmadik az 1876-os nyitás óta és a tizedik azóta, hogy a második világháború után újból megren­dezik az Ünnepi Játékokat Bay- reuth-ban. A magyar változat Bártfától Po­zsonyig. Városok a 13-17. század­ban címmel látott napvilágot a Ma­gyar Tüdományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetének kiadá­sában; szerkesztője az intézet tudo­mányos főmunkatársa, Csukovits Enikő volt. Szlovák nyelven a Szlo­vák Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete és az Eper­jesi Egyetem Füozófiai Kara jelen­tette meg, Z Bardejova do Preš- porku címmel, Lengyel Tünde szer­kesztésében. A magyar kiadás nyolc magyar és nyolc szlovák tör­ténész tanulmányát adja közre, míg a szlovák nyelvű valamivel vé­konyabb lett: nyolc szlovák és hét magyar történész munkája olvas­ható benne. Az „ikerkönyveket” a közelmúlt­ban a két történész szerkesztő mu­tatta be Pozsonyban, a Magyar In­tézet székházában. Előzménye is volt a közös publi­kációnak: mégpedig egy közös magyar-szlovák történészkonfe­rencia, amely nagy szerepet ját­szott a könyvek megszületésében. De amint azt Csukovits Enikő hang­súlyozta: ez a közös kötet több, mint egy szokásos konferenciakö­tet. Sőt, véleménye szerint határkő a két ország történészeinek a mun­kájában. „Szeretném hinni, hogy nem egy zárókő, hanem egy folya­matnak a kezdete” - tette hozzá. Csukovits Enikő kitért arra is, miért éppen a Felvidék várostörté­fi 35 m Bártfától Pozsonyig Városok a 13—17. sjá/adban netével foglalkoztak a magyar tör­ténészek: „A százötven éves török uralom alatt az a kevés forrás­anyag, amely a hódoltsági terüle­ten volt, jelentős részben megsem­misült, így tulajdonképpen ezen te­rület városainak a történetéből tudhatunk meg olyan dolgokat, amelyeket az elpusztult források miatt máshol már nem is találha­tunk meg. Itt viszont nagyon gaz­dag levéltárak vannak, gondoljunk a pozsonyi, a bártfai vagy az eper­jesi levéltárra. Nagyon sok olyan forrás van, amelyet még fel lehet tárni.” A témaválasztás kapcsán megjegyezte továbbá, hogy gene­rációról generációra változnak a prioritások, változik a történészek érdeklődése, felfogása, mentalitá­sa, és biztos benne, hogy mondjuk harminc év múltán más témákból születnek hasonló tanulmányköte­tek. Csukovits Enikő nem titkolta: az is a várostörténet témája mellett szólt az első közös magyar-szlovák kötet kapcsán, hogy ez egy „kon­szenzusos téma”, amelynek kap­csán „viszonylag kevés a vita”. ,A későbbiekben remélhetőleg elju­tunk oda, hogy olyan tanulmány­köteteket is készítünk, amelyekbe az ellentétes nézetek, a nagy viták is belekerülhetnek. Talán azért az együttműködést nem árt ott elkez­deni, ahol kevesebb a konfliktus, kevesebb a vita a két ország törté­nészei között” - tette hozzá. A felvi­déki városokról, azok múltjáról Csukovits Enikő szerint sokat tud­nak az olvasók abban az esetben is, ha nem olvastak történeti szak­munkákat. „Az irodalomban min­dig is kiemelt helyen szerepeltek ezek a városok, elég megemlíte­nünk Márai Sándor, Krúdy Gyula vagy Mikszáth Kálmán munkáit. Nagyon fontos körülmény, hogy az irodalmi alkotások is jelentős rész­ben levéltári források alapján ké­szültek, gondoljunk A lőcsei fehér asszony vagy a Kísértet Lublón tör­ténetére. Ebben a kötetben nagyon sok olyan téma szerepel, amelyek a továbbiakban, hogyha bekerülnek a köztudatba, hasonló irodalmi al­kotások, de akár még filmforgató­könyvek megírását, filmek elkészí­tését is ösztönözhetik.” A témákat tekintve a kötet kíná­lata nagyon vegyes. Ez szándéka is volt a szerkesztőknek, főként azért, hogy a várostörténet-írás minél szélesebb aspektusa kapjon benne teret. Mit is tartalmaz konkrétan a könyv? Ismét Csukovits Enikőnek adunk szót: „Kubinyi Andrásé a kö­tet inditó tanulmánya: ő a városok kategorizálásáról állított föl egy új, nagyon részletesen kidolgozott ka­tegóriarendszert. Erre reflektál Richard Marsma professzor, így tu­lajdonképpen a magyarországi kö­zépkor-kutatás és a szlovákiai medievisztika két doyenje vitatko­zik egymással. Több tanulmány ke­rült a kötetbe a városjog és annak alkalmazása tematikájából. Bla- zovich László a szepesi jogról, Michal Vada a zsolnai városkönyv­ről írt tanulmányt. Egy hasonló té­májú tanulmányt írtam jómagam is a selmeci városkönyvből. A Selmec­bányái városkönyv az egyik legko­rábbi középkori városkönyv, 1364- ből szerepelnek benne az első be­jegyzések. Nagyon érdekes, hogy a városjog szigorú előírásaihoz ké­pest a városkönyvben azt tapasztal­juk: a rengeteg gyilkosság, bűneset elkövetői szinte valamennyien megússzák a büntetést. Bűnözők­kel foglalkozik Blanka Szeghyová tanulmánya is, aki a 16. századi erőszakos bűncselekményeket vet­te vizsgálat alá. Vannak társada­lomtörténeti tanulmányok is a kö­tetben, a 16-17. századi városi tár­sadalmat, a várospolitikai változá­sait elemezte tanulmányában Kó­nya Péter és Németh István. A váro­si mobüitás, a különböző régiókba tartozó városok közötti kapcsola­tok volt a témája Jan Ltikačka, illet­ve Petrovics István tanulmányá­nak. A további témákat a városi ün­nep és hétköznap, és annak bizo­nyos aspektusai szolgáltatták. Ma- jorossy Judit a pozsonyi Krisztus Teste Konfraternitás forrásanyagá­nak a feldolgozásával a vallásos élet egy nagyon fontos, de kevéssé ismert intézményét ismerteti. Vla­dimír Segeš cikke a városi zsoldo­sokról szól, Szende Katalin az eper­jesi polgárok végrendelkezési szo­kásairól írt. Müoslava Bodnárová a városok anyagi kultúráját, és végül Igor Graus a szabadidő eltöltését is­merteti meg az olvasóval a Beszter­cebányai polgárok és a szabadidő című tanulmányában.” Egy utolsó megjegyzés: a tanul­mánykötet megjelölés egyáltalán nem kell, hogy elriassza a laikus olvasókat, mert ahogyan Csuko­vits Enikő tömören megfogalmaz­ta: „Ez egy jó könyv. Érdemes elol­A nagy nyári fesztiváldömpingben is kell egy kis áramszünet Nyári zenei est - At Home Gallery módra WWW/.dunafest párkány, sk '43 LOR1NCZ ADRIAN Bizony mondom, az évek előre­haladtával egyre nagyobb gondot okoz nekem, hogy a nyári zenei fesztiváláradatból kiszűijem a meghallgatásra érdemes produkci­ókat. Ma ugyanis minden rende­sebb központi településnek meg­van már a saját nyári fesztiválja, s menedzser-kókler cégek sokasága munkálkodik azon, hogy rég lejárt szavatosságú magyarországi pro­dukciókról lehúzza a nyolcadik bőrt is. Ámbár - kereslet és kínálat egymást formálja, s ez tekinthető akár kritikának is... Üdítő kivétel mindig akad - Somoiján például az At Home Gallery nevével fémjelzett rendez­vények azok, melyekre érdemes odafigyelni. Ilyen volt a július 22- én megrendezett Nyári zenei est is, melyet főképp a megszólaltatott stílusok sokrétűsége jellemzett. Az orientális meditativ zene vi­zeit borzolgatta a szlovákiai Maok, mely egy egyszemélyes formációt takar. A hol egy szál gitáron, hol meg fuvolán (lehet, hogy furulya volt, esedeg „törpefujara”, de sem­miképp sem tilinkó) előadott szer­zemények olybá hatottak ott, a zsi­nagóga falainak árnyékában, mint­ha egy másik, sokkal harmoniku­sabb térből és időből szóltak volna. Meglehet tévúton járok, de a zené­nek szerintem az a küldetése, hogy egy olyan többletet vigyen az élet­be, mely a hang születésétől az utolsó zönge lecsengéséig ünnepet teremt előadóban és hallgatóban egyaránt. Maoknak ez maradékta­lanul sikerült. Zenetörténeti kiruccanásként is felfogható a Cordefiato duó elő­adása, akik az egykor tiltott műfaj, a tangó fokozatos fejlődését mutat­ták be - egy szál fuvolán és gitáron. Repertoárjukban a „füstös kocsma- tangótól” a koncertpódiumra írt darabokig szinte minden zsáner szerepelt. Igazi zenei csemegével szolgált a klezmer elemekkel fűszerezett dzsesszt játszó, magyarországi Tri­ton együttes. A kvartett a köny- nyebbik végénél ragadja meg a mű­fajt, ami azonban korántsem hang­szeres tudásukat jellemzi. Egysze­rűen úgy játszzák a dzsesszt, hogy az a kevésbé vájtfülűek számára is élvezhető lesz. A klezmer csupán hab a torán - játékosabbá teszi a dalokat, egyszersmind új távlato­kat nyit az improvizációs készség megcsillantása felé. Mestermunka. A nagyközönséget igazából a Bobos & The Frozen Dozen (van-e, ki e nevet nem ismeri?) által „tá­mogatott” Peter Lipa hozta be, aki az ominózus estén a dzsessz nagy­jainak kimerítheteden repertoárjá­ból kölcsönvett dalokat adott elő. Megjegyzem: a szerzeményeknek jót tett, hogy Boboš és bandája sa­ját felfogásában játszotta ezeket; még a dalokra rakódott, fél évszá­zadosnál öregebb por is patinaként hatott. Jócskán az éjszakába hajlott az idő, amikor a zenei fesztivál véget ért, s állítom, hogy aki nyitott szív­vel és füllel hallgatott, lényegesen gazdagabban távozhatott a kultu­rális tett színhelyéről. A színpadon Peter Lipa, valamint Boboš & The Frozen Dozen (Kiss Gábor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents