Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-25 / 170. szám, kedd
8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Babák és babakészítők Párkány. Holnap 16 órakor a Párkányi Városi Múzeumban kiállítás nyílik Felvidéki népviseletek babákon címmel. A kiállítást Szobikné Kerekes Eszter, a gyűjtemény tulajdonosa nyitja meg. A megnyitón könyvbemutatóra is sor kerül, s egyben a helyszínen tartják a babakészítők IV. régiós találkozóját is. (-pécz-) Kiállítás a debreceni Déri Múzeum anyagából Műremek ötvösmunkák MT1-H1R Győr. A debreceni Déri Múzeum Szomolányi-gyűjteményéből nyílik kiállítás csütörtökön a győri Xantus János Múzeumban; a tárlat páratlanul gazdag iparművészeti kollekciót vonultat fel, amelynek darabjait Szomolányi Elemér gyűjtötte ösz- sze több évtizedes munkával a múlt században - mondta Székely Zoltán művészettörténész. ,A Szomo- lányi-gyűjteményhez való hozzájutásunkat bizonyos mértékben megkönnyítette, hogy az anyag nem szerepel a debreceni múzeum állandó kiállításán” - mondta a győri szakember. Az október 10-ig látogatható kiállításon a bútorokon és néhány festményen kívül az ötvösművészeti anyagot és a szelencekollekciót is az érdeklődők elé tátják. A gyűjtemény gerincét az ötvös- művészeti anyag alkotja - közölte Székely Zoltán. Tájékoztatása szerint a XVI-XIX. századból származó serlegek, kupák, ékszertálkák, gyertyatartók a legjelentősebb német központokban, mindenekelőtt Nürnbergben és Augsburgban készültek. Számos műremek képviseli a nagy hírű magyar ötvösséget, amelynek főbb központjai a felvidéki és erdélyi városok voltak. Székely Zoltán kitért a szelencegyűjteményre is, amelynek darabjai francia, német és osztrák mesterek keze munkáját dicsérik. Az anyagot több táblakép, köztük Mészöly Géza és Paál László XIX. századi mesterek munkái egészítik ki. A bolygó hollandival nyit ma Bayreuth Operák a Zöld Dombon MT1-TUDOS1TAS Bayreuth. Richard Wagner A bolygó hollandi című operájának előadásával nyílik meg a bay- reuthi Festspielhausban a 95. Ünnepi Játékok, amelynek során harminc előadást tekinthet meg augusztus 28-ig a Wagner-rajongók nemzetközi közönsége. A tavaly is műsoron lévő operát Claus Guth rendezte, s Marc Albrecht vezényli. Idén is műsoron van a Trisztán és Izolda, valamint a Parsifal is. Kétségtelenül Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje áll az idei Ünnepi Játékok középpontjában. A holnaptól 31-ig bemutatásra kerülő négy operát - A Rajna kincse, A walkür, Siegfied és Az istenek alkonya - a 80. életévében lévő Tankred Dorst német drámaíró rendezte, akinek ez az első operaduna est 27)128. 29) JÜL 2006 OD 15.00 HÓD PARKOVISKO PRI KOMPE - ŠTÚROVO " HELYSZÍN A VOLT KOMP - PARKOLÓ ŠTVRTOK - CSÜTÖRTÖK 27. 7. TÜZKERÉK XTihui CRA?Y GRANAT,hu. POLEMIC , RÓMEÓ VÉRZIK *, SKA HECC,h,, RETRO PARTY + KARAOKE PIATOK - PÉNTEK 28 7. f HATS OFFimu.sk, CANNED HEAT R.B .sk, TAKÄTS TAMÁS DIRTY BLUES BAlMDmu, □ OSSIAIMhu, c tequila,«,, SOBOTA - SZOMBAT 29 7. CALIFORNIA k, 1 ROCK-STONE,sk, , , HOLLYWOOD ROSE (ßUNS N ROSES TRIBUTE)»u, HEX (SK) I KORAL (hu, TRAPÉZ-GOOD BYE-BULI Nit jegy 99,-5K T ’ läíM. i 11) l?ü” 2Zb.. SK Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században - magyar és szlovák történészek közös tanulmánykötete Történelmi „ikerkönyv” A történelem, ezen belül is főként a (talán nem is mindig) sötét középkor iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk azt a tanulmánykötetet, amely a közelmúltban magyar és szlovák történészek együttműködése eredményeként jelent meg, mégpedig „ikerkötet” formájában, azaz magyar és szlovák nyelven egyaránt. MISLAY EDIT rendezése. A zenei vezető Christian Thielmann. A kétezer férőhelyes Festspielhausban valamennyi előadásra jó előre elkelt minden jegy. A megnyitó előadáson - mint minden évben - ezúttal is számos ország előkelőségei foglalnak majd helyet. Richard Wagner (1813-1883) - megszakításokkal - 26 éven át dolgozott az összesen 16 óra hosz- szat tartó négy dalmű megalkotásán. A Festspielhaust kifejezetten a Gyűrű számára építették, és 130 évvel ezelőtt, 1876. augusztus 13- án A Rajna kincse ősbemutatójával kezdődtek az első Ünnepi Játékok a Zöld Dombon. Az idei felújítás immár a tizenharmadik az 1876-os nyitás óta és a tizedik azóta, hogy a második világháború után újból megrendezik az Ünnepi Játékokat Bay- reuth-ban. A magyar változat Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században címmel látott napvilágot a Magyar Tüdományos Akadémia Történettudományi Intézetének kiadásában; szerkesztője az intézet tudományos főmunkatársa, Csukovits Enikő volt. Szlovák nyelven a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Eperjesi Egyetem Füozófiai Kara jelentette meg, Z Bardejova do Preš- porku címmel, Lengyel Tünde szerkesztésében. A magyar kiadás nyolc magyar és nyolc szlovák történész tanulmányát adja közre, míg a szlovák nyelvű valamivel vékonyabb lett: nyolc szlovák és hét magyar történész munkája olvasható benne. Az „ikerkönyveket” a közelmúltban a két történész szerkesztő mutatta be Pozsonyban, a Magyar Intézet székházában. Előzménye is volt a közös publikációnak: mégpedig egy közös magyar-szlovák történészkonferencia, amely nagy szerepet játszott a könyvek megszületésében. De amint azt Csukovits Enikő hangsúlyozta: ez a közös kötet több, mint egy szokásos konferenciakötet. Sőt, véleménye szerint határkő a két ország történészeinek a munkájában. „Szeretném hinni, hogy nem egy zárókő, hanem egy folyamatnak a kezdete” - tette hozzá. Csukovits Enikő kitért arra is, miért éppen a Felvidék várostörtéfi 35 m Bártfától Pozsonyig Városok a 13—17. sjá/adban netével foglalkoztak a magyar történészek: „A százötven éves török uralom alatt az a kevés forrásanyag, amely a hódoltsági területen volt, jelentős részben megsemmisült, így tulajdonképpen ezen terület városainak a történetéből tudhatunk meg olyan dolgokat, amelyeket az elpusztult források miatt máshol már nem is találhatunk meg. Itt viszont nagyon gazdag levéltárak vannak, gondoljunk a pozsonyi, a bártfai vagy az eperjesi levéltárra. Nagyon sok olyan forrás van, amelyet még fel lehet tárni.” A témaválasztás kapcsán megjegyezte továbbá, hogy generációról generációra változnak a prioritások, változik a történészek érdeklődése, felfogása, mentalitása, és biztos benne, hogy mondjuk harminc év múltán más témákból születnek hasonló tanulmánykötetek. Csukovits Enikő nem titkolta: az is a várostörténet témája mellett szólt az első közös magyar-szlovák kötet kapcsán, hogy ez egy „konszenzusos téma”, amelynek kapcsán „viszonylag kevés a vita”. ,A későbbiekben remélhetőleg eljutunk oda, hogy olyan tanulmányköteteket is készítünk, amelyekbe az ellentétes nézetek, a nagy viták is belekerülhetnek. Talán azért az együttműködést nem árt ott elkezdeni, ahol kevesebb a konfliktus, kevesebb a vita a két ország történészei között” - tette hozzá. A felvidéki városokról, azok múltjáról Csukovits Enikő szerint sokat tudnak az olvasók abban az esetben is, ha nem olvastak történeti szakmunkákat. „Az irodalomban mindig is kiemelt helyen szerepeltek ezek a városok, elég megemlítenünk Márai Sándor, Krúdy Gyula vagy Mikszáth Kálmán munkáit. Nagyon fontos körülmény, hogy az irodalmi alkotások is jelentős részben levéltári források alapján készültek, gondoljunk A lőcsei fehér asszony vagy a Kísértet Lublón történetére. Ebben a kötetben nagyon sok olyan téma szerepel, amelyek a továbbiakban, hogyha bekerülnek a köztudatba, hasonló irodalmi alkotások, de akár még filmforgatókönyvek megírását, filmek elkészítését is ösztönözhetik.” A témákat tekintve a kötet kínálata nagyon vegyes. Ez szándéka is volt a szerkesztőknek, főként azért, hogy a várostörténet-írás minél szélesebb aspektusa kapjon benne teret. Mit is tartalmaz konkrétan a könyv? Ismét Csukovits Enikőnek adunk szót: „Kubinyi Andrásé a kötet inditó tanulmánya: ő a városok kategorizálásáról állított föl egy új, nagyon részletesen kidolgozott kategóriarendszert. Erre reflektál Richard Marsma professzor, így tulajdonképpen a magyarországi középkor-kutatás és a szlovákiai medievisztika két doyenje vitatkozik egymással. Több tanulmány került a kötetbe a városjog és annak alkalmazása tematikájából. Bla- zovich László a szepesi jogról, Michal Vada a zsolnai városkönyvről írt tanulmányt. Egy hasonló témájú tanulmányt írtam jómagam is a selmeci városkönyvből. A Selmecbányái városkönyv az egyik legkorábbi középkori városkönyv, 1364- ből szerepelnek benne az első bejegyzések. Nagyon érdekes, hogy a városjog szigorú előírásaihoz képest a városkönyvben azt tapasztaljuk: a rengeteg gyilkosság, bűneset elkövetői szinte valamennyien megússzák a büntetést. Bűnözőkkel foglalkozik Blanka Szeghyová tanulmánya is, aki a 16. századi erőszakos bűncselekményeket vette vizsgálat alá. Vannak társadalomtörténeti tanulmányok is a kötetben, a 16-17. századi városi társadalmat, a várospolitikai változásait elemezte tanulmányában Kónya Péter és Németh István. A városi mobüitás, a különböző régiókba tartozó városok közötti kapcsolatok volt a témája Jan Ltikačka, illetve Petrovics István tanulmányának. A további témákat a városi ünnep és hétköznap, és annak bizonyos aspektusai szolgáltatták. Ma- jorossy Judit a pozsonyi Krisztus Teste Konfraternitás forrásanyagának a feldolgozásával a vallásos élet egy nagyon fontos, de kevéssé ismert intézményét ismerteti. Vladimír Segeš cikke a városi zsoldosokról szól, Szende Katalin az eperjesi polgárok végrendelkezési szokásairól írt. Müoslava Bodnárová a városok anyagi kultúráját, és végül Igor Graus a szabadidő eltöltését ismerteti meg az olvasóval a Besztercebányai polgárok és a szabadidő című tanulmányában.” Egy utolsó megjegyzés: a tanulmánykötet megjelölés egyáltalán nem kell, hogy elriassza a laikus olvasókat, mert ahogyan Csukovits Enikő tömören megfogalmazta: „Ez egy jó könyv. Érdemes elolA nagy nyári fesztiváldömpingben is kell egy kis áramszünet Nyári zenei est - At Home Gallery módra WWW/.dunafest párkány, sk '43 LOR1NCZ ADRIAN Bizony mondom, az évek előrehaladtával egyre nagyobb gondot okoz nekem, hogy a nyári zenei fesztiváláradatból kiszűijem a meghallgatásra érdemes produkciókat. Ma ugyanis minden rendesebb központi településnek megvan már a saját nyári fesztiválja, s menedzser-kókler cégek sokasága munkálkodik azon, hogy rég lejárt szavatosságú magyarországi produkciókról lehúzza a nyolcadik bőrt is. Ámbár - kereslet és kínálat egymást formálja, s ez tekinthető akár kritikának is... Üdítő kivétel mindig akad - Somoiján például az At Home Gallery nevével fémjelzett rendezvények azok, melyekre érdemes odafigyelni. Ilyen volt a július 22- én megrendezett Nyári zenei est is, melyet főképp a megszólaltatott stílusok sokrétűsége jellemzett. Az orientális meditativ zene vizeit borzolgatta a szlovákiai Maok, mely egy egyszemélyes formációt takar. A hol egy szál gitáron, hol meg fuvolán (lehet, hogy furulya volt, esedeg „törpefujara”, de semmiképp sem tilinkó) előadott szerzemények olybá hatottak ott, a zsinagóga falainak árnyékában, mintha egy másik, sokkal harmonikusabb térből és időből szóltak volna. Meglehet tévúton járok, de a zenének szerintem az a küldetése, hogy egy olyan többletet vigyen az életbe, mely a hang születésétől az utolsó zönge lecsengéséig ünnepet teremt előadóban és hallgatóban egyaránt. Maoknak ez maradéktalanul sikerült. Zenetörténeti kiruccanásként is felfogható a Cordefiato duó előadása, akik az egykor tiltott műfaj, a tangó fokozatos fejlődését mutatták be - egy szál fuvolán és gitáron. Repertoárjukban a „füstös kocsma- tangótól” a koncertpódiumra írt darabokig szinte minden zsáner szerepelt. Igazi zenei csemegével szolgált a klezmer elemekkel fűszerezett dzsesszt játszó, magyarországi Triton együttes. A kvartett a köny- nyebbik végénél ragadja meg a műfajt, ami azonban korántsem hangszeres tudásukat jellemzi. Egyszerűen úgy játszzák a dzsesszt, hogy az a kevésbé vájtfülűek számára is élvezhető lesz. A klezmer csupán hab a torán - játékosabbá teszi a dalokat, egyszersmind új távlatokat nyit az improvizációs készség megcsillantása felé. Mestermunka. A nagyközönséget igazából a Bobos & The Frozen Dozen (van-e, ki e nevet nem ismeri?) által „támogatott” Peter Lipa hozta be, aki az ominózus estén a dzsessz nagyjainak kimerítheteden repertoárjából kölcsönvett dalokat adott elő. Megjegyzem: a szerzeményeknek jót tett, hogy Boboš és bandája saját felfogásában játszotta ezeket; még a dalokra rakódott, fél évszázadosnál öregebb por is patinaként hatott. Jócskán az éjszakába hajlott az idő, amikor a zenei fesztivál véget ért, s állítom, hogy aki nyitott szívvel és füllel hallgatott, lényegesen gazdagabban távozhatott a kulturális tett színhelyéről. A színpadon Peter Lipa, valamint Boboš & The Frozen Dozen (Kiss Gábor felvétele)
