Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-22 / 168. szám, szombat

30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 22. www.ujszo.com A meditációt tanulóknak kb. a 98%-a egy éven belül feladja a gyakorlást, mert a kívánt cél felé nem olyan gyorsan halad, mint szeretné... Az ellazulás művészete sokkal egyszerűbbek lennének, vagy lehetővé válnának olyanok, amelyek máskülönben nehezen elérhetők vagy lehetetlenek vol­tak. A rendszeresen ismételt dina­mikus egyensúly kedvez a flow ki­alakulásának. A jó ellazulás a teljesítmény alapja Az ellazult ember több mint fél- milliárd szívverést takaríthat meg a feszült, ideges emberekkel össze­hasonlítva. Nyugodt, lassúbb pul­zus esetében magasabbak az életki­látások, mert kisebb a fizikai ko­pás, az elhasználódás! A nyereség ♦ a szív terhelése csökken ♦ a szív többet pihenhet és hatéko­nyabban dolgozhat ♦ az élettartam megnyúlik ♦ az agy teljesítőképessége nő ♦ nyugodtak és eredményesebbek leszünk. Tipikus stresszsorok Mai világunk tipikus stresszhelyzetei: ♦ zaj, nem természetes fény (neon) ♦ levegőszennyezés (kipufogógázok) ♦ extrém hőmérsékletingadozás ♦ alvászavar: (zaj vagy éjszakai műszak stb. miatt) ♦ népsűrűségből adódó stressz (túl sokan laknak együtt) ♦ természetellenes körülmények között végzett munka (természetes fény hiánya, klímaberendezés stb.) ♦ kémiai anyagok: ólom, konzerválószerek, mérgek, műtrágyák stb. ♦ túlterhelés: időzavar, több műszakos vagy túl hosszú munka, az adott tevékenységhez szükséges képességek és készségek hiá­nya stb. ♦ lelki hatások: csalódás, kudarc, kritika, nyomás döntéshelyzetben ♦ szociális hatások: konfliktusok emberek között, markáns életmód­változás, közeli hozzátartozó elvesztése. A stressz kifejezést Sellye János, magyar származású orvos alkotta meg. Az an­gol és francia eredetű szó jelentése a következő: az emberi és állati szervezet egyéni védekező válasza a külvilágból érkező, veszé­lyeztető ingerekre. D1CSŐFI D. ENDRE A stressz feszültség, megterhe­lés, egyoldalú célzott nyomás, olyan feszült állapot, amely külső vagy belső inger (stresszor) alapján a testet vészreakcióba helyezi. Ez a feszültségi helyzet tudatosan vagy anélkül, nyíltan vagy lappangva, egyszeri alkalommal vagy tartósan rendkívüli helyzetnek vagy ve­szélynek teszi ki a testet. Túlajdon- képpen minden, amit teszünk, bi­zonyos fokig stresszt okoz, és ez természetes is. Gondolatok, érzé­sek, testi tevékenység, táplálkozás, környezeti viszonyok - bármelyik stresszorként viselkedhet. Ha tartós, megbetegít A tartós stressz azonban termé­szetellenes. Az élet természetes fo­lyása ismétlődő ciklusnak felel meg, amit így élünk meg: inger - feszültség - ellazulás - in­ger - feszültség - ellazulás - inger... A természetellenes stressz a kö­vetkezőképp működik: inger - feszültség - ellazulás - in­ger - feszültség - inger - feszültség - ellazulás - inger - feszültség - ella­zulás - inger - feszültség - inger - fe­szültség - inger, s egyre ritkul az el­lazulások előfordulása. Ha csökken az ellazulási fázisok száma, felépül a tartós stressz. Ha a feszültség elér egy bizonyos pon­tot, ennek szintje (személyenként változó), a testi funkciók lassan fel­mondják a szolgálatot. Vészhelyzetben A stressz azt jelenti, hogy a test vészhelyzetbe kerül. A stresszt rit­kán érezzük meg, mert hiányzik a figyelmeztető rendszerünk, illetve, mert nem eléggé fejlesztettük ki. Ebből következik, hogy gyakrab­ban vagyunk stresszesek, mint gondolnánk! Már egy negatív gon­dolat és minden rossz érzés stresszt gerjeszt. ♦ Kétféle stresszt különböztetünk meg: a negatív stresszt (di-stressz) és a pozitív stresszt (eu-stressz). Mindkét fajtánál majdnem azonos testi reakció keletkezik, és hasonló­an károsak. ♦ A stressz következményei több­nyire csak évek múlva jelentkez­nek. Testünknek ugyanis egy idő után a feszültség következményei­ből elege lesz. Ahogyan a természe­tet, mint ökoszisztémát, legyengí­tik a hosszú időn át tartó káros be­hatások, végül pedig felmondja a szolgálatot, testünkkel is ugyanez JÓ TANÁCSOK ♦ Belső élete kibontakoztatása a legnagyobb minden siker közül. Lelki békével, életörömmel és szellemi világossággal ajándékoz meg. így az akadályok maguktól leomlanak és a nehézségek egyszerű sza­kaszokká alakulnak, melyek a haladásodhoz szükségesek. ♦ Hagyja el egymással szokásait, automatizmusait, rossz hangulata­it, melyek a szellemet megosztják és beárnyékolják. ♦ Önmaga világos tudatosságával élje meg a szórakozás, a lelkese­dés érzését. Adjon minden cselekvésnek, tapasztalatnak, harcnak új értelmet. így megismeri a győztes örömét, belső erejét, mely mint az iránytű hegye az elérendő célra összpontosít. ♦ Nem találkoztam olyan emberrel, aki ne zárt, kulcsot vagy kaput keresett volna a nyíltság helyett. ♦ Gyakran nem az az érdekes, ami érdeklődésre tart számot, és rit­kán az a maradandó. ♦ Arról beszélünk, írunk többnyire feleslegesen, hogy hányfélekép­pen lehet megnyugodni, kikapcsolni a napi stresszt. Érdemes lenne arról írni, hogy hányféleképpen lehet izgulni, feszültséget teremteni. Például Az izgalom titoktalan tárgyai címen. J0 TUDNI! Az emberi szív két ütés közt piheni ki magát. Ha egy ellazulási tré­ning következtében pulzusfrenkvenciánkat percenként 20 ütéssel csökkenteni tudjuk, és így 100 helyett 80-as lesz a pulzusunk, a kö­vetkezőket takaríthatjuk meg: ♦ 20x60 min/óra = 1200 ütés/óra ♦ x24 h/nap = 28 800 ütés/nap ♦ x30 nap/hó = 864 000 ütés/hónap ♦ xl2 hó/év = 10 368 000 ütés/év ♦ xlO év = 10 368 0000 ütés/10 év ♦ x5 = 518 400 000 ütés 50 év alatt történik. A számlát később nyújtják be ugyan, de mindenképpen meg­kapjuk. ♦ A stressz ellentéte az ellazulás. A helyes ellazulás a legmagasabb gondolati tevékenység, koncentrá­ció, tanulási képesség, munkaké­pesség és az egészség optimális ál­lapota. Milyen az igazi ellazulás? A kifejezés jelentése nagyon sok­rétű, és sokan nem a valódi jelen­tésben alkalmazzák. A jobb megér­tés kedvéért ismernünk kell az ella­zulás különböző állapotait, melyek ezek, miként lépnek föl, hogyan hatnak, és hogyan érhetjük el. A legegyszerűbb, ha összehason­lítjuk az egyensúly fizikai állapotá­val. Ahogyan az iskolában tanul­tuk, különböző egyensúlyi állapo­tok léteznek: stabil, indifferens és labilis. Ezeken kívül van még egy álla­pot, amit általában flow-nak (áramlatnak) neveznek. Stabil ellazulás Az alvás egyes fázisaiban, vagy nappali álmodozás során étjük el ezt az állapotot. Ilyenkor az agy a normális éber fázisok között egé­szen kicsi periódusokra feltankol. A legtöbb ember észre se veszi. Az ellazulás e módja a szükséges fizi­kai és mentális fittséghez és figye­lemhez juttatja hozzá az agyat. Ezt leginkább a totális fizikai és men­tális tunyaság állapotával tudnánk leírni, nagyfokú lustaság jellemzi. Ennek az állapotnak a tudatos fel­vétele nagyon nehéz, ám kikerülni is nehéz, ha a testnek és szellem­nek a pihenés ilyen módjára van szüksége. Tehát a stabil ellazulás állapota olyan természetes, akár a levegővé­tel. Jó mentális és testi egészségnél mindig akkor lép fel stabil ellazu­lás, ha teljes nyugalmi állapotban vagyunk. Az állapot eléréséhez speciális gyakorlatok nem feltétlen szükségesek. Vannak esetek, ami­kor nehéz vagy leheteüen a stabü ellazulás állapotába kerülni, ered­ménye álmatlanság vagy stressz lesz. Speciális ellazulási gyakorla­tok, meditáció vagy más relaxáló- módszer ekkor nem segít. Sokkal inkább azokat a viselkedési struk­túrákat kell feltörni, amelyek visz- szatartják a pácienst attól, hogy ezt az állapotot elérje. A tudatformálás (a szorongás, félelmek oldódása) elősegíti az egyensúly visszabille- nését és az otalie ellazulást. Indiferens ellazulás Ekkor a test és szellem a környe­zet ingereit már nem érzékeli, sem a testi, sem a szellemi képességek nem aktívak, csak a túlélőreflexek működnek (amelyek az érzékelést kikapcsolják addig, ameddig nincs semmi veszély). Gyakrabban vesz- szük fel ezt a tudatállapotot (pl. TV-zéskor, alkohol fogyasztása­kor), mint hinnénk! Ezt nevezik a legtöbben „ellazult állapotnak”. Ám a négy ellazulási állapot közül ez a legkevésbé kívánatos. Eléréséhez nincsen szükség kü­lönösebb gyakorlatokra, mert eh­hez a vegetáló „növényi állapot­hoz” elegendő egy üveg sörrel, egy zacskó rágcsálnivalóval beülni egy fotelba, bekapcsolni egy kis köny- nyűzenét - feltenni egy kazettát vagy CD-t, amit éppen erre a célra komponálnak -, vagy benyomni a tévét. Sokan rendkívül kellemesnek tartják ezt a vegetáló állapotot, bár nem ez az igazán kívánatos ellazu­lás. Minél gyakrabban élvezzük ezt az állapotot, annál inkább belecsú­szunk a növényi, vegetáló ellazulá­si módba, amely néha nagyon élve­zetes, de nem érdemes rendszere­sen gyakorolni. Labilis ellazulás vagy dinamikus egyensúly Ezt a fajta ellazulást a legnehe­zebb elérni, és ha már elértük, ál­landó erőfeszítésünkbe, figyel­münkbe kerül, hogy fenntartsuk. Pedig ez a legkívánatosabb ellazu­lási állapot az összes közül. Olyan állapot ez, amelyben az összes ké­pesség (testi, szellemi) egy pont­iján összpontosul. A vüágot és sa­ját lényünket összességében érzé­keljük, egységként tapasztaljuk meg. Nagy szavak ezek - a szellem azon állapotát jelentik, amelyet valamennyi mentális tréning cél­ként tűz íd (meditáció vagy más technikák). Ebben a kiüresedett állapotban a teljes emberi potenci­ál, teljesítőképesség aktiválódik, ezért nevezzük egyszerre „labilis ellazulásnak” és „dinamikus egyensúlynak”. A dinamikus egyensúly a test és a szellem éber, tudatos állapota, úgyszólván a legtudatosabb állapot, amit vala­ha is elérhetünk. Ha formalizált tréninggel vagy segédeszközzel akarjuk elérni, akkor (ebben a sor­rendben) átmegyünk az indiffe- rens ellazulás és a stabil ellazulás állapotán. Sokak számára ez a megkülönböztetés nem ismert, és leragadnak az első két állomásnál anélkül, hogy tudnák, hol van az a pont, ahol gyakorlatukban sikere­sen továbbjuthatnának. így a me­ditációt tanulóknak kb. a 98%-a egy éven belül feladja a gyakor­lást, mert a kívánt célt nem érte el. A flow A flow (áramlat) állapota a dina­mikus egyensúly meghaladása. Ha a test és szellem különleges meg­erőltetése nélkül sikeresen elérjük, és szokásunkká válik, benne tu­dunk maradni, akkor olyan állapo­tot érünk el, amelyet számos medi­táció és mentális tréningrendszer céljaként írnak le. Ez az a tudatálla­pot, amelyről számos meditációs mester tudósít, mint „megvilágo­sodott” állapotról. A flow-ban minden emberi le­hetőség realizálható, ezért olyan értékes! Azt nem tudni, pontosan mennyien érték el eddig, lehetsé­ges-e hosszabb ideig maradni eb­ben az állapotban, vagy egyálta­lán hogyan kell megközelíteni. Ha már csak a dinamikus egyensúly állapotába kerülnénk, amelyet sok ember elérhet, akkor a dolgok

Next

/
Thumbnails
Contents