Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-21 / 167. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 21. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ SzerbeUenes falfirkák jelen­tek meg a zömében magyarok lakta kelet-bácskai Zentán - ír­ta a Magyar Szó. A vajdasági magyar napilap szerint keddre virradóra Koszovó független­ségét, a Délvidék szabadságát követelő, a szerbekre halált „kívánó”, s őket Koszovóba küldő, zöld színű falfirkák je­lentek meg Zenta belvárosá­ban. A rendőrség nyomozást indított. Juhász Attila polgár- mester az önkormányzat ne­vében elítélte a gyűlöletkeltő feliratokat, és reményét fejezte ki, hogy ezúttal a rendőrség kézre keríti a tetteseket (több mint két éve magyarokat sértő falfirkák jelentek meg a város­ban, s az elkövetőket nem ta­lálták meg). Juhász nem tartja valószínűnek, hogy zentaiak lennének az elkövetők, véle­ménye szerint - mivel szerdán megnyíltak a Nyári Ifjúsági Já­tékok - egyfajta „importált, nemzeti soviniszta falfirka­gyártó turizmusról van szó”. A polgármester reményét fejezte ki, hogy minden mérvadó po­litikai erő felemeli a hangját az ilyen hangulatkeltés ellen. Bó­ján Kostres, a vajdasági parla­menti elnök közleményben ítélte el a szerb nép elleni feli­ratok megjelenését Zentán. „Követelem egy átfogó vizsgá­lat megindítását és az elkö­vetők kézre kerítését. A másik nép ellen elkövetett inciden­sek az utóbbi időben ismét el­harapóztak, és ez igazolja, hogy a Szerb Köztársaságnak határozottabban kell fellépnie az ilyen jelenségek ellen, ame­lyek ronthatják a tartomány­ban a nemzetek közötti viszo­nyokat“ - idézte a lap a parla­menti elnök közleményét. MAGYAR HÍRLAP Több tucat magyar cég érezheti saját bőrén a legfris­sebb közel-keleti konfliktus következményeit - értesült a Magyar Hírlap. Mint az újság a Libanonban a Hezbollah el­len folyó izraeli hadműveletek kihatásával kapcsolatban úja, az említett vállalkozások nem Libanonnal körnek üzleteket, hanem Izraellel, Bejrút azon­ban a magyar-izraeli kereske­delem meghatározó átrakóál­lomásaként szolgál nekik. A „libanoni út” éves forgalmát 40-60 millió dollárra becsü­lik. Az importcégek Libano­non keresztül juttatják el az Izraelből származó árut Ma­gyarországra. Ám a helyi struktúra szétrombolásával ez a csatorna elzáródott. A ki­térőre azért van szükség, mert az Európai Unió Izraellel szemben kereskedelmi korlá­tozásokat tart érvényben, a li­banoni árukat viszont köny- nyen be lehet hozni a közös­ségbe. A libanoni export leg­kedveltebb célállomása az or­szág egykori gyarmattartója, Franciaország. Libanonban emellett jóval könnyebb a cég­alapítás és kisebb az admi­nisztrációs teher, nem is be­szélve arról, hogy némi csú­szópénz fejében bármi elin­tézhető. A magyar cégek első­sorban vegyi és műanyag á- rut, továbbá alapanyagokat szállítanak Izraelbe, visszafelé jobbára agrártermékeket, pél­dául olajbogyót, gyümölcsle­vet, továbbá kóser terméke­ket. A kereskedelmi kamará­nál elmondták, tudnak a „li­banoni útról”, szerintük több tucat cég érdekelt ebben.- Nézd, még egy hajléktalan! (Kiss Tibor rajza Dél-Libanonból az ország északi, biztonságosabb részeibe tartanak a libanoniak Félmillió földönfutó Tömegesen özönlenek a menekültek Dél-Libanonból az északi területekre. Bejrut gyakorlatilag megtelt, mi­közben a változatlanul he­ves izraeli támadások súly­pontja már érzékelhetően áthelyeződött az ország kö­zépső és déli országrészére. HERENCSÁR LAJOS - MTI Szerdán - először - rakétatá­madás érte már Bejrút keresztény negyedét, Aszrafijét is, de rakéták csapódtak a déli városrészekbe és a repülőtérre is. Az izraeli légierő tevékenysége miatt Szaida (Szi- dón), Szúr (Türosz) és Nabatije változatlanul megközelíthetetlen. A délről menekülő libanoniak a hegyvidéki falvakban, és az északi területeken próbálnak menedéket találni az izraeli támadások elől. A szíriai határhoz közeli, észak-li­banoni Tripoli városában sorra nyitják meg a nyári szünet miatt bezárt iskolákat a menekültek­nek, akiknek a száma itt már meg­közelíti az ezret. Hivatalos források becslése szerint a Bejrúttól északra fekvő területekre a harcok megkezdése óta eddig legalább hatszázezer menekült érkezett, s ellátásuk egyre nehezebb feladatnak bizo­nyul. Kevés a víz, a gyógyszer, az alapvető higiéniás eszköz és az élelmiszer-ellátásban is fennaka­dások vannak. A kormány és a helyi önkormányzatok a civil szervezetekkel karöltve mindent megpróbálnak, de lehetőségeik korlátozottak, ugyanakkor a kör­nyező arab országok segélyei a határon várakoznak. A kamionok napok óta nem lépik át az eddig biztonságosnak hitt észak-liba­noni határt, és egyelőre a szíriai oldalon vesztegelnek szállítmá­nyukkal. A teherautók azért kényszerültek várakozásra, mert izraeli harci gépek a segélycso­magokkal megrakott kamionok konvojait bombázták. Nagy szük­ség lenne pedig a segítségre, a gyógyszerekre és az élelemre, hogy az egyre nagyobb tömegek­ben érkező menekültekről a ha­tóságok gondoskodni tudjanak. A Libanon köré vont blokád te­hát teljessé vált, s a támadások nem kímélnek olyan nyüvánvaló- an polgári célpontokat sem, mint a mentőautók. Az Egyesült Arab Emírségek által humanitárius se­gélyként felajánlott és a határra megérkező huszonöt mentőautót Libanon területére való belépése után az izraeli légierő lebombázta. A libanoni lakosság hangulata az izraeli várakozásokkal ellen­tétben nem fordult a Hezbollah ellen, az országban inkább az Iz- rael-ellenesség erősödése ta­pasztalható. WSJE: Fico egy „idegengyűlölő nacionalista csoportosulással" kötött szövetséget Amerikai lap nyugtalankodik a közép-európai változások miatt S. TÓTH LÁSZLÓ - MTI Szerencséden fordulatnak mi­nősíti a Közép-Európában az el­múlt hónapokban végbement vál­tozásokat a The Wall Street Jour­nal című amerikai konzervatív na­pilap európai kiadása (WSJE). Az újság tegnapi számában megje­lent szerkesztőségi cikk szerint Robert Fico szlovákiai győzelme „csak része annak az aggasztó ten­denciának, amely több kelet-euró­pai országban is végbement, ide­értve Lengyelországot és Magyar- országod’. E tendencia során - leg­alábbis a lap így látja - vezetők olyan új generációja került hata­lomra, amely a reformok vissza­csinálását vagy az eddigi eredmé­nyeken alapuló „nyugalmi idősza­kod’ ígéri. Márpedig az újság sze­rint a kelet-európai országoknak még hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy beéljék a kontinens nyugati felét. S ennek érdekében egyelőre nem jött el az ideje an­nak, hogy a hetvenes évek „német modelljének” bevezetéséről, a jó­léti kiadások növeléséről és a munkaidő csökkentéséről ábrán­dozzanak. (Ez az összehasonlítás egyébként annak kapcsán került be a cikkbe, hogy a lap idézi Janez Jansa szlovén miniszterelnököt, aki szerint miközben kabinetje szlovák jellegű reformokat szeret­ne bevezetni, az országban sokan inkább a német jóléti államot te­kintik modellnek.) „Az egyedüli német modell, amely a mai Új Európa számára is megfelelő lenne, az Ludwig Er­hard ötvenes évekbeli szabadpiaci reformcsomagja volt, amely a II. világháború után ismét életet le­helt az országba. S alaposabban belegondolva ez jó modell lenne az Öreg Európa számára is” - hangsúlyozza a lap, felidézve a né­hány évvel ezelőtti, a kontinens keleti és nyugati felét „Új”, illetve „Öreg” Európának minősítő ame­rikai szóhasználatot. A WSJE főleg a szlovák és a lengyel helyzetet elemzi, Magyarországgal (illetve Ukrajnával) csak egy-egy rövid be­kezdésben foglalkozik. Szlovákiá­ról szólva a lap Ficót populistának minősíti, aki annak köszönhetően kerülhetett hatalomra, hogy elődjének, Mikuláš Dzurindának a gazdasági reformjaiból nem min­den réteg húzott hasznot, s aki programja szerint e reformok je­lentős részét visszájára akarja for­dítani. (A WSJE egyébként arra is kitér, hogy Fico a kormánytöbbség érdekében Vladimír Mečiar pártja mellett egy „idegengyűlölő nacio­nalista csoportosulással” kötött szövetséget, amelynek vezetője a félmilliós szlovákiai magyar ki­sebbséget „görbe lábú nomádok­nak” minősítette.) Lengyelország esetében a lap szintén szól a politikai fejlemé­nyekről, arról, hogy a hatalom egy ikerpár kezébe került, s hogy ők „sajnálatos szövetséget kötöttek” két populista párttal - de úgy véli, az igazi veszély nem a lengyel de­mokráciára, hanem a gazdaságra leselkedik. Ugyanis a múlt hónap­ban távozott az addigi pénzügymi­niszter, nemrégiben pedig a mi­niszterelnök is lemondott, így a kormányban kevés reformer ma­radt, s a kabinet eddig sem tett so­kat a gazdasági problémák, min­denekelőtt a magas munkanélküli­ség megoldására. Ami Magyarországot illeti, a lap szerint szintén „problémás gye­rek”. „A magasba szökő deficit, amely a többi között annak kö­szönhető, hogy nem sikerült csök­kenteni a nyugdíjakat és az egész­ségbiztosítási költségeket, a Stan­dard and Poor’s hitelminősítő cé­get a múlt hónapban a magyar adósság lemmősítésére késztette. A forint zuhanni kezdett. S a pia­cokon nem keltett túl nagy hatást Gyurcsány Ferenc szocialista mi­niszterelnök terve az adók növelé­sére és a kiadások csökkentésére” - olvasható az amerikai újságban. KOMMENTÁR Döntsd a tőkét... MOLNÁR IVÁN Robert Fico tudja, mi kell a népnek. Jogi tanulmányai során bizonyá­ra behatóbban foglalkozott a történelemmel, így tisztában van vele, hogy a legkétbalkezesebb uralkodó is hosszú távra rendezkedhet be, ha sikerül megfelelő ellenséget találnia. Olyan ellenségképet kialakí­tania, amely összefogja az embereket, büntetlenül kitöltve rajta a ke­serűségüket. Szlovákia szerencsére az Európai Unió tagállama, így a kisebbségeket már csak nehezen állíthatják büntetlenül pellengérre, noha idővel ez sem kizárt. Ficóhoz - aki soha nem titkolta vonzal­mát az előző rendszerhez - azonban sokkal közelebb áll a nagy mo­nopóliumok, a „piszkos kapitalisták, a pénzeszsákok” elleni harc. Itt valóban az elemében érezheti magát, amit az e heti kormányülést követő sajtótájékoztatón is bizonyított. Komoly, a népéért aggódó vezető hatását próbálta kelteni, és ennek megfelelő volt a szótára is. „Az ország veszélyben van! Nem lesz elég energia, és ha lesz is, rendkívül drága. Ki ezért a hibás? Természetesen az előző kormány, mivel műiden állami vagyont elherdált, és a nagy monopóliumok, mivel kizsigerelik a dolgozó népet. Ki menthet meg benneteket? Csak mi, sarkára lépve a cégeknek, leverve az árakat, és általános jó­létet teremtve.” Szlovákia pedig örömkönnyekben úszhat, áldva az Istent, hogy üyen bölcs vezért választott magának. Kit érdekel, hogy az előző kormány nem herdálta el az állami va­gyont, hiszen a nagy energiacégek többségi tulajdonrésze még min­dig állami kézben van. Kit érdekel, hogy a leginkább pellengérezett Slovnaftot nem a Dzurinda-kormány idején magánosították, hanem a Smer jelenlegi koalíciós partnerei, a HZDS és az SNS játszották a hozzájuk közel álló személyek kezére, akik ezt később továbbadták. Kit érdekel, hogy Fico nem mond igazat, amikor azt állítja: Szlovákia energiabiztonsága veszélyben van? Ez csak akkor lenne veszélyben, ha nem állna rendelkezésünkre elég villanyenergia, gáz vagy olaj, mindez azonban egyelőre nem veszélyeztet. És végezetül, kit érde­kel, hogy a rémhírterjesztést Szlovákiában büntetik? Igen, az energiaárak a fizetésekhez képest valóban magasak, amiért részben az állam által kivetett magas adók, részben pedig a nemzet­közi energiapiac által megszabott árak tehetők „felelőssé”. Ez utób­bit nem tudjuk befolyásolni, az előbbi, vagyis például a jövedéki adó csökkentése pedig csak átmenetileg hozna enyhülést, hiszen a nyers- anyagárak napról napra magasabbak. Ezzel szemben az adócsök­kentés miatti többmilliárdos bevételkiesést végső soron úgy is ve­lünk fizettetnék meg, vagyis a lakosság semmit nem nyerne az egé­szen. Ha Fico az energiaárakkal kapcsolatos e heti megjegyzéseit ko­molyan gondolta volna, akkor összeül a legnagyobb energiacégek vezetőivel, és elmagyaráztatja magának, hogyan is működűt az egész, majd közösen megpróbálnak mindenki számára előnyös megoldást találni. Ami viszont most folyik, az csak porhintés, népá­mítás, politikai bűvészkedés. És ez még csak a kezdet. JEGYZET Ismerek egy roma lányt JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Aki jeles bizonyítvánnyal végez­te el a rozsnyói egészségügyi szakközépiskolát, és minden vá­gya az (volt), hogy orvosnő le­gyen. Hányszor elképzelte álma­iban, hogy ő lesz a fehérköpe­nyes „pani doktorka”, aki majd a környék betegeit gyógyítja. De más az álom és más a valóság. Egy kis gömöri faluban, ahol a munkanélküliség eléri a hatvan százalékot, laknak négyesben édesanyjával és a nagyszüleivel. Anyjával az utóbbi időben már csak ritkán találkozott, mert az kénytelen volt Rimaszombatban munkásszállóba költözni, hogy ne kelljen feladnia a munkahe­lyét, mert közlekedés az nincs. Az esti műszakból már nem tu­dott hazajutni szülőfalujába. Bárhogy osztoztak és szoroztak is, kiderült, hogy egy szemesz­tert nem úsznak meg 50 ezer Sk alatt Kassán, így fájó szívvel bár, de maradt két lehetőség. Vagy beáll az ösztönző programban részt vevők közé tartani a seprőt, s eljátszani, hogy ő is fontos láncszem egy nem működő gépezetben, vagy el­megy továbbképzésre, és diplo­más nővérke lesz belőle. Igen ám, de kinek kell ma egy diplo­más ápolónő, akinek jóval több bért kellene leszurkolni. így az­tán az ördögi kör bezárult. FIGYELŐ Amerikaiak az oroszok helyén Augusztusban Magyarországon szemlélődnek azok az amerikai szakértők, akik rakétavédelmi komponenseknek keresnek te­lephelyet Közép-Európában - je­lentette egy orosz lap. A Kom- merszant beszámolt az amerikai védelmi tárca szakértőinek cseh­országi szemleútjáról, amelynek során három lőteret tekintettek meg, megjegyezve: a szakértők május végén, június elején Len­gyelországban jártak, augusz­tusban pedig Magyarországra készülnek. A washingtoni tárca szeptember végéig ki akarja vá­lasztani a rakétavédelmi báziste­lepítés helyszínét vagy helyszí­neit. Több változatot fontolgat­nak: a rakétákat telepíthetnék Lengyelországban, a radarokat Csehországban, az infrastruktú­ra fennmaradó részét Magyaror­szágon. A telepítés ellenfelei az­zal érvelnek, hogy az amerikai bázis vonzó célpont lehet a terro­risták szemében. Ha az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit a három országba telepítik, ak­kor Oroszország kénytelen lesz megfelelő ellenintézkedéseket tenni, mondta Viktor Jeszin, a hadászati rakétaerők volt vezér­kari főnöke az Interfaxnak.

Next

/
Thumbnails
Contents