Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-21 / 167. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Feloldják a privatizációs stopot? Pozsony. Kormányrendelettel feloldaná a Dzurinda-kormány által elrendelt privatizációs tilalmat a Smer irányította pénzügyminisztérium. A moratórium 2006 márciusától van érvényben, és a feleslegessé vált állami ingatlanvagyonra vonatkozik. Ezzel együtt az előző kormányzat a Nemzeti Vagyonalapnak és a Szlovák Földalapnak is a folyamatban lévő magánosítási ügyletek felfüggesztését ajánlotta. A pénzügyi tárca új vezetése szerint a moratórium a Fico-kormány megalakulása után már tárgytalan, hiszen a stopot éppen az előrehozott választások miatt rendelte el Mikulás Dzurinda kabinetje. A készülő rendeletről a tárca csak azután árul el részleteket, ha a parlament - várhatóan augusztus elején - jóváhagyja a kormány programnyilatkozatát. (SITA) Čaplovič a kisebbségek támogatásáról Pozsony. A nemzetiségi kisebbségek jogállásának megszüárdítása az alkotmány szellemében - ezt tekinti egyik legfőbb céljának Dušan Čaplovič. A tudásalapú társadalomért, az európai ügyekért, az emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes ezt tegnap az Ivan Gašparovič államfővel folytatott tárgyalása után jelentette ki. Čaplovič a kisebbségekkel szembeni készséges lépésnek tartja azok kultúrájának méltányos finanszírozását - a kultúra finanszírozásáról szóló, tervezett törvény keretében is. Nagy figyelmet szeretne szentelni a roma problémakörnek is: szerinte az eddiginél hatékonyabban kell felhasználni az e célra fordítható uniós pénzt. (TASR) Változtatnak az uniós pénz elosztásán Pozsony. Nem éppen korrekt módon készítette elő az előző kormány a nemzeti stratégiai referenciakeretet, vagyis azt az alapdokumentumot, amely alapján Szlovákia a 2007-2013 közti időszakban az európai uniós pénzeket (11,2 milliárd eurót) lehívná és felhasználná. Ezt Marian Janušek (SNS) építésügyi és régiófejlesztési miniszter nyilatkozta. Küátásba helyezte, hogy gyökeresen változtatni akarnak a referenciakereten. A dokumentumról jövő héten az Európai Unió kormányának számító Európai Bizottság képviselőivel is tárgyal a tárca, de Janušek nem konkretizálta, hogy milyen módosításokat akar elérni. (TASR) Csak áprilisban lesz a nyitóelőadás Pozsony. Az új Nemzeti Színház ünnepélyes megnyitójáig jövő év áprilisáig kell még várni, tájékoztatott Marek Maďarič kulturális miniszter. Az eredeti tervek szerint 2007 januáijában tartották volna meg a nyitóelőadást, az építkezés befejezése azonban a szükséges állami támogatások késése miatt elhúzódott. Az új tárcavezető a köz- társasági elnökkel, Ivan Gašparovičcsal folytatott megbeszélésén kijelentette, szeretné, ha a jövőben szigorúbb szakmai követelményekhez kötnék a tagság megszerzését a tévé- és rádiótanácsban, (-cz-e) Korlátozás a csallóközi 63-as főúton Dunaszerdahely. Forgalomkorlátozás lesz a 63-as főút egy részén Dunaszerdahely határában ma és jövő héten hétfőn és kedden. A vasútállomásról Bősre vezető, használaton kívüli sínpárt szedik fel, ezért a forgalmat ideiglenes jelzőtáblákkal irányítják az adott szakaszon. Nagymegyeren várhatóan augusztus végén lesz teljes útlezárás a 63-as út városközpont-vasúti átjáró szakaszán, a sínek és az úttest rekonstrukciója miatt, (jóm) Újra Ivan Rovný a tiszti főorvos Pozsony. Ismét Ivan Rovný az országos tiszti főorvos. Tavaly Rudolf Zajac akkori egészségügyi miniszter leváltotta őt, mert a közegészségügyi törvény miatt nézelteltérés támadt köztük. Helyére František Valašek került, de az új tárcavezető, Ivan Valentovič most újra Rovnýt nevezte ki a Közegészségügyi Hivatal élére, (ú) Lemondtak a bérükről az önkéntesek Pozsony. Lemondtak bérükről a Magas-Tátrában múlt csütörtökön eltűnt tízéves fiú felkutatásában részt vevő önkéntes hegyimentők. A brit állampolgárságú, Eperjesen élő fiú kétnapi keresése 622 ezer koronába került. Az összeget a szülőknek téríteniük kellett volna, de Robert Kaliňák belügyminiszter később kijelentette, az összeg egy részét nem kell kifizetniük. Az önkéntesek most az összes mentőt arra kérik, tekintsenek el a fizetségtől. (SITA) Erre tessék, mindent megmagyarázok! Robert Fico kormányfő tegnap először találkozott az Európai Unió tagállamainak Pozsonyban akkreditált nagyköveteivel. A miniszterelnök megpróbálta megértetni a diplomatákkal eddigi lépéseinek politikai hátterét. (Pavol Funtál felvétele) Július után szeptembertől legalább öt százalékkal emelkedhetnek újra bizonyos szociális támogatások Szétosztják Dzurindáék gyümölcseit Pozsony. Szeptembertől emelkedik több szociális támogatás összege is, a munka-, szociális és családügyi minisztérium tegnap nyilvánosságra hozta az erre vonatkozó kormányrendelet tervezetét. A támogatások a júliusi emeléshez hasonlóan 5,2 százalékkal nőnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Emelkedik az anyagi szükség- helyzetben lévőknek járó támogatás, az eltartottak számától függően havi 80-260 koronával számíthatnak magasabb összegre a rászorulók. A minisztérium a javaslatot a létfenntartási költségek emelkedésével indokolja, melyek a statisztikai hivatal adatai alapján az elmúlt egy évben 5,2 százalékkal növekedtek. Hozzávetőlegesen ennek felel meg a támogatások emelkedése is. „Az emelést az anyagi szükséghelyzetről szóló törvény teszi lehetővé, ez alapján a minisztérium szeptember 1-jéatől módosíthatja a támogatások ösz- szegét” - tájékoztat a minisztérium. A támogatások növelését a tárca még az előző vezetés idején készítette elő, az új miniszternek csak le kellett porolnia az anyagokat. „Ez az emelés kapcsolódik a létminimum összegének július elsejei növekedéséhez” - mondta lapunknak Iveta Radičová, a tárca korábbi minisztere. Szeptembertől emelkedik az ösztönzési pótlék és a nyugdíj-kiegésztő támogatás is, mindkettő összege havi 1900 koronára nő a jelenlegi 1700 koronáról. Egy kétgyermekes házaspár, ahol a férj és feleség is részt vesz a közhasznú munkaprogramban, 10 140 korona maximális havi támogatásra számíthat az államtól. Ugyan kisebb mértékben, de nő a lakásfenntartási támogatás összege is, mely egyedülálló személy esetében havi 100, többszemélyes háztartás esetében havi 150 koronával nő. A minisztérium emeli az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás összegét is, mely a jelenlegi 50 koronáról 60 koronára emelkedik személyenként. Az emelés költségeit a minisztérium idei költségvetése tartalmazza, ebben az évben 160 millió koronával, jövőre 650 millió koronával nő a legszegényebbek támogatására fordított összeg. A rendeletet még a kormánynak is jóvá kell hagynia, de várható, hogy a javaslat már nem fog változni, (lpj) Hogyan változik a szociális támogatás összege* Szociális támogatás Jelenleg Szeptember 1-jétől Különbség egyedül élő személy 1 560 1 640 + 80 egyén legfeljebb négy gyermekkel 2 500 2 630 + 130 gyermektelen pár 2 710 2 850 + 140 legfeljebb négygyerekes pár 3 700 3 890 +190 egyedül élő személy több mint négy gyermekkel 3 710 3 900 +190 több mint négy gyermeket nevelő pár 4 950 5 210 +260 az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás 50 60 + 10 Kiegészítő támogatások ösztönző pótlék 1 700 1 900 +200 nyugdíj-kiegészítő támogatás 1 700 1 900 +200 lakásfenntartási támogatás egyedül élő személy 1 360 1 460 + 100 többszemélyes háztartás 2150 2 300 + 150 * koronában forrás: szociális ügyi minisztérium Mégsem vehető biztosra a térítésmentesség megőrzése a felsőoktatásban Túl sok a levelező tagozatos hallgató ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok a választási kampány során cáfolták, hogy kormányra kerülésükkel bevezetnék az egyetemeken a tandíjrendszert, sőt, ellenzékiként a jobboldal fizetős felsőoktatásra tett javaslatait rendre lesöpörték az asztalról, korántsem vehető biztosra a térítésmentesség megőrzése a felsőoktatásban, legalábbis az egyetemek levelező tagozatán. Legkorábban tíz nap múlva, a kormányprogram parlamenti benyújtásakor derülhet ki, hivatalosan is fizetőssé válik-e a levelező tagozaton folytatott felsőfokú képzés. Az utóbbi résztvevőinek többsége ugyanis nem hivatalosan már jelenleg is fizet tanulmányaiért, ha nem is tandíjat, hallgatói hozzájárulást. Régóta tudott dolog, és máig megoldatlan problémát jelent, hogy egyes egyetemek a szóban forgó diákjaikat jogosulatlanul „tandíjfizetésre” kötelezik. Az elteijedt gyakorlatnak megfelelően úgynevezett ajándékozási szerződést kötnek a hallgatókkal, akik aláírásukkal igazolják, önként és nem kényszer hatására járulnak hozzá tanulmányaik költségeihez. Felmerülhet a kérdés, miért vállalják a diákok a fizetési kötelezettséget, ha egyszer a hatályos felsőoktatásról szóló jogszabály tandíjmentességet ír elő. A válasz egyszerű, a hallgatók attól tartanak, ellenkező esetben saját dolgukat nehezítenék meg, befizetés híján nem részesülnének a vizsga megszerzéséhez elengedhetetlen színvonalú képzésben. A honi hallgatók durván egy- harmada, mintegy hatvanezer diák levelező tagozaton folytatja tanulmányait. Számuk évről évre A tandíj beválthatná a hozzá fűzött reményeket, ha az egyetemek a bevételt a színvonal emelésére fordíthatnák. gyarapszik, az elmúlt két évben például hatezerrel lett magasabb. Sokak szerint - egyébként maga az új oktatási miniszter, Ján Miko- laj is úgy véli - a levelező hallgatók aránya jelentősen túlméretezett, tulajdonképpen egy mesterségesen felduzzasztott diákrétegről van szó. Az érintett egyetemek ugyanis a jogosulatlanul beszedett tandíjakból jelentős bevételre tesznek szert. Az oktatási minisztérium becslése alapján évente ez az összeg együttesen a félmilliárd koronát is elérheti. Érthető tehát, hogy a felsőoktatási intézmények igyekeznek mind több levelező hallgatót felvenni. Ez azonban kihatással van a felsőoktatás színvonalára. Mivel a levelező tagozatos képzés hagyományosan alacsony színvonalú, folyamatos bővítése nagyban hozzájárul a felsőfokú képzés általános színvonal- csökkenéséhez. Az oktatási tárcavezető úgy véli, a levelező tagozat iránti túlzott érdeklődés az állítólagos ingyenességgel magyarázható. Mikolaj szerint a tandíj esetleges bevezetésével leszűkülne a levelező hallgatói réteg. František Gahér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora szerint egyelőre megjósolhatatlan, miféle következményei lennének a költségtérítéses levelező képzés bevezetésének. Az ország legnagyobb felsőoktatási intézményének vezetője úgy látja, a tandíj beválthatná a hozzá fűzött reményeket, ha az egyetemek az így szerzett bevételeiket a képzés színvonalának emelésére fordítanák, (-cz-e, p) Aggályos államtitkárok Szőke ciklon Kubiš oldalán Pozsony. Nem csak Dušan Muňko környezetvédelmi és Martin Glváč régiófejlesztési állam- titkári kinevezése váltott ki felháborodást a közvélemény széles rétegeiben, sokan fogadták fej- csóválások közepette, hogy Diana Štrofová lesz a hazai diplomácia vezetőjének, Ján Kubišnak a jobbkeze. Jozef Majský nagyvállalkozó volt felesége, az egykori SOP-os (Polgári Egyetértés Pártja), később a HZDS parlamenti frakciójába átigazolt szőke ciklon, élete kétes múltú párjával a tilalom ellenére próbálta meg elhagyni annak idején az országot. Majský - bár határozottan cáfolta és „abszolút hülyeségnek” nevezte a híresztelést - állítólag egyszer meg is verte volt feleségét, aki abban az időben még a Dubovská névre hallgatott. A képviselő asszony a korabeli pletykák szerint azzal érdemelte ki a verést, hogy megszavazott egy alkotmánymódosítást, mely ellentmondott férje érdekeinek. Érdekesség, hogy ugyanabban az évben, ugyanazon a napon és ugyanannál a vizsgabizottságnál tette le mérnöki vizsgáját, mint egykori mostohafia. (-cz-e) Szakértők szerint akár alkotmányellenes is lehet a jelenlegi választójogi törvény megváltoztatása A polgár helyett a párt döntene a képviselőkről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egy törvényt már biztosan módosítani fog a kormány- koalíció, de ennek semmi köze sem a Smer, sem a másik két párt szociális programjához: a választójogi törvényt akarják változtatni, úgy, hogy maguk határozhassák meg, ki léphet a kormányba távozó parlamenti képviselőik helyébe. Robert Fico kormányfő ugyan azt állítja, hogy az államtitkári posztokra távozó parlamenti képviselőik helyére még a választási listán sorrendjében nevezik a pótképviselőket, négy államtitkárt azonban még nem nevezett ki a kormány. A HZDS még két államtitkárt jelölhet, Vladimír Mečiar pártelnök nem tartja kizártnak, hogy a helyükre lépő pótképviselőket már a törvénymódosítás szerint a pártvezetés választaná ki. „A pótképviselők jelölésében a szakmai és a területi elvet kell betartani” - indokolta a javaslatot Mečiar. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja a törvénymódosítást. „Ez egy öncélú javaslat, a koalíciós pártok fel akarják rúgni azt a rendszert, amit alig két éve fogadtunk el” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Bugár szerint a változás komolyabb is lehet, mint amiről eddig beszéltek a kormánypártok. „Lehet, hogy olyan paragrafusok is bekerülnek a javaslatba, ami ellen komolyabban fel kell lépni, de azt sem tartom elfogadhatónak, amit eddig nyilvánosságra hoztak” - mondta a pártelnök. Meglepő a koalíció javaslata Július Brocka, a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője szerint is. „Mi korlátozni szerettük volna a politikai pártok mozgásterét, növelve ezzel a választói akarat érvényesülését” - magyarázta álláspontját Brocka. Úgy véli, ebben a kérdésben korábban még egyetértettek a politikai pártok, beleértve a jelenlegi kormányoldalt is. Mečiar indoklását elfogadhatatlannak tartja, szerinte az adott régió érdekei nem sérülnek azzal, hogy államtitkárrá nevezik ki az onnét származó képviselőt. A tervezett módosítást egyes jogászok alkotmányellenesnek tartják. „Ha már ebben a választási ciklusban életbe lép, akkor felmerül az alkotmányosság kérdése” - jelentette ki Ladislav Orosz alkotmányjogász. A választások ugyanis a megadott játékszabályok alapján zajlottak, ezért a lista alsóbb helyein szereplő képviselőjelöltek, akik a módosítás miatt nem jutnának be a parlamentbe, az alkotmánybíróságtól kérhetnének jogorvoslatot, (lpj, p)
