Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-19 / 165. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. Szülőföldünk 27 Koltay Gergely legújabb rockoperájának csíksomlyói ősbemutatóján a Felvidéki Rockszínház tánckarának tagjai is közreműködtek A napba öltöztetett leány Búcs. Nagy megtiszteltetés érte nemrégiben a Felvidéki Rockszínházat: a társulat tánckara, a Keresztes Róbert vezette Csalló Néptáncegyüttes június 28- án Csíksomlyón Koltay Gábor rendező és Koltay Gergely zeneszerző-szövegíró meghívására közreműködött A napba öltöztetett leány című produkcióban. V. KRASZN1CA MELITTA „Tavasszal kaptuk a felkérést a darab rendezőjétől, Koltay Gábortól, aki ránk bízta a teljes tánckoreográfia kidolgozását - tájékoztatta lapunkat Karkó Henriett, a társulat vezetője. - A premier előtti egy hét aztán már a helyszínen, a közös próbákkal telt, ami óriási élményt jelentett mind a táncosok, mind az én számomra. Hiszen olyan művészekkel dolgozhattunk együtt, mint Varga Miklós, Vikidál Gyula, Makrai Pál, Kalapács József vagy Pitti Katalin. Számomra pedig felért egy intenzív rendezői kurzussal, hogy közelről figyelhettem Gábor munkáját. Rendkívüli következetességgel, precizitással irányította a próbákat, koordinálta az énekesek, táncosok és a csaknem 200 helybéli statiszta munkáját. Nagyon sokat tanultam tőle, amit remélhetőleg a darab hazai rendezése során hasznosítani tudok majd.” Maga a darab, amelynek ősbemutatóját az Ezer Székely Leány Napján tartották Csíksomlyón, szorosan kötődik a helyi búcsú eredettörténetéhez. Amikor 1567-ben János Zsigmond erőszakkal az unitárius hitre akarta térítem a gyergyói és a csíki székelyeket, és nagy seregekkel támadt rájuk, komoly ellenállásba ütközött. A csata ideje alatt az asszonyok, a gyerekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak Babba Máriához, ahogyan ma is nevezik a csángók a Szűzanyát. A hagyomány szerint a győzelem emlékére rendezik meg azóta is minden évben a csíksomlyói búcsút. Bár a darab alapötlete ehhez a legendához kötődik, természetesen aktuális politikai üzenetet is hordoz. „A székelyek számára közismert történetet dolgoztak fel Koltayék, de ez nem azt jelenti, hogy máshol nem állná meg a helyét a produkció - mondta Karkó Henriett. - Sőt, Koltay Gergely már úgy nyilatkozott a médiáknak, hogy a mi társulatunk elhozza Csíksomlyót a Felvidékre is. Ez egy újabb kihívást jelent számunkra, tulajdonképpen egy visz- szautasíthatadan felkérést. Az István, a király, valamint a Megfeszített után tehát A napba öltöztetett leány lesz a következő darab, amelyet a Felvidéki Rockszínház műsorára tűz.” A próbafolyamat és az ősbemutató egy mozzanata (Képarchívum) Az évek során nem a természetvédelem, hanema bürokrácia lett szerteágazóbb Bencze Ádám hisz a szlovákiai borok versenyképességében Együtt a madarak védelmében BOKOR KLARA Tizedik alkalommal szerveztek nemzetközi ornitológiái tábort a köbölkúti Párizsi-mocsarakban. E természetvédelmi területen rengeteg madárfaj él, melyek közül nem egy fokozottan védett. Megóvásuk érdekében elengedhetetlen a rendszeres megfigyelés és a nemzetközi együttműködés. Matej Medved’gyel, a tábor házigazdájával és az angol Janette Trooppal, az ipswichi természetvédelmi akadémia diákjával gyalogosan indulunk a teáborba. Molnár István Lothár, a Pilis Természetvédelmi Egyesület elnöke mutatta be a tábort: „A Párizsi-mocsarak kiterjedt nádasa pihenőhely, élelemforrás, az európai madárvonulás központja. Éppen ezért egy percig sem haboztunk felkarolni Jozef Medveď helyi természetvédő kezdeményezését ornitológiái tábor létrehozására. Mostanság kevesebb pénzt lehet szerezni a kutatásokra, a bürokrácia pedig megnehezíti a szervezést is. Sok nemzet tagjai megfordultak a táborban - dánok, britek, olaszok, csehek és mi magyarországiak. Évente kétszer adunk találkát egymásnak. Ilyenkor nyár elején az itt költő madarak vizsgálata folyik, ősszel pedig a vonulóké. Következtetéseket akkor tudunk levonni, ha évi rendszerességgel ugyanazon a helyen és ugyanazon időben végezzük a megfigyeléseket, és végül összevetjük az elmúlt évek eredményeivel.” Tavaly ez idő tájt majd ezer madarat gyűrűztünk, idén nem lesz annyi - mondja Vladimír Hősek. A hűvös, esős idő nem kedvezett a költésnek. A gólyáknál más a helyzet. Meggyűrűztem a környék öszA tábor résztvevői szerint nem kell a madárinfluenza veszélyétől tartani a vízi madarak lakta környéken. szes gólyafiókáját. Minden fészekben 3-4 fiókát találtam, ami nagyon jónak mondható. Nagy kócsagokból is többet látni, mint máskor. A befogott madarakra rátesszük az azonosító sorszámot, felírjuk, mikor fogtuk, hím-e vagy tojó, menynyi idős, milyen a tollazata, kondíciója, izomzata. „A fiatal és öreg madarak arányából következtetünk a költés siA tardoskeddi borszakértő már többszörösen bizonyított A 83 éves Ziegner Tóni bácsi volt a tábor legidősebb résztvevője (A szerző felvétele) kerességére, kondíciójukból a táplálék mennyiségére és milyenségére” - magyarázza Tatján Barna gyűrűzés közben. Az előző években meggyűrűzött madarak visszafogásából megállapíthatjuk, nem történt-e baj vonulási útjukon. Épp tegnap került a hálónkba egy tavaly Észtországban gyűrűzött cserregő nádi poszáta. Sajnos a visszajelző csatornák sok helyütt nagyon lassan működnek. Ha egy gyűrűs madárról információt szeretnénk, az Európa fejlettebb országaiban pár napig, ritkábban pár percig tart, Szlovákiában akár két évet is várnunk kell a visszajelzésre. „Nagy álmunk egy állandóan működő gyűrűzőtábor létrehozása” - avat be terveikbe Matej Medveď, a mocsarak védelmére alakult „Gbelcia crassiceps - Segítség a természetnek” civil szervezet egyik alapítója. Az elmúlt években sikerült támogatást szereznünk pallósor építésére. A 300 ezer korona körülbelül 50 méter kiépítésére lesz elegendő. Magyarországi barátaink is pályáztak infrastrukturális eszközölne. Ezt a pályázatot csak ősszel bírálják el, de reméljük, sikeres lesz, és lerakhatjuk egy állandó tábor alapjait. A madár szóhoz mostanában az influenza társul. A tábor résztvevői szerint nem kell veszélytől tartaniuk a lakosoknak az ilyen vízimadarak lakta környéken. „Az igaz, hogy főleg a vízimadarak az áldozatok, de nem azok hordozzák a kórokozót. Bebizonyosodott, hogy a halastavakban fertőződnek meg ezek a madarak. Oda pedig minden valószínűség szerint a b'aromfitrágyából kerül a vírus. Közel vannak ide a libádi tavak, ahol szintén halgazdálkodás folyik” - mondta Lothár. „Amikor Bősön találtak madár- influenzával fertőzött tetemeket, apámmal felváltva járőröztünk február elejétől április végéig” - szól a témához Mat’o. Ingyen végeztük ezt a munkát is csakúgy, műit a szervezést és egyéb természetvédelmi teendőket”. „Csak több évtizedes rendszeres munka után mutatkoznak majd az igazi eredmények. Az államnak áldoznia kellene arra, hogy megvédje ezeket az értékes természetvédelmi helyeket, de ez sajnos döcögve halad. Mi azonban eközben is tesszük a dolgunkat - mondja Molnár István Lothár. SZÁZ ILDIKÓ Tardoskedd/Érsekújvár. A nagyszüleitől kapott ajándékba egy rész szőlőt, de a tardoskeddi Bencze Ádám ekkor még nem gondolt arra, hogy bármi köze lesz a borászathoz. Később, az alapiskola elvégzése után az érsekújvári vendéglátóipari szakiskolába jelentkezett. Nagy hatással volt rá a tanárnője, Blažena Felvidékyová, aki beavatta őt a borszakértő mesterségbe. Az első sikerek után ennek az érdekes hivatásnak az elkötelezettje lett, mi több, azt tervezi, hogy az iskola elvégzése után a sommelier- borszakértő mesterséget népszerűsíteni fogja. „Znojmó városában két évvel ezelőtt harmadik helyezett lettem, amit egyfajta biztatásnak vettem szakmai előmenetelem szempontjából. Idén februárban Brünnben, a Grand Prix Sommelier versenyen másodikként végeztem, a borszakértők közép-európai megmérettetésén már a döntőbe jutás sem bizonyult könnyű feladatnak. Egy igényesen összeállított menühöz kellett kiválasztanunk az italokat, versenyszámként ugyancsak nehéz volt a degusz- táció, többféle italt kellett megkülönböztetnünk” - tudtuk meg Ádámtól. A tardoskeddi fiatalembernek szerénysége nem engedte kimondani, hogy a hazai és külföldi versenyek részvevőinek nem csak jó orra és kifejlett ízlelőbimbókra van szükségük. A verseny elméleti részében a legapróbb részletekig ismerniük kell az európai borászatot, és a borokon kívül a szivarok, likőrök," a kávé világában is otthonosan kell mozogniuk. „Idén március derekán Bazinban, a VITIS Pezinok versenyén sikerült elnyernem az első helyezést az ugyancsak színvonalasnak számító nemzeti fordulóban. Ennek köszönhető, hogy mára nagyon jó kapcsolat alakult ki köztem és a versenyt szervezők között, még ajánlatot is kaptam, hogy Brünnben érdekes gyakorlati munkában vehetek részt” - tudtuk meg Bencze Ádámtól. A fiatalember elmondása szerint, a sommelier szakmán belül, elsősorban a jobb vendéglőkben lehet érvényesülni, ahol rendszeresen különféle borfajták degusztációját tartják. Az ilyen rendezvényeken maga is szívesen segédkezik, és a jelek szerint bőven lesz is majd rá lehetősége. Azon talán már egyetlen olvasó sem lepődik meg, hogy Bencze Ádám az iskola sommelier körének tagja. A diákok a délutáni foglalkozások során egyfajta világutazóként járják be a Földet, külön-külön kitérve egy-egy ország borászati hagyományaira, borfajtáira. Ádám szerint a hazai borok nagyon jó minőségűek, elsősorban a Délvidék borait emelné ki. A hazaiaknál gyengébbek az ifjú szakértő szerint az osztrák borok, és annak ellenére, hogy jelentős reklám jut a magyar termékeknek, ma már nemzetközi szinten nem tartoznak a legjobbak közé. „Idehaza az emberek a külföldi - spanyol, olasz, magyar - borokat részesítik előnyben, pedig néha az olcsóbb, talán nem annyira tetszetősen csomagolt hazai borokkal jobban járnának” - vallja Ádám, akire érdemes lesz a jövőben minden ínyencnek odafigyelnie, mert tehetségét és szakértelmét már most elismerik idehaza és külföldön egyaránt. Bencze Ádámnak nincs lámpaláza a megmérettetések idején sem (Miroslav Antoni felvétele)
