Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-19 / 165. szám, szerda
f SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. július 19., szerda 3. évfolyam >27. szám A napba öltöztetett leány Koitay Gergely rockoperájának ősbemutatóján a Felvidéki Rockszínház is közreműködött 27. oldal 27. oldal Együtt a madarak védelmében Az évek során nem a természetvédelem, hanem a bürokrácia lett szerteágazóbb Alapításának 55. évfordulóját ünnepelte a nagyidai llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, fergeteges lakodalmast láthatott a közönség Születésnap avagy lakodalom az Ilosvaival Nagyida. „A gyerek él és fejlődik már 55 éve!” - közölte mindenki derültségére és örömére a nagyidai polgár- mester, Šnír Ferenc, az Hosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes jubüeumi ünnepségsorozatán. KOZSÁR ZSUZSANNA A „szülők”, az együttes jelenlegi vezetői, Kupec Mihály és Kupec Andrea szerényen mosolyogtak a kijelentésen, és boldogan fogadták a „rokonok”, a különböző néptáncegyüttesek gratulációit és ajándékait. Aztán meghívtak minden jelenlévőt egy igazi lakodalomba. Az együttes ünnepi műsora ugyanis lakodalmas összeállítás volt. Két népzenei és néptáncos kultúra találkozását láthattuk a nagyidai szabadtéri színpadon, a magyarbődi menyasszonynak és gömöri vőlegénynek köszönhetően. A menyasszony családjának táncos mulatozását félbeszakította a vőlegény családjának jövetele, a két különböző zenekar kakofóniájából aztán új dallamvilág tisztult le. És nemcsak táncokat és dalokat láthattunk, hallhattunk. Természetesen kikérték a menyasz- szonyt, tréfás kérdések is elhangzottak, melyek a leendő ifjú pár talpraesettségét tesztelték. Megtudhattuk például, mivel él az ember lógója: az ember kenyérrel, a ló szénával, a gólya meg békával... Nem hiányoztak az ételt kísérő tréfás versikék sem. A menyasz- szony a nézők szeme láttára változott át menyecskévé, az átöltözési szertartást visszafogott fényeffektusok kísérték, a Thália világítás- technikai szakembereinek köszönhetően. És nem maradt el a menyecsketánc sem. Az llosvai lakodalmán részt vett szinte mindenki, akinek valaha is köze volt vagy most köze van az együtteshez, mindenki teret kapott táncos múltjának-jeleriének bizonyítására. Még a jelenlegi polgármester is táncolt pár lépést a Tükrös zenekar muzsikájára, a közönség pedig különtapssal jutalmazta. Gyerek és felnőtt egyaránt ott élt és mozgott a színpadon, hiszen az Ilosvainak két forrásból is nevelődik már az utánpótlása, a nagyidai Kis-Ilosvai és a buzitai alapiskola mellett működő Kelepe- lők tagjaiból. A lagziban persze vendégek is voltak, még külföldiek is. így a közönség a magyar dal- és tánckultúrán kívül lett népdalfeldolgozásokat és francia táncokat is élvezhetett. A hangulatos, kellemes estében semmi hiba nem volt. Legfeljebb a szúnyogok. Vagy az eső, amely miatt némi csúszással kezdődött a főműsor. De erről igazán nem tehetett senki. Bár egyes Ilosvai-tagok kósza megjegyzése szerint esetleg valamelyik rosszindulatú vendég a ludas a dologban... De az ég végül kiderült, a színpadot szárazra és balesetmentesre törölték, a nedves padokat (Bodnár Ottó felvétele) Póttá Géza pénteki koncertje Táncba vitték a menyasszonyt (Szűcs Éva felvételei) száraz fóliával vonták be. A reflektorok mellett a csillagok és a szentjánosbogarak is igyekeztek emelni az esemény fényét. Az ötvenöt éves ünnepelt azonban nemcsak lagzival várta a vele együtt örvendezőket. A rendezvény kísérőműsorai között szerepelt táncház, kézműves-foglalkozások, felvonulás, és az abaúj- szinai kedves öreg, Póttá Géza koncertje is. Aki pedig komolyabb adatokra, az együttes múltjára volt kíváncsi, megnézhette azt a kiállítást, melynek a nagyidai kastély földszinti folyosója adott otthont. Ebből, valamint az együttes honlapjáról kiderült, az Ilosvait a negyvenes évek végén alapították, eredetileg a színjátszó mozgalomból indult, de a néptánc mellett gyökerezett le. Az első hivatalos feljegyzés azonban 1951-ből való, ezért ünnepelhette idén a csoport az 55. születésnapját. Az llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet 1974-ben vették fel. Évente 35-40-szer lépnek fel. A fő céljuk továbbra is az, hogy a felvidéki magyar néptánckultúrát hitelesen képviseljék, ám magyarországi és erdélyi táncok is szerepelnek repertoárjukban, a hazaiak közül pékét népzenei és néptáncos kultúra találkozását láthattuk a nagyidai szabadtéri színpadon, az est hangulatos, kellemes volt. dig nemcsak a magyar hagyományokat ápolják, hanem például rejdovai szlovák táncok vagy kamienkai ruszin táncok is vannak műsorukban. Számos fesztiválon és megmérettetésen szerepeltek már sikerrel, és nevük nem ismereden Erdély, Franciaország vagy Spanyolország egyes tájain sem, sőt táncoltak Belgiumban az Európai Parlamentben is. Az együttesnek még legalább ugyanennyi évet kívántak jóakaróik. És hogy a jövőben sem maradjanak ötletek és új koreográfiák nélkül, a sok ajándék között volt egy érdekes könyv is. Adományozója Takács András koreográ- fus-néptánckutató, aki elmondta, nagyon reméli, A palóc lakodalom dalai, képei, leírásai inspirálják majd a mostani gárdát egyszer színpadra fogalmazni a palóc lakodalmat is. Talán a legközelebbi kerek évfordulón valóban ezt látjuk majd az Ilosvaitól. De ha ez az óhaj nem is teljesülne, az Ilosvaival semmiképp sem fogunk unatkozni, és ha ők lépnek valahol színpadra, biztosak lehetünk benne, hogy jól kidolgozott, színvonalas produkciót láthatunk. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy a hangár acélkonstrukcióját át kell festeni, az újbóli nyitás dátuma jó néhány alkalommal módosult Még mindig nem láthatók a különleges repülőgépek a kassai múzeumban JUHÁSZ KATALIN Kassa. A tervek szerint július végén nyitotta volna meg ismét kapuit a kassai repüléstechnikai múzeum, ám ma már bizonyos, hogy csúszik az időpont, és a turisták idén nyáron sem láthatják az ország egyeden repülőgép- és helikoptergyűjteményét. A Bárca városrészben, a repülőtér közvetlen közelében létesített, tizenegy hektáros kiállítási terület európai mércével mérve is különlegességnek számít. A hangárok néhány év alatt, fokozatosan teltek meg a repülés hőskorából származó, illetve nemrég kiselejtezett gépekkel, melyek közül mintegy húsz gépmadár Rudolf Schuster exállamfő személyes közbenjárására került Kassára. Schuster külföldi útjain élénken érdeklődött a működés- képtelenné vált, ám küllemre mutatós katonai és civil gépek, helikopterek iránt, és legtöbbször sikerült is „kierőszakolnia” vendéglátóiból egy-egy értékes ajándékpéldányt. Ezek az úgynevezett „elnöki hangárban” kaptak helyet, és általában nagyszabású ünnepség keretében vették át őket az ajándékozó ország nagykövetétől. A 2002 augusztusában megnyílt múzeumot csupán két évig látogathatták az érdeklődők, mivel a fenntartó Kassai Műszaki Múzeum nagyszabású felújításba és bővítésbe kezdett. Az erre szánt pénz azonban hamar elfogyott, és a legutóbbi államfőválasztás után Schuster nagyvonalú anyagi támogatására sem számíthattak többé. Az újbóli nyitás dátuma jó néhány alkalommal módosult, a legutóbbi ígéret szerint az augusztus elején Kassára érkező turisták már láthatták volna az Air Force AT-38-as amerikai katonai repülőgépet, George Bush ajándékát, vagy a Kínai Népköztársaság elnökétől kapott J-8-as Shenjan vadászgépet, amelyből Európában ez az egyetlen kiállított példány. Mint azt Eugen Labaničtól, a műszaki múzeum igazgatójától megtudtuk, épp az elnöki hangár felújítása húzódott el, emiatt késik a megnyitó, és emiatt nem érték el a kassai repülés századik évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepséget sem. Bár elsőként egy magyar gyártmányú hőlégballon emelkedett a levegőbe a város területén, az akciót a repülőtéren, illetve a múzeumban tervezték, a forgatókönyv az utolsó pillanatban módosult. A fenntartónak azonban rendkívül fontos, hogy az államfőktől és kormányfőktől kapott gépeket méltó környezetben csodálhassák meg a látogatók. Kiderült, hogy a hangár acélkonstrukcióját át kell festeni, a speciális ponyva felhúzása pedig több mint két hónapot vesz igénybe. Eddig 21 millió koronát költöttek a hangárra, a Ferrari cég új ponyvája további hatmillióba kerül majd. A munkálatokért felelős vállalat illetékese szerint augusztus közepére készen lesznek, ezek után a fenntartó tisztje kijelölni a megnyitó időpontját. Sok múlik azonban az időjárás alakulásán is. A ponyvával ugyanis csak akkor lehet dolgozni, ha a szél erőssége nem haladja meg az óránkénti tíz métert. A lassan és vontatottan készülő konstrukció az ígéretek szerint legalább húsz évig kitart majd.