Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-19 / 165. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. DlGlTÁLlA 13 Fontos a képernyő mérete: internetezéshez, szövegszerkesztéshez és hasonló átlagos PC-s felhasználáshoz bőven elegendő egy 17 collos megjelenítő Amit az LCD-monitorokról tudni kell Milyen paramétereket érdemes figyelni egy lapos képernyős monitor vásárlásakor? Mennyibe kerülnek, mit tudnak? Piacmustra. TANÁCS Formájukat és felbontásukat tekintve itthon is tekintélyes a választék lapos képernyőkből, amelyek kevesebb helyet foglalnak, köny- nyebbek a katódsugárcsöves típusoknál, s képük is jóval élesebb. A legolcsóbbak a 15 collos képátlójú modellek, ezekhez már 6-7 ezer korona körüli áron hozzá lehet jutni. Ilyen kisfelbontású monitorokat azonban már nem érdemes venni, hiszen nagyjából 1500 koronával drágábban már 17 collos képernyőt is lehet kapni a hazai boltokban. Ez utóbbiak általában hagyományos, 4:3-as képarányúak. A nagyobb, 19 collos képádójú - nagyjából 12 ezer koronás - modellek közt már több a DVD-zéshez ideális széles vásznú típus, a nagyobb méret ellenére viszont felbontásuk azonos a 17 collos típusokéval. Szebb képet biztosító, nagyobb felbontással csak a 20-24 collos modellek esetében találkoztunk, melyek ára azonban már nagyjából 17 ezer koronánál kezdődik. Laptopokban a tükör hódít Természetesen az LCD-k fejlődése a laptopokat is érinti: lehet kapni már nagyfelbontású (pl. 1680x 1050 pixeles) képernyővel szerelt laptopot is. Napjainkban sok noteszgépet fényes felületű - ún. GlareType - képernyővel szerelnek fel: ezek valamelyest szebben jelenítik meg a képeket és a filmeket, viszont kültéren vagy az ablak mellett ülve nagyon tükröződnek. Elsősorban otthon használt laptop esetén ez nem jelent gondot, de áld sokat utazik, jobban jár egy hagyományos, matt felületű típussal. Milyen paramétereket kell figyelni? A legalapvetőbb tényező természetesen a képernyő mérete: internetezéshez, szövegszerkesztéshez és hasonló áüagos PC-s felhasználáshoz bőven elegendő egy 17 collos típus, filmnézéshez, grafikai vagy hasonló munkához viszont 19 collos vagy nagyobb megjelenítő ajánlott. Az árlistákon olyan megnevezések is szoktak szerepelni az LCD-k termékleírásaiban, mint például a válaszidő, fényerő vagy a felbontás. Mit is jelentenek ezek? A felbontás a képernyőn megjelenített képpontok számát jelenti, minél több képpont fér el a monitoron, azaz minél nagyobb a felbontás, annál részletgazdagabb képet láthatunk. A lapos képernyők egyik fontos ismérve, hogy kizárólag egyeden felbontásra optimalizálják őket, képük csak az ajánlott felbontásban használva éles, kisebbre váltva elmosódottá válik. A felbontás 15 collos monitor esetén általában 1024x768 pixel, 17 collos modelleknél pedig 1280x1024 képpont (szélesvásznú modellekesetében 1440x900 pixel). Sajátosság, hogy az olcsóbb 19 collos LCD-k nagyobb méretük ellenére azonos mennyiségű képpontot tartalmaznak 17-es társaiknál, így képük közelről nézve kissé rosszabb lehet azoknál. 20 collos vagy nagyobb ádójú képernyőből mindenképpen érdemes 1680x1050 vagy nagyobb felbontású modellt választani. Válaszidő Ez a kifejezés elvileg azt az időtartamot jelzi, amelyre a képernyő egy képpontjának szüksége van ahhoz, hogy teljesen fehér színről feketére, majd újra fehérre váltson. Sajnos egyes gyártók a specifikációkkal is trükköznek, s válaszidőként a szürke-fekete-szürke színek közti váltás idejét tüntetik fel - ez értelemszerűen jobb értéket mutat, mint a fehér-fekete közti váltás. A paraméter egyébként nem csak egy elméleti dolog, a lassú (20-30 ms) válaszidejű monitorok esetén ugyanis filmlejátszáskor előfordulhat, hogy a világos háttér előtt mozgó sötét alakzat csíkot húz. A 8 ms-es válaszidejű típusoknál üyen problémát már nem tapasztaltunk, ennél gyorsabb modellre csak tényleg profi felhasználás esetén érdemes áldozni. Látószög Míg a hagyományos megjelenítőknél nem jelent gondot, ha nem pontosan szemből nézik őket, az LCD képernyők esetében nem ugyanez a helyzet. A lapos monitoroknál általában két értéket szokták feltüntetni, a függőleges és a vízszintes látószöget: ezek azt jelzik, hány fokos szögből lehet még kivenni a monitor képét. Az olcsóbb típusok esetén, ha nem az asztalnál ülve, szemből, hanem oldalról nézik a monitort, annak képe elhomályosul, ami például akkor lehet zavaró, ha a heverőről szeretnénk filmet nézni. A 160 fokos horizontális látószög már elég jónak mondható, a drágább - 170 fok feletti értékkel bíró - típusok pedig már tökéletes rálátást biztosítanak. Kontrasztarány 800:1, 700:1, 500:1 - az ehhez hasonló számpárokkal a monitor kontrasztarányát jelöli: ez tulajdonképpen a megjeleníthető legvilágosabb és legsötétebb képpontok közti arány. Minél nagyobb az értéke, annál jobban különülnek el egymástól a megjelenített képrészletek - tehát fontos paraméter. Kaphatók már 1400:1-hez kontrasztarányt kínáló monitor is, mi mondjuk egy 800:l-essel is meg voltunk elégedve, de 500:l-esnél rosszabbat semmiképp sem vennénk. Fényerő A kontraszt mellett a lapos képernyők másik fontos jellemzője, amely a képernyő által ldbocsátan- dó fény mennyiségét fejezi ki, s általában cd/m2 (candela per négyzetméter) mértékegységben adják meg. Egy 300 cd/m2-es monitorral már tökéletesen elégedettek voltunk, 250 cd/m2-es fényerejűnél gyengébbet azonban nem érdemes vásárolni. Csatlakozók Az LCD monitorokat kétféle csatlakozóvar szerelik fel: az olcsóbb típusokat csak hagyományos VGA-illesztővel, a drágábbakat DVI-porttal is. A meglévő hagyományos monitor bizonyosan VGA-csatiakozóval kapcsolódik a PC-hez, a DVI-t pedig kifejezetten a lapos képernyőkhöz fejlesztették ki. Míg az előbb analóg, az utóbbi digitális megoldás, így jobb képminőséget tud biztosítani. A valóságban számottevő különbséget nem láttunk a két megoldás eredménye közt, az azonban biztos: láttunk már olyat, hogy egy ócska VGA-kábel szellemképet produkált - a DVI esetében ez kizárt, ráadásul az üyen csatlakozót használva a képernyő automatikusan beállítja magát. Az utóbbi években vásárolt asztali számítógépeket általában már ellátták DVI-csatlakozóval, míg a noteszgépek esetében egyelőre a VGA-illesztő domináns, de már kaphatók DVl-os típusok is. Nekem melyik lenne jó? Mivel a jelenleg kapható LCD- képemyők köre még a hazai boltokban is szokatlanul bőséges, három olyan típust próbáltunk ki, amelyek valamüyen szempontból érdekesebbek az átlagnál. Elsőként az Acer AL1916WS jelzésű, 19 collos monitorát vesszük górcső alá. Ennek fő érdekessége, hogy ez az egyik legolcsóbb szélesvásznú LCD. Felbontása 1440x900 pixel, kontrasztaránya, fényereje és válaszideje átlagos (500:1, 300 cd/m2, illetve 8 ms), 150 fokos horizontális látószöge nem a legjobb, de megteszi. A 8 ezer korona körüli áron kapható típus átlagfelhasználóknak ideális. Bár kontrasztaránya nem a legnagyobb, filmeket azért lehet nézni rajta, a 16:10-es képarány pedig kifejezetten jól jön például DVD-zéskor. Másodjára az LG új, L1952S jelzésű, 19 collos LCD megjelenítőjét vizsgáljuk. A12 ezer koronás típus sajnos nem szélesvásznú, pedig szokatlanul nagy, 1400:1-es kontrasztaránnyal rendelkezik, ami különösen filmnézéskor, játékprogramok használatakor előnyös. Böngészés közben inkább lehúztuk a fényerőt, hogy ne vakítson annyira. A kontrasztarányon kívül a monitor felbontása (1280x1024 pixel), fényereje (300cd/m2) és válaszideje (8 ms) is átlagosnak mondható, 160 fokos látószögéhez hasonlóan. Gombjait furcsa módon oldalt, besüllyesztve helyezték el, ez kissé zavaró. A harmadik kiszemelt terméket 18 ezer korona körül lehet megvenni: a szélesvásznú ViewSonic VX2025wm típus már 20,1 coüos képátiót kínál, s felületén 3-400 ezerrel több képpont található. Ez a különbség érezhető is, az 1680x1050 pixeles felbontásban használható monitoron a nagyfelbontású digitális fotók, filmek nagyon jó minőségben jelennek meg. A képernyő az LG-nél gyengébb, de azért jónak mondható, 800:1-es kontrasztaránnyal, s a fenti típusokkal azonos válaszidővel és fényerővel rendelkezik, viszont látószöge 176 fokos, azaz oldalról is kifejezetten jól látható. A monitorok közül ez az egy beépített hangszórókat is tartalmazott - ezek inkább csak irodai célra alkalmasak - s a VGA mellett DVI-csatlakozóval is felszerelték, viszont duplaannyiba kerül, mint az elsőként tesztelt Acer modell. Az érdekesség kedvéért egy Dell E1505-ÖS laptopot is megvizsgálunk: a hordozható PC-t felárért 15,4 collos ádójú, ám az előző ViewSonic monitorral azonos (1680x1050 pixeles) felbontású képernyővel is lehet rendelni. Az LCD képe noteszgéphez képest meglehetősen jó - bár a képernyő egyéb paraméterei nem ismertek. A magas képpontszámnak köszönhetően a digitális fotók tűélesek, a videók is gyönyörűek, bár a tükröződő borítás kültéren nagyon megnehezíti a használatot. Az összhatás mégsem tökéletes: a nagy felbontás miatt a betűk mérete meglehetősen kicsi és nehezen olvasható, bár erre maga a gyártó is felhívja a figyelmet weblapján, (origo)
