Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-19 / 165. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. Európai unió 11 Akcióterv az illegális bevándorlás ellen - kidolgozzák az emberséges bánásmód szabályait Veszélyben az újaknak megígért bizottsági állások Egyszerűbbé teszik a visszatelepítéseket ÖSSZEFOGLALÓ A legtöbb esetben életveszélyes alkalmatosságokon menekülnek a szegénység elől Európába az afrikaiak (Reuters-felvétel) Rabat. Az Európába irányuló il­legális bevándorlás megfékezésé­re és az azt tápláló krónikus afri­kai szegénység enyhítésére fogad­tak el akciótervet a múlt héten. Csaknem hatvan európai és afri­kai ország miniszterei vettek részt a Marokkó fővárosában megtar­tott értekezleten. Mint Catherine Colonna francia Európa-ügyi miniszter a találkozó végén hangsúlyozta, a terv mellett „rendelkezésre állnak a kivitelezé­séhez szükséges eszközök is”. Em­berjogi csoportok a hónap elején saját alternatív bevándorlási konfe­renciát rendeztek Marokkóban, at­tól tartva, hogy Európa főként az il­legális bevándorlók elleni fellépés­re fog koncentrálni, míg a szüksé­ges segélyezésről csak hangzatos szavakat ejt. Idén eddig már több mint 9500 bevándorló érkezett a Spanyolországhoz tartozó Kanári­szigetekre, kétszer annyi, mint ta­valy egész évben, de sokuknak csak a holttestét mosták partra a hullá­mok, miután túlzsúfolt csónakjaik elsüllyedtek az Atlanti-óceánon. A rabati akcióterv nagyobb együttműködést helyez kilátásba a határok és a tengeri útvonalak ellenőrzésében, javaslatot tesz egy euro-afrikai migrációs megfigyelő központ felállítására, amely feltér­képezné a népmozgást, és intézke­déseket irányoz elő az illegális migráció veszélyeinek nagyobb tudatosítására, különösen az Afri­ka legszegényebb részein élő fia­talok körében. Az aláíró országok egyszerűbbé akarják tenni az ille­gális bevándorlók visszatelepíté­sének procedúráját, egyben lefek­tetik a velük szemben alkalmazan­dó emberséges bánásmód egyér­telmű szabályait. Megegyeztek abban, hogy toloncegyezménye- ket kötnek az illegális bevándor­lók repatriálására. A terv nagy súlyt helyez a migráció pozitív ol­dalaira, ezen belül arra, hogy több afrikai fiatalt ösztönözzön egyete­mi tanulmányok folytatására, to­vábbá előirányozza egy euro-afri- kai üzleti fórum életre hívását, va­lamint segítségnyújtást az illegális bevándorlóknak abban, hogy ha­zatérve saját üzleti vállalkozásba fogjanak. Az aláíró államok új ösz­tönzést akarnak adni a regionális integrációnak és együttműködés­nek, a települések és vállalatok ta­lálkozóinak mindkét kontinensen avégből, hogy elősegítsék Afrika gazdasági növekedését, és harcol­janak a szegénység ellen. A rabati konferenciát még az idei év vége előtt újabb hasonló értekezlet követi az EU és az Afri­kai Unió részvételével. (MTI, új Leleplezett csalások, sikkasztások - tavaly az OLAF 203 millió eurót szerzett vissza Mindannyiunk pénzét védik Brüsszel. 2,3 millió eurós sik­kasztás egy dél-amerikai ivóvíz projektből; több mint 18 millió euró meg nem fize­tett közteher antidömping alá eső ázsiai tv-készülékek után; 300 000 euró elsik- kasztása az EB delegációjá­nak számlájáról Afrikában. ÖSSZEFOGLALÓ Csupán három olyan ügy a sok közül, amikor az OLAF (az EU Csalás Elleni Hivatala) az unió határait átlépve folytatott nyo­mozást az adófizetők pénzének védelme érdekében. Az OLAF munkáját kevesen ismerik, hi­szen az nem a nagy nyilvánosság előtt zajlik. A múlt héten Brüsszelben mutatták be évérté­kelő jelentését, mely 28 esetta­nulmánnyal és számos statiszti­kai adattal illusztrálja a szerve­zet munkáját az EU-n kívül és belül. 2005-ben az OLAF 452 esetben folytatott nyomozást, ezek pénzügyi kihatását 1,9 mil­liárd euróra becsülik. „Az unió költségvetését nem csupán az EU-n belüli csalások veszélyezte­tik. Egyre több figyelmet kell for­dítanunk határainkon túlra, ha eredményesen kívánunk fellépni a csalás és a korrupció ellen” - fejtette ki Franz-Hermann Brü- ner, az OLAF főigazgatója. Az év során az OLAF összesen 203 mil­lió eurót szerzett vissza, az összeg csalások és egyéb sza­bálytalanságok folytán tűnt el. Egyébként ez az összeg éves re­kordot jelent. Tavaly az OLAF kiterjesztette tevékenységét a segélyalapokat károsító csalásokra is - e terüle­ten a jogsértések különösen sú­lyos hátrányt okoznak, hiszen az EU pénze itt a szegények támo­gatására irányul. Saját nyomozá­sai mellett az OLAF felvetette az ügyet egy brüsszeli szimpóziu­mon, illetve egy nemzetközi nyo­mozói konferencián, melyen va­lamennyi donorszervezet képvi­seltette magát (Világbank, IMF, ENSZ). Az ENSZ külön kifejezte bizalmát az OLAF feddhetetlen­sége és szakértelme iránt azzal, hogy megbízta a szervezetet az ENSZ nyomozati szerve, az OI­OS tevékenységének áttekinté­sével. Az OLAF 2005-ben 57 belső ügyben is nyomozott az európai intézmények vonatkozásában. Még itt is ki kellett terjesztenie lá­tókörét Brüsszelen és Luxembur­gon túlra, hiszen több esetben me­rült fel jogsértésekre és korrupciós gyakorlatra vonatkozó gyanú a delegációknál és egyéb, az intéz­mények székhelyétől távol eső tes­tületeknél. (MTI, euractiv.hu) Közeli ismerőseit juttatta jogtalan előnyökhöz az egykori francia miniszterelnök asszony Edith Cressont elítélték, de nem kell fizetnie ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Elmarasztalta az Eu­rópai Bíróság múlt heti ítéletében Edith Cressont, az előző Európai Bizottság biztosát hivatali kötele­zettségszegés miatt, pénzbüntetést azonban nem szabott ki rá. A bíró­ság megállapítása szerint „az eset körülményeire tekintettel a kötele­zettségszegés megállapítása ön­magában megfelelő szankciónak minősül”. Az Európai Bíróság főta­nácsnoka ugyanakkor állásfoglalá­sában annak a véleményének adott hangot, hogy Cresson cselek­ménye pénzbüntetést is érdemel, és indítványozta, hogy vonják meg nyugdíjjogosultságának ötven szá­zalékát. Az EU eddigi legnagyobb botrá­nya ügyében, amely 1999. március 16-án a Jacques Santer vezette Eu­rópai Bizottság testületi lemondá­sához vezetett, a tárgyalás február­ban kezdődött. A média akkor úgy tálalta az ügyet, hogy Cresson nyugdíja és az EU-adminisztráció becsülete a tét. Leendert Adrié Ge- elhoed, a bíróság főtanácsnoka ak­kor kihirdette álláspontját, misze­rint az Európai Bizottság jogosan perli volt tagját, aki EU-biztoshoz méltatlan magatartást tanúsított. Geelhoed szerint .jogszabályban is Edith Cresson (ČTK/AP) rögzített alapvető fontosságú tétel, hogy a magas beosztású szemé­lyeknek nem csupán szakmai hoz­záértéssel kell rendelkezniük, ha­nem feddhetetlen magatartást is kell tanúsítaniuk. Az EB tagjainak személyes tulajdonságai, érzékel­hető függetlenségük, pártatlansá­guk, becsületességük közvetlenül tükröződik a társadalom közösségi intézmények iránti bizalmában, így hatással van a közösségi intézmé­nyek hatékonyságára.” És bár a főtanácsnoki állásfoglalás nem köti a bíróságot, ennek alapján sokan szigorú ítéletet jósoltak. Edith Cresson - egykori francia kormányfő - 1995 és 1999 között volt az EB tagja, a tudomány, kuta­tás és oktatás kérdéseiért felelt. Cresson asszonyt az EB azzal vá­dolta, hogy hivatali ideje alatt jog­talan előnyben részesítette két is­merősét, René Bertholet-t és Timm Riedingert. Előbbi (aki Cresson asszony földije volt) fogorvos, de Cresson kifejezett követelésére az ő személyes tanácsadójának vették fel, annak ellenére, hogy a politikus asszonyt figyelmeztették a lépés jogszerűtlenségére. Bertholet így tudományos tisztviselői beosztást töltött be 1995 szeptemberétől 1997 végéig. E 28 hónapos időtar­tam meghaladta az EB által üyen státus esetén megengedett maxi­mum 24 hónapot. Timm Riedinger gazdasági joggal foglalkozó ügy­védnek a Cresson által felügyelt te­rületek illetékesei 1995-ben három szerződési ajánlatot is tettek, ezen belül legalább kettőt Cresson asszony kifejezett kérésére. Igaz, kifizetés ezekben az ügyekben nem történt. Uniós berkekben a mostani íté­let, amely nem tartalmaz pénzbün­tetést, eltérő reagálásokat váltott ki. Mindenesetre már maga a per is példaértékű, figyelmeztetés lehet műiden uniós tisztségviselő számá­ra. (MTI, euractiv.hu, ú) Leépítés? Létszámemelés? Összefoglaló Brüsszel. Heves vita bontakozott ki a múlt pénteken az Európai Bi­zottság és a tagállamok között a brüsszeli hivatalnoki létszám csök­kentéséről. Az Európai Tanács által első olvasatban elfogadott jövő évi költségvetési előterjesztés 1,75 nűl- liárd euróval kevesebb kiadást irá­nyoz elő, mint az EB előterjesztése. Műit arra Dalia Grybauskaite, az Európai Bizottság pénzügyi terve­zésért és költségvetésért felelős biz­tosa rámutatott, a lefaragás miatt nem lehet létrehozni az EU-bővítés után a tíz új tagállamnak megígért hozzávetőleg 800 bizottsági állást. Szintén betöltetlen marad a jövőre nyugdíjazások miatt megürülő to­vábbi 419 hivatalnoki poszt. „Javí­tani kell a hatékonyságod’ - vetette ellen a bizottsági kifogásoknak Ul- la-Maj Wideroos az Európai Tanács soros fűm elnöksége nevében. „Az EU-intézmények sem vonhatják ki magukat a közösségi igazgatás kor­szerűsítése alól.” A jövőre kezdődő hétéves uniós költségvetési időszak végén, 2013- ban az előirányzat szerint így is több alkalmazottja lesz az Európai Bizottságnak, mint az időszak kez­detén, 2007-ben, és az Európai Ta­nács már 2007-re is 3,4 százalékos létszámnövekedéssel számol. Gry­bauskaite szerint viszont a tagálla­mok a tervezett leépítésekkel meg­szegik korábbi ígéretüket. Az Euró­pai Tanács 2013-ig 1700-zal csök­kentené a tervezett 4 ezer fős lét­számbővítést, amely pedig megfe­lelne a hamarosan 27 tagúra bővülő EU-val szembeni követelmények­nek. Mint arra az EB rámutatott, le­hetetlen az új belépőkre tekintettel növelni az alkalmazottak létszá­mát, egyszersmind leépítem is. Az Európai Bizottság törekvéseit támogatta az Európai Parlament is. Janusz Lewandowski, az EP költ­ségvetési bizottságának elnöke ki­jelentette, hogy a kormányok által követelt hatékonyságnövelés hori­zontális - műiden szférára kiter­jedő - megszorításokkal nem ér­hető el. Szerinte a létszámleépítés kifejezetten hátrányos lenne az EU számára. A tagállamok első olvasatban 2007-re 114,6 milliárd eurónyi ki­adást fogadtak el a bizottság által javasolt 116,4 milliárd euró helyett. A tervezett lefaragások leginkább a mezőgazdaságot és a regionális tá­mogatásokat érintik. Végleges egyezség a költségvetésről késő ősszel várható. (MTI, euractiv.hu) Dolgozni küldik az uniós vezetőket Brüsszel. Vezető beosztású EU-tisztségviselők egy hétig különbö­ző cégeknél töltik le napi munkaidejüket, hogy testközelből megis­merjék a kis- és középvállalkozások hétköznapjait. A Vállalkozás­megismerési Programot (Enterprise Experience) tegnap indították el. A cél az, hogy a köztisztviselők jobban megismeijék azt a környe­zetet, amelyben a vállalkozások működnek, s a saját bőrükön szer­zett tapasztalatok segítsék későbbi munkájukat. Günter Verheugen, az EB vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke maga is részt vesz az akcióban, amelynek keretében péküzemben és ácsműhely­ben ugyanúgy megjelennek az uniós vezetők, mint kőolaj- és gázve­zetékek mellett. (euractiv.hu) Újra szabályoznák a rovarirtó szerek használatát Morgolódnak ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság új javaslatai megtiltanák a levegő­ben terjedő rovarirtó szerek hasz­nálatát és a veszélyes termékeket biztonságosabbakkal helyettesít- tetnék. A gyártók szerint a piacról több tucatnyi szer kiszorulhat „po­litikai felfogás miatt”. Az EB a múlt héten mutatta be új javaslatait, amelyek az emberi egészséget és a környezetet véde­nék a rovarirtó szerek túlzott hasz­nálatától. A javaslatok között szere­pel a növényvédő szerek engedé­lyezésének szabályozása, illetve egy keretdirektíva, amely közös cé­lokat és követelményeket fogalmaz meg a rovarirtó szerekkel kapcso­latban. A régi direktívát 1991-ben fogadták el, az ezt felváltó új sza­bályzat többek között a követ­kezőket javasolja: ♦ Legyen szigorúbb a környezet­védelmi és egészségügyi vizsgálat az anyagok előzetes ellenőrzése so­rán. Az elfogadott anyagok egy po­zitív listára kerülnének, míg a töb­bieket betiltanák. A listát bármikor frissíteni lehet majd, gyorsított eljá­rással. ♦ Négy-hat évről két évre csök­kenjen az új anyagok engedélyezé­sének határideje. ♦ Támogatni kell a veszélyes sze­rek cseréjét, feltenni azok nevét egy „kicserélési” listára, majd a tagálla­mok szintjén dönteni arról, hogy létezik-e megfelelően csereszaba­tos anyag, amely kevésbé veszé­lyes. ♦ Legyen kötelező a már enge­délyezett termékek közös elismeré­se egy adott földrajzi területen be­lül (kivételt csak a „kicserélési lis­tán” lévő termékek jelentenének). a gyártók A tervezet új szabályokat vezet­ne be az adatvédelemmel kapcso­latban, amit a vegyi szerek ké­szítői kulcsfontosságúnak tarta­nak szellemi tulajdonuk megvédé­se érdekében. A javaslat szerint az elfogadott termékeket nem kelle­ne minden tíz évben újra elfogad­tatni, csak egyszer, az elsődleges tízéves periódus letelte után. Je­lenleg az anyagok elfogadásáról EU-szinten döntenek, míg az anyagokat tartalmazó rovarirtó szereket a tagállamok engedélye­zik. Az új javaslatok szerint az egyik tagállamban már elfogadott termék automatikusan elfogadot­tá válik egy másik országban is, feltéve, hogy a két ország ugyan­abban a földrajzi zónában van. En­nek érdekében három földrajzi zó­nát alakítanának ki: az északit, a központit, valamint a délit. A gazdáknak kötelező lesz kimu­tatást vezetni a rovarirtó szerek használatáról, és ha a vízügyi ható­ságok kérik, be kell mutatniuk ezt a dokumentumot. Az EB egy másik szabályozást is készít majd, amely a rovarirtó szerek statisztikai jellegű kérdéseivel foglalkozik. Brüsszel azt javasolja, tiltsák meg a levegőben terjedő, vagyis sprayelt szereket, dolgozzanak ki a rovarirtó szerek biztonságos hasz­nálatára vonatkozó akcióterveket a nemzeti hatóságok, oktassák a sze­rek használóit, ellenőrizzék és hite­lesítsék a használt berendezéseket, védjék a vízi környezetet. A rovarirtók gyártóit képviselő European Crop Protection Asso­ciation (ECPA) nem ért egyet a javaslatokkal, szerinte csak ú- jabb engedélyezési nehézsége­ket varrnak a gyártó cégek nya­kába. (euractiv.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents