Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-17 / 163. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 17. www.ujszo.com 8d»l»IH Henri Rousseau washingtoni tárlata Henri Rousseau (1844-1910) festményeiből nyílt október közepéig nyitva tartó kiállítás a washingtoni National Gallery of Art múzeumban, Jungles in Paris (Dzsungelek Párizsban) címmel. A „Vámos” Rousseau festményeiből válogatott anyagot előzőleg a londoni Taté Modern és a párizsi Orsay Múzeum falai között mutatták be. Az autodidakta, egy ideig vámszedőként dolgozó (innen a becenév) és szabadidejében festő művész a maga idejében forradalminak számító modernista újításokat hozott. A francia mester mintegy félszáz Washingtonban kiállított vászna között portrék, allegóriák, városképek és főleg Jungles (Dzsungelek) című sorozatának egyes híres alkotásai szerepelnek. (MTI) Legkorábban 2008-ban bővülhet a magyar lista A Világörökség része lehet a komáromi erődrendszer MTl-HÍR Magyarország 2003 óta nem jelölt újabb helyszínt az UNESCO Világörökségi Listájára, így az a Világörökség Bizottság a Vilniusban tartott tanácsokozásán nem bővülhetett új magyar helyszínnel, s erre legközelebb csak 2008- ban, a Komáromi erődrendszer felterjesztése után lesz esély. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belül működő Világ- örökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságán (VÖMNB) elmondták, annak hogy Magyarország 2003 óta nem jelölt új helyszínt a Világörökségi Listára, az anyagi okokon kívül (a felterjesztési dokumentáció elkészíttetése 8-10 millió forintba kerül) szakmai indokai is voltak, a VÖMNB tájékoztatása szerint ugyanis a szakemberek véleménye alapján nem találtak olyan helyszínt, amelyet százszázalékos eséllyel jelölhettek volna. A jelölési folyamat szabályai szerint a VÖMNB javaslata alapján a magyar kormány minden év február elsejéig terjesztheti elő a kiválasztott helyszínt a Világ- örökség Bizottságnak. 2003 óta magyar részről nem terjesztettek elő új helyszínt, a következőt - a komáromi erődrendszert - csak jövő év elején javasolhatja a magyar és a szlovák kormány (ez határon átnyúló helyszín lévén a két állam közös felterjesztése lesz). Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi tanácsadó, szakértő szervezetek véleményezése és a Világörökség Bizottság ülésén született döntés alapján legközelebb 2008-ban bővülhet újabb magyar helyszínnel a lista. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó/Neusiedler- see kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16- án született meg, azóta 182 állam csatlakozott hozzá, jelenleg 812 helyszín szerepel a Vüágörökségi Listán. Trencsénben a jó zene jegyében zajlott a hét végén a tizedik Bažant Pohoda fesztivál. Bár a főszerep a muzsikáé volt, a szervezők a programot irodalmi és színházi műsorokkal, valamint filmbemutatókkal is gazdagították. Az idei Pohoda sztárzenekara az amerikai Pixies volt - képünkön Frank Black, az együttes énekese. (TASR-felvétel) Visszatér Superman, a Karib-tenger kalózai újabb kalandokba bonyolódnak, és beindulnak a beszélő verdék Mozgóképek nyári tálalásban A nyári uborkaszezon általában meglátszik a mozik műsorán is. Nem a forró évszak az az időszak, amelyre a nagy bemutatókat tervezik. A szabadtéri mozik programjainak összeállítói is szeretnének telt házat, ezért jórészt az előző időszak sikereiből igyekszenek összeáüítani a műsorukat. TALLÓS1 BÉLA Természetesen az ismert mozgóképek mellett újdonságok, premierfilmek is feltűnnek a vásznon, ezek azonban zömmel könnyed, nyári szórakoztató produkciók. Közülük ismertetünk néhányat. Talán nem véletlenül időzítették Woody Allen új filmjének a Match Pointnak nyár elejére a bemutatóját. Ez ugyanis nem egy mélyre ásó, nagy odafigyelést igénylő opus, egy romantikus szerelmi dráma, amely akár egy ismeretlen rendező műhelyéből is kikerülhetett volna, annyira nem viseli magán a Woody Allen-jegyeket. Kellemes kétórás kikapcsolódás a kitűnő Scarlett Johanssonnal és a megnyerő Jonathan Rhys Meyersszel. Szabadtéri nyári szórakozásnak kiváló a németek nagy kedvence, Ti! Schweiger rendezői debütje, a Mezítlábas szerelem. Ez a legendás, megunhatadan Micsoda nő! német változata akar lenni, azzal a különbséggel, hogy a női főszereplő nem egy prostituált, hanem egy ideggyógyintézetben gondozott tizenkilenc éves lány. Ha nagy bemutatókat nem is igazán terveznek nyárra, az idei kínálatban biztos van egy film, amelyért majd megrohamozzák a vetítőtermeket. Gore Verbinski újabb rendezői jelentkezéséről van szó, amely valójában egy korábbi sikerfilm szabad folytatása: a Karib- tenger kalózai 2. - Holtak kincse. Az előző epizódot, A fekete gyöngy átkát az utóbbi évek legjobb kalandfilmjének minősítették. Szakmai körökben is felfigyeltek rá, hiszen több díjra is jelölték, köztük a legrangosabb a főszereplő, Johnny Depp Oscar-jelölése volt a legjobb férfi főszereplő kategóriában. A Karib-tenger kalózainak második része minden idők legsikeresebb nyi- tófümje lett az amerikai mozikban: a bemutató utáni két nap alatt olyan magas volt a bevétele, hogy megdöntötte a Pókember 2002-es rekordját. Akárhol mutatták is be eddig, mindenütt tarolt. Depp nem csak kalózkodni fog a nyáron, John Matkovich mellett ő játssza Laurence Dunmore 2004- ben készült The Libertine című opusának a főszerepét is. Stephen Frears rendező Mrs. Henderson bemutatja című vígjátékával holtversenyben Dunmore alkotása kapta a legtöbb jelölést, összesen nyolcat a 2005-ös Brit Független Filmdíjra; köztük a legjobb független film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriában. Hogy a két független angol mozgókép közül melyik a jobb, hamarosan eldönthetjük, ugyanis Frears új munkája is a nyári bemutatók között van. Aki látta Gyönyörű mocsokságok című megdöbbentő képsorokban tobzódó krimijét, amelyben egy emberi testrészektől eldugult szállodai vécélefolyó indítja el a bonyodalmakat, bizonyára a Mrs. Henderson bemutatja című munkáját se hagyja ki. A megtörtént eseményeket feldolgozó Frears-opus a londoni Windmill Színházról szól, amely mezítelen testek szerepeltetésével akarja elkerülni, hogy műsorát a cenzúra megnyirbálja. Colin Farrell rajongóinak kedveznek a nyári újdonságok. Az ifjú színészt két mozgóképben is láthatjuk, Robert Towne Ask the Dust című romantikus drámájában, valamint az Aviator rendezőjének legújabb munkájában, a Miami Vice című amerikai akciófilmben. Christopher Reeve balesete után a legyőzhetetlen hős, Superman hosszú időre eltűnt a mozivászonról. Most azonban Bryan Singer rendezőnek köszönhetően visszatér a Superman visszatér című epizódban, amelyben belevág különös élete talán legnagyobb kalandjába, mely az óceán mélyétől az űr távoli sötétjéig vezeti. S ismét megküzd az emberiségért és egy nőért. A főszerepet Kevin Spacey alakítja. Az autóversenyek világát és a maffia-, illetve az alvilági történeteket kedvelők bizonyára jól szórakoznak majd Justin Lin rendező Halálos iramban: Tokiói hajsza című akciófilmjén, melynek főszereplője, Sean Boswell Tokióban állomásozó katonatiszt apjához költözik. Az idegen országban teljesen kívülállónak érzi magát a szokatlan szokások és ismeretlen törvények között. Ám aztán eljut az autóversenyzők világába, s az élete teljesen felpörög. Ha már az autóversenyzésnél tartunk, említsük meg a nyár animációs filmkínálatát, a hihetetlen technikai effektusokkal készült Verdákat, mely a beszélő autók világába vezeti el a nézőt. Komorabb a Tótumfaktum című film valósága. Bent Hamer rendező Charles Bukowski önéletrajzi novellája alapján forgatta ezt a filmdrámát, amelynek hőse, „Henry Chinaski Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavatják sem szenvedélyeinek gyakorlásában - nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban.” A szókimondó írót Matt Dillon alakítja. Isabel Coixet rendezése, A szavak titkos élete című spanyol filmdráma is mély érzelmekről szól, arról, hogy van egy „elszigetelt pont az óceán közepén, egy olajfúró torony, ahol csak férfiak dolgoznak, és ahol sok baleset történik. Egy rejtélyes, magányos nőt (Sarah Polley), aki múltját próbálja felejteni, visznek a toronyba, hogy gondját viselje egy megvakult férfinak (Tűn Robbins).” A Doo Wop zenei stílust ismerhetjük meg David Lanzmann francia rendező Párizsban játszódó, a zenei karrierről álmodozók világába kalauzoló Doo Wop című filmdrámájából. A horror kedvelőinek is tartogatnak csemegét a nyárra. Alexandre Aja filmje, a Sziklák szeme egy család viszonytagságait mutatja be. A család egy kirándulás során eltéved a sivatagban, ahol genetikailag módosult, vérre éhes kannibálokkal kerülnek szemtől szembe. A Sziklák szeme ,Jcelle- mes” borzongást hoz a nyári rekke- nő hőségbe. A magyarul először megjelenő ógörög szerelmi történet olvasmányos jellegét, üdeségét máig megőrizte Aphrodité rabjai: Kallirhoé és Khaireasz POLGÁR ANIKÓ Adott egy szépséges és előkelő származású ifjú hölgy s egy ragyogó szépségű iíjú, akiket az istenek is egymásnak teremtettek, ám az irigység és a féltékenység a sors kegyetlenségeivel társulva egy időre elszakítja őkét egymástól. A fiatalok a legkülönfélébb kalandokba sodródnak, emberrablók és rabszolgakereskedők kezébe kerülnek, közben a legnagyobb veszélyt mindig az előkelő származásukról is árulkodó szépségük jelenti számukra. Szüzességüket életüknél is jobban féltik, ám kitartásuk jutalmaként végül újra egymásra találnak. A séma, amelyet a fentiekben vázoltunk, az ógörög szerelmes regények alapsémája: az ógörög populáris kultúra termékeiről van szó, melyek egyben az európai regény- irodalom kezdeteit is jelentik. Egy kis eltéréssel ezt a sémát követi a közelmúltban Orosz Ágnes fordításában magyarul is megjelent Kallirhoé című regény is, az első teljes egészében fennmaradt görög regény, melynek szerzőjéről, Kha- ritónról a nevén kívül szinte alig tudunk valamit. A cselekmény ideje meghatározatlannak tetszik (a szerző szerint a történet „réges-rég esett meg”), egyes szereplők (az ismert szürakúszai államférfi, Her- mokratész) és cselekményelemek (az egyiptomi-perzsa hadi konfliktus) azonban történelmüeg is be- határolhatóvá teszik a regény főbb mozzanatait. A cselekmény terei is valóságosak: az ifjú pár, Kallirhoé és Khaireasz a szicíliai Szürakú- szából származik, s kalandjaik során a kis-ázsiai Müétoszba, Kariába és a perzsa királyi udvarba, Ba- bülónba is eljutnak. Ez az állandó úton levés is az ógörög regények tipikus jegye, Foucault találóan a „kettős szüzesség Odüsszeiájá”- nak tartja ezeket a történeteket. Kharitón regényének különlegességét többek között az adja, hogy a kalandok során ezúttal nem a szüzesség megóvása a cél, hiszen a fiatalok, mikor a sors elszakítja őket egymástól, már nem szüzek, hanem házasok, mi több: Kallirhoé várandós. A regény egyik alapkonfliktusa éppen az anyaság és a hitvesi hűség között feszül: az egyébként öntudatos hősnő ezáltal válik a többi görög regény hősnőméi megalkuvóbbá, s a gyermek törvényes származásának bebiztosítása érdekében másodszor is fétjhez megy. Végül azonban - mivel az ókorban nincs utólagos apasági vizsgálat - Kallirhoé nyugodt szívvel hagyja ott gyermekét második férjénél. A szereplők olyannyira idealizáltak, az események néha olyannyira valószerűtlenek (pl. a tetszhalott Kallirhoé csodás feltámadása), hogy a mai olvasó (bizonnyal a szerző eredeti szándéka és a korabeli befogadók elvárásai ellenében) önkéntelenül is iróniára gyanakszik. Kallirhoé annyira szép, hogy mikor Mithridatész, a karia- beli kormányzó meglátta, hanyatt esett, mintha parittya találta volna el. Mikor Kallirhoét és férjét a perzsa uralkodó bíróság elé idézi, a szülőföldjétől egyre távolabb kerülő Kallirhoé nem elsősorban a tengertől való elszakadástól és a fáradságos úttól fél, hanem attól, hogy megint megtetszik valakinek. A regény narrációja viszonylag lineáris, nem jellemzőek rá a Héliodórosznál gyakori, különböző narrátorok szájából elhangzó betéttörténetek. Az első mondatban önmagát, szülőhelyét és funkcióját megnevező szerző (,A nevem Khaireasz, Aphrodisziasz szülötte vagyok, s e pülanatban Athénago- rasz rétor titkára.”) azonban többször is beleszövi a történetbe saját reflexióit. A nyolc könyvre (fejezetre) oszló regény közepén, az ötödik könyv elején röviden összefoglalja az eddigi eseményeket, a nyolcadik könyv bevezetőjében pedig igyekszik a sok átélt regénybeli izgalom után megnyugtatni az olvasót, hogy most már felüdülhet a zord események után, hiszen ebben a fejezetben nem lesz se kalózkodás, se öngyilkossági kísérletek, se háború: „az utolsó könyv lesz a legkellemesebb olvasmány”. A magyarul először megjelenő regény olvasmányos jellegét, üdeségét máig megőrizte, s az olvasmányélmény intenzitásához a Beato Angelico-díjas Xantus Géza illusztrációi is hozzájárulnak. (Kharitón: Kallirhoé. Ógörög szerelmi történet. Ford. Orosz Ágnes. K. u. K. Kiadó, Budapest, 2006.) (Képarchívum) Doo Wop című francia mozgókép hősei zenei karrierről álmodoznak