Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-15 / 162. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 15. www.ujszo.com MOZI POZSONY HVIEZDA: Első a szerelem (ang.) szombat, vasárnap 20 MLA­DOSŤ: Tül a sövényen (am.) sz., v. 17,19,20.30 AUPARK - PALACE: 16 utca (am.) sz., v. 20.10 Poseidon (am.) sz., v. 15.40,16.50,17.50, 19,20,21.10 Összekutyulva (am.) sz., v. 15.50 Mezítlábas szerelem (ném.) sz., v. 18.10, 20.40 Hulla kerestetik (amerikai) sz., v. 15 Anyám nyakán (am.) sz., v. 17.30,19.30,21.40 Vadkaland (am.) sz., v. 17.10 Good Night and Good Luck (am.) sz., v. 19.10 Ómen (am.) sz., v. 21.20 Horrorra akadva 4. (am.) sz., v. 15.20, 16.20, 17.20, 19.20,21.20 Ibi a sövényen (am.) sz., v. 16,18 A da Vinci-kód (am.) sz., v. 15.30, 18.30, 21.30 Jégkorszak 2. - Az olvadás (am.) sz., v. 16.40 Las Bandidas (fr.-mex.-am.) sz., v. 18.50, 21 The Libertine (am.) sz., v. 18.20,20.50 Bátorság a szerelemhez (fr.) sz., v. 17.30 A köd (kan.-am.) sz., v. 19.40, 21.50 CHARLIE CENTRUM: Match Point (ang.-am.) sz., v. 18, 20.30 Őrültek (cseh) sz., v. 17.30 Fallal szemben (ném.-tör.) sz., v. 17.45,20.15 Salo avagy Sodoma 120 nap­ja (ol.) sz., v. 18.15,20.45 Elveszett csókok nyara (ném.) sz., v. 20 KASSA DRUŽBA: Poseidon (am.) sz., v. 18, 20 CAPITOL: A da Vinci-kód (amerikai) sz., v. 16,19 ÚSMEV: Túl a sövényen (amerikai) sz., v. 16,17.45 The Libertine (am.) sz., v. 19.45 DÉL-SZLOVÁK1A SZENC - MIER: Jégkorszak 2. - Az olvadás (am.) sz. 21.30 Under­world: Evolúció (am.) v. 21.15 ÉRSEKÚJVÁR - AMFITEÁTRUM: A da Vinci-kód (am.) sz., v. 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Huligánok (am.) v. 21.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A da Vinci-kód (am.) v. 20 LÉVA - JUNIOR: Ómen (am.) sz., v. 18.30 GYŐR PLAZA: Anyám nyakán (am.) sz., v. 18.30, 20.30 A da Vinci-kód (am.)sz.,v. 17.15,20.15 Ismeretlen hívás (am.) sz., v. 18.30,20.30 Mission: Impossible III (am.) sz., v. 16.15 Superman visszatér (auszt.-am.) sz., v. 17,20 Szakíts, ha bírsz (am.) sz., v. 17.30,19.45 nil a sövényen (am.) sz., v. 14,16,18, 20 Vadkaland (am.) sz., v. 14.30 Verdäk (am.) sz., v. 15.30,17.45,20X-Men-Az ellenállás vé­ge (am.) sz., v. 17,19.30 16 utca (am.) sz., v. 15.15,17.30,19.45 Dodo Šošoka ütőhangszer-virtuóz és Vázsonyi János, Magyarország egyik legsokoldalúbb szaxofonosa (Képarchívum) Igazi ínyencségekre is számíthat a közönség I. Tornaija Jazz Fest KONCERTAJÁNLÓ Tornaija. Öt év óta ma este csendül fel először dzsessz a Tor­naijai Művelődési Központban, és a mulasztást pótlandó mindjárt öt zenekart hallhat a helyi közönség. A szervezők optimizmusát jelzi, hogy a rendezvény az I. Tornaija Jazz Fest nevet kapta, a támoga­tóknak köszönhetően pedig nem­csak a belépőjegy ára lesz barátsá­gos, hanem a környezet is: sörsát­rakkal és egyéb szabadtéri árusí­tóhelyekkel készülnek a nagy ese­ményre. A két húzónév Dodo Šošoka, az élő legendának számító hazai ütő­hangszer-virtuóz, aki egy zongo­ristával és egy bőgőssel érkezik, valamint a magyarországi Vázso­nyi János szaxofonos, aki Triton nevű zenekarának élén lép fel Tornaiján, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából. Vázsonyi saját meghatározása szerint etno-acid-jazzt játszik, a kritikusok szerint viszont besorol­hatatlan, egyéni zenei világot te­remtett, amelyben a folklór-ele­mek keverednek az underground dzsesszel. Mivel a Triton Magyar- országon is viszonylag ritkán lép fel, ez a koncert igazi ínyencség­nek számít. A Dodo Šošoka Jazz Triónál ér­telemszerűen a ritmus dominál, zenéjükben sok az improvizáció, a hagyományosan „főszereplő” hangszerek helyett a dobok kerül­nek előtérbe. Külön érdekesség, hogy a zenekar vezetője a koncer­teken szívesen mutat be hazánk­ban még ismeretlen, afrikai ere­detű ütőhangszereket. A Nothing But Swing nevű besztercebányai formáció kiemel­kedő egyénisége Klaudio Kováč, aki a szakma szerint az ország egyik legtehetségesebb fiatal zon­goristája. Saját szerzeményeiben keveredik a líra és az avantgárd, a klasszikus futamok és a törede­zettség, a sztenderdeket pedig sa­ját ödeteivel éleszti újjá. Örömteli tény, hogy az első tor­naijai dzsesszfesztiválnak két he­lyi fellépője is lesz: a magukat stíl­szerűen Tornaija Jazz Bandnek el­keresztelt legfiatalabb zenekar, akik este fél hétkor elsőként lép­nek színpadra, valamint az Arpád Farkaš Trió, akik információink szerint öt évvel ezelőtt az első és mind ez ideig utolsó tornaijai dzsesszkoncertet adták, (juk) A nemzetközi pályázatra bárki beküldhette fotóit, a győztes egy műszaki végzettségű amatőr fotós lett Bocskai életútja fotókon Kassa. A számítógépet is se­gítségül hívta a Bocskai Ist­ván erdélyi fejedelem „nép­szerűsítésére” kiírt nemzet­közi fotópályázat győztese, a debreceni Károlyi Gábor, akinek képeit 185 beérke­zett pályaműből ítélte leg­jobbnak a zsűri. JUHÁSZ KATALIN A pályázat 78 alkotása július vé­géig Kassán is megtekinthető, még­hozzá a lehető legjobb helyszínen, a Fazekas utcai Hóhér-bástya Galé­riában, néhány méterre a fejede­lem egykori kassai „bázisától”. Bocskai történelmünk elhanya­golt egyéniségei közé tartozik, nem övezi olyan tisztelet, mint Kossut­hot vagy Rákóczit, annak ellenére, hogy szobra ma is ott áll Genfben a tíz legjelentősebb protestáns sze­mélyiség szobra között. Ezen a helyzeten igyekezett változtatni a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet és a Hajdú- Bihar Megyei Fotóklub, amikor meghirdették a Kolozsvártól Kas­sáig Bocskai István nyomában cí­mű pályázatot, melyre bárki jelent­kezhetett. A kezdeményezés célja a történelem, a földrajz és a fotómű­vészet összekapcsolása volt. Mivel Bocskai rövid élete során viszony­lag sok helyen megfordult, több régióból is számítottak fotókra. Bár a vártnál kevesebb pályamű érkezett Romániából, még mindig (A szerző felvétele) A díjnyertes pályamunkák nagyobb visszhangja volt a felhí­vásnak Erdélyben, mint Szlováki­ában, ahonnan egyetlen fotót sem kaptak, annak ellenére, hogy Bocskai életének fontos szakaszai kapcsolódnak Kassához, Korpo- nához, Eperjeshez és Bánfához. Célkitűzéseit annak idején legin­kább Kassa polgárai támogatták, akik a rendi országgyűlés tárgya­lásain is mellette álltak. A kiállítás, amely eddig is több határon túli helyszínen, így Szé- kelyhídon, Kolozsvárott, Csíkszere­dán és Kézdivásárhelyen volt látha­tó, Kassáról pedig a tervek szerint Eperjesre szállítják, a fotóművészet sajátos eszközeivel mutatja be Bocskai életútját, feltárva és doku­mentálva annak állomásait. A ké­pek mellé Papp Klára egyetemi do­cens írt történelmi összekötőt, ér­telmezve a bemutatott települések, események szerepét. Vencsellei István, a Hajdú-Bihar Megyei Fotóklub vezetője, a kiállí­tás művészeti koordinátora szerint az anyagra a technikai és tematikai sokszínűség a jellemző, az alkotók átlagéletkora negyven év körül mo­zog, profi fotósok és amatőrök egy­aránt megtalálhatóak köztük. A vá­logatásnál kizárólag esztétikai szempontok döntöttek. Az első he­lyezett alkotóról például kiderült, hogy először nevezett be történel­mi témájú pályázatra, eddig első­sorban néptáncot fotózott, műszaki főiskolát végzett, jelenleg pedig in­formatikusként dolgozik. A Kelet-Szlovákiai Múzeum fennhatósága alá tartozó Hóhér­bástya Galériában látható tárlat ré­sze annak a nagyszabású program- sorozatnak, amelyet a Rákóczi-év keretében rendezett a megyei hiva­tal. Mivel a két történelmi szemé­lyiség hasonló célokért küzdött, a Bocskai-felkelés négyszázadik év­fordulójára készült kiállítás a leg­jobbkor érkezett Kassára. Esterházy Péter regényének részlete, Pomogáts Béla és Grendel Lajos esszéje az Irodalmi Szemlében Vállalni kell az értékek pluralizmusát LAPAJÁNLÓ Az irodalmi kánonok gátlásta­lanságával, a kizárólagosságra tö­rekvés ösztönével magyarázható, hogy az ezredforduló magyar iro­dalmának közérzete - értékrend dolgában! - bizonytalanná vált. A huszadik század politikai változá­sai, kurzusai hamis értékrendet erőltettek a művészetre és az iroda­lomra, következésképpen a széle­sebb körű szellemi harc rendjéhez tartozott, hogy az irodalom és mű­vészet autonómiájáért vívott küz­delmet sikerre vigyék. Pomogáts Béla irodalomtudós Megőrzendő hagyományok című terjedelmes esszéjében foglalkozik az egyete­mes magyar irodalom problémái­val. Megítélése szerint a magyar irodalom hiteles értékrendje a nyolcvanas években helyreállt, ami olvasatában azt is jelenti, hogy az irodalmi tudatban és értékelésben a „rendszerváltás” korábban ment végbe, mint a társadalomban. A rendszerváltozáshoz fűzött remé­nyek, az értékek egyensúlyára ala­pozott „respublica letteraria” né­hány évig a posztmodem divatját hozta, s nem hallgatja el, hogy a „szekértáborok” érdekérvényesíté­se jócskán megzavarta az irodalom értékrendjét. Pomogáts Béla szól arról is, hogy egyesek - a rendszer- váltás után - megkérdőjelezték Ily- lyés Gyula, Németh László, Juhász Ferenc, Nagy László, Sütő András, Kányádi Sándor és mások életmű­vét, a változások viszont igazságot szolgáltattak azoknak az íróknak, akiket a kommunista rendszer évti­zedeiben elhallgattak vagy a tiltó listákra helyeztek. A rendszervál­tást követően az országos hírű klasszikusok sorában kapott helyet Nyírő József, Wass Albert, Márai Sándor, s megváltozott Kosztolányi Dezső, Ottlik Géza vagy a kortárs magyar irodalomból Nádas Péter, Esterházy Péter, Krasznahorkai László és Kertész Imre értékelése, s a nyugati világban betöltött helyze­tük, szerepük is. Grendel Lajos Magyar líra és epi­ka a 20. században című sorozatát Kosztolányi Dezső prózájának érté­CI.IX. ÉVF. n 7. SZÁM / 2006. JÚLII Pomogáts Béla: Megőrzendő hagyományok KÖNYVRŐL KÖNYVRE IRODALMI SZEMLE 2000 7 IRODALOM H KRITIKA n TÁRSADALOMTUDOMÁNY kelésével folytatja. Duba Gyula esz- széjében régi írásait újraolvasva ar­ra a következtetésre jut, mintha „megérezné az időt!” Közli a folyó­irat Duba Gyula búcsúbeszédét Tö­rök Elemér temetésén. Két köszön­tőt is olvashatunk a lapban, mely a Madách-Posonium Kiadó által szervezett jubilánsok találkozásán hangzott el, Gál Sándor Gyüre La­jos munkásságát méltatja, Pomo­gáts Béla pedig Mács Józsefet kö­szönti. A szépirodalmi rovatban Varga Imre, Kulcsár Ferenc verseit, Ester­házy Péter legújabb regényének részletét, továbbá Poór József és Végh Péter elbeszélését, Luisa Castro és Krausz Teodor novelláját, valamint Mirkka Rekola aforizmáit olvashatjuk, Polgár Anikó tolmá­csolásában. A könyvkritikában Ko­vács Győző Évgyűrűk hatalma cím­mel Dobos László, illetve Repedé­sek a siratófalon címmel Fonod Zoltán publicisztikai kötetéről írt gondolataival ismerkedhetünk meg. H. Nagy Péter (Elmélet és vizualitás címmel) Szombathy Bá­lint új kiadványaival foglalkozik. A Tallózó rovat Egység és határok? címmel közli Zólya Andrea Csilla írását arról a vitáról, melyet Kolozs­várott tartottak: Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? címmel. A lapot szlovákiai magyar képzőművészek alkotásaival il­lusztrálták. (zsolt) A szlovákiai drótos ipart és művészetet a kezdetektől napjainkig bemutató kiállítás nyílt a pozsonyi várban lévő Történelmi Múzeumban. A mes­terség történetét felvonultató anyagot kortárs művészek munkáival is kiegészítették. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents