Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-15 / 162. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN MHMMHNMMHMaMNMNMMNMMNMi Srebrenicai vádlottak Hága. Újabb és egyben az eddigi legnagyobb per kezdő­dött a srebrenicai mészárlás ügyében az ENSZ-törvényszék előtt tegnap, az esemény 11. évfordulójának hetében. A per vádlottja hét volt boszniai szerb katonatiszt: Ljubisa Beá­ra, Vujadin Popovics, Drago Nikolics, Ljubomir Borovcsa- nin, Radivoje Miletics, Milan Gvero és Vinko Pandurevics. Egy nyolcadik gyanúsított, Zdravko Tolimir továbbra is szökésben van, A vád szerint felelősség terheli őket több ezer boszniai muzulmán civil legyilkolásában. A vádpontok között öt esetben szerepel a népirtás bűntette is, ezért ez az eljárás az egyik legnagyobb jelentőségű a hágai törvény­szék történetében, különösen miután Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök négy hó­nappal ezelőtt meghalt. (MTI) Új frakciót hoznak létre London. Közös nyilatkoza­tot írt alá csütörtökön London­ban a brit konzervatívok és a cseh polgári demokraták (ODS) elnöke azzal a szándék­kal, hogy pártjaik a 2009. évi európai parlamenti választá­sok után új frakciót hoznak lét­re az EP-n belül. David Came­ron, a toryk tavaly megválasz­tott vezére ezzel újabb lépést tett ígéretének beváltása felé, miszerint kivonja a párt 26 strasbourgi képviselőjét az Eu­rópai Néppárt (ÉPP) frakciójá­ból, üy módon is a kedvében járva a brit konzervatív párt leginkább euroszkeptikus szárnyának. Az ÉPP frakcióve­zetője szükségtelennek nevez­te Cameron és Mirek Topolá- nek lépését. (MTI) EP-képviselők Putyinhoz Brüsszel. Az Európai Parla­ment mintegy száz képviselője felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, tegye lehetővé a Szibériában bebörtönzött ko­rábbi olajmilliárdos, Mihail Hodorkovszkij perének újra­tárgyalását. A képviselők leve­le szerint Hodorkovszkijt, akit tavaly 9 évi börtönbüntetésre ítéltek adócsalás miatt, egy Moszkvához közeli börtönbe kell áthelyezni, és mielőbb tisztességes bírósági eljárás­ban részesíteni. (MTI) Autókat gyújtottak fel Párizs. Parkoló autókat gyújtottak fel párizsi előváro­si fiatalok a tegnapra, a nem­zeti ünnep napjára virradó éj­szaka, a rendőrökkel azonban nem csaptak össze. A főváros­tól északkeletre fekvő elővá­rosokban az autók mellett egy sor szemeteskonténert is lángba borítottak. Negyven gyújtogatót őrizetbe vett a rendőrség. Rendőrségi tájé­koztatás szerint a fővárosban „nagyon nyugodtan” telt az éjszaka. Az 1789-es nagy francia forradalom kezdetére emlékező július 14-i ünnepsé­gek keretében a Champs- Élysées sugárúton ezúttal is megtartották a hagyományos katonai parádét. (MTI) Bush megígérte a libanoni kormányfőnek, hogy közbenjár Izraelnél - teljesen használhatatlanná vált a bejrúti nemzetközi repülőtér Fennáll a háború kiterjedésének veszélye Az izraeli vadászbombázók több rakétát lőttek ki a bejrúti Haret Hreik negyedre, ahol a radikális síita mozgalom vezetőjének, Haszan Naszrallah sejknek a lakása és az irodája áll (SITA/AP-feIvéteI) Helsinki/Bejrút/Szentpétervár /Berlin. Az EU attól tart, hogy az izraeli-libanoni konfliktusba belekeveredik Szíria is, aminek következ­ményei már valóban ellen­őrizhetetlenek lesznek. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Erkki Tuomioja, az EU soros elnökségét adó Finnország kül­ügyminisztere fogalmazta meg tegnap Helsinkiben. A tárcavezető túlméretezettnek nevezte az izrae­li hadműveletet, és azzal a hason­lattal élt, hogy ebben az esetben már nem a szemet szemért, ha­nem a „húsz szemet egy szemért” elve érvényesül. Eközben George Bush amerikai elnök telefonon megígérte Fuád Szinjóra libanoni kormányfőnek: igyekszik rávenni Izraelt, hogy ál­lítsa le a közel-keleti ország ellen indított támadását. Bush emellett azt is közölte, nyomást gyakorol az izraeli vezetésre, hogy az lehe­tőleg a legkevesebb károkat okozza Libanonnak, és a polgári lakosságot mindenképpen kímél­je meg. Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyancsak a hadművelet haladék­talan leállítását követelte, s tegnap bejelentette: felveszi a G8 csoport, vagyis az iparilag legfejlettebb hét állam és Oroszország csúcsérte­kezletének napirendjére a Liba­nonban kialakult helyzettel kap­csolatos kérdéseket. Putyin annak a véleményének is hangot adott, hogy nem tartja elfogadhatónak a katonák túszul ejtését. Az ENSZ szerint mind Izrael, mind a Hezbollah megsérti a pol­gári lakosság elleni támadásokat tiltó nemzetközi jogi normákat. Ami a szíriai vonatkozásokat il­leti: Mahmúd Ahmadmezsád iráni elnök telefonon tárgyalt Bassár el- Aszad szíriai elnökkel, s ezután ki­jelentette: „Ha Izrael újabb ostoba­ságot követ el és megtámadja Szíri­át, az az egész muzulmán vüággal szembeni agressziónak felelne meg, és kemény lenne rá a válasz." Ehud Óimért izraeli kormányfő a biztonsági kabinet ülése után, tegnapra virradóra a libanoni had­művelet fokozására adott paran­csot. Ronni Bar-On izraeli belügy­miniszter pénteken az izraeli rádi­óban megfenyegette Szajjid Haszan Naszrallah sejket, a liba­noni Hezbollah vezetőjét, hogy Iz­rael megöli. A miniszter szerint a sejk saját sorsának kovácsa. Ez­után az izraeli hadsereg ismét tá­madta - két ízben is - a bejrúti nemzetközi repülőteret, valamint egy palesztin katonai támaszpon­tot a Bekaa-völgyben. Egyébként a két napja tartó légitámadásoknak már 61 halálos áldozatuk van Li­banonban. A tegnapi légitámadás­oknak délig négy polgári halálos áldozatuk és 63 sebesültjük volt. Tüdósítók szerint az izraeli légi­erő délelőtt tízkor két rakétát lőtt ki a bejrúti nemzetközi repülőtér égjük kifutópályájára. Ezután már az izraeli haditengerészet is lőtte a repülőteret, csatahajók a nyugati kifutópályát vették célba. A keleti kifutópályát csatahelikopterek tá­madták rakétákkal. A délután már a reptér egyik terminálépületét is támadta az izraeli légierő, lerom­bolva a déli szárny egy részét, va­lamint egy kis építményt az egyik felszállópálya mentén. Korábban csak a felszállópályákat vették cél­ba, a légikikötő épületét nem. A repülőtér már csütörtökön bezárt, miután az izraeli rakéták használ­hatadanná tették mind a három kifutópályát. A libanoni nemzeti légitársaság öt gépét a tegnapi lé- gicsapás-sorozat előtt sikerült Cip­rusra menekítem. Előző este az iz­raeli gépek lángba borították a re­pülőtér üzemanyagraktárát. Izrael tegnap légicsapást mért az Ahmed Dzsibríl vezette Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Fő­parancsnokság nevű, Szíria-barát palesztin szervezet égjük katonai támaszpontjára is a kelet-libanoni Bekaa-völgyben. A támaszpont Kuszajja városban található, alig két kilométerre a szíriai határtól. A radikális szervezetnek két támasz­pontja van Libanonban. Az offenzí- va kezdete óta ez volt az első eset, hogy Izrael Szíria-barát palesztin szervezet létesítményét támadta. A Hezbollah közben újabb ka- tyusa rakétákat lőtt ki Szafed észak-izraeli városra. Ezután he­vesebbé vált a tűzpárbaj a gerillák és az észak-izraeli egységek kö­zött. A Hezbollah már 160 rakétát lőtt ki Izraelre szerda óta. Ehud Óimért izraeli kormány­fő tegnap este három feltételt szabott a libanoni tűzszünethez: a két elrabolt izraeli katona sza­badon engedését, az Izrael elleni rakétatámadások leállítását és a Hezbollah lefegyverzéséről szó­ló, 1559. számú ENSZ-határozat teljesítését. Ezt Miri Eisin kor­mányszóvivő közölte, hozzátéve: „ha a feltételek teljesülnek, ké­szek vagjmnk együttműködni az ENSZ térségbe érkezett küldött­ségével”. (MTI, t, s, ú) Szlovák tartózkodás a BT-ben New York. Az USA megvétózta - helyi idő szerint csütörtökön - a Biztonsági Tanácsban azt a határozattervezetet, amely elítélte volna a Gázai övezetben folyó izraeli offenzívát, és az izraeli csapatok ki­vonását követelte volna. Az arab államok nevében Katar terjesztette a BT elé a határozattervezetet, amelyben az erő aránytalan méretű, a palesztin polgári lakosságot veszélyeztető alkalmazásával vádol­ták Izraelt. A BT tizenöt tagja közül tízen szavazták meg a határoza­tot, Szlovákia, Nagy-Britannia, Dánia és Peru pedig tartózkodott. Tegnap este Libanon kérésére tartott rendkívüli ülést a BT. (m, s) Bush megígérte Szentpétervárott: odafigyel az orosz demokrácia helyzetére Várhatóan elkendőzik az ellentéteket ÖSSZEFOGLALÓ Szentpétervár. George Bush amerikai elnök tegnap azt ígérte orosz társadalmi szervezetek kép­viselőinek, az USA figyelemmel fogja kísérni, hogyan alakul Orosz­országban a demokrácia helyzete. Egyúttal türelemre hitette e szerve­zeteket, mondván, hogy az ameri­kai demokrácia kifejlődéséhez is időre volt szükség. Bush tegnap ér­kezett meg Szentpétervárra, a G8 csúcsértekezletének helyszínére. Programja keretében elsőként 15 orosz társadalmi szervezet képvise­lőivel találkozott. Bush jelezte, hogy felveti Putyin előtt az orosz demokratikus fejlődésben észlelhe­tő visszalépés miatt érzett aggodal­mát. Az orosz államfő tegnap este vacsorán látta vendégül az ameri­kai elnököt a fényűző XVIII-XIX. századi Konstantm-palotában, a G8-összejövetel helyszínén. Megfigyelők szerint a G8- csúcson várhatóan elkendőzik az energiabiztonság körüli ellentétei­ket a résztvevők. Putyin elnök „energia-nagyhatalomként” és „szuverén demokráciaként” kíván­ja elismertetni Oroszországot, de vegyes reagálásra számíthat part­nereitől. Korábban maga Putyin az energiabiztonságot állította a má­tól hétfőig tartó csúcs középpontjá­ba (hazája hatalmas készletei mi­att), az erre vonatkozó dokumen­tumban általános elveket rögzít­hetnek csupán, így az exportőrök és importőrök kölcsönös függését és egyenjogúságát. Az elvek jó ré­szét az energiachartából meríthe­tik, amely liberális, átlátható szabá­lyok alkalmazására ösztönzi része­seit a szállítások, a tranzit és a be­ruházások területén. Mindamellett Oroszország, amely vonakodik a charta ratifikálásától (főleg a még tárgyalás alatt álló tranzitjegyző­könyv miatt), a csúcs küszöbén tör­vényben is megerősítette a gázcső­rendszert birtokló Gazprom kizá­rólagos exportjogát: ennél fogva az állami ellenőrzésű monopólium­mal kell társulnia minden olyan cégnek, amely gázt akar kitermelni Oroszországban, vagy rajta keresz­tül akar szállítani. A Gazprom a külföldi cégeket csak olyan mértékben engedi be az oroszországi kiaknázásba, amilyen mértékben ennek fejében részese­déseket kap tőlük értékesítő háló­zataikból. Ilyen részvénycserébe eddig csak a Gazprom két német partnere, a BASF és - két nappal a csúcs előtt - az E. ON ment bele, né­metországi, illetve magyarországi leányvállalatokon osztozva vele. Mindenesetre Brüsszel és több nagy EU-tag tovább ösztökéli Oroszországot az energiacharta ratifikálására. Az EB elnöke ez év végétől szabadkereskedelmi tár­gyalásokat (FTA) helyezett kilátás­ba Oroszországgal. Egy FTA- megállapodás feltétele azonban már valóban az lenne, hogy az eu­rópaiak használhassák az orosz ve­zetékrendszert az általuk vagy má­sok által Közép-Ázsiában termelt energia behozatalára. (MTI, ú) Megállapodás a manaszi támaszpontról Biskek. Az USA-nak közvetlenül a G8-csúcs előtt sikerült megálla­podnia Kirgizisztánnal a Biskekben lévő manaszi légi támaszpont to­vábbi amerikai bérlésének anyagi feltételéréről: Washington 150 mil­lió dollár bérleti díjat hajlandó évente fizetni. E támaszpontról, ame­lyen 800-900 amerikai katona állomásozik, az Afganisztánban szol­gálatot teljesítő nemzetközi stabilizációs erőnek nyújtanak támoga­tást. Kirgizisztán tavasszal azzal fenyegetőzött, hogy bezárja a tá­maszpontot, ha Washington nem fizet többet. Az eredeti bérleti díj 27 millió dollár volt. (MTI) Jirí Paroubek kétpárti szakértői kormányt javasolt Nagy kompromisszum? KOKES JANOS Prága. Ismételten szakértői kor­mány felállítására tett javaslatot tegnap Jirí Paroubek, a Cseh Szoci­áldemokrata Párt (ČSSD) elnöke, kormányfő. Szerinte a kormányt a júniusi képviselőházi választáson legnagyobb támogatást szerzett két párt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a szociáldemokrácia állítaná fel. „A mai helyzet egyet­len megoldása a nagy történelmi kompromisszum. A szociáldemok­rácia kész erre a lépésre” - mondta Paroubek, miután a Hradzsinban több mint egy órán át tárgyalt Václav Klaus államfővel. Paroubek felkérte Klaust, köz­vetítsen közte és Mirek Topolánek ODS-elnök között, szervezzen egy találkozót, amelyen ők hárman megbeszélnék az ODS és a ČSSD együttműködését. Topolánek ed­dig ezt az elképzelést elutasította, s csak koalíciós alapon volt hajlan­dó tárgyalni a ČSSD-vel. Topo­lánek, áld délután tárgyalt Klaus- szal, Paroubek javaslatát ezúttal sem fogadta el. Hangsúlyozta, ő továbbra is a hárompárti jobbkö­zép koalícióval számol. Ugyanakkor az alsóházban teg­nap délelőtt megbukott a harma­dik házelnök-választási kísérlet is. Az ügy furcsasága: a harmadik körben senki sem állított jelöltet, így szavazni sem volt miről. A ne­gyedik kísérletre július 21-én ke­rül sor. Blairre is rendőrségi meghallgatás várhat Titkos magánhitelek MTl-HÍR London. Brit sajtóértesülés sze­rint Tony Blah brit kormánjüöt is be akaija idézni a Scotland Yard a kormányzó Munkáspártnak neme­si kiváltságok fejében nyújtott ma­gánhitelek ügyében. A hetek óta folyó rendőrségi vizsgálat néhány napja Blair közelébe ért: a hét kö­zepén őrizetbe vették, majd óva­dék ellenében szabadlábra helyez­ték Lord Michael Levyt, a Labour első számú adománygyűjtő megbí­zottját, a kormányfő legközelebbi bizalmasát és teniszpartnerét. Az­óta a kormány két tagját, Lord Sainsbury tudományügyi és lan McCartney kereskedelmi állammi­nisztert is bekérették meghallga­tásra. Nyolcvan év óta Tony Blair lenne az első brit kormányfő, akit korrupciós ügyben rendőrségi meghallgatásra idéznek be.

Next

/
Thumbnails
Contents