Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-14 / 161. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 14. www.ujszo.com Az időjárás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre jobban terjednek a parányi szívogató kártevők Most permetezzünk az atkák ellen Időszerű tanácsok kertészkedőknek Rendes rózsafenntartás Az utóbbi években egyre több gondot okoznak az at­kák. A jelenlegi időjárás kedvez e kártevők felszapo­rodásának. Az atkák az utóbbi években már mint jelentős károsítok vannak jelen térségünkben. CSEKES ZOLTÁN A dél-szlovákiai almáskertekben egyre jobban terjed az almáster- mésűek levélatkája (Aculus schle- chtendali). Szívogatása nyomán a fertőzött levelek bámulnák, nem nőnek, a gyümölcs felülete paráso- dik, rozsdásodik, ami minőségi romlást jelent. Az irodalom a káro- sítót rozsdásodást okozó atkának is nevezi. Az atka mikroszkopikus méretei (0,14-0,16 mm) miatt sza­bad szemmel, de kézi nagyítóval sem látható. Jelenlétét a termelők leginkább a kártételéről ismerhetik fel. Első jelei a leveleken már 10 db/négyzetcentiméter levélfelület fertőzöttségnél mutatkoznak. Az 50 db/cm2 egyedsűrűségnél a pá­rologtatás jelentősen megnövek­szik, 60 db/cm2 sűrűségnél pedig a károsított részek elhalnak. Az atka csak a levélfonákon szí­Fenyegető helyzet alakult ki a szőlőültetvényekben a virágzás vé­gén. A növény mindhárom megha­tározó kórokozója, a peronoszpó- ra, a lisztharmat és a szürkepenész egyszerre jelen van az ültetvények­ben, károsítással fenyeget. Ezt a változékony időjárás segí­tette elő, a május végén, június ele­jén jellemző csapadékos időjárás­ban a peronoszpóra fertőzte meg a tőkéket, majd az esőket követő fel- melegedés és párásság hatására a lisztharmat aktivizálta magát, s a virágzás alatt, az érzékeny fenoló- giai állapotban a szürkepenész a fürtkezdeményeket támadta meg. Június végén a forró időszakot egy rövid, csapadékban gazdag átme­neti változás törte meg, de július 5. táján újra visszatért a meleg. Ebben a néhány napos csapadékos idő­szakban a peronoszpóra több hul­lámban megfertőzte a tőkéket, a- minek a tüneteit néhány napon be­lül lehetett látni. A csapadékot kö­vető időjárás a lisztharmat fertőzé­sének kedvez. vogat, ezért a levelek színük felé kanalasodnak, sodródnak. A levél színe kezdetben színtelen, matt lesz, majd ólom szürkére válik. A sejtrombolás következtében csök­ken a fotoszintézis és az előállított tápanyagok mennyisége. A növény ezt újabb levelekkel igyekszik el­lensúlyozni, aminek eredménye­képpen a hajtáson nagy tömegben apró levelek fejlődnek. Az atkák táplálkozása során ejtett mikrosé- rülések július végére, augusztusra apró, párás foltokként, nagyobb egyedszám esetén párás hálózat­ként jelennek meg a gyümölcsö­kön, a termés mérete az egészsége­seknél kisebb. Az értékromlás esz­tétikai és minőségi szempontból egyaránt jelentős. Egy több éven át tartó erős fertőzés a fa lassú halálát is előidézheti. A kétfoltos takácsatka (Tetrany- chus telarius) szokadan mérvű fel- szaporodásához minden bizonnyal hozzájárult az utóbbi évek időjárá­sa is. A kártevő elterjedését fokoz­za, hogy a fertőzést későn vesszük észre, így későn is kezdjük el a vé­dekezést. A piros gyümölcstaká- csatka (Panonychus ulmi) április­ban tömegesen kelő lárvái, majd imágói is érzékeny veszteségeket okoznak. Ez főleg a vegetáció első felében szembetűnő, a kár később a A szőlőbogyó növekedése kezde­tt állapotában van, s párhuzamo­san a hajtások is intenzíven növe­kednek. Ez azt jelenti, hogy a lom­bozat és a fürt is érzékeny a fer­tőzésekre. A kártevők közül a tarka szőlőmoly a domináns, jelenleg bá- bozódás állapotában van, amit rö­videsen követ a kifejlett lepkék re­pülése, s a tojásrakás. Az első nem­zedék a többéves átlaghoz képest kissé erősebb volt, ami arra int ben­nünket, hogy fokozottan figyeljünk a kártevőre, s időzítetten védekez­zünk ellene. A molyok kártétele nyomán megtelepszik a szürkepe­nész, ez is indokolja a kezeléseket. A szőlő védelmében nem csupán a permetezésekre kell koncentrál­ni, hiszen a hatékonyság alapvető feltétele, hogy a permedé eljusson a megcélzott felületekre. Jelenleg olyan gazdag a növény lombozata, hogy az gátolja a védendő felüle­tek, pl. fürtök bepermetezését. Ép­pen ezért a kezelések előtt ajánlott a hónaljazást elvégezni, a tőkéket szellőssé tenni. A permetezések so­rán a szórófej forgatásával, mozga­tásával igyekezzünk a fürtöket és a nagyobb lombozatnál már nem igen látható. A kártevő elszaporo­dásában szerepet játszik még az, hogy a nagyüzemeknél is a perme­tezéseket csak a gombabetegségek elleni védekezéskor kezdik meg. Ott, ahol az év közben a liszthar­mat ellen kéntartalmú permetsze- reket (mint pl. Kumulus WG 0,6%, Sulika 80 WP 0,3%, Thiovit 0,6%) is használnak, továbbá a molykár­tevők ellen mélyhatású felszívódó rovarölő szerrel védekeznek, az at­kák nyári nemzedékét is gyérítik. Az atkák ellen jelenleg már speciá­lis atkaölő szerekkel védekezzünk: Magus 200 SC (0,05%) /a várako­zási idő 28 nap/, Omite 30 W (0,2%) /21 nap/, Ortus (0,125%) /14/, Sanmite 20 WP (0,75%) /21/, Talstar 10 EC (0,03%) /60/, Vertimec (0,1%) /14 nap/. A per­meteket ajánlatos a jobb hatásfok elérése érdekében (0,03%) Agrovi- tal tapadószerrel keverni. Ahol rendszeresen alkalmazzák a tapadószert, ott az atkák nem tud­nak a tenyészidőszak alatt felsza­porodni. Az időjárás kedvez a rovarkár­tevőknek, ám mivel az utóbbi időben sok csapadék hullott, a kó­rokozók is nagy erővel támadnak. A szőlőben a peronoszpóra már a fürtöket pusztítja. A jelenlegi stádi­lombozatot minden irányból be­fedni permedével. Ebben az időszakban ajánlott a felszívódó készítmények használa­ta, de a kontakt hatású termékek hozzáadása javítja a hatékonysá­got. Lisztharmat ellen a triazol származékok valamelyike használ­ható fel kiskertekben, illetve az új hatóanyagcsoport, a strobilurinok egyik tagja, az azoxistrobin szabad forgalmú. A kombinációs partner a kén, dinokap lehet. untban a felszívódó készítmények használatát javaslom: Acrobat MZ (0,25%), Forum FP (0,2%) stb. Az almát és a körtét továbbra is támadja a varasodás. Ellene mély­hatású készítményeket alkalmaz­zunk: pl. Baycor 25 WP (0,15%), Efuzin 500 SC (0,12%) stb. A liszt­harmat és a varasodás ellen egy­szerre védekezzünk a kettős hatású felszívódó gombaölő szerekkel, mint pl. Discus (0,02%), Zato 25 WG (0,015%), Shavit F 71,5 WP (0,2%) stb. Körtefáinkat védjük a füstösszámyú körtelevélbolha és a varasodás ellen, használható pl. Karate 4 Nomolt stb. Szüvafáknál is indokolt a védekezés a betegsé­gek és a kártevők ellen, pl. szilva­moly ellen. Bevált kombináció a Novozir NM 80 4 Nurell D stb. A burgonyában és a paradicsom­ban folytassuk a megelőző védeke­zést a burgonya- és a paradicsom­vész ellen. A réztartalmú készítmé­nyeket részesítsük előnybe, mert a várakozási idejük rövid, és a bakté­riumos betegségek ellen is hatnak. Nálunk is elszaporodott a súlyos allergiát okozó parlagfű. Ezért kér­jük a földhasználókat, hogy irtsák e veszélyes gyomnövényt! A szerző növényvédelmi szakta­nácsadó A peronoszpóra ellen a dimeto- morf, cimoxanil, metalaxil-M ható­anyagok a legelterjedtebbek a fel­szívódó típusokon belül. Ezeket ál­talában gyárilag kombinációban állítják elő. Figyeljünk oda, hogy a különböző kombinációk közül a folpet, mankoceb hatóanyagot, műit kombinációs partnert, tartal­mazó terméket vegyük meg. Szin­tén használható az azoxistrobin is. A szürkepenész ellen folpet vagy kaptán alkalmazható. KOMISZÁR LAJOS Néhány rózsatő a legkisebb kertben is elfér. Jól ápolva, rend­ben tartva igazán szépen fejlődnek. A rózsabokrokból időről időre ki kell metszeni a belsejükben fejlődött, fölösleges, gyenge, virágzásra képtelen haj­tásokat. Fontos továbbá az elá­gazások ritkítása, hogy ne ma­radjanak vissza egymást keresz­tező vagy egymást dörzsölő haj­tásrészek. A láthatóan fertőzött, pusztulófélben lévő részeknek sem szabad visszamaradniuk. Az alulról kitörő, laza állományú, lédús hajtások viszont maradja­nak meg, ugyanis a leveleik hó­naljában lévő rügyekből még vi­rágban végződő oldalhajtásokat fejleszthetnek, és ilyen módon hasznosulhatnak. Az oltott bokorrózsákon gyak­ran megjelennek az úgynevezett vadhajtások. Ezek többnyire könnyen felismerhetők a ne­mestől eltérő leveleik, másféle tüskézettségük és színük, vala­mint erős növekedésük alapján. Bár szokás, de nem elég, hogy előtört több-kevesebb, kisebb- nagyobb alanyhajtás a földfel­színnél levágásra kerül. Ezt kö­vetően ugyanis a felette lévő al­vórügyek kihajtanak, sokszor a korábbinál is nagyobb eréllyel és számban. A helyes eltávolításuk­hoz meg kell keresni az eredési helyüket. A gyökérnyakból eredő hajtások töve könnyen megtalálható. Ezeket gyakran elegendő a földfelszínnél megra­gadni, hogy tövestől kilehessen tépni őket. Ha ez mégsem sike­rül, akkor kézi ásóval óvatosan kiszabadítva, gyökérsértés nél­kül, a kiindulási helyüknél sima metszlappal kell őket levágni. A helytelen módon, az akár a talaj- felszínig nyúló, visszamaradó csonk ellenben hamarosan elá­gazódig majd meg is vastagszik, szinte már eltávolíthatatlan mó­don, és így a nemes részt is vesz­élyezteti. Ebből a szempontból előnyö­sebb is a nem oltványból, hanem dugványból nevelt, vagyis saját gyökerű rózsatő, amelynél eltá­volításra váró vadhajtás ki­fejlődésétől nem kell tartani. A gyomirtó talajfelszíni vagy saraboló kapálása a rózsabok­roknál szükséges, ahányszor a gyomok tömegesen megjelen­nek. A rózsa kötöttebb talajt ked­veli, ezért a mélykapálás laza, homokos talajon kerülendő. A szép fejlődés, dús virágzás feltétele a napos fekvés, a gon­dos talajápolás, a kielégítő táp­anyag-ellátás mellett a jó vízellá­tottság. A tartós nyári szárazsá­got a folyton nyíló rózsafajták sínylik meg a leginkább. Ilyen­kor hajtásnövekedésük szünetel, emiatt virágzásuk is gyengébb lesz, sőt elmarad. Kivétel az a néhány különösen edzett és erős növekedésű régi teahibrid fajta, amely képes dacolni a szárazság­gal és a forrósággal is. A nemes kerti rózsafajták többségét dél­után, este vagy éppen reggel il­letve a kora délelőtti órákban bőségesen öntözve remélhetjük, hogy a víz lejut a gyökérzetig. A megfelelő nyári vízellátás, trá­gyázással egybekötve, a liszthar­mat és a rozsdagomba fertőzés veszélyét is csökkenti: nitrogén és másfélszer több kálium műtrágya keverve vagy komp­lex, vízoldható formában ada­golható, négyzetméterenként hat dekagramm mennyiségben. Leggyakoribb hiánytünet a vas­hiány következtében fellépő klo- rózis. A levelek megsárgulnak, míg a levélerek mentén zöldek maradnak. Meszes talajban ugyanis a vasionok felvehetetlen formába kerülnek. Gyógyító ke­zelésre vaskelát tartalmú készít­mények a legalkalmasabbak. Ká­lium hiánynál a levél erek közöt­ti részek kisárgulásán túl a levél­szél is bámul, a növényvédő szer perzselődéséhez hasonló tünet formájában. Ez a hiánytünet ká­liumadagolással megszűnik. Bőséges tápanyagellátás és öntözés mellett még a sívó ho­mokon is szépen virul a rózsa. Ha egy-egy alkalommal az öntözővíz közvetlenül a tövekre jut és a talaj jól átnedvesedik, a rózsát jó ideig nem kell öntözni. Egyébként a rózsa levele idő előtt megsárgul, lehullik, a haj­tásfejlődés rendellenes, vagy el is marad. Ha egy-egy alkalom­mal az öntözővíz közvetlenül a tövekre jut és a talaj jól átnedve­sedik, jó ideig nem szükséges újabb öntözés. A körülárkolt ró­zsatövek, ágyások árasztásos módszerrel is jól öntözhetők. Al­kalmanként 25-30 liter, azaz két-három vödör víz adható. Megfelelő öntözés híján különö­sen fontos a talaj árnyékolása. A rózsatövek között talaj felszínét nem árt komposzttal, esetleg ké­regzúzalékkal, két-három újnyi vastagon befedni. Ez a takaróré­teg lecsökkenti a felszíni párol­gást. Ugyanakkor mérséklődik a gyomosodás is. A trágyatakaró pedig még táplálja is a rózsatö­veket. A betegség már a fürtöt támadja (Fotó: Hocsi) A május végi júniusi csapadékos időszakban a peronoszpóra több hullámban is megfertőzte a tőkéket Három kórokozó egyszerre támadja a szőlőt TÓTH MIKLÓS PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa július 12-én július 12-én július 12-én július 12-én július 13-án július 12-én július 12-én sárgarépa 20 Sk/kg 12-16 Sk/csomó 20 Sk/csomó 12 Sk/cs 15 Sk/cs 17 Sk/cs 10-18 Sk/cs petrezselyem 99 Sk/kg, 20 Sk/cs 18 Sk/csomó 20 Sk/cs 15 Sk/cs 20 Sk/cs 29 Sk/cs 10-18 Sk/cs burgonya 15-18Sk/kg 15-18 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/kg 12-17 Sk/kg 17 Sk/kg 8-20 Sk/kg tojás X 2,90-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 15 (70-99) Sk/kg 15-20 Sk/kg, 3 Sk/db 18 Sk/csomó (110 Sk/kg) 16 Sk/kg, 8 Sk/cs 18(120) Sk/kg 25 (89) Sk/kg 8-10 Sk/cs, (x) zeller 10 Sk/db 4-8 Sk/db 16 Sk/db X 12-15 Sk/kg 9 Sk/db 15 Sk/db zöldpaprika 29,90-59,90 Sk/kg, 26-30 Sk/kg 44 Sk/kg 20-25 Sk/kg 25-40 Sk/kg 40-69 Sk/kg 25-35 Sk/kg paradicsom 49 Sk/kg 24-30 Sk/kg 35 Sk/kg 34 Sk/kg 40 Sk/kg 25-42 Sk/kg 35-40 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/db 14-16 Sk/db 20 Sk/kg 7 Sk/db 10-15 Sk/db 19 Sk/db 10 Sk/kg görögdinnye 29 Sk/kg X 18 Sk/kg X 29-40 Sk/kg 20-26 Sk/kg 25 Sk/kg alma, sárgabarack 42. 29 Sk/kg 18-25 Sk/kg 28, 25 Sk/kg x, 20 Sk/kg 29 (22-35) Sk/kg 31-39 Sk/kg 12-25 Sk/kg káposzta, karalábé 20 Sk/kg, 12 Sk/db 15, 5-8 Sk/db 12 Sk/kg, 12 Sk/db 5 Sk/Kg, 5 Sk/db 10 Sk/kg, 10-15 Sk/db 19 Sk/kg, 12 Sk/db 10, 8-10 Sk/kg méz (dióbél) 140 (250) Sk/kg 80-130(160) Sk/kg 140 (x) Sk/kg 100(100) Sk/kg X 70-100 (100) Sk/kg 120-160 (240) Sk/kg uborka, zöldbab 29,39 Sk/kg 10, x Sk/kg 10-20 Sk/kg 20,20 Sk/kg 10-24, x Sk/kg 20-25, x Sk/kg 10-15,30-40 Sk/kg fejes saláta, karfiol 12-15, 20 Sk/db 10, x Sk/db x, 25 Sk/db X x, 20-25 Sk/db X 8, 5-25 Sk/db

Next

/
Thumbnails
Contents