Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-14 / 161. szám, péntek
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 14. FIGYELŐ Új budapesti külpolitika Széles körű párbeszéden alapuló, új külpolitikai stratégia készül a szaktárcánál arról, hol a helye Magyarországnak a világban - mondta el Göncz Kinga külügyminiszter a Magyar Televízió : Nap-kelte című műsorában. „Egy kicsit az egész ország adós azzal, hogy végigbeszéljük egymással, milyen Magyarország arca, hol a helye az országnak a világban, Európában” - fogalmazott. Mint mondta, a rendszerváltás utáni „nagy feladatokat” az ország teljesítette: Magyarország európai uniós tagország, NATO-tag és „egy csomó olyan szövetségben” van benne, amelyen keresztül most már más módon, de tud érdeket érvényesíteni. „Talán tényleg adósok vagyunk azzal (...), hogy együtt végiggondoljuk, ebben a mostani helyzetben mi is Magyarország arca mondjuk az EU-n belül, hogyan is viszonyulunk a balkáni országokhoz, mit gondolunk a világ nagyhatalmaihoz való viszonyról (...), mit gondolunk a nemzetpolitika és modernizáció kérdéseiről, valamint arról, hogy a határon túli magyarokkal milyen kapcsolatban vagyunk” - fejtette ki. A külügyminiszter szerint az új külpolitikai stratégia nem arról szól, hogy leül a minisztériumban néhány szakértő egy „sötét szobában”, és megírja, hanem a munkába be kell vonni kutatókat, értelmiségieket, és meg kell próbálni a közbeszéd tárgyává tenni. Az amerikai elnök és a szlovák külügyminiszter budapesti látogatása kapcsán megjegyezte: „Egy- egy látogatás kapcsán éleződnek ki a meg nem oldott, fel nem dolgozott kérdések és merül fel, hogy mit kell nekünk kérni, követelni a szlovák külügytől, hogyan is viszonyuljunk Bush elnök látogatásához. Ez mind arról szól, hogy valahol nem tettük helyre magunkat, és nem tudjuk, hol a helyünk Európában és a világban. A külügyi stratégia ezt szeret- . né megtárgyalni egy szélesebb körben. A külügyminiszter a Magyar Hírlapban megjelent interjúban arról beszélt, örömmel vette a miniszterelnök felkérését arra, hogy az ő irányításával készüljön el az új stratégia. Elmondta azt is, hogy a miniszterelnökkel minden héten leülnek egy órára, hogy megbeszéljék az előttük álló feladatokat. (MTI)- Hé, szomszéd, hol találtad ezt a konzervet? (Kiss Tibor rajza) A csalóka fegyvernyugvás hónapjai után újra romlottak a közel-keleti béke esélyei Konfrontáció két fronton Előbb a Gázai-övezetben, majd Észak-Izraelben elrabolt katonáit kiszabadítani próbálva a zsidó állam ria-' pokon belül ismét kétfron- tos harcokba keveredett arab szélsőséges erőkkel, ami a csalóka fegyvernyug- vás hónapjai után ismét általános konfrontáció árnyát vetíti előre a Közel-Keleten. DOROGMAN LÁSZLÓ A háborúban született és 1948 óta arab szomszédaival perben-ha- ragban álló Izraelben a hadsereg a társadalom szívét, de legalábbis ütőerét képezi. (Az általános hadkötelezettség a fiatal nőkre is kiterjed.) A nemzeti jövedelem tekintélyes hányadát a katonai kiadások emésztik fel, és az Egyesült Államoktól kapott évi segély jelentős része (1,8 milliárd dohár) is katonai célokat szolgál. Egy-egy elrabolt katona kiszabadítása vagy legalábbis annak megkísérlése az egész izraeli társadalom helyeslésével találkozik. Az emberrablásokat azonban komoly mulasztások előzték meg Izrael részéről. A gázai átkelőnél elfogott Gilad Saht tizedes elhurcolása alaposan megtervezett és gondosan előkészített akció volt (több társát lelőtték a palesztin támadók a rajtaütés során), nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy kizsarolják az izraeli börtönökben raboskodó palesztinok elengedését. Az pedig nem éppen jó fényt vet az izraeli hírszerzésre és hadseregre, hogy a tizedes gázai elhurcolása után nem készültek fel a Libanonban aktív síita milícia, a Hezbollah „utánzó” akciójára, amely egyben visszavágás is akart lenni a Gázai-övezetbe tíz hónapi távoliét után ismét benyomuló izraeli hadsereg fellépésére. (A Szíria és Irán anyagi támogatását élvező szélsőséges szervezet a múltban több ízben rabolt el izraelieket.) Egyes megfigyelők hajlamosak elfogadni azt a jeruzsálemi álláspontot, hogy Izraelnek nincs más választása, mint kemény kézzel reagálni izraeli települések rakétákkal való lövésére és katonák elrablására. Ezek azt vallják, hogy az emberrablóknak tett bármüyen csekély engedményt a gyöngeség jeleként értékelne az arab világ; ráadásul az bátorítást jelentene a potenciális emberrablóknak. Mások - éppen ellenkezőleg - arra mutatnak rá, hogy mind a gázai, mind a dél-libanoni fegyveres behatolás messze túllépi azt a határt, ameddig elrabolt katonák kiszabadítását célzó akciók során ésszerűen el lehet menni. Ezek a szakértők úgy vélik, a jeruzsálemi kormány számára csak az a fontos, hogy mindenáron demonstrálja katonai erejét a palesztinokkal, valamint a libanoni síitákkal szemben. Csakhogy bármennyire érthető is az elrabolt katonákért érzett aggodalom, a déli és az északi határon át idegen területre behatoló izraeli harckocsik fellépése nem fokozza a zsidó állam biztonságát. Mi több: az izraeli hadsereg most lép ismét bele abba az ingoványba, amelyből az utóbbi években - éppen Ariel Sáron exkormányfő fokozatosan megváltozott politikája révén - nehéz szívvel, de megfontoltan kilábalt. Az erre figyelmeztető megfigyelők különösen a libanoni bevonulás értelmét kérdőjelezik meg. Attól eltekintve, hogy az elhurcolt két katona kiszabadításának esélye _ szinte a nullával egyenlő, vajon kit akar legyőzni Izrael katonai eszközökkel? A Hez- bollahot vagy talán egész Libanont, amely csak tavaly szabadult meg Szíria nyomasztó katonai és titkosszolgálati jelenlététől? - kérdezik szkeptikus európai elemzők. Közéjük tartozik Volker Perthes. A berlini Tudomány és Politika Alapítvány szakértője kifejtette: nem tartja elképzelhetőnek, hogy Izrael hosszú távon képes lehet a Gázai- övezet és Dél-Libanon egyidejű katonai „pacifikálására”. Mindkét büntetőexpedíció levét valójában a helyi polgári lakosság issza meg, amely ráadásul - ellentétben Jeruzsálem reményeivel - aligha fogja megvonni támogatását a Hamász- tól vagy a Hezbollahtól. Ehelyett inkább az erőszak eszkalációjára lehet számítani a térségben - figyelmeztetett Perthes. A berlini szakértő szerint az utóbbi szervezet, illetve a mögötte álló Szíria a kettős emberrablással azt kívánta hangsúlyozni, hogy őket sem lehet kihagyni egy közel- keleti „egyenletből”. A nemzetközi közvélemény figyelmét az utóbbi hónapokban inkább Irán és annak nukleáris programja kötötte le, emiatt a Közel-Kelet kissé háttérbe szorult. A világnak most nem csupán Izraelt és a palesztinokat kell önmérsékletre felszólítania, hanem egyúttal Szíriának is távlatot kell adnia ahhoz, hogy megbékélhessen Izraellel - vélekedett Perthes. Nem hagyható ki a számításból Irán sem, amely kettős minőségben is benne van a „pakliban”. Egyfelől az iszlám köztársaság mindenkori kormánya a Hezbollah fő anyagi és szellemi támogatója. Másrészt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök éles Izrael- és zsidóellenes kirohanásai a jelek szerint hálás fogadtatásra találtak az arab vüág- ban. Ennek nyomán nemcsak az Izraellel szembeni hangnem-, hanem a fellépés is durvább és agresszívebb lett, tovább halványítva a hatodik évtizede húzódó közel-keleti válság megoldásának kilátásait. A szerző az MTI munkatársa ______ KOMMENTÁR Fi zetjük Fico ficamait S1DÓ H. ZOLTÁN A férfidivatban módfelett jártas Robert Fico jól tenné, ha kicsit elmélyedne a közgazdaságtan rejtelmeiben is. Ha szükséges, államérdekből akár egy borsos pénzügyi gyorstalpaló tanfolyamra is elküld- hetnék. Egyrészt addig is kevesebb meggondolatlan nyilatkozattal rontaná az ország nehezen kivívott hírnevét, másrészt talán megtanulna összefüggésekben gondolkodni. így viszont Szlovákia drágán fizeti meg a Smer-vezér iskolapénzét. Amióta a szociáldemokrácia leplébe burkolózó Smer megnyerte az előrehozott parlamenti választásokat, a Szlovák Nemzeti Bank már háromszor volt kénytelen beavatkozni a politikai bizonytalanságtól szenvedő korona árfolyamesésének megállítása érdekében. Ezek az intervenciók persze nem ingyenesek, becslések szerint eddig legalább 2 milliárd eurót emésztettek fel - némi túlzással máris ennyibe került nekünk Ficoék bodadozása, a viharos gyorsasággal összetrombitált kormánytagok egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatai. A jegybank mindaddig védeni fogja a korona kurzusát, amíg érvényben marad az euró bevezetésének 2009-es céldátuma. Pontosabban addig folytatja utóvédharcát, amíg 12 milliárd euróra becsült tartalékai engedik, ami persze nem sok, ha tudatosítjuk: főleg a londoni bankok tesztelik a hazai fizetőeszköz tűrőképességét. Bizakodjunk, hogy a londoni City ármánykodása nem jut el Robert Fico fülébe, mert akkor megint előkapja a külföldi befektetők összeesküvéséről szőtt elméletét. A helyzet persze nem ennyire tréfás. Sőt. Az év első felében még a visegrádi térség éltanulójának számított Pozsony, napjainkban viszont Joaquin Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a Die Welt- nek adott nyilatkozatában már meg sem említi Szlovákiát az eurózó- nába legközelebb belépők sorában. A kormányfő már kapiskálhatja, hogy a választások előtt tett szertelen ígéreteinek megvalósításakor minduntalan beleütközik a realitás falába. Tegnap délután végre ellátogatott Ivan Šramkóhoz, a nemzeti bank elnökéhez, aki talán beve- , zette Ficót a pénzvilág működésének első fejezetébe. Bizony, ráfér a miniszterelnökre a lecke, ugyanis a jövő heti kormányülésen már a benzinár-emelkedésnek akar megálljt parancsolni. Távolról nézve mókás lehet Fico szélmalomharca a pénzvilág valóságával, közelebbről nézve viszont egy dühödt akamok rombolása látszik. JEGYZET rém remélni, hogy a legnagyobb kormányzó párt koalíciós partnerei, vagyis az egyelőre Fico árnyékába szorult, miniszterelnökként többszörösen visszaeső, egykori öklöző és a nemzetiek vérre, borra egyaránt szomjas vezére nem búja hosszú távon elviselni a kormányfő által rátestált alávetett politikai szerepkört, és előbb-utóbb elválik a szar a májától, már elnézést, de szeretnék stílben maradni. Valószínűleg egy szikra is elég lesz ahhoz, hogy frigyük idő előtt fel- bontódjék. Persze lehet, hogy ez egy hiú remény, de ne feledjék, két dudás sem fér meg egy csárdában, nem még három. Egyébként, csak úgy halkan jegyzem meg, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy korábban bizony volt egy kiváló alkalom Mečiar politikai félreálh'tására. Bármilyen furán hangzik is, ha annak idején ő foglalhatta volna el az államfői posztot, most nem állhatna ott a kormányrúdnál. Mivel Szlovákiában nem elnöki hatalmon alapuló parlamentáris . demokrácia van érvényben, köz- társa-sági elnökként kevesebb beleszólása lenne az ország ügyeibe. Persze mindez csak a ,dia” játéka, s mint üyen, egy fabatkát sem ér. Kísértet fényes délben RÁCZ VINCE Nem tudom, önök hogy vannak vele, de én még mindig nem hevertem ki azt a sokkot, melyet az új kormánykoalíció összetételének bejelentése okozott, sőt, rosszérzésem egyre csak nő, mióta bizonyossá vált, az ország nem kerülheti el, hogy populista, demagóg, nacionalista politikai erők ragadják magukhoz a kormányrudat. Valójában egy ^ szűk réteg döntötte el az ország sorsát, a helyzet csak még elkeserítőbbnek tűnik számomra. Emlékezzenek csak, a választásra jogosult polgároknak durván az egynegyede vagy még kisebb hányada óhajtott egy ilyen színezetű koalíciót. Az ember rosszérzéssel szemléli a három dudás vigyorát, amint eltorzítja arcukat a hatalom alig leplezett kéjes élvezete. Talán nem túlzás, mintha kísértetet lámánk fényes délben. Mi több, egyszerre hármat! Megijedni azonban nem szabad, gyűlölködni sem, a harag rossz tanácsadó. Meg különben is, jön még kutyára dér. MeTALLÓZÓ Furcsaságok Bászájev körül A Samil Bászájev halála körüli furcsaságokat összegezte egy orosz lap. „Miért nincs mind ez ideig hivatalos változat a csecsen szélsőséges lázadóvezér ingusföl- di megöléséről?” - tette fel a kérdést a liberális Novaja Gazeta. Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője különleges akcióról beszélt, majd a lapok többféle verziót taglaltak: egy FSZB-ügynök gyújtószerkezetet rejtett a robbanószerrel megrakott teherautóba; Bászájevet rakétával ölték meg, miután bemérték mobütele- fonját; már korábban elfogták, kihallgatták, megölték, és holttestét a teherautóba rakták, amelyet lángszóróval elégettek; véletlen baleset történt egy zökkenő miatt. A legfrissebb változat szerint, amellyel a Kommerszant című Kreml-bíráló lap szolgál, Bászájev halálát olyan házüag készített pokolgép okozta, amilyent a dagesztáni Sariat terrorcsoport használ. Ez nem FSZB-akcióra, hanem a gerillák közötti viszályra, netán vérbosszúra vall. Mindezek az esetek kizáiják viszont a holttest gyors és egyértelmű azonosítását - írta a Novaja Gazeta, megjegyezve, hogy Bászájev holttestét nem mutatták a tévében. Ha a robbanástól darabokra szaggatott holttestet csakugyan Bászájev jellegzetes szakálláról ismerték fel, ahogy biztonsági tisztségviselők állították, akkor a fejdarabot bemutathatták volna a tévében - folytatta az orosz lap, kétségeket táplálva a tervezett DNS-elemzéssel szemben is, ha azt az FSZB végzi. A Novaja Gaze- tának szemet szúrt továbbá, hogy a kavkazcenter.com szeparatista hírportál még közvetlenül a hétfői bejelentés után megerősítette Bászájev halálát. A liberális lap emlékeztetett: Patrusev külföldi különleges szolgálatokkal együttműködésben végzett akcióról beszélt, s ezt a szálat FSZB- kommentálók tovább bontogatták. A Kreml-hű Egységes Oroszország monopolpárt szócsövének számító Izvesztyija csütörtökön már azt latolgatta, hogy orosz különleges ügynökök Irakban rejtettek minidetonátort a KamAZ rakományába amerikai kollégáik áldásával, s a fegyverszállítmány (az amerikai befolyás alatt álló) Törökországon és Grúzián (jelesül a Pankiszi-szo- roson) keresztül jutott el Ingus- földre. Ez a verzió kétségkívül jól jön a szentpétervári G8-csúcs küszöbén. Csak azt nem magyarázta meg senki, hogy Bászájevet, aki eddig rendre beérte orosz fegyverekkel, vajon mi késztette ezeknek az elveinek a hirtelen feladására? A Novaja Gazeta azt sem értette, miért mulasztotta el Bászájev az elemi konspirációs szabályok betartását a Nazrany melletti Ekazsevo falunál, ahol számos ingus rendőrtiszt lakik. Végül teljes homály fedi, milyen egység hajtotta végre a különleges akciót. Ki kapja vajon a Vlagyimir Putyin elnök által beígért kitüntetéseket? - tűnődött el a lap. (MTI)
