Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-12 / 159. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. július 12., szerda 3. évfolyam, 26. szám 26. oldal Színes kórház az Orif lame-től Felújították, barátságosabbá tették a kassai gyermekkórház rehabilitációs szakosztályát Székely kapu a temető bejáratánál Díszpolgárokat avattak és székely kaput szenteltek a 12. Zsigárdi Falunapokon 27. oldal Ünnepeltek a rend őrei A nézők megismerkedhettek a rendőrség munkájával 28. oldal Neoromán, neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk épületek nyomában Kassa belvárosában - a 19. század a neostílusok százada volt Korszakalkotó ötletek híján vissza a régi stílusokhoz Kassa. A belváros mindig tartogat meglepetést a figyelmes polgároknak. A művészettörténetet kicsit kapiská- ló nézelődőt például megingathatja felületes tudásában némely olyan épülettel, melyet a nézelődő bizonyos külső építészeti jegyek alapján kapásból gótikus, reneszánsz, barokk vagy más művészeti korszakbeli épületként kategorizál. KOZSÁR ZSUZSANNA Aztán az ember magabiztosan közelebb megy, állítása igazát alátámasztandó megszemléli az épület falán a táblát, és meglepődik. Kiderül, hogy a művészettörténet terén van még mit pótolnia, mivel a gótikus, reneszánsz, barokk vagy más alkotás néhány száz évvel később készült, mmt a gótika, reneszánsz, barokk vagy más korszak kezdete, fénykora, hanyatlása. Az épület, vagyis az építész bizony csúfot űz az önjelölt művészettörténészekből, hiszen ezek az álgótikus, álreneszánsz, álbarokk épületek mind a 19. században épültek. De ne kárhoztassuk a tervezőket! Az a század, mely viszonylag háborúmentesnek mondható - főleg a második fele -, különösen kedvezett az építészeknek, egyre-másra emelték az új palotákat, templomokat. A szakemberek, új, korszakalkotó ödetek híján a régi, bevált stílusokhoz folyamodtak, kicsit modernizálták azokat, és megalkották a régi művészeti korszakok neováltozatát. Ennek nyomaira pedig Kassán lépten- nyomon rálelni. Európa első jellegzetes építészed stílusa a román stílus. Ezt Kassán hiába keresnénk. Van viszont neoromán épület, mégpedig a református templom, melyet 1805-ben kezdtek építeni. Végleges formáját csupán 90 év múlva nyerte el, mivel tornyának magasságát kétszer is megnövelték. Most tehát a rajta díszelgő kakas negyven méter magasról néz le a járókelőkre. A vastag falak, kicsi, keskeny, félköríves ablakok, tömzsi bejárati kapu egyaránt illusztrálja, milyen volt az ereded román stílus, melynek emlékei már csak hébe-hóba találhatók meg Szlovákia területén. Neogótikus épületből több is van a városban, a két legjellemzőbb a Jakab-palota és a Fő utcai Vitéz-udvar. A hányatott sorsú Jakab-palota a 19. század utolsó évében lett kész, ám tulajdonosa, a gazdag Jakab család csak a zsidóüldözés kezdetéig élvezhette a palota ablakaiból nyíló csodás kilátást. A második világháború után Beneš-rezidenciát csináltak belőle, később a marxizmus-leninizmus fellegvára és a szocialista ceremóniák színhelye lett. Most a jelenlegi tulajdonosok leszármazottja perli vissza a várostól, de eddig nem járt sikerrel. Az épület jellegzetes neogótikus ívei és épületelemei mellett valódi gótikus részeket is tartalmaz. A Szent Erzsébet-székes- egyház egyik rekonstrukciója alkalmával ugyanis feleslegessé váltak a régi vízköpők, melyeket a palota gazdája és építésze, Jakab ÁrA romantikus hangulatú Jakab-palota neogótikus alkotás (Szűcs Éva felvételei) Állítólag koldulásból épült meg a neobarokk Koldus-ház pád ügyesen felhasznált saját otthona szebbé tételére. A Vitéz-udvar a belváros szívében, a dóm közelében épült fel. A középkorban még három ház állt a helyén, ebből csinált a pénzes tulajdonos, Vitéz György kedvére való palotát. Az épület földszintjén gyógyszertárat és üzleteket működtetett, ez a bevált szokás a jelenlegi pénzorientált világban sem tűnt el. A különbség azért szemmel látható: az eredeti háztulajdonosnak volt annyi ízlése, hogy ne rondítsa el a neogótikus épület szépségét azzal, hogy reklámbetűket csap az ablakba. A korszakok időrendjét betartva a reneszánsz felújított változata a soron következő. Az egyik legjellegzetesebb neoreneszánsz épülete Kassának a centrum északi végén magasodó Kelet-szlovákiai Múzeum, mely rendeltetését tekintve hű maradt önmagához. Az oromzaton még ma is kibetűzhetők a feliratok: építészet, szobrászat, festészet, régészet. A hajdani Felső-magyarországi Múzeum csupán gazdát és nyelvet cserélt, ám belső tartalma csak bővült, de nem változott. A görög kultúrában gyökerező reneszánszot főként a masszív oszlopok jelzik az épületen. Még impozán- sabb oszlopsor található a hajdani királyi bíróság székhelyén, melyben ma a Šafárik Egyetem rektorátusa működik. A hatalmas palota ereded rendeltetéséről a tető alatti szoborkompozíció árulkodik a legjobban, Justiciával, az igazság istennőjével. Sajnos idővel nemcsak a királyi bíróság tűnt el az épületből, hanem a mérleg is az istennő kezéből. Zavarba ejtő építészeti alkotás az Orbán-torony is. Keletkezési idejéből nyüvánvaló, hogy eredeti reneszánsz, nem pedig „neo”, de a régebbi hatok, ábrázolások szerint az is kiderül, hogy a reneszánsz időkben még nem volt alatta árkádsor. A torony ilyen „kiegészítése” már neoreneszánsz építészeti elem. Az utolsó neostüus, amelyre időnkből futja Milan Kolcun egyórás városnéző sétáján, a neobarokk. Erre is található két impozáns épület: a nagyszínház és a Koldusház. Az előbbi, a mai lakosság által Állami Színházként, a régi magyarok által Nemzeti Színházként ismert épület, a kor híres építésze, Adolf Lang alkotása. A jellegzetesen barokkos hullám- és csigavonalak, valamint ovális ablakok mellett már a szecesszió jegyei is megmutatkoznak rajta, a belső felújítás pedig a legmodernebb színházi technikák alkalmazását teszi lehetővé a színtársulatok számára. A Koldus-ház, Kassa egyik nagyon ismert építészeti remeke, 1898-ban készült el. A rossz nyelvek szerint a tulajdonos összekoldulta a rávalót, ám ennek a mendemondának nincs bizonyított alapja. Viszont a háztetőn görnyedő koldus szobra elég méltónak találtatott arra, hogy a regionális televíziók fesztiváljának jelképe legyen. Ha már szédül a fejünk a sok eredeti és neoépület láttán, ne veszítsük el a türelmünket. A házak talán szórakoznak velünk, de a feliratokban biztosak lehetünk. Ha 19-re kezdődő évszámot találunk valamelyik épületen, bátran biggyesz- szük a „neo” szócskát az általunk gótikusnak vagy barokknak ítélt épület besorolása elé. Tévedés kizárva. Hiszen a 19. század a neo- stüusok százada.
