Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-08 / 156. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 8. Egészségünkre 31 Ma már többé-kevésbé mindenki tudja, hogy a genetikai információt a DNS-molekula tárolja Rákkutatás a genetikán túl A rák a gének betegsége - ismételgette szinte mindegyik előadásán egyik egyetemi tanárunk. Valóban, a gének abnormális változásainak következménye a sejtek féktelen osztódása, mely végül is a daganat kialakulásához vezet. ALEMAYEHU ASTER Itt elsősorban azokról a génekről van szó, melyek normális körülmények között a sejtek növekedését és osztódását szabályozzák. Ma már többé-kevésbé mindenki tudja, hogy a genetikai információt a DNS-molekula tárolja. Mit is jelent ez pontosan? A DNS vagy teljes nevén dezoxiribonukleinsav egy hosszú molekula, mely kisebb egységekből - nukleotidokból épül fel.. Négy fajta nukleotid létezik, ezeket neveik kezdőbetűivel jelöljük - A, C, G és T. Ezek az egységek a DNS- ben meghatározott sorban követik egymást, ahogy egy írott szövegben a betűk, és ez a sorrend testesíti meg a genetikai információt. Tehát minden, ami az embereket testileg jellemzi - szemünk színe, vércsoportunk, izmaink működése, anyagcserénk - meg van írva a DNS kódjában. De hogyan lesz egy betűsorból izom, csont és szem? A sejtben működő igen bonyolult gépezet fordítja le a DNS-ben megírt üzenetet a fehérjék szerkezetére, melyek aztán ellátják a gyakorlati funkciókat, felépítik a szerveket, lebonyolítják a biokémiai reakciókat, irányítják a sejtek osztódását. Úgy is lehetne mondani, hogy a DNS az agy, a fehérjék a gépezet. Normális esetben az emberi test sejtjei szigorúan meghatározott program szerint osztódnak. Tehát fehérjék ellenőrzik, hogy megfelelő időben és helyen a megfelelő sejtek osztódjanak, így helyettesítve az elöregedett vagy károsodott sejteket. A probléma akkor kezdődik, ha ezek a kontrollfehérjék meghibásodnak, és a sejtosztódás ellenőriz- hetedenné válik. Sejtjeinket naponta számtalan káros hatás éri - sugárzás (pl. UV sugarak), kémiai anyagok (pl. belélegzett dohányfüst, káros adalékanyagok a táplálékban) vagy akár egyes vírusok is, ami naponta 1 miihó DNS-károso- dást, más néven mutációt is okozhat egy sejten belül. Ezek következtében a DNS szerkezete megváltozik, a nukleotidok sorrendjéből kieshet vagy megduplázódhat egy rész vagy egyik nukleotid egy másikkal helyettesítődik, és így az információ, a genetikai kód megváltozik, éppúgy, ahogy egy írott szöveg jelentése megváltozik vagy elveszíti értelmét, ha a betűket megváltoztatjuk benne. Következésképpen hibás fehérjék keletkeznek, melyek nem képesek ellátni funkciójukat. Ha egy sejtosztódást szabályozó fehérje génjét ér ilyen káros hatás, akkor meggyengül a szigorú ellenőrzés, mely nem engedi a sejtet bármikor osztódni. Ezután a helyzet fokozatosan romlik, újabb és újabb mutációk halmozódnak fel a DNS-ben, míg végül a sejt átlépi a Rubicont, a határt, ahonnét már nincs visszaút, és az osztódás teljesen fékevesztetté és ellenőrizhetetlenné válik. Természetesen az evolúció folyamán nagyon jó védekező mechanizmusok alakultak ki, melyek kijavítják a káros változások nagy részét. De az évek múlásával mégis előfordul, hogy egy-egy sejtnek sikerül kiszabadulnia ez alól a szoros ellenőrzés alól, és gyors szaporodásával daganatot alakít ki. Az emberiség a rák gyógymódját már nem annyira a gyógyszerészektől, hanem inkább a genetikusoktól és molekuláris biológusoktól várja. Ha a DNS szerkezete megváltozik, az genetikai változás, mert az osztódás folyamán átöröklődik, vagyis továbbadódik a következő sejtgenerációba. Az utóbbi évek rákkutatása azonban felfedezett egy másik lehetőséget, amely megváltoztatja ugyan a genetikai információ fehérjékbe való átírását, a DNS nukleotidsorrend- je azonban változatlan marad. Az ezzel foglalkozó szakterületet nevezik epigenetikának (a görög epi- elöljáró azt jelenti, „valamin túl”). Mi van még a genetikán túl? Hadd idézzem itt egy másik tanáromat, aki azt mondogatta: „A DNS nem ruhaszárító kötél.“ Tehát nem úgy kell elképzelni, mint egy sejtben lengedező molekulafonalat, hanem szoros kapcsolatban áll fehérjékkel (hisztonokkal) és más molekulákkal, melyek szüárdít- ják, védik és magasabb rendű szerkezetekbe göngyölítik. így alakulnak ki a kromoszómák, melyek közül mindegyik egy-egy fel- tekeredett DNS molekulát tartalmaz. A DNS azon részeit, melyek épp átíródnak fehérjébe, arra a rövid időre elhagyják a szüárdító molekulák, hogy az „átíró gépezet” hozzáférjen a genetikai információhoz. Vannak olyan gének, melyek az egyedfejlődés csak egy bizonyos szakaszában íródnak át, mások minden nap többször, és vannak olyanok is, melyek az evolúció során elveszítették funkciójukat, és a bennük lévő információ sosem valósul meg. Honnan tudja a sejt, hogy milyen géneket kell éppen átírnia? Nos, azok a gének, melyek épp el vannak hallgattatva, olyari szorosan bele vannak göngyölve a DNS-t körülvevő fehérjeszerkezetbe, hogy hozzáférhetetlenek az átíráshoz. Ezenkívül a DNS nukleotidjai kis molekulákkal (metilcsoportokkal) vannak megjelölve, így az információt átíró fehérjék nem ismerik fel a szakaszt, ahol hozzá kellene kapcsolódniuk a DNS-hez, hogy megkezdjék az átírást. Ennek a jelölésnek - metilációnak fontos szerepe van abban, hogy a sejtekben csak bizonyos génekből keletkezzenek fehérjék. Figyelembe véve, hogy testünk valamennyi sejtje, legyen akár májsejt, idegsejt vagy bőrsejt, ugyanazt a genetikai információt tartalmazza, a metiláció lehetővé teszi, hogy minden sejtben csak a szükséges gének aktiválódjanak, tehát a májsejtben a májműködésért felelős gének, az idegsejtben az ingerületátvitelért felelős gének és így tovább. Ha a sejtben megváltozik a metilációs minta, megváltozik a gének aktivitása. Tehát átíródhatnak olyan gének, melyeknek nem volna szabada, a szükséges gének pedig működésképtelenné válhatnak. így felborul a meglévő kényes egyensúly, mely a sejtosztódásért felelős géneket is elérheti, következésképpen a sejt elkezd gyorsan szaporodni, és daganat keletkezik. A legújabb kutatások szerint a nem örökletes daganatok többségében pont a megváltozott DNS metiláció hatástalanítja a fontos géneket, és teszi lehetővé a rák kialakulását. Még nem ismerjük pontosan az epigenetikai változásokért, köztük a metilációért felelős fehérjéket, de az elért eredmények sejtetni engedik, hogy pontosan ezeknek a fehérjéknek károsodása (mutációja) vezethet a metilációs minták kóros megváltozásához. A kutatások azt is kimutatták, hogy a metiláció szinte mindig abban az irányban változik, hogy elszaporodik, megakadályozva így a fontos gének átíródását. A genetikusok, molekuláris biológusok napjainkban is intenzíven tanulmányozzák, hogy mely daganatfajtákban mely gének lehetnek epigenetikai változással hatástalanítva. Bármely kutatás akkor indokolt, ha eredményeit a gyakorlatban is fel lehet használni. Kísérleti stádiumban vannak olyan potenciális rákellenes készítmények, melyek a fent említett epigenetikai változásokat fordítják vissza a ráksejtekben, és így újra aktiválják a DNS metilációval hatástalanított génjeit. Ezeknek a lehetséges gyógyszereknek azonban megvan az a veszélyük, hogy az egész génállományra hatnak, és megtörténhet, hogy nemcsak azokat a géneket aktiválják, melyek a gyógyuláshoz szükségesek, hanem azokat is, amelyeknek működésképtelennek kellene maradniuk. A gyógyszerkutatás nagy kihívása, hogy olyan készítményeket állítson elő, melyek specifikusan hatnak az adott génekre. Kutatásainkat a Rákellenes Liga támogatta, amely a nárciszok napján végzett gyűjtési akció során nyert pénzből 100 000 koronával támogatta tervezetünket. Ennek keretében dr. Ivana Fridrichová docens vezetésével a vastagbélrákban előforduló epigenetikai változásokkal kutattuk. A szerző az SZTA Experimentális Onkológiai Intézete daganatos megbetegedések genetikája laboratóriumának munkatársa Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Férfiak- változókorban A férfi nemi hormon, a tesz- toszteron csökkenése nem olyan gyors és látványos, műit a nők esetében. Müyen változásokat hozhat a férfi életébe a változókor - ezt ismerteti dr. Ivan Kubiš szexológus. Inzulinterápia kevés szúrással A cukorbetegségben szenvedők sokszor még akkor is vonakodnak az inzulinkezelés megkezdésétől, amikor állapotuk már régóta indokolttá tenné azt. Pedig ma már arra is van megoldás, hogy az inzulinadagolást a lehető legkevesebb, napi két vagy három szúrással oldják meg. A 2-es típusú diabétesz egyik fő jellemzője, hogy a hasnyálmirigy nem tud megfelelő időben és mennyiségben inzulint kibocsátani. Szülés: apával vagy apa nélkül Két táborra oszlanak a nők: az egyik akarja, a másik nem, hogy az apa jelen legyen a szülésnél. Mindenkinek magának kell eldöntenie. Ám arra nem árt gondolni, hogy azokban az izgalmas, meghatározó pülanatokban néha minden egészen másképpen alakul, műit ahogyan azt a pár eltervezte. Jövő heti számunkban néhány véleményt közlünk. Semmit nem jelent a szórakozóhelyek felosztása A füst nem ismer határokat ÖSSZEFOGLALÓ Az öreg kontinensen mintegy félezer éve izzott fel először a dohány parazsa, a dohány élvezetével az Új- vüág leigázott bennszülöttei ismertették meg az európai hódítókat, akik az aranyon és a nemi betegségeken kívül némi dohányt is magukkal hurcoltak hazájukba. A szokás rohamosan elterjedt, a füstöt azóta szívja boldog-boldogtalan, világszerte óriási tömegek füstölögnek, önmaguknak és környezetüknek is ártva ezzel. Az ENSZ Egészségügyi Vüágszervezetének (WHO) becslése szerint megközeh'tőleg 1,1 milliárd Föld-lakó dohányzik. Dušan Salát tüdőgyógyász szerint a nem dohányzók védelmében az eddiginél sokkal hatékonyabban kellene fellépnie a törvényhozásnak. A dohányellenes lobbi egyelőre nem elég erős. A füstös bárok, szórakozóhelyek felosztása dohányzó és nemdohányzó részre önmagában semmit nem jelent, véli a szakember, a füst ugyanis nem ismer képzeletben meghúzott határokat. „Ez olyan, mintha az úszómedence egyik sarkában megengednék a fürdőzőknek, hogy elvégezhetik kis szükségüket. Kíváncsi lennék, mennyire tekintenénk ezt normálisnak, tűrnénk-e szó nélkül. Nos, a dohányzó és nemdohányzó részlegek elkülönítésével ugyanez a helyzet, mégsem szúrja az átlagember szemét” - tette hozzá Salát. Peter Michalka rákkutató szerint azon országokban, ahol évtizedek óta elterjedt a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozás 90-95, az összes rák okozta halál 30-35 (a férfiak esetében 40-45%), az idült légúti betegségek okozta halálozás 80-85, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás 20-25 százalékkal a dohányzással hozható összefüggésbe. A dohányosok gyermekeinek sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy asztmásak legyenek, felső légúti fertőzéseik legyenek, sebészeti beavatkozáson essenek át, vagy eltávolítsák a manduláikat. Arra is sokkal hajlamosabbak, hogy tizenévesen dohányozni kezdjenek. Jobban fenyegeti őket a szív- betegség és a rák. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49 százaléka naponta 6-10 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,5 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többét. A szakértők szerint a fiatalokat alapvetően három tényező csábítja a dohányzásra: a barátok, a lázadás és a reklám. A dohányzás kezdetben jelképes lázadást jelent, amellyel a gyermek érettségét próbálja bizonyítani. Azok a gyermekek, akik így szeretnének felnőttnek látszani, vagy hajlandóságot éreznek a lázadásra, maguknak is gyakran dohányzó szüleik, testvéreik és barátaik vannak, illetve olyan iskolába járnak, ahol a dohányzás általános gyakorlat. A dohányozó gyermekek önértékelése gyakran alacsony, az iskolában gyengén teljesítenek, és társadalmi helyzetük sem jó. j6 tudni ♦ A dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdő-, a gége-, a szájüreg-, a nyelőcső- és a hólyagrák kialakulásának kockázati tényezője. ♦ A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek. ♦ A dohányzók között gyakori a fekélybetegség. ♦ A dohányos cukorbetegnél gyakoribbak a szövődmények. ♦ A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbodásában. ♦ A dohányzás gyengíti az immunrendszert. ♦ A dohányzás kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra. ♦ A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint a nemdohányzók esetében. ♦ A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás és a fogágybetegség létrejöttében. ♦ Az erős dohányzás az időskori vakság egyik okozója. ♦ A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető. ♦ A dohányzás csökkenti a szervezet C-, Bl- és B6-vitamintartalmát ♦ A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti (-cz-e, o) Eredményhirdetés Az Egészségünkre Extra olvasói versenyeinek győztesei: A Walmark termékét nyerte Kovács Gábor nyárasdi, Csiba Erika nagymagyari és Kucsor Terézia gútai olvasónk. Dove-termékeket küldünk Komár Judit füri, Pálkovács Éva ri- majánosi és Pajtás Hona tornaijai olvasónknak. Panthenol sprayt nyert Bábi Veronika vágai és Sátor Lajos pósfai olvasónk.
