Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-01 / 151. szám, szombat
12 Családikor ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 1. www.ujszo.com MINDENNAPI KENYERÜNK Szivárvány Esztergom fölött HA11KO JÓZSEF A pápa, XVI. Benedek legutóbbi lengyelországi látogatása e bolygó legmegdöbbentőbb helyére vezetett: az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol a második világháború alatt ezreket pusztítottak el csak azért, mert egy bizonyos fajhoz tartoztak, vagy mert egy bizonyos nézetet vallottak. A német pápa át- szellemülten, imára kulcsolt kézzel lépkedett, a helyszín sugallta komor gondolatoktól magába mélyedten. Aztán csendben kezet fogott azokkal, akik ezt a borzalmat túlélték. Mikor aztán a zsidó hitközség képviselőivel is találkozott, meghökkentően őszintén szólt: „A német nemzet fiaként jöttem, ezért azt kell mondanom: nem lehetett nem jönnöm.” A találkozás során váratlanul és mintegy jelképként a jelenlevők fölött színpompás szivárvány alakult ki. Mintha Isten ezzel is azt üzenné: noha ti, emberek a legkülönfélébb fajokat és nézeteket képviselitek, mégis képesek vagytok hidat, egymástól távol eső partokat összekötő pilléreket emelni, sőt ez a kötelességetek. Riccar- do di Segni római rabbi ehhez a következő megjegyzést fűzte: „El kell gondolkodnunk a nagyszabású jelenésen, a szivárványon, mely a pápa látogatása alatt tűnt föl. A szivárvány bibliai szimbólum: Isten életben szeretné tartam az emberiséget, Isten nem pusztítja az embert, bár hagyja, hogy az ember pusztító- an cselekedjék.” A szivárvány valóban bibliai jelkép, az első könyvben szerepel. A vízözön után Isten „örök időkre” szóló szövetséget ajánlott Noénak, mégpedig ebben a különös megfogalmazásban: „Szivárványomat a felhőkbe helyezem, s az lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között. Amikor ugyanis felhőkbe borítom az eget, feltűnik a felhőkben szivárványom, és megemlékezem szövetségemről... A felhőkben lesz tehát a szivárvány, s én látni fogom, és megemlékezem... az örök szövetségről.” (Tér 9, 12-16) Egy másik ószövetségi könyv Isten műveként írja le a szivárványt: „Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját, mert igen gyönyörű az a pompájában, átfogja az eget nagyszerű ívével, a Magasságbeli keze feszítette ki.” (Sír 43, 12-13) A szivárvány tehát Isten kegyének és áldásának jelképe, és az emberrel való kapcsolatának, az „örökre” szóló szövetségéhez való hűségének. A legfrissebb hírek szerint csütörtökön Esztergom fölött is feltündökölt az isteni szivárvány. Ott találkoztak ugyanis a magyar és a szlovák püspökök, hogy átadják egymásnak a megbékélés és a megbocsátás üzenetét. Erre jelképesen a határt képező folyó mellett került sor, s még jelképesebben az esztergomi bazilika oltára közelében, ahol naponta megjelenítődik Jézus áldozata. Jézusról a holnapi evangéliumban is lesz szó, történetesen arról, hogy olyan erő áradt belőle, mely meggyógyított egy súlyos beteg asz- szonyt. A Duna két partján élő nép sérült viszonyára hasonlít némileg ez a beteg asszony is: hosszas betegségéből mindenféle kiutakat keresett, sikertelenül. Csak egyvalami segített végül: fáradságosan át kellett magát verekednie az akadályozó tömegen Jézusig, abbéli meggyőződésében, hogy egyedül Krisztus az, aki képes őt meggyógyítani. Az egyház képviselői eldöntötték, hogy a hosszan tartó beteges viszony megváltoztatására ők is átlépik a történelmi előítéletek akadályát, azt a képzeletbeli tömeget, a rosszakarók, az ellenzők, a bírálók sorfalát, azokét, akik nem hiszik, hogy bármi is megváltoztatható. Átlépték, mégpedig abbéli meggyőződésükben, hogy egyedül Krisztus és az ő tanítása gyógyíthat, egyedül belőle árad gyógyító, átalakító erő. Erő szivárványhi- dak építéséhez, jövőt biztosító egységhez, a múlt tisztességes és őszinte bevallása után. A kicserélt püspöki levelek szövege mindkét oldalon tartalmazza ugyanazt a kulcsmondatot: „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk.” Ebből a vallomásból az erő sugárzik, mégpedig a Krisztus példájából merített erő. Mert az kell a más bűneinek megbocsátásához, és az kell a bűnbánathoz. Nagyvonalú megbocsátás, őszinte bűnbánat - az esztergomi szivárvány alapszínei. Márpedig a szivárvány a felkelő nap előhírnöke. Ez a szivárvány azt jelzi, hogy a mi kapcsolatainkra is derülhet új fény. A szerző római katolikus pap Szülők könyve - értelmileg sérült kisgyermekek nevelesehez Mi szükséges az alkalmazkodáshoz Az önmegvalósítás sérülteknél is lehetséges, de csak miután alapvető szükségleteik biztosítva vannak Milyen az esély az alkalmazkodásra, ha elhúzódik a fejlődés? Ha az alkalmazkodás tanulás eredménye, hogyan tud majd a sérült gyermek alkalmazkodni az élet különböző helyzeteihez? BORBÉLY-JÁSZBERÉNYl-KEDL Az elhúzódó mozgás-, önkiszolgálás- és beszédfejlődés kihat a gyermek viselkedésére, -szociális készségeire, kapcsolatai alakulására. Bár a sérült gyermekek ugyanazokon a fejlődési fokozatokon mennek keresztül, mint nem fogyatékos társaik, bizonyos értelmi elmaradási szinten az alkalmazkodás nehézségei már az első életévektől jelentkezhetnek. Enyhe sérülés esetén csak az óvodai nagycsoportban vagy az iskolába lépéskor nyüvánulnak meg az alkalmazkodási nehézségek. Az iskola általában felnagyítja az értelmi különbségeket a gyermekek között. Vannak bizonyos alkalmazkodási feladatok, amelyeknek a fejlesztése segíthet megelőzni vagy csökkenteni a tanulási akadályozottság miatt fellépő magatartási zavarokat. Az alkalmazkodási nehézségekből adódó problémák az értés-meg nem értés köréhez kapcsolódó zavarokra emlékeztetnek. Ilyenkor nem „direkt rosszasággal” találkozunk, hanem a gyermek nem rendelkezik valamilyen készséggel, amelyre szüksége lenne egy adott helyzetben, ugyanúgy, ahogy nem érti, hogy mit kívánnak tőle. Fontos, hogy Ön számoljon ezzel a lehetséges különbséggel. A figyelemhez kapcsolódik az alkalmazkodási zavarok egyik köre. Míg a temperamentum a reagálások jellegét adja meg, a figyelem bizonyos feladatok során tanúsított viselkedésre vonatkozik. A figyelem gyakorlatilag pillanatnyilag jelentkezik. Erőssége az ébrenlétalvás szélső állapotai között váltakozik, szervezeti tényezőktől függően. Sérült gyermekeknél a figyelem másik összetevője, a feladat- végzés tempója gyakran meglassul, vagy éppen a gyermek nagyon hamar abbahagyja a tevékenységet, és túl gyorsan vált. Ez jelentheti például azt, hogy a kérdést vagy kérést meg sem várva belekezd egy feladatba. A tempó függ attól, hogy képes-e a gyermek gondolatilag reagálni az ingerekre, vagy elhamarkodva, hirtelen, kapkodva, impulzívan válaszol-e? Az odafigyelő hallgatás, amely lehetővé teszi az órai események nyomon követését, nem alakul Id. A gyermek a feladat megoldása közben elveszítheti a célt. Nem ismeri fel a helyes megoldást, elcsügged, azt hiszi, még folytatnia kell a munkát, és soha nem ér a végére. Mindennek oka a feladattudat, feladattartás, valamint a tanulással kapcsolatos szervezési készségek hiánya. Nehezebb a társakkal a kapcsolatteremtés részben az elhúzódó nyelvi fejlődés, részben az alacsonyabb szociális készségek miatt. A kezdeményezőképességnek alacsonyabb a szintje, a kapcsolatok tartása nehezített, ezért gondolni kell ezek célzott fejlesztésére, hogy a gyermek ne legyen peremhelyzetű a csoportban. Előfordul például, hogy még a felnőtt korú sérült sem tudja a hely, az időpont egyeztetésének a technikáját programok megbeszélésénél, találkozók szervezésénél. Gond lehet a mozgékonyság az óvodában, iskolán belül és kívül, esetleg téri tájékozódási zavarok is lehetségesek. Elmaradott lehet, részben nevelési hiányosságok miatt is az önkiszolgálás, az öngondozási készség, a ruházatra ügyelés, a saját holmi gondozása. A felsorolt funkciók, teljesítmények szükségesek az alkalmazkodáshoz, s a fentiek hiánya lehet az oka a közösségen belüli zavarkeltésnek vagy éppen a visszahúzódó magatartásnak. Felismerve a problémákat, lehet rajtuk enyhítem vagy változtatni. Az önmegvalósítás sérülteknél is lehetséges, de csak miután megtanulták kielégíteni alapvető szükségleteiket, illetve azok biztosítva vannak. A szükségletek öt szintje, az alacsonyabb szintű szükségletektől a magasabb szintűek felé: ♦ a fizikai, testi szükségletek (éhség, szomjúság) kielégítése; ♦ a biztonsági szükségletek (családi stabilitás, rend, biztonság) fenntartása; ♦ a valahová tartozás és a szeretet szükséglete (példáid érzelmek elfogadása, viszonzása, adása, azonosulás); ♦ megbecsülés-igények (például presztízs, siker és önbecsülés élménye); ♦ az önmegvalósítás igénye. A szükségletek kielégítése a szülők és a szakemberek feladata. A közösségbe kerülő gyermeknek lehetnek fizikai szükségletei, amelyeket esetleg a család rossz anyagi helyzete miatt nem tud kielégíteni. Előfordul, hogy a gyermek nem jutott megfelelő szakorvosi, lelki gondozáshoz, ilyenkor szakember segíthet a vizsgálatok megszervezésében, a kezelés biztosításában. A tanár hatékony segítséget nyújthat a gyermek elfogadásához a közösségben, felmutatva kedvező tulajdonságait, amelyek lehetővé teszik a gyermek beilleszkedését, segítheti, hogy megszerezze társai megbecsülését, s ezzel önbecsülését. A tanár a csoporthoz való tartozás érzését is erősítheti. A sérült gyermek számára a siker, a tekintély megszerzése nagyon távoli és ijesztő célnak tűnhet, de a valahova tartozás és a szeretet igényéig eljut. Nagyon jelentős eredmény lehet, ha segítünk neki tudatosítani magában, felismerni azt, hogy amit képes megcsinálni, azt a legjobban teszi, hogy környezetének fontos, hogy kedvelik és hozzájárul valamivel a családja és önmaga jobb életéhez. A leggyakoribb beilleszkedési zavarok Az értelmi sérüléseknél hasonló magatartási zavarok fordulnak elő, mint megfelelő értelmi fejlődés esetén, bizonyos zavarok azonban mégis gyakoribbak, például az autizmus és a hiper- aktivitás (hiperkinézis, túlmoz- gás). Érdemes tehát ezekkel az értelmi problémákkal együtt s azoktól függetlenül is megjelenő tünetegyüttesekkel megismerkedni. Ez nemcsak a gyakoribb előfordulásuk miatt szükséges, hanem azért is, mert nagyon gyakran ösz- szekeverik az autizmust és az értelmi fejlődési zavart olyan formában, hogy vagy nem ismerik fel az értelmi sérülés mellett fellépő autizmust, vagy azért, mert magát a sérülést tartják autizmusnak. (Medicina, 1998) « I < < í i ( i i < KÖPÉS AJÁNDÉKÖTLETEK Margarétás és pipacsos díszdoboz BENE VALÉRIA Anyagszükséglet: ♦ 1-1 üres konzervdoboz, ♦ kék, zöld, fekete, sárga (esetleg szivárványos) színes papír, ♦ olló, ♦ ragasztó. Jó tanács: szivárványos papír helyett a háztartásban találunk nagyon sok szép papírt, amiért nem kell fizetni. Elkészítés: Az üres konzervdobozt beborítjuk kék papírral. Sablon alapján a különböző színes papírokból elkészítjük a margarétás motívumokat, és a két-két szemben levő oldalra felragasztjuk: 1.) a virágok szárát (a doboz alján elhelyezve 8x, váltakozva 1 hosszú 1 rövid), 2. ) a virágokat és a virágok közepét, 3. ) a leveleket, 4. ) majd a lepkéket. A másik dobozra pedig a pipacsos motívumokat: 1. ) a virágok szárát (a doboz aljától kezdve: 1 hosszú, 1 rövid váltakozik 4x), 2. ) a virágokat, a bimbókat, majd a virágok leveleit, 3. ) végül lepkét ragasztunk két magas virág közé (a lepke helyére kerülhet napocska vagy kis felhő is). Ezzel el is készültek a díszdobozok, melyekben sok mindent tarthatunk: ecseteket, ceruzákat, vonalzót, de akár egy cserép virágot is. (Farkas Ottó felvételei) < < I
