Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-05 / 128. szám, hétfő
10 Riport - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 5. www.ujszo.com A gyógyszer-, az élelmiszer- és az energetikai ipar is tudja hasznosítani a csicsókát, amely ráadásul elviseli a mínusz 20-25 fokos fagyot, az árvizet, s nagyon igénytelen q Szárba szökkenő topinamburüzlet az Ipoly mentén? . Amilyen hosszú folyó az Ipoly, nagyjából akkora az elesettség is a völgyében. Az egykori szövetkezetek romjain létrejött gazdaságok már nem, a frissen telepített ipari létesítmények pedig még nem képesek megélhetést nyújtani a vidék népének. Vannak, akik a hidak újjáépítésében látják a jövőt; akadnak, akik szokatlan dolgokkal kezdenek kísérletezni. LŐR1NCZ ADRIÁN Míg a világsajtó egyre-másra nyersanyagválsággal, a nagy szomszédos baráti nép meg a kőolaj- és gázcsapok elzárásával fenyeget, a tudósok pedig igyekeznek felülmúlni egymást a kőolaj- és földgázkészlet végleges kiapadása időpontjának meghatározásában, addig az Ipoly - a helyiek szerint „a Zipó” - csendes völgyében vállalkozók, szakértők és gazdák egy kis csoportja egy számunkra eddig ismeretlen növény meghonosítására adta a fejét. Bár az ismeretlen kifejezés csak annyira helytálló, amennyire egzotikus növény a krumpli vagy a kukorica; a szóban forgó topi- nambur, magyarán csicsóka őshazája ugyanis szintén az amerikai kontinens. A kérdés, milyen összefüggés van az édesburgonyának vagy gumós napraforgónak is nevezett növény és Földünk nyersanyagválsága között? Elárulom: a vüág Nem csalás, nem ámítás, a csicsóka száz százalékban hasznosítható - mondja Pokorný Tibor vezető gazdasági nagyhatalmai euró- és dollármilliárdokat költenek a biológiai eredetű megújuló energiaforrások, ezen belül is a biogáz, a biohidrogén, a bioeta- nol és a biodízel előállításának kutatására. Merthogy a jövő erről szól. A svédországi Göteborg mellett például potom 120 milliárd szlovák koronának megfelelő ösz- szegből építik a vüág legnagyobb biogázüzemét, melyben percenként 1600 köbméter gázt áüíta- nak majd elő. Tatabánya mellett ötmillió eurós beruházással épül egy sokkal kisebb üzem, de Városföldön, Bolyon, Csongrádon, Tamásin és Tiszakeszin is készítik a terepet. A Szegedi Tudományegyetem három évre összesen egy- milliárd forintot kapott a nevezett energiaforrások kutatására, s már kidolgoztak egy szabadalmaztatott módszert, mellyel toliból és állati szőrből hidrogént tudnak előállítani. S a csicsókát talán még ki sem próbálták... Nem spanyolviasz, nem is olcsó vigasz Az Ipoly menti csicsókatelepítés ötletét a vüágot megjárt Pokorný Tibor fejlesztési tanácsadó vetette fel; nevezett úriember korábban egyebek közt Nigéria elnökének tanácsadójaként is szolgált, s mint elmondta: nem a spanyol viasz újrafelfedezéséről van szó - bár Spanyolország kétségkívül képben van... „Ha a mezőgazdaság fejlesztését tűzzük ki célul, elsősorban a helyi viszonyokat kell figyelembe vennünk - vezet be a témába. - Az Ipoly mentén például nem járható út a nagytáblás művelési rendszer, ide kisebb parcellák kellenek. Nem beszélve arról, hogy a folyó évente kilép a medréből, s ezt bizonyos növényfajták nem jól viselik. A csicsóka viszont éppen az a növény, amely elviseli a mínusz 20-25 fokos fagyot, az árvizet, s bár nagyon igénytelen, hasznosításának lehetősége igen sokrétű. Elsősorban az élelmiszeres gyógyszeripar tudja feldolgozni, de mezőgazdasági takarmányként sem utolsó. A tavaszi vetést már júniusban lehet kaszálni, s minőségében, tápértékében vetekszik a lucernával. A levágott szár november végére ismét 3-4 méter magasra nő, s a későbbiekben ezt a szárat lehet felhasználni biogáz-alapanyagként. A csicsóka szárának hőértéke magasabb, mint a szalmáé vagy a szudán- fűként is ismert energiafűé, s pe- letírozva vagy brikettírozva tüzelőként is hasznosítható. Mindent egybevetve tehát a csicsóka föld alatti és feletti része is száz százalékban hasznosítható, s az egy hektáron termelt szárazanyagból körülbelül négyezer köbméter biogáz állítható elő.” A gazdákat ennél talán jobban érdekli a koronában kifejezett „hektárhozam”, ezért szám- szerűsítjük ezt a kérdést is: ötven- tonnás hozamnál - a szárat is értékesítve - egy hektárról csaknem 400 ezer korona „takarítható be”! „Olyan fellendülést hozhat ez a völgybe, amelyet ma még el sem tudunk képzelni” - nyugtázza a vüágot látott fejlesztő. Szövetkezet - ahogy még nem ismerjük A csicsóka a legértékesebb biogáz-alapanyag, mondják a németek, s termesztenek is csicsókát több ezer hektáron, mégpedig Meklenburg tartományban. Hasonlóképp járnak el a franciák is, akik a Loire völgyében termesztik komoly erőbedobással ezt a nálunk méltatlanul elhanyagolt növényt. Feldolgozási technológia terén a németek és az osztrákok járnak élen, akik valószínűleg szintén rájöttek, hogy a biogáz előbb- utóbb függetlenné teszi őket a nyersanyagpiac szeszélyeitől. Harangi Árpádtól tudom meg a csicsókaügy folytatását, nevezetesen, hogy néhány váüalkozó szellem megalapította a GoeMed föderációt, melynek célja egy szövetkezet létrehozása - spanyol mintára. „Az önkormányzatokat szólítottuk meg - mondja a föderáció elnöke -, mivel a biogáz felhasználása során a község a legfontosabb szegmens. Ha két-három község megépít egy kisebb erőművet, feldolgozóüzemet, azzal képesek lesznek annyi energiát előállítani, meüyel kielégíthetik a helyi igényeket. Mivel hőtermelésről van szó, nagyobb üvegházak építése is szóba jöhet. Jelenleg Ipolybalog és Ipolynyék érdeklődik az erőmű megépítése iránt, ám a szövetkezet bejegyzése egyelőre várat magára.” Hogy miért? 1956-ban Spanyolországban öt ember alapított üyen szövetkezetei - ez ma több mint hatvanezer tagot számlál. Mintegy hetven üzemmel rendelkeznek, saját kórházuk, egyetemi rangú felsőoktatási intézményük, biztosítójuk van, bankjukat a vüág első száz pénzintézete között szokás említem. Az alapelv, hogy minden társult tagnak csak egy részvénye lehet, ez nem hozható szabad forgalomba, s küépés esetén csakis a szövetkezetnek ajánlható fel. így a társulás nem válhat a multik, a vadpriva- tizőrök vagy a konkurencia martalékává; ugyanakkor szavatolva van a többletérték helyi szinten 0 történő leosztása, hasznosítása is. ^ A leírtak természetesen jócskán „feldobnák” az Ipoly mentén ugyancsak alulbecsült föld és a £ még olcsóbb munkaerő értékét, s ez sokaknak nem lenne ínyére. A csicsókatermesztés ugyanakkor politikai akaratot is feltételez, mivel a növény egyelőre „nem hivatalos” kultúrnövény tájainkon. Ha ez az akadály elgördülne, lehet, hogy néhány éven belül jobb idők köszöntenének az országnak erre az elfeledett szegletére. BP-6-11894 (Somogyi Tibor felvételei) Harangi Árpád a bátori parcellán
