Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-03 / 127. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ JÚNIUS 3. Egészségünkre 27 Szlovákiában az antibiotikumoknak a felét indokolatlanul írják fel A legjobb fegyver A penicillinre 1996-ban kialakult rezisztencia mértéke a környező országokban Szlovákiában és Magyarországon a legmagasabb az arány Világviszonylatban az egyik legégetőbb gond, hogy az ember szervezete ellenálló­vá válik az antibiotikumok­kal szemben. Sajnos ez a pneumokokkuszra (Streptococcus pneumo­niae) is vonatkozik, amely ötéves korig a gyerekek be­tegségének, sőt halálának leggyakoribb okozója. A pneumokokkusz okozta be­tegségek 20 százalékát Szlovákiában az antibioti­kumokkal szemben ellenál­ló baktérium okozza. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez ellen leghatékonyabban védőoltással lehetne védekezni. Tanulmányok igazolják, hogy a vé­dőoltás után jelentősen csökken a pneumokokkusz okozta megbete­gedések száma, a gyermekeknek nem kell annyi antibiotikumot szedniük. Az elmúlt napokban er­ről a kérdésről tájékoztatták a szak­emberek a sajtó képviselőit. Ján Trupl professzor, a pozsonyi Nemzeti Onkológiai Intézet klini­kai mikrobiológiai osztályának munkatársa kiemelte, hogy Szlová­kiában, főleg pedig az ország keleti részében nagyon sok antibiotikum fogy. Amellett, hogy mind a biztosí­tóknak, mind a pácienseknek nem kevés pénzükbe kerül, a velük szembeni rezisztencia is veszélyes, ugyanis megnehezíti a kezelést, s növeli a megbetegedés kockázatát. Kell valamit tenni a helyzet meg­változtatásáért. Az egyik leghaté­konyabb intézkedés a védőoltás be­vezetése lenne.” A Streptococcus pneumoniae kö­zépfül-, arcüreg-, légcső-, tüdő- és agyhártyagyulladást, vérmérge­2004-ben az esetek 20%- ában nem volt hatásos a penicillin, 15%-ban az eritromicin, 25%-ban pe­dig a kotrimozaxol. zést okoz. A múltban ezeket a be­tegségeket penicillinnel kezelték. Az eltúlzott és helytelen antibioti­kumos kezelés ellenállóvá teszi a pneumokokkuszokat. A legéssze­rűbb megoldás a veszélyeztetett csoportok kötelező védőoltása len­ne. Az Amerikai Egyesült Államok­ban lényegesen csökkent a pneu­mokokkusz okozta súlyos betegsé­gek száma, miután bevezették a kö­telező védőoltást. Három év alatt a csökkenés 94 százalék volt. A re­zisztencia nagy gondot okoz Szlo­vákiában is. 2004-ben az esetek 20 százalékában nem volt hatásos a penicillin, 15 százalékban az eritromicin, 25 százalékban pedig a kotrimozaxol. Csehországban sok­kal kedvezőbb a helyzet. Az ok vilá­gos: nálunk minden második, Cse­hországban csak minden negyedik gyerek távozik az orvostól antibioti­kummal. A WHO szerint a Szlováki­ában az antibiotikumoknak körül­belül a felét feleslegesen írják fel az orvosok. Hogyan csökkenthetjük az antibiotikum mennyiségét? ♦ A megfázást, náthát vagy torok­fájást általában vírusok okozzák, s erre nem antibiotikumot kell alkal­mazni. Ne követeljen az orvostól mindenáron antibiotikumot. ♦ Ha az orvos antibiotikumot ír fel, az egész adagot be kell szedni, el­lenkező esetben a baktériumtörzs ellenállóvá válik. ♦ Az antibiotikumot csak az szedje be, akinek felírták. ♦ Ha meg akaija óvni gyermekét a legsúlyosabb bakteriális fertőzés­től, amelynek legyőzéséhez anti­biotikum kellene, oltássá be őt pneumokokkusz ellen. ♦ A beoltott gyermek ritkábban lesz beteg, s kevesebb antibioti­kumra lesz szüksége. Bővebb információ www.pneumokok.sk Mi a rezisztencia? Az az állapot, amikor az antibio­tikum nem tudja elpusztítani a bak­tériumot, vagyis a gyógyszer hatás­talan. A baktériumtörzsek vagy ter­mészetes módon vagy öröklött for­mában ellenállók az antibiotiku­mokkal szemben. 1944 óta, amikor Ján Trupl professzor az antibiotikumot felfedezték, drasztikusan csökkent a baktériu­mok okozta betegségek és halálese­tek száma. Ma már sok baktérium- törzs ellenálló, ami nehezíti a keze­lést. A rezisztencia okai ♦ Az antibiotikum túlzott és hely­telen alkalmazása. A kutatások be­bizonyították, hogy az orvosok gyakrabban írnak fel antibiotiku­mot, mint kellene. ♦ Széles hatású antibiotikumot írnak fel akkor is, amikor arra nem lenne szükség. Miért káros a rezisztencia ? ♦ Gyengíti az immunrendszert, csökkenti az ellenálló képességet, a betegség krónikussá vagy allergiá­vá alakulhat. ♦ Az antibiotikum hatástalanná válik. Bizonyított összefüggés van az alkalmazott antibiotikumok és a rezisztens baktériumok kialakulása és terjedése között. ♦ Az antibiotikum nemcsak a gyul­ladás helyén hat, hanem például a bélrendszerben megsemmisíti a jó baktériumokat is, amelyek fontos feladatot látnak el az emésztésben. Amikor a rezisztens baktérium okozza a bajt A WHO szerint a rezisztens fer­tőzések növelhetik a betegséget, a halálozások számát, valamint a ke­zelésre fordított kiadásokat. Az ilyen fertőzéssel a páciens kórházi kezelése általában hosszabb és drá­gább. A pneumokokkusz okozta betegségek 20 százaléka nem rea­gál az általánosan használt antibio­tikumokra. Hogyan lehet ellene harcolni? Úgy, hogy kevesebb antibiotiku­mot használunk. A WHO szerint a leghatékonyabb fegyver a védőol­tás lenne, (ki) Streptococcus pneumoniae TESTÜNK TITKAI Az artéria betegségei 2. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A képen a feketével jelzett ateróma az érfal zsíros elfajulása. Ez az elváltozás lehet helyi, de érintheti a szervezet egészét is. A vérerek elzáródása minden esetben megállíthatatlan folyamat. Artériagyulladás Artériagyulladást (arteritisz) a verőér falának meggyengülése, rugalmatlanná válása okozhat. Az elváltozás verőértágulat (ane- urizma) kialakulásához vezethet. Az erek összeszűkülésével a trom­bózis veszélye is megnő. Az artériagyulladás az egész szervezetet érintheti, de egy vég­tagra, bizonyos érszakaszra vagy csupán egyetlen érre is korláto­zódhat (pl. Horton-féle időszakos artériagyulladás). Leggyakoribb a lábakban je­lentkező artériagyulladás. A be­tegség egyre fokozódó fájdalom­mal jelentkezik, mely idővel telje­sen mozgásképtelenné teszi a be­teget. Amikor a fájdalom a lábak nyugalmi állapotában sem szűnik meg, fennáll az üszkösödés veszé­lye. Szerencsére a betegségnek ez a kései stádiuma ma már általá­ban legyőzhető. Az erek beszűkü­lését az érfalak összehúzódásai is kiválthatják, ami tovább súlyos­bítja az artériagyulladást. Sebé­szeti beavatkozással az erek át­eresztőképessége helyreállítható. Artériagyulladás kialakulhat érelmeszesedés, cukorbetegség vagy ritkább esetben kiütéses tí­fusz és szívbelhártya-gyulladás következtében is. De önállóan is felléphet (pl. Buerger-szindró- ma). Emellett különböző sérülé­sek, fagyások, érgyulladások (fle- bitisz, visszérgyulladás) is elő­idézhetik. A fájdalom zsibbadásformájá­ban jelentkezik, mely izommun­ka esetén felerősödik. A beteg­ség előrehaladtával izomgör­csök is fellépnek. Később a szö­vetek ellátatlansága tápanyaghi­ányos állapothoz vezet (elvéko­nyodó és töredező körmök, hi­deg, sápadt, szederjes bőr). A csontokban kalciumhiány is ki­alakulhat, az izmok sorvadás­nak indulnak. Az artériagyulla­dás végső szakaszában a vérellá­tottság oly mértékben lecsök­ken, hogy megkezdődik a szöve­tek elhalása, üszkösödés (száraz vagy nedves üszők). Aneurizma Az aneurizma a károsodott ar­tériafal kiboltosulása. Az okozott panaszok nagyon változatosak le­hetnek, attól függően, hogy a test melyik részén jelentkeznek, és mekkora a kiterjedésük. Csillapíthatatlan köhögés, re­kedtség, légzési panaszok, mell­kasi fájdalmak jelzik, ha az aneurizma az aorta szívből küépő szakaszán helyezkedik el. Szorító mellkasi fájdalom az aorta ún. disszekáló aneurizmáját jelezhe­ti, amikor is nagy nyomással az aorta falának rétegei közé prése- lődik a vér. A hasban pulzáló da­ganat tapintható, ha az aneuriz­ma az aorta hasi szakaszán van. Az erős fejfájás az agyi erek aneurizmájára utal. Az aneurizmák kialakulásának háromféle oka lehet: az artériafal izmainak veleszületett gyengesé­ge; gyulladások, amelyek gyengí­tik az artériafalat; és végül az ar­tériafal átépülése arterioszkleró- zis (érelmeszesedés) és magas- vémyomás-betegség talaján. A megbetegedési kockázat a kor előrehaladtával fokozódik. Az aneurizmák - attól függően, hogy a test melyik részében he­lyezkednek el és mekkora a kiter­jedésük - voltaképpen életveszé­lyes elváltozások. A megelőzés egyetlen lehetséges módja a ma­gas vérnyomás normál értékre csökkentése, és lehetőség szerint az érelmeszesedés megelőzése vagy legalábbis kialakulásának lassítása. A kezelés legtöbbször műtéti. Miután az orvos alapos vizsgála­tokkal - röntgen, ultrahang, kom­putertomográfia - megállapította az aneurizmát, amely fájdalmat okoz vagy veszélyesnek tűnik, gyógyszere terápiát alkalmaz. El­ső lépésben lecsökkenti a magas vérnyomást, majd a normál érté­kek beállítása után elvégzi a hely­reállító műtétet. A véráramlás javítása ♦ Álljon egész talppal a földre a fallal szemben, kb. 1 méterre! Dőljön a falnak, kezével támasz­kodjon meg, majd hajlítsa be kar­jait tízszer, mintha fekvőtámaszt csinálna! Hátát és lábait tartsa egyenesen! ♦ Tízszer üljön le egy székre és álljon fel, közben kinyújtott karja­it keresztezze! ♦ Hússzor álljon lábujjhegyre, majd váltakozva billegjen: egyik sarok fenn, a másik lenn! ♦ Végezzen tíz térdhajlítást egye­nes háttal, ha szükséges, támasz­kodjon egy szék támlájára! ♦ Gyakran járjon lépcsőn lábujj- hegyen! A. Egy artéria beszűkülése, * A feladatát a leágazó erek látják el. B. A vérellátás akadozása lehetetlenné tesz az izommozgást, ami sántí- tás kialakulásához vezet f C. A szövetekbe nyugalmi t q állapotban sem jut ele­gendő vér, megkezdődik az üszkösödés. Az artériagyulladás kialakulása

Next

/
Thumbnails
Contents