Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-30 / 150. szám, péntek

10 Tudomány-hirdetés ÚJ SZÓ 2006.JÚN1US 30. www.ujszo.com Azok a személyek, akik naponta hat vagy annál is több csésze feketét fogyasztanak, nagyobb eséllyel szállnak szembe a diabétesszel Kávéval a cukorbaj ellen Washington. A kávé és kü­lönösen annak koffein­mentes változata véd a cukorbetegség ellen. Erre a következtetésre jutottak a University of Minnesota kutatói, akik Iowa állam­ban 28 ezer változó kor­ban lévő hölgy egészségi állapotát kísérték figye­lemmel 11 éven át. MT1-JELENTÉS Mint kiderült, a vizsgált nők fele naponta 1-3 csésze kávét fo­gyasztott. 6159-en egyáltalán nem fogyasztottak kávét, 5554- en napi 4-5 csészét ittak meg, míg 2875-en hatot vagy annál is többet. A vizsgálat 11 éve alatt 1418 nőnél fejlődött ki úgynevezett (Képarchívum) második típusú diabétesz, vagyis olyan cukorbaj, amely az idő­sebb korosztályt sújtja. E kór­képben a szövetek rezisztenssé válnak az inzulin iránt, s így kép­telenek hasznosítani a vérben lé­vő glükózt. Amikor az elfogyasztott kávé mennyiségét és a cukorbetegség kialakulását elemezték, kide­rült, azok az asszonyok, akik na­pi hat vagy annál is több csésze kávét fogyasztottak, csaknem negyedével (22 százalékkal) rit­kábban betegedtek meg diabé­teszben, mint azok, akik egyálta­lán nem ittak feketét. Még ked­vezőbb volt a statisztika azon nők esetében, akik a kávé koffe­inmentes változatát preferálták: náluk a diabétesz kialakulásá­nak kockázata 33 százalékkal volt alacsonyabb. Ebből arra lehet következtet­ni, hogy a kávénak a diabéteszt megelőző hatása nincs összefüg­gésben a koffeinnel, hanem va­lamilyen más komponens függ­vénye. Hogy a kávé mely össze­tevője és mily módon fejti ki e kedvező hatást, nem ismert. A kutatók azt feltételezik, hogy az ismeretlen ágens a hasnyálmiri­gyet védi valamilyen módon a kedvezőtlen külső hatásoktól. Vyrábame energiu pre vašich dodávateľov, aby ju priniesli vám Práve v tejto chvíli je naša energia na ceste k vám. Je to dlhá cesta a my stojíme len na jej začiatku. Vyrábame energiu pre dodávateľov, ktorí ju potom prinášajú až k vám. Dodávame im ju čistú, spoľahlivú a ako jednu z najlacnejších v Európe. Energia, ktorá nakoniec dorazila až k vám, začala svoju cestu u nás. ENERGIA, KTORÁ ŤA SPREVÁDZA. Az oldalfüggő agy általános a gerincesek között Előnyökkel jár az aszimmetrikus agy ÖSSZEFOGLALÓ A szimmetriát gyakran a szép­ség jelének tekintjük, ám a szim­metria hátrányt is jelenthet, ami­kor az agyról van szó. A balagyas vagy jobbagyas halak ügyeseb­bek, amikor több feladattal kell egyszerre megbirkózni, mint azok, amelyeknek nincs ilyen előnyben részesített agyfélteké­jük. Ez segíthet megmagyarázni, miért fejlődött a gerincesek agya úgy, hogy aszimmetrikusan mű­ködjék. A tudósok valaha azt gondolták, hogy csupán az emberek agya lateralizált vagy aszimmetrikus. Mi például általában agyunk bal féltekéjét használjuk a nyelv értel­mezésére és a jobbot a zene élve­zetére. Nemrég azonban a kutatók arra a véleményre jutottak, hogy az oldalfüggő agy általános a ge­rincesek között. Egyesek úgy gon­dolták, hogy ez az elrendezés segí­ti az állatokat abban, hogy egy­szerre több ingerre is összponto­sítsanak: a megfelelő féltekék dol­gozzák föl az adott ingerületeket. A Padovai Egyetem két pszicho­lógusa, Marco Dadda és Angelo Bisazza elhatározta, az elméletet halakon ellenőrzi. Először is cso­portokat állítottak össze olyan Girardinus falcatus fajba tartozó halakból, amelyeket oldalfüggő­nek vagy oldalfüggetlennek te­nyésztettek ki. A jobbra latera­lizált halak társukat elsősorban a bal szemükkel nézték és fordítva, mivel az agyféltekék a látást a test ellentétes oldalán dolgozzák fel. A nem lateralizált halak nem ré­szesítették előnyben egyik szemü­ket sem. Amikor a kutatók üveg­akváriumba helyezték a különféle típusú halakat, és garnélát adtak nekik táplálékul, azt tapasztalták, hogy adott idő alatt mindegyik hal nagyjából tíz rákot fogott. Rá­adásul testük mindkét oldaláról egyenlő arányban, ami azt jelzi, hogy a zsákmány kinézésekor egyik szemüket sem favorizálták. A tudósok ezután megismételték a kísérletet, de beiktattak egy csa­vart. Ez alkalommal a halaknak nemcsak a vacsoraszerzés miatt kellett aggódniuk. A kutatók egy ragadozó naphalat tettek a szom­szédos akváriumba. A ragadozót is észben tartva a nem lateralizált halaknak majdnem kétszer annyi időbe telt tíz garnélát elfogniuk, mint a lateralizáltaknak. Ennek valószínű oka, hogy a nem oldal­függő halak kénytelenek voltak mindkét szemükkel egyszerre fi­gyelni vagy a ragadozót, vagy a zsákmányt. A balagyas halak vi­szont az idő 70 százalékában a jobb szemükkel, a jobbagyasok pedig a bal szemükkel figyelték a naphalat. Noha az Animal Behaviour fo­lyóiratban közzétett kísérletek nem vizsgálják közvetlenül, vajon a Girardinus halak tényleg agyuk egyik oldalát használják a rákok elfogásához és a másikat a naphal figyeléséhez, az á tény, hogy a je­lek szerint mindegyik szem egyfé­le feladatot részesített előnyben, erősen utal arra, miszerint a halak különböző agyféltekéket szentel­nek a különféle feladatoknak - ál­lítják a kutatók, (fn) BP-6-13026 A szimmetria hátrányt is jelenthet (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents