Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-30 / 150. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Otthon a pataki könyvritkaságok Budapest. Becsomagolták és úrnak indították Sárospatakra a Magyar Nemzeti Múzeumból a sárospataki református nagykollégi­um könyvtárának Oroszországtól idén visszakapott könyveit - kö­zölte tegnap Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházke­rület püspöke. A könyvritkaságok most visszakerülnek eredeti he­lyükre, a református egyház sárospataki nagykönyvtárának polcai­ra. Húsz kötetet Pápán, a református kollégiumban állítanak ki ide­iglenesen. Ezek várhatóan decemberben kerülnek vissza Sárospa­takra. A Sárospatakra érkezett könyveket július 14-től lehet majd megtekinteni eredeti helyükön egy kiállítás keretében. (MTI) A somorjai Csalló is szerepel az új rockoperában Napba öltözött leány ÚJ SZÓ-HÍR Karlovy Vary mától ismét a filmnek él - a sztárparádé este kezdődik Andy Gardával Kilenc nap James Bond nyomában Eva Green és Daniel Craig több sztárt megelőzött Karlovy Varyban (Képarchívum) Holnap este mutatják be az er­délyi Csíksomlyón Koltay Gábor rendezésében a Napba öltözött leány című vallásos témájú rock­operát, amelynek zenéjét Koltay Gergely és a Kormorán együttes szerezte. A főszerepeket Bodnár Vivien, Varga Klári, Varga Mik­lós, Vikidál Gyula, Makrai Pál, Csengery Attila, Kalapács József, Miller Zoltán és Pitti Katalin ala­kítja. A nagyszabású, több mint 200 statisztát mozgató produkcióban színpadra lép a somorjai Csalló Néptáncegyüttes tizenöt fős, va­lamint a Felvidéki Rockszínpad harmincfős csapata is. Keresztes Róbert, a Csalló vezetője lapunk­nak elmondta: a néptáncegyüttes a Koltay Gábor rendezte Megfe­szített című rockoperában is sze­repelt annak idején, s az együtt­működés olyan sikeres volt, hogy Koltay Gábor meghívta őket a Napba öltözött leány című, leg­újabb rendezésébe is. A bemutató alkalmából Csík­somlyón 200 méteres színpadot állítottak fel, a rendezők-körül­belül kétszázezer nézőre számí­tanak. A Magyar Televízió és a Duna Televízió felvételt is készít az előadásról, amelyet közös pro­dukcióban, DVD-n szándékoznak megjelentetni, (m) Hol van már a tavalyi nyár? Robert Redford politikai szentbeszéde a Thermal Szálló nagymozijában, vagy Liv Ullmann szelíd mosolya a norvégok fogadásán, Michael Pitt „ködös” tekin­tete a Kolonnádon, vagy Gael Garda Bernal éjféli bo­rozgatása egy kerti partin? SZABÓ G. LÁSZLÓ Mindez már a múlt Karlovy Vary életében. A filmek is továbbmentek kijelölt útjukon. Csehország egyik, ha nem a legszebb fürdővárosa már az új vendégek érkezését vátja, mo­zijaiban pedig minden készen áll a tavaly óta forgatott filmek bemuta­tására. Ott, ahol az elmúlt hóna­pokban Dániel Craig, az új 007-es rótta veszélyes köreit, mától olyan hírességek után nyomozhat a mozi­rajongók népes tábora, mint Andy Garda, vagy a nagy kékséget meg­járt Luc Besson, a 12 majommal „szövetkezett” Terry Gilliam, vagy az új filmjével érkező koreai fene­gyerek, Kim Ki-Duk. De jön Krys- tyna Janda is, a lengyelek nagy hí­ressége, aki Szabó István Mephis- tójában is jelesül alakított anno, és lesznek nagy meglepetések, ame­lyeket egyelőre hétpecsétes ütők­ként őriznek a fesztivál rendezői. James Bond útjáról sem szóltak pontos jelentések, sőt a Karlovy Vary-i forgatások helyszíneit és idő­pontjait sem kürtölte világgá a cseh koprodukdós partner. Később vi­szont már az is kiszivárgott: a Casino Royale című új rész produ­cere minden napért 30 ezer koronát fizetett a városnak, a két forgatás közti leállásért pedig napi 8500-at. A Pupp Szálló pedig, ahol a stáb leg­fontosabb emberei laktak, 700 ezer koronát termelt csak azért, hogy belső termeit és külső arculatát ad­ta a filmhez. Ajándékként pedig maradtak azok a csillárok és azok a szőnyegek, amelyek fényt és pom­pát bizosítottak a világ leghíresebb és legvonzóbb ügynökének. Karlovy Vary 41. mustrája ugyancsak emeli a város hírnevét a világban. Berlin és Cannes után, Velence előtt ez a filmesek legna­gyobb Mekkája, ahol különböző szekciókban az idén is csaknem 250 filmet láthat a közönség. Versenyben tizenötöt. A spa­nyoloktól egy kilencéves autótolvaj történetét (Úttalan utakon), a len­gyelektől egy vak nő és egy átlagos költő bizarr kapcsolatát (Pár em­ber, kevés idő), az amerikaiaktól egy börtönből szabadult anya fáj­dalmas útkeresését (Sherrybaby), az oroszoktól egy csukotkai hábo­rús kalandot (Tranzit). A cseh fil­met Jan Hrebejk friss alkotása, a Szép nő, csúnya helyzet képviseli, amely egy szokatlan szerelmi há­romszögbe avatja be a nézőt. Lesz egy-egy franda, mexikói, koreai, iráni, argentin, bolgár, német és egy svéd-dán koprodukcióban ké­szült opus is a versenyben. Magyar film sajnos nem. Versenyen kívül azonban Karlovy Vary közönsége is láthatja a Cannes-t megjárt ifjú tri­umvirátus: Páli! György, Hajdú Szabolcs és Kocsis Ágnes egy-egy munkáját, a különböző szemledíja­kat begyűjtött Taxidermiát, a Fehér tenyért és a Friss levegőt. Cannes-i csomagból kerül elő az olasz Marco Bellocchio új filmje, az II regista di matrimoni, Nani Mo- retti Kajmánja, Paolo Sorrentino Családi barátja, s az eddig csak szí­nészként ismert, mostantól azon­ban már rendezőként is jegyzett Kim Rossi Stuart első opusa, az Anche liberó va bene, amelynek női főszerepét a Rómában élő, apai ágon szlovák, anyai részről magyar Barbora Bobulova játssza. De itt lesz Pedro Almodovar Cannes-ban a legjobb rendezés díjával kitünte­tett Volvere is, valamint Aki Kau- rismaki új filmje, Az alkony fényei. A Nyugattól Keletre szekcióba ti­zenhét alkotás került be. Többek között egy román (12:08 Bukarest­től keletre - televíziós talk show ti­zenhat évvel Ceausescu bukása után), egy litván (Istenek erdeje - fekete humorral a náci táborok éle­téről) és egy orosz-kirgiz-francia- német koprodukció (Az ősök ko­porsója - egy Párizsban élő kirgiz férfi franda menyasszonyával tér vissza szülőfalujába). Jasmine Dellal amerikai rendező alkotását, a Kanyargós utat (ci­gányzenével színesített road- movie) a Más szemmel szekcióban, Luc Besson új opusát, az Angyal-A-t (szerelmi szállal átszőtt krimi) és Steven Soderbergh babagyári love storyját, a Buborékot pedig a Hori­zontok kategóriában vetítitk. Ugyanide sorolták az idei Berlinale két díjazott darabját. Az egyik: Michael Winterbotton rendezése, az Út Guantanamóba, amely (ál)- dokumentarista eszközökkel mu­tatja be egy afganisztáni amerikai alakulat fogságába esett három arab fiú történetét. A másik: Bosz­nia-Hercegovina, Ausztria, Német­ország és Horvátország összefogá­sában készült Grbavica címmel, Jaszmila Zsbanics rendezésében a megerőszakolt bosnyák asszonyok ma sem csillapuló lelki kínjairól. A Hét szempár blokkban hét is­mert és pályakezdő francia rende­ző mesél felnőtté válásának nehéz­ségeiről. A Tisztelet John Hus- tonnak a 100 éve született legendás amerikai filmrendező alkotásait (A Sierra Madre kincse, Kallódó em­berek, Fát City, A férfi, aki király akart lenni, A Prizzik becsülete) vi­szi közönség elé. Tíz filmmel képvi­selteti magát Karlovy Varyban a Robert Redford alapította Sun­dance fesztivál. A világ filmművészetét gazdagí­tó rendezők közül az idén a cseh Jan Némec (Az Ünnepségről és a vendégekről egykori új hullámo­sa), Robert Shay, A gyűrűk ura al­kotója, valamint Andy Garcia, a ku­bai származású amerikai színész kap életműdjjat. S hogy az árak még a fesztivál költségvetésében sem stagnálnak, azt az is jelzi, hogy míg a tavalyi moziparádé 110 millió koronába került, az idei mulatság már 115 millió lesz. Az összeg egynegyedét a cseh állam és Karlovy Vary váro­sa biztosította, a többit támoga­tóktól könyörögték ki a szervezők. Hogy milyen nehézségek árán, azt talán csak James Bond tudná ki­nyomozni. Már látható a mozikban Francois Ozon francia rendező Utolsó napjaim című filmje, melynek témája a halállal való megküzdés. Romain, a fia­tal divatfotós, miután megtudja, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, csupán egyetlen emberrel, nagyanyjával közli a titkát, hogy elkerülje a sajnálatot. A véletlen azonban úgy hozza, hogy egy még meg nem született életet hagy maga után... (Képarchívum) Az újvidéki és a szabadkai társulat szinte az egész repertoárját elhozta Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljára Kutyák, lepkék, valamint gongokon és lantokon játszó zenekar a szaunában JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Trópusi hőség fogadta a színtár­sulatokat, s főleg a tornateremből ideiglenesen átalakított Rákóczi stúdióterem klímája viselt meg ját­szót és nézőt egyaránt. Az újvidéki­ek Pogánytánc című előadásának szünetében a kavicságyon zakóban némán fekvő színészt két hölgyra­jongója legyezgeti. A hőség némi­leg csak az esti órákra enyhül, s a szabadtéri előadásokon már csak az itt-ott felbukkanó éjjeli rovarok­kal kell megküzdeni. Véletlenül két egymást követő előadáson egy-egy lepke is részesévé válik a színházi történéseknek, a kassaiak Gyertya­fény keringő című előadásában egy jól megtermett pillangó száll be a képbe, amelyet a két főszereplő, Petrik Szüárd és Dudás Péter be is von a játékba. Az őket követő szat­márnémeti sanzonesten pedig egy lepkés számban, szinte hívásra je­lenik meg egy újabb példány, s ami­kor Méhes Kati az aktuális Marlene Dietrich számnál a lepkét kényte­len felemlegetni (Mint lepkének vonzó a veszedelmes fény), egy ke­cses, de annál határozottabb moz­dulattal agyoncsapja a nem hívott, az előadást váradanul megzavaró vendéget. Az újvidéki és a szabadkai társu­lat szinte az egész repertoárját el­hozta Kisvárdára, s hőség ide vagy oda, lenyűgözve ülünk egy-egy elő­adásukon. Bár mintha ez a megál­lapítás kevésbé lenne érvényes a legutóbb látott Sirály előadásra, amely meg sem kíséreli a darab új­raértelmezését: Radoslav Milen- kovic rendezése megelégszik a tör­ténet reprodukálásával. S az egyébként igen erős társulat sem tud mit kezdeni a rendezői bizony­talansággal, s apróbb hibák sokasá­ga jelzi, hogy a játszók nem urai Csehov vüágának. Pedig kár, mert a tóba süllyesztett pódium látványa sokkal többet ígér. Két előadást hoztak a szabadkai­ak, a Várszínpadon elevenedik meg Szulamit tragédiája Bakos Árpád zenéjével és Zalán Tibor librettójá­val. Ahogy a szakmai beszélgeté­sen kiderült, pénzhiány miatt az eredeti szövegkönyv az egyharma- dára rövidült, s a szedett-vedett jel­mez és a játéktérre ránehezedő díszlet sem segíti a játékot, de még a játszókat sem. Az operának szánt zenés drámában már az elején ki­derül, hogy Szulamit még szűz, en­nél több erényére a továbbiakban sem derül fény (ami nem az ő hibá­ja), és megtudjuk azt is, hogy Sala­mon is végtelenül bölcs (ezt a kó­rus legalább tízszer elismétli), s nem is történik szinte semmi érde­kes a darabban, nincsenek benne megírt figurák, ezért csak Bakos Árpád vüágzeneként meghatáro­zott opusára és a szélhangszere­ken, gongokon és lantokon játszó zenekar virtuozitására figyelünk. De arra nagyon. A következő szabadkai előadá­son is a zenéé a főszerep, a Záróra az előadók saját története, ők írták a sztorit, ők állították össze a zenét, s ők játszanak és zenélnek benne. A társulatépítés csodálatos példáját látjuk, ahol nemcsak a történet pompás, hanem az az öt fiatal szí­nész is, akik nemcsak színészileg végeznek kiemelkedő munkát, ha­nem a hangszerek is életre kelnek általuk. Egy finom, mélabús, ugyanakkor mégsem szentimentá­lis történetet látunk néhány muzsi­kusról, akik egy éjszakai bárban ke­resik a kenyerüket. Székelyudvarhely 38 ezres vá­ros, ahol hét éve alakult a semmi­ből, fiatal végzősökkel, és Szabó K. István vezetésével egy társulat. A kezdeti gyerekbetegségek és bi­zonytalankodás után az idén ala­posan megleptek bennünket. Nagy András értelmezte át Tolsztoj Anna Karenináját, s ezt alapanyagul véve mutatja meg Szabó K. a maga Anna Karenina-értelmezését. A stilizált térben játszódó előadásban a re­mek színészi játéknak és a markáns rendezői értelmezésnek köszönhe­tően megelevenedik a félje, majd később a szeretője mellett is unat­kozó szépasszony tragédiája. Az előadás külön erénye, hogy ebben az értelmezésben Karenin nem egy bávatag, csak a munkájával törődő figura: cinikusan veszi a lapot, s nem törődik bele abba, hogy egy­könnyen eldobják. Kutyák ugarnak Háy János A Pi­tyu bácsi fia című előadásában, s mivel a zsúfolt és inkább szauná­nak alkalmas térben még a fények sem működnek, a kutyaugatás is hosszabbnak tűnik a kelleténél. Háy a falusi és a fővárosi életforma közötti szakadék áthidalhatatlan- ságát mutatja meg egy igazi sors­tragédia szintjén. De hiába a bereg­szásziak kitűnő játéka, egy idő után elfogy a teremből a levegő, s már nem igazán tud megérinteni Pityu bácsi fiának a tragédiája. Reggel, bocsánat már hajnalban kutyaugatásra rezzenek fel. A Pi­tyu bácsi fiának a tragédiája aka­ratlanul is tovább folytatódik ben­nünk.

Next

/
Thumbnails
Contents