Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-29 / 149. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 29. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ DIE PRESSE Minden eddiginél nagyobb a hatalma a magyar miniszter- elnöknek az osztrák, lap szerint. 1989 óta egyetlen magyar kormányfő sem alakította át annyira a hatalmi apparátust, mint ő, minden szál nála fut össze. A kormányfő nemcsak a mozgásterét és a Miniszterelnöki Hivatal felhatalmazását szélesítette ki, hanem a miniszterek kompetenciáit is megnyirbálta, így a minisztériumok a jövőben már csak puszta közigazgatási és végrehajtói szervként fognak működni. Ezzel szemben az operatív munkát három új hivatal fogja végezni, amelyek közvetlenül a kormányfő alá vannak rendelve - írta a lap. 'enes Gábor karikatúi A magyar kormány szerint nem gyengül, hanem erősödik a határon tüli magyarok ügyének képviselete A HTMH korábbi elnökei a hivatal megszűnéséről Megoszlik a volt elnökök véleménye arról, hogy június 30-án jogutód nélkül megszűnik a Határon Tüli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. MTI-HÁTTÉR Többen közülük üdvözölték a döntést, mások aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a másfél évtizede létrehozott HTMH feladatait miként tudja majd ellátni egy főosztály. Ezentúl a kancelláriaminiszter alá besorolt szakállamtitkár felügyeli a határon túli magyarok ügyét. A kormány szerint ezzel nem gyengül, hanem erősödik a határon túli magyarok ügyének képviselete. Szilvásy György kancelláriaminiszter mellett Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a területet, a főosztályvezetőjét még nem nevezték meg. Entz Géza, akit Antall József miniszterelnök bízott meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közveden irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként „az ügy politikailag (...) súlyát veszd”, így nem érvényesíthető a kormánypo-' litika - figyelmeztetett. Hozzátette: meghatározó még az is, hogy a kormányfő személyesen mennyire elkötelezett és milyenek az ismeretei. Az Illyés, az Új Kézfogás és az Apáczai Közalapítvány jövőjéről szólva úgy vélte, nem az a kérdés, milyen szervezeti keretek között biztosítják a forrásokat, hanem az: van-e stratégia? Véleménye szerint Antall József óta a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának. Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke, „szigorúan magánemberként” kifejtette, jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne, ahogy 1990 és 1992 között volt. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet műveim a MeH égisze alatt, mint egy „ég és föld között lebegő” önálló intézményben - mutatott rá a régi-új struktúra előnyére. Szabó Tibor, aki a Fidesz-kor- mány idején, 1998 szeptembere és 2002 májusa között elnököl a HTMH-ban, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer részt:. A HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el - mutatott rá jelentőségére. Úgy vélte, hogy megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerősíteni, hogy hatékonyabban működhessen. Éz annál is inkább fontos lenne, mert az unióban új lehetőségek adódnak, ám az ottani rendszerekhez a kompatibilitást is meg kell teremtem. Szerinte a támogatási rendszer átalakítását mindenképpen el kellene végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, „amilyen egy megerősített HTMH leheti’. A MeH-ben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni - figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nemcsak a sok átfedés és az „esetlegességek” indokolják, hanem az iš, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi támogatási rendszert. Bálint-Pataki József, aki 2002júniusától három évig állt a HTMH élén, örömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990-1992 között? Emlékeztetett, hogy az elmúlt másfél évtizedben változtak a feladatok is. Úgy vélte: ha a három közalapítvány jobban tudna működni más formában, ak- kor.érdemes lenne a jelenlegi rendszeren változtatni. Örülne, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források. Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-jétől tölti be hivatalát, elmondta, „szerencsés és előrevivő dolognak” tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott „bonyolult és összetett feladatsort” egy főosztály keretében hogyan oldják meg. Arra a kérdésre, tudta-e januárban, hogy a HTMH-elnöki munkája fél évre szól, azt mondta: „erre egyáltalán nem számítottam”. Más sem számított arra, hogy a „dolög ilyen fordulatot vesz” - mondta, hozzátéve: ez persze nem jelenti azt, hogy a változtatásból nem születhet valami jó. A román titkosszolgálat pillanatnyi érdekeinek függvényében özönlik el az országot a terroristák Magyar pulyka után iszlám terrorista MT1-F1GYELŐ Úgy tűnik, Romániában az iszlám terroristák a titkosszolgálat (SRI) pillanatnyi érdekeinek függvényében özönlik el az országot, a belföldi hírszerző hivatal valószínűleg ki szeremé használni egy exhibicionista fiatalember szeszélyeit, hogy kiküszöbölje a „pulyka- csirke-magyarveszély” botrány nyomán hitelén esett csorbát - véli az erdélyi Új Magyar Szó (ÚMSZ). A lap azzal a hírrel kapcsolatosan írt cikket, amely szerint előző nap előzetes letartóztatásba helyeztek és elmeorvosi vizsgálatnak készülnek aláverni egy iszlám vallásra áttért román fiatalembert. Azzal gyanúsítják, hogy Temesváron robbantásos merényletet akart elkövetni tiltakozásul az iraki és afganisztáni hadműveletekben való román részvétel miatt. Állítólag konyhai gázpalackokat akart felrobbantam. Se szeri, se száma azoknak a „szerencséden” gyakorlatoknak, amelyeket a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben Románia külföldről importált, miért éppen az iszlám fundamentalizmus kerülné el az országot? - teszi fel a kérdést a lap, amely szerint az eset körülményei meglehetősen homályosak, s a hatóságok által közreadott információk csak fokozzák a gyanút, hogy jelen esetben is a „magyar pulykához” hasonló üggyel állunk szemben. Nemrég ugyanis a titkosszolgálat „kiderítette”, hogy a romániai madárinfluenza-botrányt Magyarországról származó pulykák behozatala robbantotta ki. A pulykahír azonban kacsának bizonyult. A most letartóztatott fiatalemberről a SRI azt állítja, állandó kapcsolatot tartott fenn külföldi terrorszervezetekkel - meg is nevez egyet ezek közül - ám az ügyészség közleménye szerint nincsenek bizonyítékok arra, hogy az állítólagos terrorista tagja lenne bármiféle szervezetnek. A SRI nemcsak a pulykának nézett magyar csirke vagy a fenti ellentmondás miatt nem hiteles - állapítja meg a lap, emlékeztetve, hogy a román hírszerzés az utóbbi években a parlamenthez benyújtott jelentéseiben minden alkalommal említést tett a Románia területén működő terror- csoportokról. A tucatnyi nevet tartalmazó listán megtalálható csaknem minden jelentős közel-keleti csoportosulás, amelyet a vüág különböző tájain terrorszervezetként tartanak számon, az Iszlám Dzsihádtól kezdve a Hezbollahig. A SRI azonban két éve közleményben cáfolta egy nyugati újság - a The Observer - értesüléseit, miszerint iszlám terroristák tevékenykednének az ország területén. Most, az állítólagos lugosi terrorista letartóztatásakor a SRI a többi között azt közölte, hogy a fiatalember részt vett több iszlám vallásos táborban - szintén Románia területén. Ezzel nyilvánvalóan azt kívánja sugallni, hogy olyan „nevelést” kapott, amely terrorcselekmények elkövetésére sarkallta. „Ha ez így van - amellett, hogy sértheti egyesek vallásos meggyőződését -, csak fokozza az ellentmondást, és arra enged következtetni, hogy Romániában az iszlám terroristák a SRI pillanatnyi érdekeinek függvényében özönlik el az országot” - írja a szerző. Szerinte a titkosszolgálat ki szeretné használni egy exhibicionista fiatalember szeszélyeit, hogy kiküszöbölje a „pulyka-csirke-ma- gyarveszély” botrány nyomán a hitelén esett csorbát. KOMMENTÁR Csak egy katona MALINÁK ISTVÁN Csak mifelénk lehet furcsa, hogy egyetlen elrabolt izraeli katona miatt háborús helyzet alakult ki a Gázai övezet határán. A szemlélet lassabban változik a rendszereknél, a mi értékítéletünket a hadsereggel, a katona életével kapcsolatban pedig a Varsói Szerződésben uralkodó állapotok deformálták. Amikor hétpecsétes titoknak számított, hogy a kommunista tömb nagyszámú hadgyakorlatain hányán vesztették életüket, s egy-egy itteni légikatasztrófáról a nyugati országok polgárai sokkal hamarább és sokkal többet tudtak, mint mi a pár soros közleményekből. A demokráciának sok fokmérője van, az egyik például az, hogy a közkatonát embernek tekintik-e vagy ágyútölteléknek. S bár esetünkben más tényezők is közrejátszanak a Közel-Keleten, mégsem példa nélküli, hogy egyetien katona sorsa a nagypolitikát is alakíthatja. Abban biztosak lehetünk, ha az elrabolt tizedesnek baja esne, nem maradna el a rendkívül kemény izraeli válasz, s a Hamász-vezetők likvidálására tett izraeli ígéret sem puszta fenyegetőzés. Az egyetien jó hír a kiélezett helyzetben, hogy a Fatah és a Hamász megállapodása után - az Iszlám Dzsihád kivételével - minden radikális csoport elfogadta az izraeli börtönökben raboskodó palesztin politikusok tervét az önálló állam megteremtésére. A tervezet nem mondja ki, de közvetve tartalmazza Izrael elismerését - ez a sarkalatos pont. Még akkor is, ha a megállapodásnak rövid távon aligha lesz haszna. Túl kevés. Izrael akkor nem kezd hozzá végleges határainak önálló kitűzéséhez, akkor kezd erről tárgyalni a hivatalos palesztin képviselettel, vagyis a Hamász-kormánnyal, ha az hivatalosan is elismeri Izraelt, lemond az erőszakról, és a terrorszervezetből normális politikai párt alakul. Vagyis lemond mindarról, amiért a nyolcvanas évek végén az akkori kor legradikálisabbjai létrehozták. A keddi megállapodásban tükröződő Hamász-gesztusnak van politikai üzenete. Hogy mekkora, azt nehéz megítélni, mert jelenleg a konfliktusok három síkon zajlanak. Izrael és a palesztinok között, a Fatah és a Hamász között, valamint a Fatahon, a Hamászon és más csoportokon belül is elkeseredett harcok dúlnak a mérsékeltebbek és radikálisok között. A megállapodás Abbász elnök szerepét erősítheti. Vele az a baj, hogy tényleges hatalma nincs nemzetközileg is elfogadható elképzeléseinek megvalósítására, és nem is népszerű a palesztinok között. A Hamász-kormányt sújtó nemzetközi blokád miatt a palesztin gazdaság a padlón van. A keddi megállapodással akkor lehetne valamit kezdeni, ha a legésszerűbbnek tűnő, egyiptomi-jordániai-szaúdi javaslat megvalósulna. Vagyis lemondana Haníje kormányfő és az egész Hamász-kabinet, s egy olyan szakértői kormány alakulna, amelyben sem a Fatahnak, sem a Hamásznak nem lenne vezető szerepe. Ez véget vethetne a palesztin belháborúnak, a káosznak és megújíthatná a gazdaságot. Különben még Izraellel sem tudnak a palesztinok komolyan tárgyalni. _________________JEGYZET _____________ Sz amurájok sziesztája RÁCZ VINCE Álmos szemetek Japánra vessétek, nincs többé kialvatlan, fáradtságtól kóválygó japán gyermek, nincs többé véreres ferde szempár, legalábbis az iskolákban. A felkelő nap országában ugyanis alvásórákat iktattak a tanulók órarendjébe. Negyed óra szunya déltájban, mit tudom én, két informatikaóra közt. Ezt nevezem! Remélem, a hír eljut a honi oktatásügy irányítóihoz is, és előbb-utóbb a mi iskoláinkban is bevezetik a kötelező sziesztát. A felmérések szerint a gyermekek világszerte, Japánban pedig különösen keveset alszanak, naponta állítólag legfeljebb hat órát durmolnak, vagy még annyit sem. A baj az, hogy a kamaszok alvásigénye ennél jóval nagyobb, a fejlődő szervezetnek kiváltképpen szüksége van a rendszeres és kellő mennyiségű pihenésre. A gyerekeknek hosszú távon tutira nem elég mindössze pár óra alvás. A japánok így tehát nemcsak arról híresek, hogy nem szeretkeznek eleget, állítólag ők a világ legkevesebbet alvó nemzete is. (Ezek szerint ha az utcán szembejön egy magányos kínai, és piros a szeme a kialvatlanságtól, akkor az japán. Mindegy, hagyjuk!) Miután ez kiderült, a kormány nem volt rest egy kis restséget engedélyezni az ország lakosainak. Ä hivatalokban, ahol elsőként vezették be a nappali alvást, azt mondják, még a világítást is lekapcsolják délidőben, hogy a fénycsövek zümmögése se zavarja a durmoló kollégákat. A japán nagyvárosokban számos úgynevezett alvószalon működik. Egyszer már láttam ilyet, persze csak a tévében, asszem a Spektrumon, bejön a szamurájok fáradt leszármazottja a szalonba, kikapcsolja mobilját, leül egy kényelmes fotelbe, de ahelyett, hogy hátradőlne, ültében előrehajlik, ráhelyezi arcát egy kipárnázott patkóra - úgy képzeljék, mintha fordítva ülne a fodrászszékben -, eltelik pár perc és máris horpaszt. Álmában csemcseg egy picit, és miután szunyáit vagy fél órát, fizet, majd kissé rossz lelkiismerettel távozik. Mert azért a génjeiben van, és tudja ő jól, rossz robotos a későn kelő. Csak úgy csendben jegyzem meg, attól tartok, nálunk szükségtelen volna kormányrendelettel engedélyezni a munkahelyi bóbiskolást. Elvégre láthattak már önök is hivatalos jóváhagyás nélkül alvó portást, szunyókáló hivatalnokot, esetleg horkoló buszsofőrt.
