Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-28 / 148. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 28. www.ujszo.com A választások miatt nem cserélhetett tulajdonost Az utolsó pillanatban kapták meg a kaszárnyát KOVÁCS ÁGNES Bátka község díszpolgárává avatta Mács József Madách- és Posonium-díjas írót A szülőföld megbecsülése Boros Zoltán polgármester átnyújtotta az írónak a díszpolgárságról szóló oklevelet (A szerző felvétele) Jolsva. Csaknem egy év ügyintézés eredményeképpen a jolsvai önkormányzat végre megkapta az államtól az egykori kaszárnya épülete alatt lévő földtulajdont. Nincs akadálya tehát annak, hogy már az ősszel beindítsa a japán— orosz cég a szilícium gyártását. Milan Kolesár polgármester attól tartott, megismétlődik a rima- szombati eset, amikor a német Dräxlmeier búcsút intett a városnak, és más területet keresett. Az MPG Holding ugyanis már megvásárolta a szükséges berendezést, amikor kiderült, hogy a szóban forgó terület csak szántóföldként szerepelt a kataszteri beírásban, holott évtizedek óta kaszár- "“nyaépületek és a hozzá tartozó egyéb objektumok álltak rajta. Ráadásul az előrehozott választásokig már nem cserélhetett tulajdonost semmiféle állami vagyon. Ez a kitétel azonban nem vonatkozott a védelmi minisztérium feleslegessé vált vagyonára, de az ügyintézés így is alaposan elhúzódott. Végül pár nappal ezelőtt megtörtént az átruházás, és most a városka tulajdonába került 10 hektár földterület 28 épülettel. A kaszárnya többi épületéből pedig börtönt létesítenek. A japán— orosz cég környezetkímélő technológiával végzi majd a szilícium előállítását. Feltehetően már októberben 50 alkalmazottat vesznek fel, később pedig további háromszázat. Ráadásul a cég a volt jolsvai Coburg-kastélyt is megvenné, ahol az alkalmazottak betanítását végeznék, és reprezentációs helyiségeket alakítana ki. A kastély ugyan a település tulajdonában van, de nagyon rossz az állaga. Felújítása mintegy 330 millió dollárba kerülne, amely átszámítva 10 milliárd koronát tesz ki. A kaszárnya értéke hivatalosan 55,8 millió korona. Jolsva a katonák elköltözése után negyvenszázalékos munka- nélküliséggel küzd, a gyár, valamint a börtön jelentősen csökkentené ezt az arányt. Bátka. Általánosságban igaz a mondás, hogy senki sem próféta a hazájában. Szerencsére vannak fényes kivételek. Ilyen az idén 75 éves Mács József esete szülőfalujával, a dimbes-dom- bos Gömörországban fekvő Bátkával, ahol a helyi ön- kormányzat nemrég úgy döntött, megbecsülése és szeretete jeléül díszpolgárává fogadja az írót. ÚJ SZÓ-HÍR A Madách-díjas és Posonium Életműdíjas alkotó, akit tavaly a Magyar Művészeti Akadémia is felvett a tagjai sorába, írásművészetén túl azzal is kiérdemelte ezt az elismerést, hogy mindig a szívén viselte szűkebb pátriája, szülőfaluja sorsát. Nemcsak műveiben, regényeiben, a közelmúltban megjelent tetralógiájában és legfrissebb regényében, a Trianon harangjaiban állított örök emléket a gömöri emberek örömének és bújának, de gyakorló újságíró-szerkesztő korában is, egészen nyugdíjba vonulásáig figyelemmel kísérte a magyar vidék, azon belül gömöri atyjafiai sorsának alakulását. Mács Józsefet először a bátkai alapiskolában köszöntötték, ahol a díszebéden Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke mondott pohárköszöntőt. Ezután a gyerekek szép műsorral kedveskedtek falujuk szülöttének: regényeiből vett frappáns, kiváló dramaturgiával összeállított szemelvényekkel rajzolták meg az író életútját. Az iro- dálmi délután az iskola igazgatónőjének, Sebők Csillának, valamint Gyurán Ágnes tanítónőnek a munkáját dicséri. Ezután következett a meglepetés: az író nagyobbik unokája, a bécsi musical- és rockénekes Kamarás Máté énekelt „nagyinak” a többi közt készülő nagylemezének dalaiból. Az írót ezután többen is köszöntötték: Boros István református lelkész és az egyházközség presbitériuma, gyermekkori barátok, ismerősök. Budapestről Pomo- gáts Béla irodalomtörténész küldte el köszöntő írását, amelyet Bettes István olvasott fel. A szintén gömöri Tóth Elemér költő verset üt az alkalomra, azzal kedveskedett a sors- és pályatársnak. Végül Boros Zoltán polgármester koronázta meg az ünnepet, és átnyújtotta a hetvenöt éves írónak a község díszpolgárságáról szóló oklevelet. Az ünnepség késő délután a kultúr- házban folytatódott, ahol (lévén választási kampány) Bán Zoltán, az MKP rimaszombati járási vezetője és B. Kovács István köszöntötte a jubiláló írót. (iy) Helyreigazítás Lapunk július 7-i, szerdai számának Szülőföldünk mellékletében, a 31. oldalon a Jubilált a rozsnyói Búzavirág néptáncegyüttes című írásban helytelenül szerepel, hogy a Százszorszép gyermeknéptánccsoport a rozsnyói alapiskola mellett működik. A néptánccsoport ugyanis a rozsnyói református alapiskolában működik. Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük, (kov) Valószínűleg mindkét elnevezés szláv eredetű Történelmi helységnevek BOGOLY JÁNOS A modern intézmény magántőkéből épül, és egy diagnosztikai központ bővítéseként fogják működtetni Hamarosan felépül az új rendelőintézet Ráska Ez a két szomszédos, Zemplén megyei község neve későn, csupán a 15. század második felétől ismert az okiratokban, műit Rasca. A két község, Kis- és Nagyráska megkülönböztetése a 15-16. század fordulóján jelent meg, majd Raska, később Ráska (Kis- és Nagyráska) bukkan fel, pl. 1549- ben, az egri Szent János Könyvében. Csehszlovákia megalakulása után először a Malé (Veľké) Raž- kovce, majd a ma is használt Malé (Veľké) Raškovce nevet kapja. Az elnevezés minden bizonnyal a birtokadó személyhez vezethető visz- sza, és szláv eredetű. Szirénfalva Ennek a kicsi, de bűbájos Ung- vidéki községnek a nevét meglehetősen későn, csupán 1427-ben említik legelőször az írásos emlékek a furcsa és idegenül ható Pwxa néven, amely 1445-ben a már magyarosabb, de aligha magyarázható Puska néven köszön vissza, később a Ptruksa formában szerepel az okiratokban. A 20. század elején végbemenő névmagyarítás során a Szirénfalva nevet kapta, ami művileg kreált elnevezés. A település hivatalos szlovák neve csupán a hagyományos név ékezetes változata: Ptrukša. A név eredete tisztázadan, valószínűleg szláv gyökerekre vezethető vissza. SZÁSZ1 ZOLTÁN Rimaszombat. Tíz hónapon belül új, többszintes rendelőintézet fogadhatja majd a rimaszombati és a környékbeli pácienseket. Az építkezés már folyik, az alapozási munkálatokon túl vannak. A modem egészségügyi intézmény magántőkéből épül, és egy diagnosztikai központ bővítéseként fogják működtetni. A Dg Kft. azon ritka egészségügyi vállalkozások közé tartozik, ahol a betegeknek nem kell hosszan várakozniuk a kivizsgálásra, és a legmodernebb berendezések állnak a szakemberek rendelkezésére. A beruházás értéke meghaladja a 32 millió koronát, emellett még töbh mint tízmilliót fordítanak majd a rendelők felszerelésére és műszaki berendezéseire. Lehoczky Csaba, a vállalkozás menedzsere lapunknak elmondta, a diagnosztikai központ 2004 szeptemberétől 22 241 beteg számára nyújtott szolgáltatást, ami áüagban napi 80-90 pácienst jelent. Vonzáskörzetük nem csupán a Rimaszombati járásra korlátozódik, Fülektől Tornaijáig és Tiszolctól Nagyrőcéig járnak ide kivizsgálásokra a betegek. Magyarország felé is szeretnének nyitni. Ennek egyelőre jogi akadályai vannak. A diagnosztikai központ jelenlegi becsült értéke 83 millió korona, felszereltségét egy járási szintű kórház is megirigyelheti. Két ultrahangos viszgálóberendezés, rétegröntgen, két modem röntgengép, mammográf, mágneses rezonancia elvén működő diagnosztikai berendezés áll rendelkezésre. A betegnek nem kell hosz- szan várakoznia a vizsgálatra, a legmodernebb berendezések állnak a szakemberek rendelkezésére. Az Általános Egészségbiztosító ügyfeleinek például egyáltalán nem kell várakozniuk semmilyen kivizsgálásra, a többi biztosítóval szerződéses viszonyban álló betegeket pedig általában kettő és négy hónapon belül előjegyzik. Február elejétől a Rozsnyói járás lakosait is ellátják, ott ugyanis nem működik a rétegröntgen. Az elmúlt időszakban megduplázódott ennek a berendezésnek a kihasználtsága. Az új szárny építése heteken belül látványos részhez érkezik. A tervek szerint 2007 első negyedévében szeretnék átadni a többszintes rendelőintézetet, amelyben belgyógyászati, fogorvosi, gyermek- gyógyászati, nőgyógyászati, körorvosi, sebészeti és egyéb szakrendelők nyílnak. A Dg Kft. nemzetközi tanúsítvánnyal is rendelkezik, amely az egészségügy menedzsmentjének magas színvonalát tanúsítja. Balázs Csaba, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet zoológusa, a Natura 2000 koordinátora szerint a gazdálkodás megszűnés miatt kihalás fenyeget egyes fajokat felvétele) A gyurgyalag függőleges homokfalakban váj üreget magának A gyurgyalagról és más madarakról FARKAS OTTÓ Balázs Csaba diplomamunkáját madártanból írta. Mintegy másfél évtizede kíséri figyelemmel Szlovákia, illetve a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet (CHKO Cerová vrchovina) madárvilágát. Mit tapasztalt, vannak térségünkben olyan fajok, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget? Az egyes nyűt területeken élő madárfajokra sajnos rendkívül negatívan hat a legelőkön, réteken abbamaradt gazdálkodás hiánya. Ha valahol abbamarad a legeltetés, idővel csökken a madárfajok és más állat-, illetve növénytársulások sokszínűsége. Ezek a területek az évek során bebokrosodnak, a bozótos helyeken pedig csökken az apró füves legelős terület. Azok a madárfajok, amelyeknek a táplálék megszerzése szempontjából fontos az apró füves, vadvirágos legelő, a bozótos helyeken nem találnak maguknak elegendő eleséget. Ilyen például az erdei pacsirta, a búbos banka, a füles kuvik, amelyekből ma már nagyon kevés van térségünkben. Az erdei madárfajaink megmaradását pedig leginkább a tarvá- gásos fakitermelés, illetve az ezzel járó, nagy területeken jelentkező fiatal, egynemű (homogén) erdőszerkezet veszélyezteti. Annak érdekében, hogy a ritka fajok fennmaradásához megmaradjanak a feltételek, véleményeztük az egyes erdőgazdálkodási terveket, igyekszünk együttműködni az erdők és mezőgazdasági területek használóival, tájékoztatjuk őket arról, hogy milyen természetvédelmi értékek találhatók a térségükben. Napjainkban a Natura 2000-es területek - európai jelentőségű természetvédelmi területek - kijelölése folyik, és ezzel kapcsolatosan is több összejövetelt szerveztünk már a földtulajdonosokkal és gazdákkal. Egyik legszínpompásabb madarunk a gyurgyalag, mely függőleges homokfalakban váj üreget magának. Mintha az utóbbi években számuk növekedett volna. Szintén ritka faj. Szlovákia déli területem a fészkelő párok számát 700-1300-ra becsülik, ebből térségükben mintegy 200 pár fészkel. Homokbányák és homokpadma- lyok környékén jelennek meg, függőleges homokfalakon, amelyekben gyakran másfél méter hosszú üreget ásnak, és abban fészkelnek. Számuk az elmúlt években Gö- mörben, így Almágy és Dobfenek között is megszaporodott, adataink szerint ott pillanatnyilag 35-40 pár él.
