Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-22 / 143. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 22. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Meghalt a traktorista Pálosnagymező (Veľké Pole). Leesett traktorjáról egy 62 éves férfi, az illető a helyszínen belehalt sérüléseibe. Az incidens még a múlt héten, pénteken történt a zsarnócai járásbeli község határá­ban. Az áldozat fát szállított a traktorral, de a hepehupás úton ki­esett az ülésből, és a jármű egy fának rohant. A férfi holttestére fia talált rá egy nappal később nem messze a baleset helyszínétől. A rendőrség tovább vizsgálódik az ügyben. (SITA) Főleg nők jelentkezését várják Százötven új munkahely ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Losonc. Legkevesebb százöt­venen helyezkedhetnek el au­gusztus végéig vagy akár koráb­ban is - tájékoztatta lapunkat Mária Veliká, a Losonci Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal osztályvezetője. A városban épü­lő, augusztus második felében megnyíló Tesco körülbelül száz munkahelyet kínál majd, a veze­tő pozíciókra jelentkezőket már ki is választották. Az áruház sa­ját toborzóirodát működtet a vá­rosban, a hivataltól eddig száz­negyvenöt jelentkezést továbbí­tottak hozzájuk, a kiválasztást már a cég humánpolitikai szak­emberei végzik. Élelmiszer-ipari szakközépiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezőket, hús- és pékipari szakmunkásokat, árufeltöltőket és pénztárosokat keresnek még. Az üzletház két műszakos munkarendben fog működni, a bérezés feltételeiről hivatalos tá­jékoztatást nem kapott a munka­ügyi hivatal. Előnyére válhat a magyar nyelv ismerete azoknak, akik a salgótarjáni Mitsuba cég­hez jelentkeznek, ide har­minc-negyven főt terveznek fel­venni, a munkakörök betöltésé­hez elégséges az alapfokú vég­zettség. A bérek információink szerint hatvan-hatvankétezer forint körüliek, ami a Losonci já­rásban az átlagbérhez képest jó­nak mondható. A salgótarjáni cég emellett áll­ja az utaztatás költségeit is, főleg nők jelentkezését várják. Mivel egyelőre egy műszakos lesz a termelés, akár kisgyermekes anyukákat is felvesznek, ha nap­közben el tudják helyezni gyer­meküket. A toborzásra Losoncon és Fü­leken kerül sor, a munkaügyi hi­vatal személyre szóló meghívót postázott mintegy száz potenciá­lis munkavállaló számára. A Lo­sonci és a Poltári járásban jelen­leg valamivel több mint tízezer munkanélkülit tartanak számon, ha a két munkaadónál sikerül el­helyezni százötven állástalant, akkor másfél százalékos csökke­nés várható alig egy hónapon be­lül ebben a régióban, (szászi) MEGKÉRDEZTÜK Hogyan érintette a választások eredménye? Mik a további tervei a poli­Csúsz Péter me­gyei képviselő: Nagyon kelleme­sen meglepődtem, nem reméltem ek­kora támogatást. A járásban leadott voksok 62 százalékából kaptam preferen­ciaszavazatot, ez több mint öt­ezer karikát jelent. Országos szinten, az MKP-n belül a tizen­kilencedik helyen végeztem. Ez nagyon előkelő hely, ez ad erőt és energiát a további munkámhoz. Mindössze háromszázötven kari­kán múlt, hogy nem jutottam be a parlamentbe, ezt sajnálom, de tulajdonképpen nem is tartot­tam valószínűnek a bejutást a pártlista harminckettedik helyé­ről. Viszont meg tudtam mutat­ni, hogy jelen vagyok, hogy a Lo­soncijárás választópolgárságára lehet számítani, hogy van erő a járásban, hogy oda kell figyelni erre a vidékre. A Losonci járás a harmadik parlamenti választá­sokkor is, a korábbiakhoz hason­lóan bizonyítani tudta, hogy egységesen tud fellépni a ma­gyarság érdekében. tikában? Nem titkolt szándékom, hogy Losonc polgármesteri posztját el­foglaljam. Mindent meg is fogok tenni azért, hogy idén december másodikán ez valóra váljon. Lesz, aki vállalja a Losonci járás érdekeit a parlament­ben? A választópolgárok akarata érvényesült. Régiónkban van egy új generáció, amely tudja vállal­ni ennek a térségnek a problémá­it. Ezúton is gratulálok Simon Zsoltnak és Szögedi Annának, sok sikert kívánok nekik. Azt megígérhetem, hogy a Losonci járásból minden segítséget, tá­mogatást megadunk majd nekik. A Besztercebányai Kerületi Ön- kormányzatban van legalább négy-öt olyan politikus, aki hoz­ta a tőle elvárt szavazatszámot. Ez azt jelenti, hogy a régió egyre erősebb. Ebből most ketten a par­lamentben képviselik a régiót, mi, többiek pedig megyei és ön- kormányzati szinten képviseljük az MKP és a választópolgárok ér­dekeit. (szászi) Több tízmilliós kártérítésre számít Rimaszombat városa az elmaradt beruházás miatt Peren kívüli megegyezés várható Rimaszombat. Több tízmilliós kártérítést szeretne kapni Rimaszombat városa az el­maradt befektetés miatt. SZÁSZI ZOLTÁN Ciítuš István, Rimaszombat pol­gármestere 33 és 42 millió korona közötti összegű kártérítést szeret­ne kiharcolni a német Dráxlmaier cégtől a 700 milliós beruházás el­maradása miatt. Rimaszombatot a Csekes-Világi-Drgonec ügyvédi iroda képviseli, a tárgyalásokra Po­zsonyban, a Danube Szállóban ke­rül sor június 22-én. A német cég­nek eladott földterületet garantál­tan visszakapja a város, a szerző­dés megkötésekor olyan kitételt is jóváhagytak a szerződő felek kép­viselői, mely szerint ha idén au­gusztusig nem kezdődik el az ipari csarnok építése, akkor a németek­nek vissza kell adniuk a 12 hektár­nyi földterület tulajdonjogát Rima­szombatnak. Cifruš szerint a föld­területek visszaadásával nem is lesz gond, inkább a várost ért er­kölcsi kár a nagyobb. A város ön­kormányzata a település anyagi le­hetőségeit messze meghaladó ked­vezményeket kínálva próbálta a német autóalkatrész-gyártó céget az ország legelmaradottabb és leg­magasabb munkanélküliséggel maszombat földterületeket csereit és vásárolt négyzetméterenkénti 2500 koronás áron, amelyet aztán igen kedvezményesen adott el a befektetőnek. A kártérítésből a polgármester szerint a városi uta­kat és az oktatási intézményeket kellene felújítani. Cifruš azt szeret­né, ha még az önkormányzati vá­lasztások előtt, a jelenlegi képvise­lők határoznák meg, hogyan hasz­nálja fel a kártérítésből származó pénzt a város. A német Dráxlmaier Rima­szombatba tervezett beruházását gazdasági és logisztikai okok mi­att egyik romániai telephelyére vitte át. Rimaszombatban 1300 munkahely kialakításáról volt szó, ebből nyolcszáz nő számára teremtettek volna munkalehető­séget. A toborzás is beindult, né­hány tucatnyi embert meghallgat­tak, néhányan munkaszerződést kötöttek a német cégnél, amely dunaszerdahelyi telephelyén je­lenleg is termel. Információink szerint a termelés megkezdését az üzemcsarnok megépítéséig a ri­maszombati konzervgyár kihasz­nálatlan épületeiben tervezték. Magukat megnevezni nem kívánó információs források szerint a cég néhány gépsort már be is állított itt, a termelés elvileg bármikor beindítható. Cifruš szerint a földterületek visszaadásával nem lesz gond, inkább a várost ért erkölcsi kár a nagyobb. (Szekeres Éva felvétele) küszködő régiójába csábítani. Ri­Biztosan találnak elegendő, ipari célokra hasznosítható földterületet a falu 4378 hektáros kataszterében Amerikai befektető jön az Ung-vidékre? „Az ipari zónának kijelölt földterület viszonylag fejlett infrastruktúrával rendelkezik" - állítja az abarai polgármester (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Abara. Az Ung-vidéki község ipari zónájában információink sze­rint egy amerikai vállalat szeretne összeszerelő üzemet létesíteni, több ezer ember számára jelentene ez munkalehetőséget a térségben. Csűri Árpád, Abara polgármeste­re elmondta, nemrégiben készíttet­ték el a falu rendezési tervét, mely­ben ipari zónaként egy 13 hektáros földterületet jelöltek meg. Nem sokkal ezután megbízták a SARIO állami beruházásösztönző ügynök­séget, ha erre lehetőség adódik, ajánlják ezt a területet a Szlovákia keleti régióiban befektetni szán­dékozó külföldi vállalatok figyel­mébe. Nagy örömükre néhány hete olyan információt kaptak, hogy egy amerikai vállalat érdeklődik az Ung-vidéki befektetési lehetőség iránt. A cég műszaki berendezése­ket összeszerelő üzemet szeretne itt nyitni, amely 3000 ember szá­mára nyújtana munkalehetőséget. Az abarai ipari zóna már csak azért is figyelmet érdemel, mert a 13 hektáros földterület viszonylag fej­lett infrastruktúrával rendelkezik. A közelében több forgalmas út is található, a gáz-, a víz- és a villany- vezetékeket ezen a részen már le­fektették, és az idén ősszel megkez­dik a terület csatornázását is. A föl­dek tulajdonosaival a helyi önkor­mányzatnak sikerült megegyeznie, többségük támogatja a község ve­zetőinek elképzeléseit. Csűri Árpád hangsúlyozta, egy­előre nem tervezik a földek meg­vásárlását, erre a községnek egyébként sincs elegendő pénze. A lakosokkal olyan megállapodást kötöttek, hogy a vételárat csak ab­ban az esetben fizetik ki, ha ko­moly befektető érkezik a faluba. Ha két éven belül nem valósulnak meg a tervezett befektetések, a föl­dek tulajdonjoga visszaszáll a gaz­dákra. Abarán azt a problémát is meg kell majd oldani, hogy az amerikai cég az ipari hasznosításra eredetileg kijelölt föld területnél jó­val nagyobb, mintegy 100 hektá­ros parcellát szeretne beépíttetni. A polgármester szerint ez gond nélkül megoldható, hisz Abara ka­tasztere 4378 hektáros. A falu ve­zetésének határozata értelmében azonban semmilyen befektetést nem támogatnak, amely a környe­zetet súlyosan károsítaná. Az ame­rikai vállalat képviselői hamarosan az Ung-videki községbe érkeznek, hogy a helyszínen tájékozódjanak. Információink szerint a beruházó Szlovákia egyéb területein is tár­gyalásokat folytat, sőt magyaror­szági és lengyelországi települések vezetőivel is találkozik majd. Csűri Árpád természetesen azt szeretné, ha a külföldi vállalkozó terveit itt sikerülne valóra váltani, hisz ez ál­tal jelentősen csökkenhetne a régi­óban élő munkanélküliek szám­aránya. Abarán egyébként a mun­kaképes lakosság csaknem 20 szá­zaléka állástalan. Egynapos workshopon vehettek részt Kassán a kelet-szlovákiai szociális dolgozók A bántalmazott nőknek próbálnak segíteni KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Egynapos workshopon vettek részt tegnap Kassán a kelet­szlovákiai régiók azon dolgozói, akik a szociális szférában tevé­kenykednek. A workshopot a mun­kaügyi minisztérium szervezte azon a projekten belül, melynek célja a nemek egyenlőségének megerősítése. Hasonló work­shopot terveznek még a nyugat­szlovákiai régióknak is. A meghívó főleg azokat érintet­te, akik a különböző hivatalok szo­ciális osztályán dolgoznak, vagy olyan nonprofit szervezetben, mely az erőszakos cselekedetek ál­dozatain próbál valamilyen mó­don segíteni. Magának a projekt­nek az a célja, hogy széles körű fel- világosító és megelőző tevékeny­séget folytasson, valamint erősítse a különböző érintett intézmények közötti kommunikációt. Zuzana Vranová, a projekt egyik koordiná­tora szerint a Kassán rendezett munkaértekezlet fő célja a jelenle­gi helyzet feltérképezésén kívül az intézmények egymás közötti dia­lógusa. A találkozó jó alkalom ar­ra, hogy például a rendőrség és a szociális hivatal kölcsönösen el­mondja, milyen segítséget vár el a vele együttműködő másik szerv­től, illetve miben tudja az áldoza­tok segítésének folyamatát előre­vinni. A délelőtt így főleg előadá­sokkal, a délután pedig tapaszta­latcserével folyt. Ahogy már a délelőtt folyamán kiviláglott, a partner részéről el­szenvedett erőszakra társadal­munkban még mindig nem figyel­nek oda eléggé. Bár több törvény- módosítás is született már, például a büntetőjogi és polgáijogi tör­vénykönyv nem egyformán defini­álja a közeli személy fogalmát. A sok novellizáció is csak nehezíti az áldozatok dolgát, akik gyakran el­tévednek a törvények útvesztői­ben. „Nem szívesen mondom ki, de az elkövetőt jobban védi a tör­vény, mint az áldozatot, például ingyenes védelemre van joga. Az áldozatnak nem segít senki” - mondta Jarmüa Petrová, a Kassai Kerületi Rendőrkapitányság mun­katársa. Sok probléma adódik az erőszakos cselekedeteknek kitett nők számára létesített menedék­helyek működtetésével is, melyre sosincs elegendő támogatás. Az ál­dozatok számára traumát okoz az ingatag szociális helyzetükön kívül az is, hogy egy-egy bírósági tárgya­lás a feljelentés után 4-5 évig is el­húzódhat. Érdekes színfoltja volt a work- shopnak Marie-France Casalis franciaországi szakértő beszámo­lója is. Ebből megtudhattuk, hogy a franciák már a nyolcvanas évek óta foglalkoznak a nők elleni erő­szakos megnyilvánulásokkal. A 2000-ben Párizsban végzett felmé­rés szerint minden tizedik megkér­dezett nő erőszakos cselekedet ál­dozata volt abban az évben, ami párizsi viszonylatokban 350 ezer nőt jelent, és ebbe nem számolták bele a már menedékhelyen lévő ál­dozatokat. Ehhez képest a bejelen­tések száma alig haladta meg a há­romezret, a nők kétharmada pedig a felmérésig senkinek sem beszélt az őt ért megrázkódtatásról. Az or­szágban széles körű kampány fo­lyik, számos plakáton olvasható például: „Férfi vagyok, ezért nem verek nôť’, „Szeretem, tehát nem bántom” és hasonló szlogenek. Ke­rületi szinten működnek erőszak­ellenes komissziók, melyek hivata­li dolgozókból, rendőrökből, orvo­sokból, jogászokból és nonprofit szervezetek képviselőiből állnak, és komplex segítséget nyújtanak az erőszak elszenvedőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents