Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-01 / 125. szám, csütörtök

* 6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Brazauskas lemondott Vilnius. Benyújtotta le­mondását Algirdas Brazaus­kas litván miniszterelnök, mi­után a kormánykoalíció egyik tagja, a Munka Párt visszahív­ta öt miniszterét, s ezzel kor­mányválságot idézett elő. A szociáldemokrata miniszter- elnök szándékáról tegnap tá­jékoztatta Valdas Adamkus államfőt, miután a korrupció­val vádolt Munka Párt beje­lentette kilépését a kormány­ból. Politikai elemzők arra számítanak, hosszú ideig fog tartani egy új kormánykoalí­ció létrehozása, és nem zárják ki az előrehozott választások lehetőségét sem. (MTI) Brazauskas kormánya 2004 decemberében lépett hiva­talba (SITA/AP) Amerikai-kirgiz támaszpontvita Biskek. Az amerikai légi­erő kirgizisztáni támaszpont­jának fennmaradásáról, illet­ve a kirgiz részről ehhez kö­vetelt bérletidíj-emelésről kezdődtek tárgyalások Bis- kekben. Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök áprilisban június elsejei határidőt szabott meg a bérleti díj emeléséről szóló megállapodás megkötéséhez. Ha nem jönne létre az egyez­ség, Biskek felmondja a szer­ződést, és az amerikaiaknak távozniuk kell. A manaszi tá­maszpont az Afganisztánban tevékenykedő nemzetközi koalíció katonai erőinek hát­térbázisaként szolgál. (MTI) Zavargások Párizsban Párizs. Négy rendőr meg­sebesült tegnapra virradóra a Párizs északi külvárosaiban kitört összecsapásokban. A zavargások ugyanazokban a körzetekben voltak, mint ta­valy ősszel. Öt személyt őri­zetbe vettek. (MTI) Kína bírálja a korlátozást Peking. A kínai kereskedel­mi minisztérium tegnap azzal vádolta meg az amerikai kül- ügymisztériumot, hogy a hi­degháború szellemiségét kö­veti, amikor korlátozza a kínai gyártmányú Levono számító­gépek használatát. A washing­toni kiilügy a nem titkosított munkákra korlátozta a Leno- votól vásárolt ezernyi számító­gépe használatát, biztonsági megfontolásokra hivatkozva, Kína viszont kereskedelmi diszkriminációnak tekinti a döntést. A részben kínai állami tulajdonban lévő Lenovo ta­valy 1,25 milliárd dollárért vá­sárolta fel az IBM számítógép- gyártó részlegét. (MTI) Rendkívüli állapot az iraki kőolajipar fellegvárának számító déli nagyvárosban, Bászrában Kivonulás helyett erősítés Iráni atomdosszié Washington engedett A Bagdadtól északra fekvő Husszeinijah város síiták lakta negyedének piacterén elkövetett pokolgépes me­rényletben 25-en vesztették életüket, 65-en megsérültek (ČTK/AP-felvétel) Washington/Bászra/Bagdad. Rendkívüli állapotot vezet­tek be a dél-iraki Bászrá­ban, az intézkedés egyelőre egy hónapig marad érvény­ben. Ezt tegnap jelentette be Núri al-Máliki iraki kor­mányfő, aki a déli olajvá­rosban járt. ÖSSZEFOGLALÓ „Reméljük, a biztonsági erők egy hónapos mozgósításával véget tu­dunk vetni a válságnak” - mondta. A kormányfő Tárik al-Hasemi, az ország szunnita muzulmán alelnö- ke társaságában érkezett a Bagdad­tól bő félezer küométerre délre fek­vő nagyvárosba, a felekezetközi fe­szültségek és a fokozódó erőszak­cselekmények lecsillapítására. Kor­mányzati forrásból úgy tudni, a kö­vetkező egy hónapban a biztonsági erők éjjel-nappal Bászra utcáin lesznek, s nemcsak járőrőznek, ha­nem razziákat is tartanak majd. A múlt héten egy bászrai szunni­ta mecset imámjának meggyilkolá­sa váltott ki óriási felháborodást a szunnita közösségben. A síita Máliki szerint a bászrai események­nek számos dimenziójuk van: tör­zsi ellentétek feszülnek egymás­nak, ezzel egyidejűleg szervezett bűnözői bandák garázdálkodnak, és Iránból beszivárgó külföldiek igyekeznek zavart keltem, tekintet­tel arra, hogy Bászra az hald kő­olajipar ütőere. A helyzetet időn­ként bonyolítja az ott állomásozó brit katonák viselkedése is - mond­ta Máliki, de részletekbe nem bo­csátkozott. A Perzsa-öböl mentén fekvő, stratégiai jelentőségű Bászrában mintegy 8000 brit kato­na állomásozik. Elemzők szerint a második legnagyobb iraki város­ban tapasztalható feszültségek részben a radikális suta hitszónok, Muktada asz-Szadr növekvő befo­lyására vezethetők vissza. Erősítésként a nyugat-iraki Anbar tartományba irányítanak át Kuvaitból egy amerikai páncélos dandárt az al-Kaida terrorszerve­zet elleni harchoz. George Casey tábornok, az amerikai erők pa­rancsnoka a tengerészgyalogosok és helyi szunnita törzsi vezetők ké­résére döntött úgy, hogy Irakba ve­zényli a legfontosabb hadszíntéri tartalékerőt jelentő 3500 fős dan­dárt. Anbarban és különösen a tar­tomány székhelyén, Ramadiban szinte mindennaposak a lázadók támadásai, a szunnita törzsi veze­tők pedig attól félnek, hogy meg­torló merényletek céltáblái lesz­nek, ha együttműködnek az ameri­kaiakkal. Az al-Kaida a környéken toboroz embereket az amerikaiak­kal együttműködő helyi sejkek és hivatalnokok meggyilkolására. A The Washington Postnak egy szun­nita sejk úgy nyüatkozott, Abu Muszab al-Zarkávi, az al-Kaida ira­ki feje „erősebb az amerikaiaknál, ő az, aki ellenőrzi az országod’. A páncélos hadosztály távozásával már csak egy tengerészgyalogos egység marad Kuvaitban egyedüli tartalékként az iraki hadszíntér számára az illetékes Középső Pa­rancsnokság szóvivője szerint. Több, Irakban szolgáló magas ran­gú amerikai tiszt kételkedik abban, hogy a biztonsági állapotok lehető­vé tennének jelentős létszámú csa­patcsökkentést az elkövetkező hó­napokban. Az új kormány ígérete ellenére egyelőre a fővárosban sem sikerült megfékezni az erőszakot. Negyven­két holttestre bukkantak az utóbbi 24 órában Bagdadban, az áldoza­tok nagy részét megkötözték, meg­kínozták és agyonlőtték - közölték tegnap rendőrségi források. Tizen­két tetemet egy helyen találtak meg Baladíjat kerületben, nyolc holttes­tet pedig a szomszédos negyedben, Szadrvárosban. (MTI, s, ú) Bécs/Washington. Az USA haj­landó csatlakozni olyan többolda­lú tárgyalásokhoz, amelyeket Irán­nal folytatnának nukleáris prog­ramjáról, de csak egy feltétellel. Éspedig akkor, ha Kína és Oroszor­szág beleegyezik abba, hogy bün­tetőintézkedésekkel fenyegessék meg Teheránt arra az esetre, ha nem hagy fel urándúsító tevékeny­ségével. Ezt meg nem nevezett diplomaták közölték a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén. Az USA „a BT négy másik állandó tagjával és Né­metországgal együtt tárgyalóasz­talhoz akar ülni az irániakkal, hogy megvitassák az iráni atom­dossziét” - mondta egy nyugati diplomata. A hírt később Condo- leezza Rice külügyminiszter nyi­latkozata is alátámasztotta. A The New York Times pedig azt írta tegnap, a Fehér Ház engedett a Biztonsági Tanácsban folyó ke­mény diplomáciai alkudozásban, és így az Iránról készülő határozat mégsem hivatkozik a vüágszerve- zet alapokmányának 7. fejezetére, amely utat nyitna a szankcióknak, végső soron pedig a katonai erő al­kalmazásának is. A lap tudomása szerint a határozattervezet a 7. fe­jezet egésze helyett kizárólag an­nak a 41. cikkére utal, amelyben nincs utalás a katonai erő alkalma­zásának a lehetőségére. Washing­ton ezzel az engedménnyel Orosz­ország támogatását szeretné el­nyerni. Moszkvában az iraki hábo­rú előzményeinek a megismétlő­désétől tartva szívósan ellenzik a 7. fejezetre való utalást, nehogy azt az USA egyoldalú gazdasági büntetőintézkedések vagy katonai fellépés igazolására használja fel Irán ellen. A lap egy ENSZ-diplo- mata szavait idézte, aki szerint mindez puszta szőrszálhasogatás, de legalább lehetővé teszi a továb­bi előrehaladást. A BT öt, vétójog­gal rendelkező állandó tagja ma Bécsben tanácskozik, hogy közös nevezőre jusson Irán nukleáris programjáról. (MTI) Német öngyilkos merénylőnők Berlin. Három iszlám hitre áttért német nő kiutazását akadályoz­ták meg Németországban. A 20 és 35 év közötti nők állítólag Irakban és Pakisztánban akartak öngyilkos merényleteket elkövetni, s ketten közülük kisgyerekeiket is magukkal akarták vinni. Az egyik nő berli­ni, a másik kettő Dél-Németországból származik. A Die Welt és a Der Tagesspiegel szerint az interneten keresztül és muzulmán féljük ha­tására radikalizálódtak. A nők nyomára chatroomok alapos megfi­gyelése során jutottak, az egyik asszony állítólag az Anszar al-Iszlám iraki szélsőséges csoporttal is kapcsolatban állt. (MTI) Helikopterekkel az elszigetelt falvakba - a legfontosabb az ivóvíz biztosítása Hatezerhez közelít a halottak száma ÖSSZEFOGLALÓ Jakarta. A legfrissebb adatok szerint 5846-an vesztették életüket a Jáva szigetén szombaton pusztí­tott természeti katasztrófában. Ezt tegnap közölte az indonéz szociális ügyek minisztériuma. A legször­nyűbb csapást a Yogyakartától dél­re fekvő területek szenvedték el. A földrengésben több ezer épület dőlt romba, a hajléktalanná váltak számát 200 ezerre, a sérültekét 20 ezerre becsülik. Az indonéz hadsereg helikopte­reit vetették be tegnap a földrengés sújtotta területek megsegítésére. A haditengerészet és a légierő gépei Jáva szigetének olyan részeire in­dultak, ahol az egyes elszigetelt fal­vakhoz a katasztrófa óta eltelt négy napban még nem jutottak el sem mentőegységek, sem segélyszállít­mányok. Első útjukról olyan súlyos sebesülteket szállítottak el, akiket a yogyakartai egyetem által felállított tábori kórházban operálnak meg. A földrengés sújtotta területeken dolgozó humanitárius szervezetek­nek egyik legfontosabb teendője az ivóvíz biztosítása a lakosságnak - jelentette ki az ENSZ gyermekalap­jának (UNICEF) szóvivője. John Budd szerint az ivóvízellátás azért is sürgős, mert az emberek legyen­gültek a sebesülésektől, a lelki trau­máktól, és ezáltal érzékenyebbek lettek a betegségekre. Az UNICEF eddig 45 vizes tartálykocsit indított a térségbe. Közben továbbra is nagy meny- nyiségű lávát és izzó hamut lövell ki a szombati földrengés epicentru­mától 70 kilométerre fekvő Merapi vulkán. A yogyakartai vulkano- lógiai ügynökség szerint tegnap mintegy 700 méter magasra emel­kedett a vulkán füstfelhője. A 2900 méter magas Merapit a szombati, 6,3-as erősségű földrengés újra fel­ébresztette. (MTI, ú) Gyurcsány holnap ismerteti a teljes kormánylistát - Horn Gyula főtanácsadó lesz Levágják a minisztériumi vízfejeket ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Átláthatóbb, struktu- ráltabb lesz az új kormányzás, olyan új intézmények segítik a döntés-előkészítést, mint az állam­reform bizottság, a fejlesztési ta­nács és kabinet, illetve a kormány­zati szolgáltató központ. Erről Gyurcsány Ferenc kormányfő be­szélt tegnapi sajtótájékoztatóján, bejelentve, hogy holnap ismerteti a teljes kormánynévsort. Gyurcsány ma és holnap fogadja a miniszteije- lölteket, akildcel írásos megállapo­dást köt a 2006 végéig szóló válla­lások teljesítéséről. Összegzése sze­rint az új kormányzás úgy épül fel, hogy az igazgatási tevékenységet a minisztériumok végzik, a fejlesztés és a beruházás a fejlesztési tanács­hoz és a kabinethez kerül, a szak­politikai stratégia megalkotása az államreform bizottsághoz, míg a háttértevékenységeket a kormány­zati szolgáltató központ végzi. Be­jelentette, az év végéig 1300-1400 fővel csökken a kormányzat létszá­ma. A portfoho.hu szerint jelenleg kb. 7500-an dolgoznak a közvetlen államapparátusban, s az idei, 20 százalékos csökkentést jövőre to­vábbi 10 százalékos lefaragás köve­ti. Elsősorban a háttérintézmé­nyeknél dolgozókat küldik el, de kevesebb lesz a vezetők száma is. Gyurcsány Ferenc levélben kérte fel Horn Gyulát, hogy főtanácsadó­ként segítse munkáját. A hírt Ko- roncz Ágnes, a volt kormányfő tit­kárságának vezetője megerősítette. Gyurcsány várhatóan főleg nem­zetközi ügyekben veszi igénybe Horn Gyula tapasztalatait, kiter­jedt kapcsolatrendszerét. (MTI, ú) Vizsgálatot követel az afgán parlament Megússzák a katonák MTl-HÍR Kabul. Tücatnyi rendőrt meg­öltek, 40-et elraboltak egy rend­őrparancsnokság megrohamozá­sa után tálib harcosok Afganisz­tán déli részén, Zábul tartomány­ban. Az afgán parlament felszólí­totta a kormányt, indítson bünte­tőeljárást azon amerikai katonák ellen, akik halálos közlekedési be­leset előidézésével és azt követő fegyverhasználattal zavargásokat váltottak ki Kabulban. A határo­zat szerint a vétkes amerikai kato­nákat át kell adni az afgán hatósá­goknak. Egy amerikai katonai szóvivő azt mondta, az amerikai katonák nem vétkesek a zavargá­sokat kiváltó közlekedési baleset­ben, fegyverhasználatuk pedig jo­gos önvédelem volt, ezért az ame­rikai katonai hatóságok nem vet­ték őket őrizetbe. Két álarcos Fülöp-szigeteki férfinak egybőröndnyi pénzt, 500 ezer dol­lárt adott át az amerikai nagykövetség biztonsági főnöke. Washington ennyit ajánlott fel annak, aki segít elfogni egy körözött terroristát, Rosario Santost Őt azzal gyanúsítják, hogy része volt a manilai komp­hajó elleni terrortámadásban 2004 februárjában, amikor 116 ember vesztette életét. (TASR/EPA-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents