Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-21 / 142. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. június 21., szerda 3. évfolyam, 24. szám 30. oldal Borban az igazság... Céljuk híres, nagy borokat alkotni mindannyiuk gyönyörűségére Az elhagyatott idősekre is figyelnek Munkáért vagy jelképes összegért reggelit és vacsorát is kapnak a rászorulók 31. oldal 31. oldal Mentsd meg a természetes erdőket! Tanulmányi kirándulás helyett meghívás a Bar-Oko minigalériába Alig öt nappal Radnóti szobrának avatása után a Múzsák Háza megnyitásának alkalmából csodálatos Petőfi-szoborral gazdagodott a régió Két köztéri alkotással gyarapodott Gömör Radnóti Miklós LÉTEM ALATT SZÁLLÁSSAL.” Petőfi Sándor (Szekeres Éva felvételei) Rimaszombat. Egy hét alatt két olyan köztéri alkotással gyarapodott a gömöri régió, amelyet bárhol megirigyelhetnének a Kárpát-medencében. SZÁSZ1 ZOLTÁN Mindkét mű alkotója az a Győrfi Lajos, Püspökladányban élő szobrász, akinek munkáit Magyaror- szág-szerte megtalálhatja a nézelődő. Miért van szükség egy Radnóti Miklós-szoborra Nemesradnóton? - tették fel a kérdést néhányan. Téves, amit a most megjelent Radnó- ti-életrajz közöl. Az áll benne, hogy Radnóti Miklós választott nevét a Küküllő megyei Radnót városáról vette. Ami érthetetlen lenne és in- dokoladan is, mert Radnóti gyökerei Gömörben vannak. Nagyszülei, a Glatterok Uzapanyitról, Rozsnyóról származnak, apai nagyszüleinek sírja Rimaszécs izraelita temetőjében van. Nemesradnóton, eb- beh a Balog-völgyi kisnemesi községben és később Rimaszécsen éltek, dolgoztak, ezen a vidéken a II. vüágháború előtt jelentős zsidóság élt. Mára nyomuk is kevés maradt, zsinagógáikat jobb esetben átépítették, rosszabb esetben, mint például a rimaszombatit vagy a tornaijait, lerombolták városrendezési indokok miatt. Ezek után szinte nem is kérdés, miért éppen Nemesradnóton kell szobrot állítani Radnóti Miklósnak. A Gömörhöz fűződő kapcsolatairól Naplójában is megemlékezik a költő, a háború évei alatt, két munkaszolgálat közti rövid szabadságát éppen a Runya község melletti Madzagpusztán töltötte feleségével, Gyarmati Fannival. Erről néhány szót maga Fanni asszony is beszélt a közelmúltban, kedves, barátságos tájként maradt meg benne Gömör. Alapos tehát az indok, miért is kell itt Radnóti emlékét őrizni. Nemesradnót lakosságának összetétele az elmúlt húsz évben teljesen megváltozott. Magyar nemzetiségű, magukat cigánynak valló emberek lakják, akik megtiszteltetésnek vették a Rimaszombat A Múzsák Háza avatási ünnepsége után ismeretlenek karlendítéssel, fasiszta jelszavakat ordítozva vonultak el a ház előtt. és Vidéke Polgári Társulás szoborállítási kezdeményezését. Az egész falu népe ott sürgölődött az ünnepélyes szoboravatón. A ceremóniáját egyetlen mozzanat árnyékolta be, amikor az Európai Protestáns Szabadegyetem tagjainak nevében valaki szocialista költőnek (sic) minősítette Radnótit. Alig öt nappal Radnóti szobrának avatása után Rimaszombatban a Múzsák Háza megnyitásának alkalmából csodálatos Petőfi-szoborral gazdagodott a város. Az ajándékba kapott dombormű annak a háznak a homlokzatán látható, amely 1845-ben, táblabíróvá választásakor szállást adott a költőnek. A házból Múzsák Háza néven múzeum, alkotóház, kulturális intézmény lett. A Petőfi-házról alig egy éve még azt írta egy publicista, azt. már csak a szemét tartja össze, minek a szobor, ha a meglévő ház összeomlik. Nyüvánvaló, hogy a szoborállítás irányította rá a figyelmet a ház állapotára, hogy annak jogi helyzetét rendezni kell, felelősséget kell vállalni érte. Vannak, akik kitartanak, és persze mindig lesznek akadékoskodók is. Olyanok, mint az az ismeretlen, aki egy rimaszombati honlapon sérelmezi, minek Rimaszombatba még egy magyar „akármi”, olyan embernek, aki csak egyszer aludt itt. Sőt olyanok is, mint akik a Múzsák Háza avatása után karlendítéssel, fasisztajelszavakat ordítozva vonultak el a ház előtt. A szoborállításkor sajnos ilyen alpári megnyilvánulásokkal is számítania kell a kezdeményezőknek. Ne szegje kedvük! Idén Bartók Bélának és rima- szombati születésű feleségének, Pásztory Dittának állítanak majd emléket a város főterén a gö- möriek. Egy éven át vizsgálták a roma gyerekek életkörülményeit. A speciális kurzust abszolváló pedagógusok azt is megtanulják, hogyan enyhíthetik diákjaik vizsgadrukkját. Esélyteremtés roma tanulók számára A roma tanulók önbecsülésének növelését is létfontosságúnak tartják (TASR-felvétel JUHÁSZ KATALIN A roma tanulók integrált oktatását igyekszik elősegíteni az az új program, amely sokak szerint kiutatjelenthet a szegénységből a leszakadt rétegek számára. A saját helyzetükön javítani szándékozók szívesen együttműködnek azokkal, akik lehetőséget kínálnak számukra, a sikerhez azonban a többségi társadalom tagjainak közreműködésére is szükség van. Ezt állítják az epeijesi módszertani pedagógiai központ szakemberei, akik egy egész éven át vizsgálták a roma származású tanulók életkörülményeit, tanulási szokásaik ebből következő alakulását, valamint az átlagos „roma diák” helyzetét az átlagos többségi iskolában. A kutatás során összesen 7203 hetedik, illetve nyolcadik osztályos roma tanuló előmenetelét figyelték, és kiderült, az iskolai év végén csupán ötven százalékuk léphetett felsőbb osztályba, illetve fejezte be sikeresen általános iskolai tanulmányait. Ráadásul a megkérdezettek 80,5 százaléka kijelentette, a törvényileg szabályozott kötelező iskolalátogatás abszolválása után nem szándékoznak folytatni tanulmányaikat. A statisztika azt mutatja, az alapiskolát végzett roma tanulóknak csupán 45 százaléka kerül középiskolába, azaz többségüknek nem lesz szakma a kezében. Jelenleg az ország felnőtt roma populációjának csupán két százaléka rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. Másfelől a roma közegben tanító pedagógusok huszonnégy százalékának alacsony a szakképesítése, kevéssé vagy egyáltalán nem érdeklődnek a továbbképzési lehetőségek iránt. A kutatók arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy sok pedagógusban előítéletek munkálnak a roma tanulók iránt, azaz nem is igyekeznek színvonalasan oktatni őket. A kutatók arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy sok pedagógusban előítéletek munkálnak a roma tanulók iránt. A helyzeten remélhetőleg javít majd az az új kezdeményezés, amelyet részben az Európai Unió PHARE programjából származó támogatásnak köszönhetően indítottak el Kassa és Epeijes megye ötvennégy iskolájában. A PIVR rövidítésű projektnek hármas célja van. Egyrészt a tehetséges, ám rossz szociális körülmények között élő nyolcadikosok továbbtanulásra ösztönzése, másrészt a „multikulturális jellegű oktatás” bevezetése a többségi iskolákban. A harmadik cél speciális szakkörök és kurzusok indítása, amelyeken szakemberek készítenék fel a hátrányos helyzetű fiatalokat a munkapiac követelményeire, illetve a vállalkozói szektorban való boldogulásra. „Jelenleg az első cél felé haladunk, sikerült elérnünk, hogy a felső tagozatos roma gyerekek eldöntsék, mivel szeretnének foglalkozni az iskola elvégzése után. Ez annak a kétszáz pedagógusnak köszönhető, akiket külön program keretében képeztünk a feladatra. A programban 54 iskola vett részt, legtöbben a Késmárki és az Epeijesi járásból, valamint Kassa környékéről. A kollégák elsajátították a hátrányos helyzetű tanulókkal való munka módszertanát, és azt is, hogyan értsenek szót a gyerekek szüleivel, családtagjaival” - tudtuk meg Ladislav Gorejtői, a program egyik koordinátorától. A pedagógusok a kurzus során azt is megtanulták, hogyan enyhíthetik diákjaik vizsgadrukkját, hogyan készíthetik fel őket lelkileg is a felvételi vizsgára, illetve hogyan tanítsák meg őket tanulni. A mostoha körülmények között, ingerszegény környezetben élő gyerekek ugyanis gyakran szenvednek hiányt e téren, mivel elsős koruk óta hátrányosan megkülönböztették őket az iskolában. „Mi, kutatók is sokat tanultunk a programban részt vevő tanároktól, akik az általunk kidolgozott módszertant a gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal egészítették ki. Fontos, hogy ezek a gyerekek kezelni tudják a középiskolákban felbukkanó intoleranciát, hogy felülkerekedjenek az esetleges szegregációs próbálkozásokon, azaz hogy ne hagyják ott egy két hónap után a középiskolát” - hangsúlyozta Ladislav Gorej. A PIVR programot az oktatási minisztérium támogatásával az EUROFORMES nevű tanácsadó cég működteti, amely elsősorban uniós támogatások megszerzésében segíti ügyfeleit, akik között ön- kormányzatok, civü szervezetek és vállalkozók is vannak. Az ALA BA- MA Részvénytársasággal, a zsolnai kétnyelvű magángimnáziummal, valamint a Szlovákiai Fiatal Romák Szövetségével közösen igyekeznek növelni a roma etnikai kisebbség esélyeit.
