Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-21 / 142. szám, szerda
DIGITALIA 2006. június 21., szerda 10. évfolyam 24. szám Több mint félmillió Chocolate Phone talált gazdára világszerte Világsiker az LG csoki telefonja FELDOLGOZÁS Az eladási listák első helyén áll a Chocolate Phone, Európa legnagyobb mobiltelefon-kereskedelmi hálózata a Carphone Warehouse szerint. A vásárlók kedvenc telefonja lett világszerte a kívánatos Chocolate Phone. Az LG új mobilja májusban debütált hivatalosan Londonban, majd folytatta világkörüli útját Kínán, Oroszországon, Mexikón, Hongkongon, Szingapúron, Törökországon, Iránon és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül. Május végétől nálunk is kapható. A londoni bemutatót követő négy hét alatt az összes készüléket eladták a szigetországban, és több mint félmillió Chocolate Phone talált gazdára világszerte. A telefon első helyen áll a Carphone Warehouse eladási listáján is, amely Európa legnagyobb mobiltelefon-kereskedelmi hálózata. 25%-os piaci részesedésével Mexikóban a készülék első lett, és maga mögé utasította a Motorola Razr típusú telefonját. A londoni bemutatón Chocolate Phone-t kaptak ajándékba olyan hírességek, mint Pierce Brosnan, Gwyneth Paltrow és Claudia Shif- fer. Az LG már tervezi a következő lépést, amellyel tovább biztosíthatja jelenlétét a prémium kategóriás mobilpiacon. (1) Olyan magas, hogy azt a 20 évesnél idősebbek legnagyobb része már nem hallja meg Csengőhang csak tiniknek FELDOLGOZÁS Feltalálója riasztónak szánta azt a magas frekvenciájú zajt, ami felnőtt füllel hallhatadan - a tinédzserek viszont éppen ezért titkos csengőhangként kezdtek használni. A szupertitkos csengőhang olyan magas frekvencián szól, amelyet a felnőtt fül már nem hall meg, így lehetővé teszi, hogy a tinik teljesen észrevétlenül fogadjanak hívásokat vagy üzeneteket - számol be róla a brit Times Online. A speciális hangot egy walesi feltaláló, Howard Stapleton fejlesztette ki, aki tavaly novemberben jelentette meg bolti riasztóját. A Mosquito névre keresztelt találmány eredetileg arra szolgált, hogy a bevásárlóközpontok üzletei előtt céltalanul őgyelgő fiatalokat űzze el, és úgy tűnik, bevált: eddig több mint ezer darabot adtak el belőle. A riasztó a 17 küo- hertzes frekvenciatartományban bocsát ki hangot, ami olyan magas, hogy azt a 20 évesnél idősebbek legnagyobb része már nem hallja meg - a gyerekek és tinédzserek viszont tökéletesen. A Mosquito hangját viszont maguk a tinédzserek vették fel és kezdték el a felnőttek által hallhatatlan mobüos csengőhangként alkalmazni, és viharosan terjedni kezdett a fiatal brit és amerikai mobüosok körében. Maga Stapleton akkor látta meg a csengőhangban rejlő üzleti lehetőséget, amikor saját 16 éves lánya is ezzel a telefonján állított haza. A feltaláló Nagy-Britanniá- ban 3 fontos áron kezdte el árulni a letölthető csengőhangot „Mos- quitotone”, és állítása szerint az eredeti hatékonyabb is, mint a „nem hivatalos” változat. A tinik közt elterjedt felvétel ugyanis valamivel alacsonyabb, 15 küohert- zes frekvencián szól, a Stapleton által mobüra komponált verzió viszont tartja az eredeti, 17 küo- hertzes frekvenciát - így felnőttek számára garantáltan hallhatatlan. (origo) Embertelen körülmények között készül az iPod - írja a Daily Mail Mint a hadseregben A népszerű zenelejátszót éhbérért robotoló, túlzsúfolt tömegszállásokon élő munkásnők gyártják Kínában egy brit lap szerint. Az Apple vizsgálódik, és a botrányos cikk ellenére a helyzet valószínűleg nem egyedi. FELDOLGOZÁS Az iPod zenelejátszót főleg nők készítik, akik alig 50 dollárt, vagyis 1500 koronát keresnek havonta - számolt be róla a brit Mail on Sunday riportja, a Macworld szerint. A lap „iPod City” néven emlegeti az Apple tajvani partnere, a Foxconn által üzemeltetett kínai gyárat, amely 200 ezer embert foglalkoztat. Az iPod nanók Longhua városában készülnek, egy ötemeletes gyárépületben, amelyet rendőrök őriznek. A munkások nem ritkán napi 15 órát robotolnak, és teljesen kiszolgáltatottak alkalmazóiknak: a vezetőség szabja meg, mennyit túlóráznak. Az egyik munkásnő elmondása szerint az üzemben dolgozni olyan, mintha a hadseregben lennének: aki elmozdul a helyéről, annak büntetésből órákon át kell mozdulatlanul állnia. A cég munkásszállóján 100 ágyas hálótermekben zsúfolják össze az embereket. Egy másik, Sanghaj melletti gyárban készülnek a miniatűr iPod shuffle-ok. Itt a munkások több pénzt kapnak, ám ennek felét el is viszi a gyár által biztosított szállás és étkezés költsége. A riport szerint a gyártó azért alkalmaz főleg nőket, mert azok „becsületesebbek” a férfi munkásoknál. Az iPod-gyárakról szóló riport ugyan nagy felháborodást keltett az olvasók körében, lévén a vüág egyik legnépszerűbb szórakoztató elektronikai termékéről és egy sokak által rajongott cégről van szó, de a helyzet valószínűleg nem egyedi. Az elemzők szerint egy alaposabb riport valószínűleg hasonló állapotokat tárna fel a legtöbb ázsiai elektronikai üzemben, mivel ez az ára az alacsony gyártási költségeknek, amiért a cégek oda települnek. Az Apple közleményben reagált a Daily Maü beszámolójára, amelyben azt ígéri, vizsgálatot indít a munkásokkal való bánásmód és a munkakörülmények ügyében. A válasz értelmében, a cég nem fogja eltűrni, hogy a Foxconn megszegje az Apple-beszállítók interneten is megtekinthető etikai kódexében lefektetett passzusokat, (origo) Eddig a könyvek digitalizálását kézzel - tehát meglehetősen lassan - végezték a diákok, illetve az alacsony összegekért dolgozó külföldi távmunkások Óránként ezeroldalnyi szöveget digitalizál az olvasórobot FELDOLGOZÁS A Stanford Egyetem kutatói által életre hívott elektronikus könyvmoly segítségével szeremének minél több könyvet bedigitalizálni. Jelenleg egy nyolcmillió kötetből álló gyűjtemény vár arra, hogy a robot végigolvassa. Az egyetem alagsorában elhelyezett, svájci kutatók által kifejlesztett számítógép saját maga lapozza a könyveket, sőt, még levegőt is fúj a lapok közé, ha azok összeragadnak. „A személyes célom, hogy lássam, mennyit tudunk az itt összegyűjtött nyolcmillió kötetből bedigitalizálni és ezáltal egyszerűbben elérhetővé tenni” - nyüatkozta az ABCNews-nak Michael Keller, a Stanford könyvtárának vezetője. Eddig a könyvek digitalizálását kézzel - tehát meglehetősen lassan - végezték a diákok, illetve az alacsony összegekért dolgozó külföldi távmunkások. Ez jelentősen visszafogta azt a folyamatot, amelynek a végén a Stanford könyvtárát az interneten lehet majd böngészni. Ä világhálón egyre-másra tűnnek fel a virtuális könyvtárak, melyek közül a Google könyvkeresője a legnépszerűbb. A keresőóriás adatbázisában a Stanfordon kívül négy másik nagy könyv- gyűjtemény egyes darabjai találhatóak meg. Az ebrary.com nevet viselő cég viszont a könyvek mellett térképeket, tudományos kutatási anyagokat és kottákat is kínál előfizetőinek. A szövegek kereshetőek, ugyanis egy számítógép felismeri a nyomtatott szöveget. „A mi rendszerünk a könyvek oldalairól készült felvételeken keres” - magyarázta Christopher Warnock, az ebrary.com ügyvezetője. „Ezért sokkal gyorsabban megtalálunk bármit, mintha végig kellene mennünk a teljes szövegen.” Az olvasórobotnak köszönhetően a Stanfordon még a legrégebbi könyvek is bekerülhetnek a rendszerbe, s többé nem kell attól tartani, hogy az elöregedett papír miatt olvashatatlanná válik egy-egy ritkaság. A teljes folyamat éveket vehet igénybe. „Ez a projekt olyan, mintha egy szemtanúvédelmi programról lenne szó, ahol a múlt szerzői a szemtanúk, s a könyvtárosok a felügyelők” - magyarázta James O’Donnell, a Georgetown Egyetem igazgatója. „Ez egy valóságos forradalom, amelyből mindenki profitálhat majd” - tette hozzá Keller, (h)
