Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-20 / 141. szám, kedd

14 Nyugdíjpénztárak ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 20. www.ujszo.com HAZAI MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK Csak a nagyok maradtak LAJOS P. JÁNOS A leendő nyugdíjasok kegyei­ért nyolc magánnyugdíjpénztár szállt harcba 2004 végén, belő­lük mára 6 maradt, kettőt felvá­sároltak. A lakosságnak már csak alig 10 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy válasszanak közü­lük, a magánnyugdíjpénztárak­nak ugyanennyi idő alatt kell biz­tosítaniuk a törvény által előírt minimális ügyfélszámot. A pénz­tárak versenyében a két első az Allianz és a Wintherthur, őket követi kissé lemaradva a VÚB Generali és az ING, a sort a ČSOB és az Aegon zárja. Elem­zők szerint a piacon mintegy 4-5 intézmény számára van hely. AEGON MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Alapítója a holland Aegon Levensverzekering pénzügyi csoport szlovákiai leányvállalata. A 160 éves Aegon még csak két éve van jelen Szlovákiában, fő profilja az életbiztosítás. Ennek kapcsán je­lentős befektetéseket kezel szerte a világban, nyugdíjbiztosítókat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban működtet. Alap Hozamráta Az alap vagyona Kezelési díj Konzervatív Kiegyensúlyozott 1,0432 Sk 1,0478 Sk 46 890 858,33 Sk 293 811 292,48 Sk 0,00% 0,00% Progresszív 1,0463 Sk 755 929 631,09 Sk 0,00% Teljes vagyon: 1 096 631 781,90 Sk ALLIANZ-SZLOVÁK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Alapítója az Allianz-Szlovák Biztosító, Szlovákia legnagyobb biz­tosítóháza. Eddig külföldön nem működtetett magánnyugdíjpénz­tárt. A cég a német Allianz Grouphoz tartozik, mélynek 115 éves ta­pasztalata van a befektetések területén. A pénzügyi csoport 2004-es mérlege szerint 996 milliárd euró értékű befektetéseket kezelt. Alap Hozamráta Az alap vagyona Kezelési díj Konzervatív Kiegyensúlyozott 1,0415 Sk 1,0395 Sk 253 963 567,56 Sk 1 551 913 339,03 Sk 0,07% 0,07% Progresszív 1,0419 Sk 3 105 150 789,47 Sk 0,07% Teljes vagyon: 4 911 027 696,06 Sk ČS0B MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Alapítója a prágai székhelyű ČSOB, melynek érdekeltségei vannak a bankszolgáltatások mellett a biztosítás, a lízing, a befektetések és a lakástakarékoskodás területén is. A bank a belga KBC bankház tulaj­dona, melynek kezelésében 900 milliárd euró értékű tulajdon van. Jelentős tapasztalattal rendelkezik a nyugdíjbiztosítás területén is. Alap Hozamráta Az alap vagyona Kezelési díj Konzervatív Kiegyensúlyozott 1,0353 Sk 1,0435 Sk 30 664 984,71 Sk 289 203 531,44 Sk 0,00% 0,07% Progresszív 1,0422 Sk 611 137 582,62 Sk 0,07% Teljes vagyon: 931 006 098,77 Sk ING MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Az alapítója az ING Életbiztosító. Az ING-csoport több mint 150 éve létezik, Szlovákiában 1991-től működik, része a ING Bank és az ING Kiegészítő Nyugdíjbiztosító is. Jelen van valamennyi visegrádi országban, a nyugdíjbiztosítás és a kiegészítő nyugdíjbiztosítás terü­letén a térségben ő rendelkezik a legtöbb, 2,7 millió ügyféllel. Az ING tavaly átvette a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztár irányítását. Alap Hozamráta Az alap vagyona Kezelési díj Konzervatív Kiegyensúlyozott 1,0391 Sk 1,0304 Sk 60 360 244,64 Sk 560 702 101,50 Sk 0,08% 0,08% Progresszív 1,0291 Sk 1 273 587 099,23 Sk 0,08% Teljes vagyon: 1 894 649 445,37 Sk VÚB GENERALI MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Alapítója az Általános Hitelbank (VÚB) és a Generali Biztosító. Mindkét intézmény részben olasz tulajdonban van. A VÚB főrészvé­nyese az IntesaBci, a bank részvényeinek 96,1 százaléka van a tulaj­donában. A Generali Biztosító teljes egészsében a generali biztosító konszern tulajdona. A Banca Intesa, az Intesa Holding International részeként Olaszországban jelentős nyugdíjalapok kezelője. Alap Hozamráta Az alap vagyona Kezelési díj Konzervatív Kiegyensúlyozott 1,0398 Sk 1,0395 Sk 141 533 161,25 Sk 1 010 677 706,22 Sk 0,08% 0,08% Progresszív 1,0414 Sk 1 549 243 143,80 Sk 0,08% Teljes vagyon: 2 701 454 011,27 Sk WINTERTHUR MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR Alapítója a svájci Winterthur Life, mely a Credit Suisse Group pénzügyi csoport része. A cég most tárgyal a Winterthur eladásáról, várhatóan a francia piacvezető AXA biztosítótársaság veszi meg. Alap Hozamráta Az alap vagyona Kezelési díj Konzervatív Kiegyensúlyozott Progresszív 1,0413 Sk 1,0398 Sk 1,0424 Sk 160 973 048,70 Sk 1 256 737 142,85 Sk 3 247 504 240,57 Sk 0,08% 0,08% 0,08% Teljes vagyon: 4 665 214 432,12 Sk Az új rendszerben a bruttó bér 53-58%-át is elérheti majd a nyugdíjak értéke, szemben a jelenlegi 42%-kal Már másfél éve működik a II. pillér 2005 januárjától vált lehe­tővé a nyugdíjtakarékos­ság, vagyis ettől az idő­ponttól választhattak a biz­tosítottak az egypilléres, felosztó-kirovó és a kétpil- léres, fele részben nyugdíj­spóroláson alapuló nyug­díjrendszer között. Az érin­tettek 2006. június 30-ig dönthetnek arról, melyik rendszert, illetve melyik magánnyugdíjpénztárt vá­lasztják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Magánnyugdíjpénztári elő­szerződéseket ugyan már 2004 novemberétől köthettek - és kö­töttek is - a magánnyugdíjpénz­tárak az ügyfeleikkel, de a szer­ződések csak 2005 januárjától váltak érvényessé, és a nyugdíjjá­rulékot is csak januártól utalják számlájukra. Az érintettek 2005. január 1-je és 2006. június 30-a között dönthetnek arról, melyik rendszert, illetve melyik magán­nyugdíjpénztárt választják. Aki a kétpilléres rendszer mellett dönt, az öregségi nyugdíjjáruléka felét - a kivetési alap 9 százalékát - a nyugdíjpénztárban vezetett szám­lájára kapja majd. Ľudovít Kaník akkori szociális ügyi miniszter szerint az új rendszerben akár a bruttó bér 53-58 százalékát is el­érheti majd a nyugdíjak értéke, szemben a jelenlegi 42 százalék­kal. Az egypilléres rendszerben maradók esetében ez az érték 46 százalék körüli lehet. Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a második pillér nagyon népszerű a lakosság körében, a nyugdíjpénztárakkal szerződés­ben állók száma már tavaly meg­haladta az egymilliót, várható, hogy június végéig - amíg válasz­tani lehet a két rendszer között - a spórolásba bekapcsolódók száma meghaladja az 1,4 milliót. Ez egy­előre csak a Szociális Biztosítónak okoz gondot, mivel a nyugdíj- pénztárakba a tervezettnél több pénz folyik be, így a biztosító hiá­nya nagyobb a vártnál. A legfris­sebb adatok szerint a pénztárak már több mint 16 milliárd koroná­val gazdálkodnak. Kinek mi a kötelező A jogszabály két korcsoport szá­mára kötelezően meghatározza, melyik rendszert választhatják: ♦ a 2005. január 1-je utáni pá­lyakezdők a kétpilléres rend­szerben kezdik fizetni a nyug­díjbiztosítást, ♦ azok, akiknek kevesebb, mint 10 évük van hátra a nyugdíj- korhatárig, vagyis akik 2005. január elseje után töltik be 52. életévüket - esetükben lehet­séges kivétel, ha vállalják, hogy 62 éves koruk, vagyis a nyug­díjkorhatár betöltése után is dolgoznak, Az állam, mint járulékfizető Nem számíthatnak magas nyug­díjra a hosszú ideig szociális se­gélyen élők, mivel az állam nem fizeti majd nyugdíjbiztosításu­kat. A járulékfizetést az állami költségvetés csak három esetben vállalja át magára: a bruttó át­lagkereset 70 százaléka alapján kiszámított biztosítási járulékot fizeti ♦ a gyesen lévő nők helyett ♦ a kötelező katonai szolgálatu­kat töltők helyett ♦ a civilszolgálatot töltők helyett (Képarchívum) A magánnyugdíjpénztárak A jogszabály egy évet hagyott a nyugdíjpénztárak megalakulásá­ra, összesen nyolc intézmény jött létre. Az állam nem korlátozza számukat, de az alapítóknak leg­alább 300 millió koronás, kész­pénzben lefizetett alaptőkével kellett rendelkezniük. A pénztár rak létrejöttét a Pénzpiaci Fel­ügyeleti Hivatal (Úrad pre fi­nančný trh - ÚFT) engedélyezte, idén januártól ez az engedélye­zési és felügyeleti jog átszállt a nemzeti bankra. Egy társaság nem lehet résztulajdonos sem közvetve, sem közvetlenül egy­nél több nyugdíjpénztárban. Egy adott nyugdíjpénztár legalább 51 százalékos tulajdonrészének a pénzpiac hazai vagy külföldi sze­replőinek - azaz bankoknak, biz­tosítóknak, stb. - tulajdonában kell lennie. A pénztár alapítóinak igazolniuk kellett az alaptőke eredetét, az alapítóknak maguk­nak és a pénztár menedzsment­jének jó ajánlólevelekkel kellett rendelkezniük, a minisztérium megfogalmazása alapján „meg­bízhatónak“ kellett lenniük. Va­lamennyi pénztárnak szerződése van egy bankkal, mivel a befize­tett összegeket tulajdonképpen ebben a bankban helyezik el. Ugyancsak szerződést kell majd kötniük egy életbiztosítóval, mely a leendő a rokkantnyugdíjak és a hagyatéki nyugdíjak kifizetésé­ért lesz felelős. Átrendeződés a nyugdíjpiacon Még nem járt le a nyugdíjpénz­tár-választásra megszabott más­fél éves határidő, de máris jelen­tős változások történtek. A kez­deti nyolc nyugdíjpénztárból ma már csak hat működik, két kiseb­bet ugyanis felvásárolt két másik nyugdíjpénztár. Az ügyfél szem­pontjából ez nem jelent komoly változást, és főleg nem jelent ve­szélyt a befizetett járulékra, hi­szen csak annyi történt, hogy a korábbi pénztár ügyfelei az új nyugdíjpénztár ügyfeleivé vál­tak. Az Első Magánnyugdíjpénz­tárat az Allianz-Szlovák Nyugdíj- pénztár vásárolta fel, a Sympa­tia-Pohoda Magánnyugdíjpénz­tár pedig az ING Magánnyugdíj- pénztár kezébe került. A harma­♦ a konzervatív alap a befizeté­sek 100 %-át csak kötvények­ben tarthatja. A legnagyobb hozamot várha­tóan a növekedési alap biztosítja majd, viszont ennél a részvénypi­ac ingadozásai miatt meglehető­sen nagy ingadozások fordulhat­nak elő (mint éppen napjaink­ban), ezért a törvény korlátozza a biztosítottak számára ezt a be­fektetési lehetőséget: nyugdíj előtt 7 évvel kötelezően átkerül­nek a kiegyensúlyozott alapba, 5 évvel pedig a konzervatív alap­ba. Ez az intézkedés a megtakarí­tás értékállóságát igyekszik biz­tosítani a nyugdíj előtti időszak­ban, mivel a részvények esetén fennállhat annak veszélye, hogy rövid távon nagyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kiküszöbölni. Biztonság A leghatékonyabb felügyeletet mindenképpen a Pénzpiaci Fel­ügyeleti Hivatal, ületve ma már a Szlovák Nemzeti Bank biztosítja, mely on-line ellenőrzést végez, tehát percre pontos tudomása lesz a nyugdíjpénztár befekteté­seiről, ellenőrizni tudja, nem szegték-e meg az egyes alapokra vonatkozó megszorításokat, illet­ve azt, milyen hozammal dolgo­zik a pénztár. A pénztár és az egyes alapok működését ellenőr­zi, majd a pénz kezelését végző bank, független könyvvizsgáló cégek és természetesen a nyilvá­nosság, mely megvonhatja bizal­mát az adott pénztártól. További biztonsági garancia, hogy az ala­pokban elhelyezett pénz nem vá­lik a pénztár tulajdonává, a pénz­ügyi felelősséget a bank viseli majd. Az állampolgárok befizeté­seiért az állam is garanciát vállal, a Szociális Biztosítóban képződő tartalékalap szolgálja ezt a célt. Ha a pénztár tönkre menne, és az általa kezelt vagyon is elveszne valamilyen furcsa módon, akkor a biztosító, vagy ha a kár nagyobb a tartalékalapban lévő összegnél, akkor az állam téríti meg az ügy­felek kárát. Természetesen ezt az eshetőséget a minisztérium telje­sen kizáija. Ha tehát egy nyugdíj- pénztár csődbe jut, az alapokban elhelyezett pénz nem kerül ve­szélybe, a kezelésüket egy másik nyugdíjpénztár veheti át. (lpj) dik változás csak kozmetikainak nevezhető: a CREDIT SUISSE LI­FE & PENSIONS Magánnyugdíj­pénztár új néven, Wintherthur Magánnyugdíjpénztárként várja ügyfeleit. Pénztárváltás Már tavaly komoly nyomásnak volt kitéve a második pillérről szóló törvény vonatkozó része, de a kormány és főleg a képviselők ellenálltak, így januártól lehető­ségük nyílt a nyugdíjpénztárak el­ső ügyfeleinek arra, hogy intéz­ményt váltsanak, vagyis az, hogy másik nyugdíjpénztárt válassza­nak maguknak. A jogszabály je­lenleg annak teszi ezt lehetővé, akinek szerződését legalább egy éve regisztrálta a Szociális Bizto­sító. A pénztárváltás szabályai azonban augusztus 1-től változ­nak, a jogszabály áprilisi módosí­tása ugyanis csak két éve eltelte után teszi lehetővé új nyugdíj- pénztár választását. Ezt a módosí­tást az átlépők magas száma indo­kolta, hosszú vita után a kormány és a parlament engedett a nyug­díjpénztárak követelésének, és szigorította az átlépés feltételeit. Az idei év első öt hónapjában ugyanis több mint 60 ezer ügyfél váltott pénztárat, és ha ez a folya­mat hosszú távon folytatódna, az jelentősen destabilizálhatná az intézmények működését. A nyug­díjpénztárak többsége szerint egy intézmény áll az átlépések hátte­rében, mely nem teljesen tiszta módszerekkel csábítja magához elsősorban a szegényebb ügyfele­ket. Az átlépések drágítják az egész rendszert, a biztosítási ügy­nökök ugyanis akár 8 ezer koro­nát is kaphatnak egy ügyfél után. így az is megéri nekik, hogy pénz­zel csábítsák az ügyfeleket, akik­nek gyakran ezer, kétezer korona is elegendő motiváció arra, hogy új pénztárhoz szerződjenek. A nyugdíjalapok Minden pénztárnak három, különböző befektetési stratégiá­val rendelkező nyugdíjalapot kell létrehoznia: ♦ a növekedési alap a befizetések 80 %-át részvényekbe, 20 %-át kötvényekbe fektetheti ♦ a kiegyensúlyozott alap a befi­zetések 50 %-át részvényekbe, 50 %-át kötvényekbe fektetheti

Next

/
Thumbnails
Contents