Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-20 / 141. szám, kedd

FÓKUSZBAN: VÁLASZTÁS 2006 - A KIS PÁRTOK 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 20. Pavol Haulík szociológus szerint el lehet gondolkodni a választási kaució emelésén, hogy tényleg csak a stabil politikai erők indulhassanak harcba a voksokért Nem kedvezett a kis pártoknak a választás Ha a választások eredmé­nyét relatív számokban nézzük, az MKP történelmi csúcsot ért el, és az SDKÚ is javított 4 évvel ezelőtti pozícióján, abszolút szá­mokban azonban voksokat veszítettek. Teljes mérték­ben csak a Smer lehet elé­gedett: most csaknem két­szer annyian támogatták, mint 2002-ben. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Választásról választásra csök­ken a részvételi arány, s elemzők az európai parlamenti, valamint a megyei önkormányzati voksolás után most még kisebb részvételt jósoltak. Kevesebb szavazó, kevesebb szavazat nem hivatkozhatnak csak az ala­csony részvéteké: az éppen azért alacsony, mert az ő szavazóik is csalódtak. Az, hogy a KDH-tól ab­szolút számokban 40 ezren, a HZDS-től pedig 360 ezren fordul­tak el, jelzi: valami nincs rendben velük. Ezek a pártok nemcsak ab­szolút, hanem relatív számokban is veszítettek, nem érték el a kitű­zött célt. Az MKP például relatív számokban elérte, de a 11,7 száza­lékos történelmi csúcs - ami abszo­lút számokban azonban 50 ezerrel kevesebb voks - nem jelenti azt, hogy a pártnak nem kellene ele­meznie, miért nem sikerült meg­mozgatnia legalább annyi embert, mint 2002-ben. „Erre utaló jelek már a megyei választásokon is vol­tak. Aki abból tanulva most jobban mozgósított, aránylag jól került ki a versenyből. Noha alacsony volt a részvétel, az SDKÚ mindössze 11 ezerrel kevesebb szavazatot ka­pott, mint négy éve” - tette hozzá Óllős. Nekik nem sikerült a mozgósítás: Jozef Ševc, a kommunisták, és Zuzana Martináková, a Szabad Fórum vezetője. Az újabb ciklusban csak kí­vülről nézhetik a parlamentet. (TASR-felvétel) Mivel szombaton csak a lakosok 54 százaléka járult az urnákhoz, logikusan az egyes pártok abszolút számokban kevesebb voksot gyűjtöttek be - kivéve a Smert -, mint 2002-ben. „Az alacsony részvételnek szá­mos oka van. Leggyakrabban a po­litikából való kiábrándultságot említik - ez nemcsak nálunk, ha­nem más posztkommunista or­szágban is megfigyelhető jelenség. Sokan úgy vélik, nincs reális esé­lyük befolyásolni a politikát, ezért inkább otthon maradtak” - mond­ta lapunknak Öllős László politoló­gus. Ugyanakkor az egyes pártok - főleg amelyek nagyot buktak ­A legnagyobb bukások A HZDS bukott a legnagyobbat. Választói egy része átpártolt a Smerhez, néhányan az SNS-re sza­vaztak, sokan otthon maradtak. Pavol Haulík szociológus szerint a mozgalom eredeti szimpatizánsai­nak nem tetszett, ahogyan a HZDS az elmúlt négy évben viselkedett: a jobboldalt támogatta, s maga is próbál jobboldali pártként tetsze­legni, támogatói azonban baloldali érzelműek, s most benyújtották a számlát Vladimír Mečiamak. Ha a mozgalom nem vállalja nyíltan a baloldali nézeteket, négy év múlva előfordulhat, hogy egy szavazója sem lesz. Aki ugyanis a jobboldallal rokonszenvez, átpár­tol egy igazi jobboldali erőhöz, aki pedig baloldali, inkább a Smert vá­laszba majd. Mečiar személye már nem vonzerő. Ugyancsak nagyot csalódott az Új Polgári Szövetség - úgy tűnik, végleg az egyszer használatos SOP sorsára jutott. Pavol Rusko pártja a Markíza televíziónak köszönhe­tően 2002-ben akkora népszerű­ségre tett szert, hogy új pártként mindjárt bejutott a parlamentbe, sőt a kormányba is. A különböző botrányok miatt azonban idejekorán távozott a ka­binetből, a párt szakadt, közben Rusko a tévéjét is elveszítette, így most az 5 százalékot sem érte el. Abszolút számokban 200 ezerrel kevesebb szavazatot kapott. Talán ha végig kibírta volna a kabinet­ben, nagyobb eséllyel indulhatott' volna, így azonban már a választás előtt nyilvánvaló volt, hogy a par­lamenten kívül reked. Meglepetés a nemzeti oldalon A voksolás egyik nagy meglepe­tése az SNS 11,7 százalékos támo­gatottsága. 2002-ben két nemzeti párt.létezett. Az Anna Beolusová nevével fémjelzett párt 95 633, Ján Slotáé pedig 105 084 szavazatot kapott. 2002-ben indult egy Szlo­amelyik 4548 voksot gyűjtött be. A A szavazatok szamanak alakulasa most es 2002-ben három erő együtt sem kapott annyi szavazatot, mint most az SNS Párt Érvényes Érvényes Érvényes Szavazatok egyedül. voksok voksok aránya voksok - 2002 aránya - 2002 Abszolút számokban 70 ezerrel száma - 2006 %-ban - 2006 több nemzeti érzelmű polgár járult Baloldali Blokk (LB) 9174 0,39 6 441 0,22 az urnákhoz. Támogatóik egy ré­Polgári Szolidaritás Pártja (SOS) 2 498 0,1­­sze a HZDS-től pártolt át, másik ré­Misszió 21 - Új Kereszténydemokrácia 2 523 0,1­­szűk pedig most elment szavazni, Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) 2 906 0,12 39163 1,36 míg négy éve a nemzetiek megosz­Szlovákia Munkásszövetsége (ZRS) 6 864 0,29 15 755 0,54 tottságát látva inkább otthon ma­Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 191 443 8,31 237 202 8,25 radt. Ezenkívül néhány új támoga­Szlovák Nemzeti Koalíció (SLNKO) - Szlovák Kölcsönösség tót is szereztek, akiknek imponál 4 016 0,17­­Slota vulgarizmusa. Felmérések Új Polgári Szövetség (AN0) 32 775 1,42 230 309 8,01 szerint az SNS-szel szimpatizálók Demokráciáért Mozgalom (HZD) 14 728 0,63 94 324 3,28 többsége alapfokú végzettséggel Magyar Koalíció Pártja (MKP) 269 111 11,68 321 069 11,16 rendelkezik; a párt meglepően sok Szabad Fórum (SF) 79 963 3,47­­fiatalt szólít meg. Ezzel szemben Polgári Konzervatív Párt (0KS) ' 6 262 0,27 9 422 0,32 az SDKÚ-val főleg a főiskolai vég­Szlovák Jólét (SP) 3118 0,13­­zettségűek rokonszenveznek. Az Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 202 540 8,79 560 691 19,5 MKP szavazóbázisa sokrétű, az Vidéki Agrárpárt (ASV) 3160 0,13­­összetartó erő továbbra is az etni­Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) 89 418 3,88 181 872 6,32 kai hovatartozás. Szlovák Néppárt (SLS) 3 815 0,16­­Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU-DS) Mi lesz a kicsikkel? 422 815 18,35 433 953 15,09 Smer 671 185 29,14 387 100 13,46 Szombaton összesen 21 politi­Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 270 230 11,73 95 633 3,32 kai erő versengett a polgárok bi­Nádej 14 595 0,63­­zalmáért. A kisebbek közül - Pa­vol Haulík szerint - csak kettőnek, a KSS-nek és a Szabad Fórumnak volt esélye bejutni. A többiek a közvélemény-kutatások előrejel­zése szerint egyáltalán nem rúg­hattak labdába. „Fontos, hogy egy-két héttel a voksolás előtt mi­lyen az adott párt támogatottsá­ga. Amelyik akkor öt százalék alatt van, általában jellemző, hogy a választáson még annyit sem ér el, mert támogatói inkább másra szavaznak, nehogy voksuk elvesszen. A KSS és a SF esetében minden nyitott volt: éppen olyan esélyük volt bejutni, mint kívül maradni” - magyarázta az MVK ügynökség vezetője. A KSS-nek viszonylag stabil sza­vazóbázisa van, de a pártnak nem volt jó programja, amelyik meg­szólította volna őket. Ezért a kom­munista érzelműek java inkább a Smert választotta. A Szabad Fó­rum pedig az utóbbi időben belső válságban volt, a pártra külső nyo­más is nehezedett, ami a bizonyta­lan polgárokban aggályokat vál­tott ki, s végül az SF helyett vala­milyen biztos pártra szavaztak. A HZD eleve olyan párt, amelyik csak messziről kacsingathatott a parlamentre. Azzal, hogy indult, a frontemberek belső vágyukat fe­jezték ki, de Haulík szerint nem volt esélyük. A többi apró párt képviselői pe­dig még legmerészebb álmukban sem remélhették, hogy mandátu­mot szereznek, mégis kifizették az induláshoz szükséges félmilliós kauciót, amit el is veszítettek. Kér­déses, miért indultak egyáltalán. „Vannak közöttük olyanok - példá­ul a munkásszövetség vagy az SDĽ -, amelyek valaha viszonylag fon­tos szerepet töltöttek be, még kor­mányban is voltak. Ők nosztalgiá­ból indultak, s nem tudatosították, hogy kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Talán arra számí­tottak: a polgárok hirtelen rádöb­bennek, milyen fontosak, és rájuk szavaznak. Ám ennek a való­színűsége csaknem nulla” - fejtette ki a szociológus. Ezenkívül indult néhány naiv párt is, amelyik meg van győződve róla, programjával megmentheti Szlovákiát, s ők is abban bíznak, a polgárok ezt hirte­len tudatosítják, s rájuk szavaznak. Nem ez történt - a legtöbb kis párt az 1 százalékos támogatottságot sem érte el. Haulík szerint a jelentéktelen mozgalmak nem értik a politikai összefüggéseket. A választások ugyanis nem csak a programokról, valamint a különböző gondolatok és elképzelések ütköztetéséről szólnak, annál sokkal bonyolul­tabb folyamat, melyben rengeteg tényező játszik szerepet. „Nem az a baj, hogy próbálkoznak, de azt nem a legmagasabb szinten kell kezdem. Mielőtt megkísérelnek betömi a parlamentbe, próbára te­hetnék erejüket helyi, majd me­gyei szinten, s fokozatosan készül­hetnének az országos megmérette­tésre, építve regionális struktúrái­kat. Ez olyan, mint amikor valaki, aki még az elemit se járta ki, a kö­zépiskola kihagyásával máris egye­temre jelentkezik. A választási rendszer nem így működik, előbb fel kell mutatni valamilyen teljesít­ményt” - mutatott rá az MVK ve­zetője. Miután az új választójogi törvény bevezette a félmillió koro­na letétet, élénk vita alakult ki ar­ról, hogy ez nem diszkriminálja-e a kisebb pártokat. Elemzők arra szá­mítottak, a jelentéktelen pártocs- kák nem is fognak indulni, nem fogják megkockáztatni, hogy még a 2 százalékot sem érik el. Haulík szerint ezek után el lehet gondol­kodni a választási kaució emelé­sén, hogy tényleg csak stabil pár­tok induljanak. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA FELHŐS ÉG, SOK ZÁPOR. ZIVATAR; 28-33 FOK A Nap kel 04.53-kor - nyugszik 20.54-kor A Hold kel 01.24-kor - nyugszik 15.18-kor A Duna vízállása - Pozsony: 405, árad; Medve: 400, apad; Komárom: 355, apad; Párkány: 275, apad. ELŐREJELZÉS Többnyire bo- rongós időre szá­míthatunk, nap­közben helyen­ként teljesen be is borulhat az ég, és zápor, zivatar, elvétve akár jégeső is kialakulhat. A nappali hőmér­séklet 28 és 33 fok között váltako­zik. A szél gyenge, változékony marad, időnként azonban felerő­södhet, és akár viharossá is vál­hat. A hegyekben legfeljebb 19 fokra számíthatunk, éjjel 14-18 fok várható. Holnap továbbra is marad a nyári kánikula időnként esővel, zivatarral. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az időjárás ha­tására főként a fejfájásra érzéke­nyek panaszkod­hatnak majd, a migrénes fájdal­mak mellett légzési nehézségekre is számíthatunk. A teljesítőképes­ség csökkenése mellett lassabbá válnak a reakciók, ezért érdemes fokozott figyelmet szentelni min­den tevékenységünknek. Az ala­csony vérnyomással küszködök szintén fejfájásra, szédülésre pa­naszkodhatnak, a nagy meleg mi­att igyunk sok folyadékot, hogy el­kerüljük a kiszáradást!

Next

/
Thumbnails
Contents