Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-19 / 140. szám, hétfő
2 Parlamenti választások ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 19. www.ujszo.com Milyen állami támogatást kapnak a három százalék feletti eredményt elért pártok? Párt Voksokért Működésre négy év alatt Mandátumokért évente* Négy év alatt összesen* Smer 115 932 550 115 932 550 20728800 314 780300 SDKÚ 73035335 73035335 14 164680 202729 390 SNS 46669856 46669856 10 364400 134797312 MKP 46485 888 46485888 10364400 134429376 HZDS 34 976049 34 976049 7773300 101 045 298 KDH 33069000 33069000 7255080 95 158320 KSS 15443819 15443 81930 887638 SF 13812290 13812 29027624 580 * a mandátumokért kapott összeg évente emelkedik az előző évi átlagbér alapján Állami „ellátást" kapnak a 3 százalék felettiek Pénz a politikai pártoknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jó befektetés a parlamenti választás: nemsokára busás állami támogatásra számíthatnak a politikusok. A pártok a kampányra milliós kölcsönöket vettek fel, és amelyik megszerezte a szavazatok legalább 3 százalékát, minden egyes érvényes voksért annyi pénzt kap az állami költségvetésből, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka volt. Jelenleg ez 172,74 korona. Az a párt, amelynek jut pénz a szavazatokért, kap a tevékenységére is. Aki pedig bejut a parlamentbe, annak ugyancsak jár támogatás minden egyes képviselőért. Egy-egy mandátumért a mindenkori átlagbér - jelenleg 17 274 korona - harminc- szorosát számlázzák. Amelyik pártnak húsznál több embere van a törvényhozásban, húsz felett már csak az átlagbér húszszorosára jogosult személyenként, (sz. a.) Mindegyiküknek az ambíciója a kormánytagság Óvatosak is meg nem is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyelőre óvatosan nyi- latkozgattak a politikusok a választások utáni első élő tévévitában. Visszafogták magukat, nehogy bárkit magukra haragítsanak, s ezzel rontsák tárgyalási pozíciójukat. Mindegyiküknek ambíciója a kormánytagság. Ján Slota és Mikuláš Dzurinda tűnt a legbátrabbnak. Az SNS elnöke nyíltan hízelgett Robert Ficónak, mondván: örül, hogy a Smer győzött, s nem szé- gyelli bevallani, hogy jó barátok. Majd odafordult az MKP elnökéhez: „Bélával is tegeződöm, s még csak nem is haragszom érte. De ha technikusként szemlélem a dolgot, akkor azt mondom, a kormányalakítási tárgyalásoknak abból kell kiindulniuk, hogy az MKP ne jusson pozícióhoz.” Megismételte ígéretét, hogy ellenkező esetben lemond pártelnöki tisztségéről. Noha a műsor elején dörgölődzött Ficóhoz, éppen a Smer elnöke hozta ki a sodrából azzal, hogy jobboldalinak minősítette. Slota a tévéstúdión kívül sem fogta vissza magát, Nyitra megyét, ahol az MKP szép eredményt ért el, Koszovóhoz és Szerbiához hasonlította. Slota örülne az oktatási és az agrártárcának is. „De attól tartok, az eddigi kormánypártokkal már folynak a tárgyalások. Döbbenetes, hogy a szlovákok közül valakinek még eszébe juthat azon gondolkodni, hogy az MKP- val is szövetkezhet. Minden a HZDS-en múlik, miközben annak az úrnak a mozgalomból - a választási eredményt látva - ideje végre nyugalomba vonulnia, persze ha férfi a talpán” - üzente Mečiarnak Slota. (-sza, s) VILLÁMINTERJÚ Hogyan értékeli a voksolást? Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke: Pozitívan. Azt mondtuk, mozgósító kampányra van szükség, és azt is folytattunk, aminek az eredménye az lett, hogy az előre jelzett 10,6-ról 11,7százalékra sikerült feltornázni a támogatottságunkat. Az MKP és elődpártjai ilyen jó eredményt még nem értek el a maximum idáig 11,12 százalék volt, úgyhogy történelmi csúcsot értünk el aminek természetesen nagyon örülök. Abszolút számokban azonban körülbelül 50 ezer szavazattal kevesebbet gyűjtöttek be, mint négy éve. Igaz, most országszerte kevesebben járultak az urnákhoz, de vajon az eredményt megvizsgálják-e olyan szempontból is, miért nem sikerült legalább annyi embert mozgósítani, mint 2002-ben? Abszolút számokban majdnem mindenki kevesebbet kapott, mert a részvételi arány kisebb volt, a magyarlakta régiókban azonban sok helyen túlszárnyalta az 54 százalékos országos átlagot - Dunaszerdahelyen például 62%, Párkányban 61,5% volt. Érvényes az, amit már korábban mondtunk: a mi választóinkért is keményen kell harcolni nem igaz, hogy elég, ha valaki elkurjantja magát: magyarok vagyunk, gyertek, szavazzatok ránk! így nem lehet támogatókat szerezni nekünk is meg kell küzdenünk az emberek bizalmáért. A mi régióinkban élők is érzik a reformok hatását. Ebből a szempontból most jó eredményt értünkéi A parlamentbe jutott pártok vezetői a Szlovák Televízió tegnap déli élő vitaműsorában találkoztak először. Mi a benyomása? A tévévita nem arról szólt, milyen irányban kezdődhetnének a kormányalakítási tárgyalások. Még nem folytak egyeztetések, ezért jelen pillanatban senki nem tudja megmondani mi várható. Egy azonban biztos: abból hogy a Szlovák Nemzeti Párt bekerült a parlamentbe, csak feszültség lesz, és Ján Slota ezt már most szépen prezentálta, (sz-a) Hat párt jutott be a parlamentbe; a voksolás legnagyobb meglepetése az SDKÚ és az SNS eredménye volt Már ma megbíz valakit az elnök? Győzelmi smink (SITA-felvétel) Pozsony. A Smer csatát nyert, de háborút még nem, s nem biztos, hogy a választások győzteseként kormányt fog alakítani. A szombati választások legnagyobb meglepetése az SDKÚ és az SNS eredménye, a legjobban pedig a KDH és a HZDS, valamint a Szabad Fórum csalódott. Az utóbbi a parlamenten kívül rekedt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szombaton 21 politikai erő versengett a polgárok bizalmáért, de csak hatan érték el az 5 százalékos, parlamentbe jutási küszöböt. Két és három pártból álló koalíciók esetében hét, az ennél is nagyobb tömörülések számára 10 százalék kellett volna. A választáson csak egy koalíció indult - a nacionalista SLNKO -, amelyre a polgárok mindössze 0,17 százaléka voksolt. Nem jutott a parlamentbe a fasiszta eszmék terjesztésével gyanúsított Marián Kodéba és új pártja, a Szlovák Néppárt sem; csak 0,16 százalékot szereztek. A régi parlamentbe 2002-ben hét párt került, de a négy év alatt úgy megváltoztak az erőviszonyok, hogy végül a törvényhozásból 15 politikai erő távozott, közülük 11 vett részt a szombati megméretésen. Az ANO, amely az előző megbízatási időszakban kormánytag is volt, teljesen leszerepelt, és nagy valószínűséggel megszűnésre van ítélve a HZD, a Szabad Fórum, a Nádej és az Ivan Šimko-féle Misia 21 is. Pavol Hau- lík szociológus szerint azoknak a pártoknak eleve alig volt esélyük, melyek az előző ciklusban alakultak, s rendkívül bizonytalan a szavazóbázisuk. Ezzel szemben nagy meglepetést okozott az SDKÚ és az SNS. Az utóbbit tegnap szülte az összes elemző szélsőséges, nacionalista erőnek nevezte. Ki osztja a lapokat? A várakozásoknak megfelelően a Smer érte el a legjobb eredményt, de nem Robert Fico az egyedüli győztes. Abszolút számokban 285 ezer szavazattal többet gyűjtött be, mint 2002-ben. Öllős László szerint a puszta számok mellett sokkal fontosabb, hogy új helyezet alakult ki: egyáltalán nem biztos, hogy a Smer osztja majd le a lapokat, noha pénteken még úgy tűnt, ezúttal a győztes alakít majd kormányt. „A választások előtti közvélemény-kutatások eredményéhez képest úgy módosult a helyzet: hirtelen reálissá vált egy olyan alternatíva is, hogy a kabinetet a Smer nélkül is létre lehet hozni, éspedig a HZDSszel. Ez nehezíti Fico pozícióját, gyengíti a zsarolási potenciálját, hogy kijátssza az együk pártot a másik ellen” - magyarázta érdeklődésünkre a politológus. Az SDKÚ választások előtti népszerűségi mutatóival összehasonlítva a szombati eredmény minden várakozást felülmúlt. Mikuláš Dzurinda pártja 2002-höz képest csak 11 ezer voksot veszített. „Ha alacsony a részvételi arány - és most az volt -, akkor a sajátjait jobban mozgósítani tudó párt nagyobb előnyre tehet szert, mint amekkora egyébként a teljes népességben a támogatottsága. Úgy tűnik, az SDKÚ ezt választásról választásra képes megcsinálni. A kampány vége az MKP-nak is sikerült - még akkor is, ha abszolút számokban 50 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint négy éve. Ennek okait nyilván elemezni kell majd, de az eredmény így is nagyon jó” - mondta Öllős. Az SDKÚ valószínűleg két dologgal mozgósította azokat, akik a megromlott politikai kultúra és a botrányok miatt egyébként dühösek a pártra, s eredetileg otthon akartak maradni, az utolsó pillanatban azonban meggondolták magukat. „Dzurinda programjának fő üzenete, hogy az ő pártja a reformok továbbvivője. Vagyis aki modernizációt akar, akkor őt kell választania. Ennek alapján világosan meg tudta különböztetni magát az összes többitől, még a volt koalíciós partnereitől is. A másik üzenet az volt: ha az emberek nem kapnak észbe és nem mennek el választani, akkor a reformkorrekción túl nagy történelmi visszafordulás várható, ugyanis fenyeget a Smer-HZDS-SNS- koalíció. Ez sok embert kimozdított otthoni karosszékéből” - vélekedett a politológus. Még lejjebb a lejtőn A HZDS csalódott, hiszen folytatódott az a trend, hogy folyamatosan gyengül a mozgalom. Négy éve még megnyerte a választásokat, mégsem volt képes kormányt alakítani, idén azonban - paradox módon - nagy vesztesként óriási a koalíciós potenciálja, látszhatja a mérleg nyelvét, akárcsak a KDH vagy az MKP. Ma már érkeztek is ilyen jelzések. Azt hiszem, feledhetetlen marad Ján Slotának az a kijelentése, amely arra célzott, hogy esetleg a magyarokkal is szövetkezne, ez történelmi pillanat volt. Természetesen kijelentését nem lehet komolyan venni, de ilyesmit még sosem mondott. Ez is jelzi, hogy nagy lökdösődés lesz, elképzelhető, a kampány folytatódni fog, csak most arra fog irányulni, hogy egymást szorítsák ki a közvélemény támogatásával a kormánykoalícióból” - tette hozzá Öllős. Az egyiket megbízza, a másikkal tárgyal Ivan Gašparovič államfő magához kérette a parlamentbe jutott pártok vezetőit. Ma elsőként Robert Ficóval találkozik, s egyes források szerint jelezte: a Smer elnökét azonnal megbízza a kormányalakítással. Utána fogadja a többi pártelnököt is. A politikusok tiszteletben tartják az elnök döntését, ugyanakkor ez nem jelent semmit. Alkotmányunk nem szabályozza a voksolás utáni teendőket, csak szokás, hogy az államfő általában a legtöbb szavazatott kapott pártot megbízza, és ha nem sikerül partnereket szereznie, másnak ad megbízást. Alaptörvényünk csak egyetlen határidőt tartalmaz: a törvényhozás alakuló ülését a voksolástól számított 30 napon belül össze kell hívni. A kormányalakító tárgyalásokat azonban akármeddig lehet húzni, s elméletileg több síkon folyhatnak. A Smeren kívül mások is egyezkedhetnek, s mihelyt valaki képes felmutatni legkevesebb 76 mandátumot, az államfőnek nincs más választása, ki kell neveznie a parlamenti többségre támaszkodó kabinetet. Ha programnyilatkozatát fél éven belül sem hagyja jóvá a plénum, új választást írnak ki. (sza, t) Három helyen volt száz százalék Pozsony. Három szvidniki járásbeli községben 100 százalékos volt a részvétel, a legpontosabban a Komáromi járásban tálható Lipové tükrözte az országos adatokat - tájékoztatott Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. Külföldről 3427 szavazat érkezett, ezeket a többi voks közé dobták. A Központi Választási Bizottság tagjai közül hárman nem írták alá a jegyzőkönyvet, de ez nincs kihatással a voksolás érvényességére. A jegyzőkönyvet még tegnap átadták Bugár Bélának, a parlament megbízott elnökének, (-sza-) A csehek, a magyarok és a lengyelek profitálhatnak abból, hogy Szlovákia már nem lesz vonzó célpont Eséssel reagálhat a fizetőeszköz az eredményre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 2002 óta végrehajtott gazdasági reformokat többségében eltörölni szándékozó Smer toronymagas győzelme alaposan megtáncoltathatja a hazai pénzpiacot. A korona akár már ma 50 fillérrel gyengülhet a referenciának számító euróhoz viszonyítva, rövid távon pedig összességében 1 koronát is eshet. Ez különösen fájdalmasan érintheti a nyáron külföldi kirándulást tervező polgárokat. Azonban nem biztos, hogy megvalósul ez a komor forgatókönyv, ugyanis a voksolás végeredményének ismeretében az is lehet: az új kabinetbe a jelenlegi kormánypártok egyike- másika is bekerülhet, ami szűkítheti a Smer reformellenes mozgásterét. Ezt a szcenáriót figyelembe véve is szinte biztos, hogy ma esni fog a korona árfolyama. Pénteken az elmúlt napok folyamatos gyengülése nyomán a bankközi piacon 38 koronát adtak egy euróért. Az ösz- szehasonlítás kedvéért tegyük hozzá: 1998 őszén, Vladimír Mečiar megbuktatása idején 45,20 koronát ért egy euró (átszámítva, mivel akkor még nem létezett az Európai Unió közös fizetőeszköze), a 2002-es választásokkor pedig 44,90 koronát. Vajon mit mondanak a pénzpiaci elemzők? „A választások a várakozásokkal összhangban zajlottak, bár a végeredmény egy kicsit pozitívabb a vártnál” - vélekedett Ján Tóth, az ING Bank vezető közgazdásza, aki szerint a Smer-KDH- MKP koalíció (84 mandátum) a legvalószínűbb. „Szlovákia számára az a kormány volna a legjobb, amelyik folytatná és nem felszámolná a reformokat” - nyilatkozta Miroslav Šmál, a Postabank elemzője. Szerinte nem kell, hogy veszítsen értékéből a korona, mivel a befektetőket megnyugtathatja a Dzurinda vezette SDKÚ vártnál jobb, 18 százalékos eredménye. „Ha a hazai pénzpiac ma 38,20 Sk/euró szinten, tehát a péntekinél alacsonyabb szinten nyit, akkor a kurzus 38,50 Sk/euró alá eshet. Minden attól függ, hogy a külföldi játékosok miként értékelik a helyzeted’ - árnyalta a képet Boris So- morovský, a Tatra Bank szakértője. A legkeményebben Vladimír Piko- ra, a cseh Next Finance analitikusa nyilatkozott: „A választások nyomán biztosan nem gyorsul a szlovák gazdaság, a beruházások beáramlásának mértéke nem fokozódik. A Smer célja a Dzurinda- kormány által megalkotott építmény lerombolása. Ezért Csehország, Lengyelország és Magyarország számára egyenesen kedvező a szlovákiai végeredmény, mivel az országba kevesebb beruházó érkezik, és ebből a csehek, a magyarok és a lengyelek profitálhatnak.” Martin Chren, az F. A. Hayek Alapítvány igazgatója úgy látja, a választások Szlovákia balratolódá- sát okozzák. „Ha csak néhány apró változtatást hajtanak végre a reformokon, akkor az nem okozna problémát, ha azonban semmissé tennék az eddigi lépéseket, az már komoly gondot jelentene” - tette hozzá, (shz, č, p) Felvizezné a pénzügyi fegyelmet Pozsony. Robert Fico, a Smer elnöke megerősítette, Szlovákia 2009-ben szeretné bevezetni az eurót, azonban egy lendülettel hozzátette: ha ez áldozatokkal, magyarán: megszorításokkal járna, akkor kitolhatják a céldátumot. Arról nem is szólva, hogy a Smer tervezett osztogatása felvizezné a jelenlegi pénzügyi fegyelmet, így Pozsony nem tartaná be az euróhoz szükséges ún. konvergenciakritériumokat, ráadásul az esetleg elszabaduló infláció szintén megtorpedózhatja az ország euróval kapcsolatos célkitűzéseit. Az amerikai AP hírügynökség úgy értékeli, a Smer győzelme letéríti Szlovákiát az euró bevezetéséhez vezető útról, (só)
