Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-17 / 139. szám, szombat

30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 17. www.ujszo.com i6hir Idénynyitó a Termálparkban Aki még nem volt a nagymegyeri Termálparkban, joggal lepődött meg a látottakon, akinek pedig már volt szerencséje ott járni, azt az óriási változás ejtette ámulatba. A termálfürdő év elején kezdődött felújítása 26 millió koronát emésztett fel. Az eredményt mindenki­nek látnia kell. A pihenni vágyó ember testi-lelki kikapcsolódást találhat itt. A víz minősége vetekszik a pöstyéni termálvíz minőségé­vel, s elsősorban a mozgásszervek, ízületek, gerincproblémák beteg­ségeit és az izomfáradtságot gyógyítja, de az egészséges ember szá­mára is felüdülést hoz. A többszakaszos felújítás 2003-ban kezdő­dött, s azóta a Termálpark valóban európai színvonalú üdülőköz­ponttá vált, s a cseh, lengyel, magyar, osztrák és német turisták ked­vence lett. Jó tudni, hogy az év minden napján a vendégek rendelke­zésére áll. (ki) ■V­Ä t T fi 1 (Képarchívum) Wellness-központ Paton Színpompás lézershow-val nyitotta meg a nagyközönség előtt ka­puit a pari Wellness-központ. A környék gazdag gyógyforrásait már 2002 óta hasznosítják. A 280 millió korona beruházással felépített szálloda június 7-e óta vátja a hazai és a külföldi vendégeket. A va­donatúj szaunával, fedett medencével, masszázsszalonnal, Kneipp- fürdővel, tepidáriummal, finn szaunával rendelkező központ na­ponta 800 ember kényelmét tudja biztosítani. Természetesen nem hiányzik a klasszikus, sport- és relaxációs masszázs, talpmasszázs, limfodrenázs sem. A csendes kikapcsolódásra vágyók is megtalálják a maguk szórakozását: ők vízibiciklizhetnek és halászhatnak. A pari Wellness-központot sok más neves személyiség társaságában jelké­pesen Martina Moravcová avatta fel. (ki) (Képarchívum) Ha időnként képtelen rendet tartani a gondolataiban, itt az ideje, hogy szenteljen egy kis időt a sportolásra Több sport = élesebb elme Bizonyára tapasztalta már, hogy egy kiadós edzés után nemcsak testileg, de lelki­leg és szellemileg is fris­sebbnek érzi magát. Ezért ha szeretne javítani szelle­mi teljesítményén, ez még egy ok arra, hogy rendsze­resen sportoljon. Eddze szürkeállományát! AJÁNLÓ kerülünk, az agyunk ugyanis az intenzív megerőltetés hatására a morfiumhoz hasonló anyagokat bocsát ki, amelyek drogként hat­nak ránk. A kitartást igénylő sportok - ilyen például a hosszú­Ha most még úgy érzi, nem kell foglalkoznia az öregedéssel, és a vele járó feledékenységgel, akkor sem árt, ha karbantartja ma­gát, hogy ez sokáig így ma­radhasson. Ám ha időn­ként képtelen rendet tar­tani a gondolataiban, és nemcsak a mozgását, de az agyműködését is lomhábbnak érzi a megszokottnál, itt az ideje, hogy szentel­jen egy kis időt a sportolásra, hiszen ezzel egészségét, alakját és szürkeál­lományát is fittebbé teheti. Kísérlet szeniorokkal Ha sem az agyun­kat, sem a testünket nem dolgoztatjuk rendszeresen, már 50- 60 éves korunk táján nyugdíjba vonulhatna mindkettő, hiszen az új szituációkat és a problémákat már csak nagyon nehézkesen tud­nánk megoldani. Sokáig azt felté­telezték, hogy a felnőttek agya nem képes a fejlődésre, ám azóta létre­jött a neuro-mozgástudomány, amely megcáfolni látszik az előbbi feltételezést. A kísérletek során egy hetven év körüli, maratoni futókból álló csoportot és egy hasonló korú­akból, de nem sportolókból álló csoportot vizsgáltak. A résztvevők­nek különböző feladatokat kellett megoldaniuk. Kiderült, hogy a sportos emberek agyuknak csak csekély részét használták a felada­tok megoldására, így az elme ma­radék területe egyéb információk feldolgozására is képes maradt. Ezt eddig csak a szellemi teljesítmé­nyük csúcsán lévő fiataloknál fi­gyelték meg. A sportolást nem vég­ző szenioroknak viszont agyuk jó­val nagyobb részét kellett aktiválni­uk ahhoz, hogy ugyanazt a szelle­mi teljesítményt elérjék, mint a má­sik csoport tagjai. Érvek a motivációhoz íme öt érv, amely egyértelműen amellett szól, hogy szakítson időt a testmozgásra: I Egy laza, 45 perces futás * után más tudatállapotba távfutás, az úszás, a kerékpáro­zás, a túrázás, az aerobik-végzé­sekor gyorsul az endorfin boldog­sághormon termelése a szerve­zetben. 2 Kifejezetten agyserkentő ha- * tásúak a különböző mozgás- koordinációs gyakorlatok, a labda­játékok és a tánc, mivel a lépés­kombinációk és technikák elsajátí­tása fokozott koncentrációs készsé­get követel az agytól. 3 Ha sportolunk, agyunk sok- • kai tovább fitt marad. A megfelelő adagolás azonban itt is fontos. A legideálisabb a hetente legalább kétszer 45 percig végzett testmozgás, ami legfeljebb 70 szá­zalékban növeli meg a pulzusszá­mot. J\ A rendszeres I • testmozgás a ke- ,délyállapotra is ked- . vező hatást gyako­rol. Kutatások sora bizonyítja, hogy testedzés után más szemmel látjuk a világot - még akkor is, ha nehezünkre esik a testünk megdol- goztatása. Mindez a fokozott endor- fintermeléssel, illet­ve a dopamin és a noradrenalin ingerület- átvivő anyagok szintjé­nek változásával, valamint az aminosav-anyagcsere megváltozásával függ ösz- sze. Kutatások bizonyítják, hogy az antidepreszszáns orvosságok szedése mellett végzett rendszeres sportolással a gyógyszerek jobban hatottak, ez­által a depressziós betegek gyor­sabban gyógyultak. 5 Aki rendszeresen tréningezi * a testét, annak csak agya kis részét kell megerőltetnie ahhoz, hogy egy feladatot elvégez­zen. A többi rész egyéb információk feldolgozá­sára maradhat szaba­don. A neurogerontoló- gusok szenzációs felfe­dezést tettek: életünk során az agyunk újabb és újabb ideg­sejtet tud képezni. Az agykutatás ta­pasztalatainak hála, ma már azt is tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás által nemcsak extra mennyiségű ideg­sejtet termel az agy, de gazdaságo­sabban is dolgozik, különösen a szívet és a vérkeringést edző spor­tokat végzők esetében. Jáijon agya kedvében! Nem minden mozgásforma ked­vez az agynak, olyan is akad, amely teljesen közömbös számára. ♦ Amit nem szeret az agyunk: Pél­dául az anaerob edzést, amikor a mozgáshoz szükséges energiához szervezetünk nem használ oxi­gént. Ilyen például a sprintelés - gondoljunk csak arra, mennyire elfogy a levegőnk, ha 100 métert rohamtempóban loholunk a busz után. Eközben az izomsejtek nem tudnak elég oxigént felvenni, így aztán oxigénhiányos állapot jön létre, és tejsav keletkezik, mindez pedig a teljesítmény csökkenésé­hez vezethet. ♦ Ami az agy számára közömbös: A statikus feladatok, például azok a gyakorlatok, amelyek közben erőt kell kifejteni, majd szünetet tartani, így például a könnyű edzés gépek­kel vagy a vitorlázás. Ezek nem hat­nak a neuronokra. Ami jöhet minden mennyiségben: Sétáljon sokat a szabadban, le­hetőleg a lépcsőt használja a lift he­lyett, és munka közben is tornáz­tassa meg időnként az ujjait. Lab­dázzon a gyerekeivel, végezzen egyensúlygyakorlatokat koordiná­ciós képessége fejlesztésére. A leghatékonyabb gondolkodásjavító sportok: ♦ 1. Kocogás: Javítja a kondí­ciót és a koordinációt, ráadá­sul a friss levegő a tüdőnek is kedvez. ♦ 2. Úszás: Miközben az úszó súlytalanul lebeg, a víz az egész testet körülöleli, és a bőrt is erős stimuláció éri. Kel­lemesen elfáradunk tőle. ♦ 3. Görkorcsolyázás: Kisebb és nagyobb túrákra csábít, mi­közben az egyensúly- és rit­musérzékünket is próbára te­szi. Ha forgalomban gyakor­lunk, koncentrációs készsé­günkre is szükség lesz. ♦ 4. Nordic walking (tempós séta a szabadban): A lendüle­tes karmozgással az egész tes­tet jól átmozgathatjuk. ♦ 5. Biciklizés: A kerékpáro­zás egy csodálatos sport, amely kitartásra ösztönöz. ♦ 6. Mozgásformák az edző­termekben: A sztepaerobik, az erősítő torna, a gerincgim­nasztika, a NIA, a bokszaero- bik vagy a Pilates fejleszti a ki­tartást, a ritmusérzéket és a térérzékelést. ♦ 7. Hegymászás: Mivel en­nél a mozgásformánál több izomcsoport együttes munká­jára van szükség, az agynak nagyon precízen kell irányíta­nia. ♦ 8. Tánc: A salsa, a dzsessz- balett, a hiphop vagy az afro táncok jó hatással vannak az agyra. ♦ 9. Sífutás: Ideális sport a ki­tartás fejlesztésére, ráadásul az egész testet átmozgatja. Megdolgoztatja az agyat, mert jó tájékozódási képességet és egyensúlyérzéket igényel. (Wellness) EQ-nk értéke arról árulkodik, hogy milyen szinten vagyunk képesek úrrá lenni érzéseinken, mennyire vagyunk képesek beleélni magunkat mások helyzetébe Fejlessze érzelmi intelligenciáját! Gyakorolja az odafigyelést! FIGYELMEZTETŐ Ön is észrevette már, hogy egye­sek milyen könnyen megtalálják a hangot másokkal? Hogy ki meny­nyire tudja irányítani érzéseit, és ráhangolódni a többiek lelkiálla­potára, az érzelmi intelligenciájától függ, ez pedig fejleszthető! „Az érzelmi intelligencia (EQ) az önismeretet, az önuralmat, az empátiát, az együttműködést, a motivációt és mások befolyásolá­sának képességét foglalja magá­ban. EQ-nk értéke arról árulkodik, hogy milyen szinten vagyunk ké­pesek úrrá lenni érzéseinken - mondja Carla Galii, aki rendszere­sen tart önismereti és EQ-fejlesztő tréningeket. - Arra kell töreked­nünk, hogy ne az érzelmeink irá­nyítsanak minket, hanem mi irá­nyítsuk az érzéseinket.” Aki magas EQ-val rendelkezik: ♦ Pozitívan áll a stresszhelyzetek­hez, soha nem adja fel, kedveli a ki­hívásokat. ♦ Gondolatait akkor is képes rend­szerezni, ha éppen nyomás alatt van. ♦ Mindig vannak céljai. ♦ Nyitott az újdonságokra. ♦ Könnyen teremt kapcsolatot. ♦ Fő erénye az önkontroll és a mér­tékletesség. Akinek alacsony az EQ-ja: ♦ Hajlamos az agresszivitásra. ♦ Könnyen összeomlik stresszhely­zetekben. ♦ Nehezen ismeri fel érzelmeit, és ritkán beszél róluk. ♦ Általában félénk és türelmetlen. ♦ Gyakran féltékeny. így tökéletesítse... ♦ törekedjen arra, hogy a vita so­rán sose támadjon! Mindig az adott cselekedetet kifogásolja, és ne a vi­tapartnere tulajdonságait. Úgy ad­ja elő kritikáját, hogy közben érez­tesse a másikkal: nem az ő szemé­lyével, csupán egy konkrét dolog­gal van gondja. ♦ Ne ragadjon le a részleteknél, a tényleges problémára fókuszál­jon, és próbáljon a megoldásra tö­rekedni! ♦ Élje bele magát a másik fél hely­zetébe, és vegye figyelembe, hogy az egymásra hangolódás kizárt, ha a saját érzelmei túl hevesek. Önfe­gyelemmel látható javulás érhető el. ♦ Legyen úrrá zaklatottságán! Az érzelmek elcsitítása után tisztáb­ban láthatja a problémát. Próbáljon meg „kívülről” tekinteni a gondok­ra, így sokkal könnyebben rátalál­hat a megoldásra. ♦ Gyakorolja a hatékony érzelmi odafigyelést a tükrözés módszeré­vel: ha az egyik vitapartner elpana­szolja a kétségeit, a másik ismételje el a problémát a saját szavaival úgy, hogy ne csak a gondolatot, ha­nem a velejáró érzelmeket is adja vissza. Ez a módszer segíti az össze- hangolódást.

Next

/
Thumbnails
Contents