Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-15 / 137. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 15. Kitekintő - hirdetés 11 Közös vonása minden populista vezetőnek, hogy a nemzeti kultúra, a nemzeti hagyományok pártfogóiként lépnek fel, és ostorozzák a külföldi, imperialista hatásokat Balos eszmék és populizmus Latin-Amerikában LATIN-AMERIKA BALRA TART? A szubkontinens arculatot vált; idén tizenkét országban voltak-lesznek köztársaságielnök-választások. Többségükban feltámadt az Amerika- ellenes baloldali nacionalizmus szelleme - Bolívia és Venezuela elnöke már-már szélsőbaloldali nézeteket vall. Baloldali kormány Ügyvezető kormány Jobboldali kormány MEXIKÓ Július 2-án választ az ország lakos sága. A közvélemény-kutatások a jobboldal, azaz Felipe Calderon győzelmét jósolják - tőle a jelenlegi elnök, Vicente Fox politikájának folytatását várják. Ellenfele a popu­lista baloldali Lopez Obrador. KOLUMBIA Május végén újraválasztották Alvaro Uribe mérsékelt jobboldali elnököt, aki sikerét elsősorban az elmúlt négy évben sokat javuló közbiztonságnak és a kábítószer-elle­nes harcnak köszönheti. VENEZUELA A novemberre tervezett •választásoknak nincs igazi tétje: az ország szél­sőségesen baloldali feje, Hugo Chávez Amerika­politikájával nagy népszerű- k örvend. PERU A június eleji választásokat a szociáldemokrata Alan Gar­da nyerte; a szavazatokért két, a centrumtól balra álló politikus versengett. BOLIVIA A baloldali Evő Morales jutott hatalomra, akinek első dolga volt az ország kőolaj- és földgázlelőhe­lyeinek államosítása. CHILE A szocialista Mi­chelle Bachelet nyerte a januári választásokat. Alapvető változás megy vég­be Latin-Amerikában: két évtized múltán, amelyben a szubkontinens országai egy­más után tértek rá a liberá­lis demokrácia és a piacgaz­daság útjára, feltámadt az Amerika-ellenes baloldali nacionalizmus szelleme. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hugo Chávez, Venezuela elnöke szórja Latin-Amerikára az olajdol­lárokat „a bőség szarujából”, Vene­zuela gazdag olajkészleteiből - jól példázva a földrészen teijedő po­pulizmus és baloldali eszmék összefonódását. Odahaza és más latin-amerikai országokban egya­ránt klinikákat építtet szegény be­tegek ingyenes ápolására, tetemes állami támogatásokat juttat sze­gény családok gyermekeinek tanít­tatására. Venezuela olcsó olajat szállít Kubába, segélyeket juttat el Argentínába, Bolíviába, Paraguay­ba és Uruguayba, és felkarolni ké­szül Haitit is. A venezuelai elnök azzal magya­rázza kormányának bőkezű adako­zását, hogy mérsékelni akaija a szociális egyenlőtlenségeket a déli féltekén. Ellenfelei szerint viszont inkább az a célja ezekkel az adomá­nyokkal, hogy növelje politikai be­folyását a térség országaiban. „Mindennek elsősorban politikai oka van. A kormány arra használja fel az olajjövedelmek egy részét, hogy híveket szerezzen magának az egész kontinensen” - véli Ale­jandro Grisanti venezuelai ellenzé­ki közgazdász. Chávezzel nem rokonszenvező megfigyelők szerint különösen vi­lágosan megmutatkoznak a vene­zuelai vezető hátsó szándékai a ni- caraguai és az ecuadori választá­sokkal kapcsolatos magatartásá­ban. Ecuadorba, ahol októberben lesznek választások, 600 ezer dol­lár értékben szállíttatott humanitá­rius segélyt. Ellenfelei szerint Chávez min­dent megtesz két fontos regionális kereskedelmi, gazdasági tömb fel- bomlasztásáért. „Fel akaija rob­bantani” a Bolíviát, Ecuadort, Ko­lumbiát és Perut átfogó Andok Kö­zösségét (CAN), továbbá a Brazíli­át, Argentínát, Uruguayt és Para­guayi tömörítő Mercosurt. Ha ez nem megy, legalább annyira fel szeremé lazítani mindkettőt, hogy a tagállamok egy nagyobb összefo­gásra áhítozzanak. Fő célja, hogy politikailag és gazdaságüag levá­lassza Dél-Amerikát az USA-ról - hangoztatják bírálói. A CAN-t Chá­vez már többször is halottnak nyil­vánította, a Mercosurról pedig azt mondta: „Ha egyszer halálos beteg, hát hagyni kell meghalni.” Azzal próbál híveket szerezni egy, a veze­tése alatt szerveződő nagyobb la­tin-amerikai összefogás gondolatá­nak, hogy felajánlotta egy roppant gázvezeték megépítését, amelyen keresztül Venezuela kedvezményes áron látná el földgázzal Dél-Ameri- ka csaknem minden országát. Chá­vez nem is rejti véka alá, hogy nem gazdasági, hanem politikai meg­fontolások vezérlik ebben az elkép­zelésében. A gázvezetékprojekt még csak a megvalósíthatósági ta­nulmányok szakaszában tart, de már nehézségekbe ütközik. Furcsa módon éppen Chávez egyik legszo­rosabb szövetségese, az Evő Mora­les vezette Bolívia jelenti az első nagy akadályt. Chávez úgy képzel­te, hogy La Pazt is feltédenül be­vonják a terv megvalósításába, hi­szen Bolívia rendelkezik a földrész második legnagyobb földgázkész­letével. A bolíviai kormány azon­ban éppen mostanában próbál ma­gasabb árat kicsikarni szomszédai­tól az általa szállított földgázért. Esze ágában sincs kedvezményes áron elkótyavetyélni az ország földgázkincsét, hiszen a koldussze­gény országnak fejlesztésekre van szüksége, és mi másból teremthet­né elő ehhez az eszközöket, ha nem ebből a természeti kincséből. Sokszínű baloldali ideológia Miközben mindenki balratoló- dást érzékel, sokan figyelmeztet­nek, hogy a baloldali jelző megle­hetősen különböző politikai irány­zatokat takar. E megkülönböztetés szerint egyes baloldaliak - mint Lu­la da Silva brazü elnök, a chilei Ba­chelet, a Costa Rica-i Oscar Arias és az uruguayi Tabaré Vázquez - mér­sékelt, szociáldemokrata jellegű politikát folytatnak, míg Chávez, továbbá Néstor Kirchner argentin elnök, Lopez Obrador, a mexikói elnökválasztás egyik esélyese és Morales bolíviai elnök bizonyos egyéni sajátosságokkal ugyan, de mind a latin-amerikai populizmus hagyományának folytatói. A popu­listák inkább a tömegek mozgósítá­sára építenek, mint a parlamenti meggyőzésre, más pártokkal való egyezkedésre. Közvetlenül fordul­nak azokhoz a tömegekhez, ame­lyeknek a támogatására számíta­nak, és amelyeknek szószólója­ként, védelmezőjeként lépnek fel, többre tartva „a közvetlen tömeg­kapcsolatot”, mint egy szervezett párt támogatását. Közös vonás a populista vezetők gazdaság- és társadalompolitikájá­ban a növekedés hajszolása és a jö­vedelmek újraelosztására való tö­rekvés, miközben figyelmen kívül hagyják az inflációt, az állami el­adósodást és más kockázatokat. Jellemző törekvésük az állam gaz­dasági szerepének növelése, az erőltetett iparfejlesztés és a szoci­ális juttatások rendszerének kiépí­tése is. Elemzők gyakran szembeállítják Chávez populizmusát Brazília szin­tén baloldali, de másként baloldali elnökének óvatos pragmatizmusá­val. Lula da Silva előnyben részesíti a lassú, fokozatos növekedést. Nem költekezik, mint Chávez, sőt leg­alábbis elnöki időszakának kezde­tén inkább megszorításokat alkal­mazott, hogy vissza tudja fizetni az állam adósságait. Sokak szerint Lu­la kormánya katasztrófától mentet­te meg az országot: sikerült meg­győznie a piacokat, hogy Brazília megbízható adós. A növekedés mérsékelt volt Lula elnökségének éveiben (átlagosan évi 2,6%), de az árstabilitás, az infláció alacsony szinten tartása lehetővé teszi a vál­lalkozók számára, hogy hosszú táv­ra tervezzenek. Ennek köszön­hetően Lula 2003-as hatalomra ju­tásától 2005 végéig 3,5 millió új munkahely jött létre. A brazil elnök gazdaságfilozófiája szerint az okta­tás fejlesztésére kell építeni az or­szág jövőjét, illetve ösztönözni kell a befektetéseket a legkorszerűbb tudományos ismereteket és tech­nológiákat alkalmazó ágazatokba. A 2003 januáijában elnökké vá­lasztott volt szakszervezeti vezető, a neoliberális gazdaságpolitikát élesen elítélő Dolgozók Pártjának volt vezetője szereti azt hirdetni magáról, hogy kettős sikert ért el államfőként, mert sikerült párosí­tania a gazdasági stabilitást a sze­génység mérséklésével. Rögtön hi­vatalba lépésekor közzétette sze­génység elleni programját. A Fun- dacao Getúlio Vargas nevű gazda­ságkutató intézet szerint a Lula el­nökké válását követő évben (2004- ben) több mint 2%-kal (27,3%-ról 25,1%-ra) csökkent a szegénységi küszöb alatt élők aránya a brazil társadalomban. Ma kisebb a társa­dalmi egyenlőtlenség Brazíliában, mint az utóbbi harminc évben bár­mikor. Külpolitikájában köztes ál­láspontot foglal el a brazü elnök: igyekszik jóban lenni Chávezzel is és Bush amerikai elnökkel is. Elismert sikerei ellenére Lula korántsem lehet bizonyos újravá­lasztásában. Népszerű ugyan a szegény rétegek körében, saját pártjának balszárnya mégis sok­szor támadja, mert lagymatagnak tartja a dolgozók érdekeinek kép­viseletében. Ráadásul két tűz közé is került, mert a középosztály és az annál felsőbb társadalmi rétegek nem szűnő gyanakvással figyelik a munkás származású államfő tevé­kenységét. Az Wiy/W minden új előfizetője névreszóló kártyát kap, amellyel 5 - 30%-kal olcsóbban vásárolhat több mint 5000 kedvezményszolgáltatónál. MEGRENDELÖL-AP Előfizetés módja: □ negyedévente Q félévente □ évente Név: Utca/házszám:...... .......................................................................................................... Postai irányítószám: Település: . ................................................................................. lnka sszó(SIPO szám): Bankszámlaszám: ............................................................................................... Al áírás: ...................................................................................................t................... Kérj ük a szelvényt olvashatóan kitöltve, a kívánt előfizetési móddal megjelölve 2006. július 15-éig elküldeni a PETIT PRESS, a.s., odbyt Nám. SNP 30,814 64 Bratislava címre vagy a 02/59233339-es faxszámra. • Az Új Szó minden új előfizetője Sphere kártyát kap. • Minden ötödik közülük visszakapja az előfizetési díj teljes összegét. • Minden tizedik új előfizető megduplázva kapja vissza az előfizetési díjat. A játékban csak akkor vehet részt, ha be is fizette az előfizetési díjat. MOST RENDEI___II Petít Press SZÉP PÉTER Ú] SZÓ IS/II- most iviiivide:ivjk:i nyer s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents