Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-14 / 136. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 14. www.ujszo.com RiKDŐRSÉGI NAPLÓ Csalók járják a Sajó vidékét Sajólenke/Runya/Hanva/Abafalva. Érsekújvári rendszámú autóval közlekedő csalók fosztogatják a Sajó-völgyi községekben élő idősebbeket. Általában biztosítási ügynökként mutatkoznak be, a tulajdonosok figyelmét elvonva besurrannak a lakásokba, hogy értékeket tulajdonítsanak el. Abafalván egy látáskárosult férfit loptak meg a közelmúltban. Vesztesége 5000 korona, (szászi) AJÁNLÓ Június 1$. (csütörtök) Párkány - 15.30: Sajtótájékoztatóval és számítógép-átadással egybekötött könyvbemutatót tart Az Ister-Granum Eurorégió Eurohíd Alapítványa a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás és a Ghymes együttes a Thermál Szállóban. Ebedi, párkányi, lontói, szetei, ipolyszakállosi iskolák, önkormányzatok és egyesületek kapnak számítógépeket, a Ghymes együttesből Szarka Gyula a július 7-én és 8-án, a kéméndi Szerelem-szigeten tartandó Szikince-Ghymes Fesztivált mutatja be, valamint Bartal Anna Mária és Molnár Krisztina társszerzők ismertetik a Civil szervezetek és kapcsolataik az Ister-Granum Eurorégióban című tanulmánykötetet. (buch) Budapest - 17.00: A Párkányi Képzőművész Kör alkotóinak kiállítása a Pataky Művelődési Központ könyvtárépületében. Közreműködik a Szinyei Merse Pál Gimnázium kamarakórusa, megnyitja: Halasi Tibor a Párkányi Művelődési Központ igazgatója. A tárlat július 12-ig látogatható, (buch) Somofja - 20.00: Edda- koncert a Pomlé városi park amfiteátrumában. Jegyek elővételben a művelődési központ jegypénztárában kaphatók; munkanapokon 16-tól 19 óráig. Jegyár: elővételben 300 korona, helyben 360 korona, (jóm) Az épület felújítására uniós forrásokból pályáznak A szepsi zsinagóga a város tulajdonába került KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. Az elmúlt héten a város nevében Zacharias István polgár- mester aláírta a zsinagóga megvételéről szóló adásvételi szerződést. A zsinagógát a zsidó hitközség kínálta fel a városnak megvételre. A régi imaház így 350 ezer koronáért átkerült á város tulajdonába. A tervek szerint a zsinagógában állandó kiállítás lesz látható a szepsi zsidóság történelméről, az épületet főként hangversenyek és más kulturális akciók rendezésére használják majd. Mindezeket egy alapos felújítás előzi meg, melyre európai uniós forrásokból szeretne a város pályázni. Legfontosabb teendő a tetőcsere és ezáltal a beázás megszüntetése, valamint a parketták rendbehozatala. A szocializmus éveiben a zsinagóga eredeti rendeltetésétől teljesen eltérő célokat szolgált, úttörőház és tornaterem működött benne. Később visszakapta az erősen megfogyatkozott zsidó hitközség, mely úgy találta, az épület a város tulajdonában lesz a legjobb kezekben. A városi képviselő-testület már tavasszal jóváhagyta a zsinagóga megvételét. Az imaház 1850 és 1864 között épült fel. Ebben az időben az akkor 2280 lakosú Szepsi csaknem egytizede tartozott a zsidó népességhez. A deportálások után csupán húszán tértek haza, de közülük is többen kitelepültek Izraelbe. A zsinagóga ezért eredeti rendeltetését már nem töltheti be. Hangversenyek és kulturális események méltó színhelye lesz (Bodnár Ottó felvétele) Nagy Dezső polgármester: „A városnak égető szüksége volna a csatornahálózat bővítésére" Királyhelmeci szennyvízgondok „A csatornahálózat bővítésére leginkább Királyhelmec északi és keleti részén volna szükség. Itt egyes szakaszokon még az esővíz-elvezetők sem épültek ki" - állítja Nagy Dezső (Szabó Bernadett felvétele) Királyhelmec. Az elkészült tervek szerint Bodrogköz központjának teljes csatornahálózatát nem az uniós kohéziós alapokból elnyerhető támogatásból építik ki - ilyen beruházás nem szerepel ugyanis a Kelet-szlovákiai Vízügyi Társaság által kidolgozott pályázatban. LECZO ZOLTÁN Nagy Dezső polgármester még decemberben azt nyilatkozta lapunknak, hogy a társulás képviselői a Tőketerebesen rendezett találkozón úgy tájékoztatták: ha 2007- ben a vállalat elnyerné is az európai uniós támogatást, a munkálatok keretében Királyhelmecen mindössze egy hétszáz méteres szakaszon fektetnek le 1600 milliméter átmérőjű csöveket. Ezáltal csak a már meglévő, úgynevezett gerincvezetéket bővítik, de a város csatornahálózatát nem építik tovább. A vállalat képviselői döntésüket azzal indokolták, hogy szerintük képtelenség egyetlen projekt részeként megoldani a város és a régió településeinek gondjait: ha a szennyvízhálózatot Királyhelmec teljes területén kiépítenék, a fejlesztésből több környező falut kellene kihagyniuk. Nagy Dezső elmondta, ezzel az érveléssel semmiképpen sem érthetnek egyet, hiszen régebben éppen azzal biztatták őket a vízügyi szakemberek, hogy az uniós támogatásból először a városok csatornahálózatát építik ki, s csak később a falvakét. Szlovákia egyes régióiban ugyanis azt tapasztalták, hiába készültek el a községekben a hálózatok, a lakosok a viszonylag nagy csatornadíjak miatt nem csatlakoztatták ingadanjaikat. Királyhelmec számára az is elfogadhatadan, hogy a beruházók a város északi részén semmilyen fejlesztést nem eszközölnek. A településen szociális lakások építését tervezik, s az szinte elképzelheteüen, hogy ezeknél az ingadanoknál ne biztosítsák a csatornahálózatot. Bár az ügyben az elmúlt időszakban több egyeztető tárgyalás folyt, megoldás egyelőre nem született. A város vezetése egy állás- foglalást fogalmazott meg, amelyben közük az illetékesekkel, hogy a jelenlegi tervek megvalósítását semmiképpen sem támogatják. Nem sokkal később a Kelet-szlovákiai Vízügyi Társaság vezérigazgatójától legalább szóbeli ígéretet kaptak, hogy foglalkoznak majd az üggyel, s a vállalat szakemberei átértékelik az elkészített tervezeteket. Nagy Dezső szerint az sem el- képzelheteden, hogy ha nem veszik figyelembe a város érdekeit, a település vezetése megtagadja az építési engedélyek kiadását. Enélkül a mintegy 1 milüárd koronás beruházást meg sem lehet kezdeni a régióban. A város egyébként a strukturális alapokból a 2007 és 2013 közti időszakban kaphatna támogatást ilyen célra, ám a valódi gondot az jelenti, hogy Királyhelmecen egyelőre a csatornahálózat műszaki tervdokumentációja sem készült el. A városban még a rendszerváltás előtt fölépült egy szennyvíztisztító állomás, sőt a település déli részét is sikerült a már meglévő gerincvezetékhez kapcsolni. Királyhelmec lakosságának mintegy hatvan százaléka olyan házakban él, amelyeknél megoldott a csatornázás, a város északi és keleti részein azonban ilyen beruházás eddig még nem valósult meg. A helyi önkormányzat az utóbbi években mintegy 5,3 millió koronát költött a szennyvízhálózat kiépítésére: munkálatok folytak a Stadion, a Štefánik és a Kossuth utcában is. A krónikák feljegyzései alapján Balassi Bálint fia a Tisza-parti településen nevelkedett Új köztéri szobor a Bodrogközben ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nagytárkány. A Tisza-parti községben megrendezett III. Nagy- tárkányi Kulturális Napok záróünnepségén leplezték le Balassi Bálint kőszobrát. A mintegy öttonnás, szentesi andezitsziklából faragott szobor Ferencz György nagy- kaposi művész alkotása. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere elmondta, valószínűleg kevesen tudják, hogy az Esztergom ostrománál 1594-ben hősi halált halt magyar reneszánsz költő életének egy korszaka a községhez köthető. Balassi testvérhúga, Ba- Balassi Bálint nagytárkányi kőszobra (Szabó Bernadett felvétele) lassi Anna Pacchot Ferencnek, Zemplén vármegye alispánjának feleségeként Nagytárkányban élt. A család valószínűleg az azóta elpusztult várkastélyban lakott, amelynek romjain épült a helyi római katolikus templom. Miután a költő felesége, Dobó Krisztina elhunyt, gyermeküket Balassi Anna gondjaira bízták. A gyermek tizenkét éves koráig nevelkedett nagynéniénél. A községháza előtt most elhelyezett szobor felállításával a helyiek az ő emléke előtt kívántak tisztelegni. A polgármester szerint elképzelhető, hogy a jövőben a magyar tanítási nyelvű alapiskola is Balassi Bálint nevét veszi fel. (leczo) Az első munkanapon igazi látványosságnak számítottak a biciklis rendőrök; egyelőre négyen vannak Két keréken Kassa közbiztonságáért ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Szolgálatba álltak a városban az első kerékpáros rendőrök. A nyugati városkerületben kerekező rendfenntartók egyelőre négyen vannak, ám ha a kezdeményezés sikeresnek bizonyul, számuk fokozatosan növekedhet, és más városrészekben, például az Óvárosban is nyeregbe pattanhatnak. Az ötlet nem újkeletű, a város vezetése már évekkel ezelőtt pozitív példaként hozta fel néhány nyugati metropolisz hasonló kezdeményezéseit. „A kerékpár olcsó, környezetkímélő és rendkívül praktikus a lakótelepeken, ahol az autós közlekedés a zsúfolt parkolók és a keskeny utak miatt egyre bonyolultabb. Ä jobb feÜsmerhe- tőség miatt ezek a rendőrök kollégáikkal eüentétben nem zöld, hanem kék egyenruhában teljesítenek szolgálatot” - tudtuk meg Tibor Ičotól, a városi hivatal szóvivőjétől, aki szerint az első munkanapon a biciklis rendőrök valódi látványosságnak számítottak a nyugati városrész két lakótelepén. Peter Grešák, a városkerület rendőrkapitánya lapunknak elmondta, a feladatra kiválasztott rendőrök örömmel fogadták a lehetőséget, mivel eddig gyalogosan rótták az utcákat, amit sokkal fárasztóbbnak ítéltek, mint a kerékpározást. „Remélhetőleg nő a közbiztonság a városrészben, ha embereink gyorsabban érhetnek oda egy-egy helyszínre. Hamarosan további három kolléga ül majd nyeregbe, ők egyelőre tartalékosok. A program megvalósítására 300 ezer koronát kaptunk a városi költségvetésből” - tette hozzá Grešák. (juk) A biciklis rendőrök, akiket nem titkoltan fizikai adottságaik alapján szemelt ki főnökük erre a feladatra, egyelőre csak nappal, illetve jó idő esetén veszik elő új munkaeszközüket; esős napokon továbbra is gyalogosan felügyelik a rendet (Judita Cermáková felvétele)
