Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-02 / 126. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEM Meg akarták ölni Erdogant Ankara. Recep Tayyip Er- dogan kormányfő elleni merénylettervet leplezett le a török rendőrség. A török napilapok szerint a nyomozás során kilenc személyt, köztük három katonát tartóztattak le. Egy Ankara külvárosában lévő lakásban kézigránátokat, plasztik robbanóanyagot, házilag készült robbanó szerkezeteket és egy automata pisztolyt foglaltak le. A rejtekhelyen megtalálták annak az utcának a rajzát, amelyben Erdogan háza áll. További célpontjuk Cüneyd Zapsu, a kormányfő egyik tanácsadója lett volna.- A rendőrség még nem állapította meg a gyanúsítottak politikai hovatartozását, de a lapok szerint ultranacionalistákról van szó. (MTI) Recep Tayyip Erdogan (SITA/AP) Orosz rakéták Minszknek Varsó. Megérkezett Fehéroroszországba a 3RK S-300-as jelzésű, legkorszerűbb orosz légvédelmi rakétarendszer utolsó szállítmánya. A Rzecz- pospolita közölte, a rendszer 24 rakétaindító berendezését - 10 miihó euró értékben - Minszk ingyen kapta meg Moszkvától. A lengyel lap szerint az orosz beruházás válasz a lengyel légierő korszerűsítésére: Varsó 48 új F-16-os vadászgépet rendelt az USA-tól. Alekszandr Lukasenko elnök több ízben is beszélt a NATO növekvő katonai fenyegetéséről, a fehérorosz televízió pedig olyan filmet mutatott be, amely arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország fegyverkezik, a fehérorosz határon növeli csapatai létszámát. (MTI) Orosz-grúz szópárbaj Moszkva. Az orosz külügy virtuálisnak minősítette Grúzia Dél-Oszétia feletti szuverenitását, s a szakadár régió ön- rendelkezésének elvét legalább olyan fontosnak ítélte, mint a kaukázusi köztársaság területi egységének helyreállítását. „Tiszteletben tartjuk a területi integritás elvét. De ez az integritás Grúzia esetében egyelőre inkább lehetséges állapot, semmint tényleges politikai-jogi valóság, s létrehozni csakis bonyolult tárgyalások útján lehet, amelyeken a dél- oszét alapállás a nemzetközi közösség által nem kevésbé elismert elven, jelesül az önrendelkezési jogon nyugszik” - áll az orosz tárca tegnapi közleményében. Ez volt a válasz tbiliszi követelésére, hogy a Dél-Oszétiába érkező orosz békefenntartók kétjenek grúz vízumot. (MTI) Ehud Óimért június végén találkozik Mahmúd Abbásszal - a szaúdi uralkodó és az egyiptomi államfő felhívása a Hamászhoz Rendőrök randalíroztak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem/Sarm-es- Sejk. Több ezer, fizetést követelő palesztin rendőr tüntetett tegnap Gázában a palesztin parlament épülete előtt. Kövekkel törték be a törvényhozás épületének ablakait, és szétvertek egy őrbódét. Egyesek megpróbáltak behatolni az épületbe, de a kapunál a parlamenti őrség visszaszorította őket, és figyelmeztető lövéseket adott le a levegőbe. A rendőrök a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatahhoz tartoznak, és nemcsak bérüket követelték, hanem azt is, hogy oszlassák fel a Hamász újonnan alakult milíciáját, amely az utóbbi időben szintén megjelent Gáza utcáin. A radikális Hamász alakította kormány a nyugati szankciók miatt a pénzügyi csőd szélén áll. Március óta nem fizették ki a Palesztin Hatóság 165 ezer alkalmazottját, köztük a biztonsági szolgálatok tagjait, akiknek a havi összbérük több mint 120 millió dollárt tesz ki. Iszmáil Haníje kormányfő szerdán bejelentette, azok a tisztviselők, akiknek illetménye nem haladja meg a 330 dollárt, hamarosan kapnak egyhavi fizetést. Ez azonban az érintetteknek legfeljebb egynegyedét jelenti. A szaúdi király és az egyiptomi elnök felszólította a Hamászt, is- meije el az Arab Liga által az arab-izraeli viszony rendezése végett elfogadott béketervet. Abdallah bin Abdel-Aziz és Hoszni Mubarak fontosnak nevezte, hogy a Fatah és a Hamász szüntesse be a híveik között dúló erőszakos összetűzéseket. Az Arab Liga három évvel ezelőtt Bejrútban elfogadott határozata szerint valamennyi arab állam elismerné Izraelt és hajlandóak volnának békét kötni vele, ha a zsidó állam kivonulna az 1967- ben megszállt összes területről és megalakulhatna a független palesztin állam. A Hamász azonban elutasítja a kompromisszumot, vál- tozadanul céljának tekinti Izrael elpusztítását. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök június végén találkozik Mahmúd Abbásszal. Óimért a Jediót Ahronótnak elmondta: először Mubarakkal találkozik, majd II. Abdalláh jordán király következik, végül európai útja után Abbásszal ül le tárgyalni. Abbász elnök és a néhai Jasszer Arafat képeivel tüntettek a rendőrök (Reuters-felvétel) Oroszország és Kína is üdvözölte az Iránnak tett amerikai tárgyalási ajánlatot Táncba hívták Teheránt New York/Jeherán/Moszkva/ Peking. Szinte mindenki üdvözölte tegnap az Iránnak tett amerikai tárgyalási ajánlatot, s ami különösen fontos: Oroszország és Kína ENSZ-nagykövete is. Igaz, kínai részről szorgalmazták: Washington ne kösse feltételekhez a párbeszédet. ÖSSZEFOGLALÓ Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter előző nap közölte: az USA kész bekapcsolódni az Iránnal folytatott többoldalú tárgyalásokba, ha a teheráni kormány előtte felfüggeszti urándúsítási programját. Vang Kuang-ja Kína részéről azt is szorgalmazta, a Teherán számára ajánlatcsomagot készítő nyugati országok Irán biztonságát szavatoló garanciákat is vegyenek be az ajánlatok közé; az USA ellenzi ezt. A BT öt állandó tagországának és Németországnak a képviselői tegnap erről a csomagról tárgyaltak Bécsben. Pár órával korábban egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata azt a szenzációnak szánt bejelentést tette, miszerint Oroszország és Kína kész szankciókat kilátásba helyezni Irán ellen, ha Teherán nem egyezik bele urándúsító tevékenysége felfüggesztésébe, és a vitatott atomprogramjáról folytatott tárgyalások felújításába. Moszkva és Peking eddig határozottan ellenezte, hogy szankciókkal fenyegessék, illetve büntessék Iránt Tény, hogy Kína tegnap hivatalosan ismét ellenezte Manusehr Mottaki (Reuters) az Iránra kivetendő büntetőintézkedéseket. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter szintén üdvözölte az amerikai ajánlatot, de azt az amerikai előfeltételt visszautasította, hogy Teheránnak fel kell függesztenie az urándúsítást. „Nem fogunk tárgyalni az iráni nemzet természetes nukleáris jogairól, de készek vagyunk meghatározott kereteken belül és mindenféle hátrányos megkülönböztetés nélkül párbeszédet folytatni a bennünket kölcsönösen érintő kérdésekről.” George Bush amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az USA vezető szerepet kíván játszani az iráni atomválság diplomáciai úton történő rendezésében. Dominique de Villepin francia kormányfő szerint az amerikai javaslat „fontos, ha ugyan nem döntő szakasz” az iráni atomügy rendezésében, „így lehet előbbre jutni”. Hangsúlyozta: a nyugati hatalmaknak nem szabad megismételniük Irán esetében azt a hibát, amelyet Irakkal kapcsolatban elkövettek, amikor is perpatvarba keveredtek az arab ország elleni háború kérdésében. (MTI, s, ú) Júliusban már közvetlenül Koszovó státusa kerül terítékre a bécsi fórumon Szinte semmiben sem értenek egyet ÖSSZEFOGLALÓ Becs. Gazdasági kérdésekben sem volt egyetértés a koszovói albánok és a szerbek decentralizációs tárgyalássorozatának utolsó fordulóján. Mindenekelőtt a külföldi adósság, a privatizáció, az államosított javak visszaszolgáltatásának a kérdésében fejtették ki nézeteiket a küldöttségek. Stefan Lehne uniós képviselő elmondta, az albánok készek a küladósság egy részének az átvállalására, de ehhez adatokat és dokumentumokat várnak Belgrádtól, és egyelőre nem világos, Szerbia meddig hajlandó az együttműködésre ebben a kérdéskörben. A privatizáció problémakörében nagy a szakadék, Belgrad ugyanis nem fogadja el az utóbbi 7 évben - az ENSZ- igazgatás alatt - végrehajtott magánosítást, és illegális folyamatnak minősíti azt. Az albánok viszont úgy vélik, a privatizációs folyamat a koszovói hatóságok illetékességi körébe tartozik, álláspontjuk szerint az állami és a köztulajdon is Ko- szovóhoz tartozik. Leon Kojen, a szerb küldöttség egyik vezetője az eddigi legnehezebb tárgyalási fordulónak minősítette a szerdait.,Kicsi az esély a megállapodásra a gazdasági kérdéskörben, mert nagyon sok kérdés Koszovó státusával áll szoros összefüggésben.” Martti Ahtisaari ENSZ-megbí- zott reményei szerint júliusban megkezdődhetnek a Koszovó jövendőbeli státusával közvetlenül foglalkozó tárgyalások. Mint ismeretes, az albánok csak az állami függetlenséget tartják elképzelhetőnek, míg Belgrad az autonómiánál többet, a függetlenségnél kevesebbet ígér Koszovónak; s kedden már egy nemzetközileg garantált autonómia tervét is felvetette. (MTI, ú) Leállított amerikai segély Washington. Befagyasztotta az USA a Szerbiának szánt 7 millió dolláros segélyt, hogy nagyobb erőfeszítésekre kényszerítse Belgrádot a háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatása terén. A kormányzati segély befagyasztását az amerikai külügyi szóvivő jelentette be. Ellenben humanitárius segélyt továbbra is nyújt majd Szerbiának, és támogatja a demokratizálódást szolgáló programokat is. (m) Váratlan lépés a Szaddam Húszéin elleni perben Őrizetben a védelem tanúi MTl-HÍR Ammán. Őrizetbe vettek négy embert, aki az elmúlt két napban tanúskodott Szaddám Húszéin megbuktatott iraki diktátor mellett. Halü ad-Dulaimi vezető védő Ammánban újságíróknak kijelentette: „Őrizetbe vételük törvénytelen, ez világos üzenet, hogy megfélemlítsék a védelem tanúit.” Egy amerikai illetékes Bagdadban elismerte, hogy a védelem négy tanúját szerda este őrizetbe vették. Dulaimi szerint „ezek a tanúk csak az igazat mondták és csalásokat fedtek fel”. Az ügyvéd az USA-t és az iraki kormányt tette felelőssé a tanúk biztonságáért, és követelte azonnali szabadon bocsátásukat. Guantánamo-ügy Felemás döntés Brüsszel. A guantánamói fogolytábor ügyében az Európai Parlament tegnapi brüsszeli ülésén felemás döntést hozott. Az erről szóló külön állásfoglalás meghozatalát elhalasztotta, ám elfogadott egy másik jelentést az EU és az USA viszonyáról, s ebben a tábor bezárását sürgeti. Azért döntött úgy az EP, hogy elhalasztja a szavazást a guantánamói amerikai fogolytábor felszámolását követelő állásfoglalásról, mert meg akarja várni a helyszínen vizsgáló öt EP-kép- viselő beszámolóját. A parlament előző nap vitát folytatott a témáról, s itt Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter nagyon határozottan fogalmazott. Mint mondta, Guantánamo egy anomália, ezért az amerikai hatóságoknak a lehető leghamarabb be kellene zárniuk. Plassnik azt is megemlítette, egyes információk szerint a bebörtönzöt- tek közül néhányan elfogásuk idején még a 18. évüket sem töltötték be, azaz az ENSZ megfelelő konvenciója értelmében még gyereknek számítottak. „Ez különösen aggasztó” - szögezte le a miniszter. A guantánamói táborban főként olyanokat tartanak, akiket Afganisztánban fogtak el a 2001. szeptemberi terrortámadások után. Jelenleg 460 embert őriznek ott, s közülük eddig csak 10 ellen emeltek hivatalosan vádat. (MTI) Szaddám Huszeint és hét társát azzal vádolják, hogy 1982-ben meggyilkoltatta Dudzsail suta falu 148 lakosát, megtorlásul amiatt, hogy a faluban merényletkísérletet hajtottak végre az elnöki konvoj ellen. A vádlottak ártadannak vallják magukat. A védelem tanúi most azt vallották, hogy a vád szerint kivégzett 148 ember közül többen életben vannak. Kedden a védelem egyik tanúja azt állította: a bírósági eljárás főügyésze, Dzsaafar el-Muszávi személyesen látogatott el a síita faluba. Utazásának a célja az volt, Eogy lepénzelje a vád tanúit, és arra sarkallja a helyi lakosságot, Rogy valljanak a volt államfő terhére. Ezt Muszávi kereken cáfolta. Először az EP-ben Roma nők az unióban Brüsszel. Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament tegnap egy magyar EP-képviselő, a Fidesz-MPSZ-frakcióhoz tartozó Járóka Lívia jelentését. Ez - a parlament történetében először - kimondottan az EU-ban élő roma nők helyzetével foglalkozik. Kiemeli az őket sújtó többszörös megkülönböztetéseket, átfogóan tárgyalja az iskolai elkülönítés azonnali felszámolásának szükségességét, és sürgeti a tagállamokat: átképzések és felnőttképzés kialakításával növeljék a roma nők esélyeit a munkaerőpiacon. Ajelentés arra is felszólítja a kormányokat, hatékonyan támogassák a roma nők önálló vállalkozói tevékenységét, egyben ajánlja a nekik szóló vállalkozás- modellek kialakítását. Járóka, aki szerint számolni kell Európa legfiatalabb és legnagyobb etnikai kisebbségével, hangsúlyozta: a nemzeti kormányok megelégednek jól hangzó akciótervek kidolgozásával, a változásokhoz elengedhetetlen anyagi forrásokat azonban már nem biztosítják. Sürgette a tagállamokat, szavatolják a roma nők alapvető sürgősségi és megelőző egészség- ügyi ellátását, fizessenek kártérítést a kényszersterilizáció áldozatainak, és szüntessék meg a kórházi elkülönítést. (MTI)
