Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-13 / 135. szám, kedd
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 13. FIGYELŐ „Nem kell félni, nem fog fájni” A külföldi lapok is foglalkoznak a Gyurcsány-csomaggal. A Financial Timesnak adott nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc elsősegélynek nevezte a szombaton hivatalosan ismertetett azonnali intézkedéscsomagot. A lap tájékoztatása szerint a miniszterelnök hosszú távú tervei között szerepel a magánszektor bevonása az egészségügybe; az állami oktatási rendszer újjászervezése részeként a tanárok létszámának csökkentése; az önkormányzati rendszer konszolidációja. Az írás megjegyzi, hogy a pénzpiacok részéről nyomás nehezedik Gyurcsányra az állami költségvetés rendbetételére, ez ugyanis az ötödik egymást követő év, amikor Magyarország nem teljesíti a hiánycélt, és így fennáll az adósság le- minősítésének veszélye. „Tisztában vagyok azzal, hogy helyre kell állítani az állami költségvetés tervezésének hitelességét” - mondta Gyurcsány az FT-nek, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a politikus valódi vezetőként megmutatja a jövőbe vezető utat, akkor programjához a társadalom támogatását is megnyeri. A Financial Times által megkérdezett elemzők semleges reakciót várnak a piacoktól. Az FT szerint az euró bevezetésére legkorábban 2011-ben kerülhet sor. Tony Blair nyomában Az osztrák Der Standard arról ír, hogy 10 éves szünetet tört meg Gyurcsány reformprogramja, amely 2007 végére 1350 milliárddal könnyítené az államháztartás terheit, és 2008-ra megteremtené a maastrichti kritériumoknak megfelelést, így 2010-ben az euróbeveze- tés lehetőségét. A lap felsorolja a tervezett adó-, járulék- és energiaár-emeléseket, a tőkejövedelem megadóztatását, valamint a minisztériumi, igazgatási létszám csökkentését. A Standard felidézi, hogy az 1995- ös Bokros-csomag és a Bokros Lajost a pénzügyminiszteri poszton váltó ugyancsak szocialista Békési László nevéhez köthető nyugdíjreform óta nem történtek Magyarországon említésre méltó változások, amelyek hozzájárultak volna a globali- zált világ realitásaihoz való alkalmazkodáshoz. A jobboldali konzervatív Orbán Viktor még élvezhette a kedvező világgazdasági környezet hatását, és a középosztályt kedvezményezte osztogató politikájával. A szocialista Medgyessy Péter ezt folytatta úgy, hogy a szocialista választói réteg is az újraelosztás nyertese legyen. Ennek a folyamatnak vet véget Gyurcsány megszorító csomagja. A lap kommentárja szerint Gyurcsány nemcsak ideológiai, hanem hatalompolitikai téren is Tony Blair nyomdokain jár, amikor a reformpolitika párton belüli potenciális fékezőit úgy semlegesíti, hogy bevonja őket a kormányzati munkába, (euractiv.hu)- Géza, várnak a választóid! Takarodj kampányolni, ha nem akarod, hogy én végezzem az ünnepélyes kezdőrúgást! (Peter Gossányi rajza) Kárpát-medencei viharok - átszervezik a határon tüli magyar politikát Megszűnhet a MÁÉRT A küliigy bevétele után Gyurcsány Ferenc jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba. M. LÁSZLÓ FERENC A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) az új kormányzati struktúrában visszakerül a kancellária kötelékébe, irányításával pedig egy szakállamtitkárt bíznak meg - jelentette be Szilvásy György még kancelláriaminiszter-jelöltként. Sajtóértesülések szerint a poszt várományosa Gé- mesi Ferenc, aki a korábbi ciklusban helyettes államtitkár volt. „A miniszterelnök szeremé a közelében tudni a határon túli magyar politika legfontosabb kérdéseit, de ez nem új fejlemény, lényegében a kettős állampolgársági népszavazás óta saját felségterületének tekinti a problémakört” - mondta egy, az átszervezés hátterét ismerő kisebbségügyi szakértő. Gyurcsány már a referendumot követően szerette volna átformálni a magyar-magyar kapcsolatrendszert, személyi változtatásokat akart, illetve kész volt átalakítani a támogatáspolitikát, de végül megtorpant, ugyanis tartott a párton belüli ellenzék intrikáitól. Az MSZP-n belül a kisebbségi ügyek és a htm-politika a nemzet- és a társadalompolitikai tagozat felségterületét képezik, akikkel Gyurcsány nem vállalhatta a konfrontációt a 2005-ös köztár- saságielnök-választás, illetve a 2006-os voksolás előtt. Ennek ellenére a lassú átalakulás már az első Gyurcsány-kabi- net felállásakor megindult, a Határon Túli Magyarok Hivatala (mellyel a politikai elit 1995 óta folyamatosan pingpongozik) a MeH-ből átkerült a kormányfő emberének tartott Somogyi Ferenc minisztériumába. A népszavazást követően a miniszterelnök Avarkeszi Dezsőt bízta meg a nemzeti vízum jogi hátterének, illetve a letelepedés és honosítás könnyítésének kidolgozásával. Avarkeszi új ember az adott területen, a csepeli jogász korábban nem foglalkozott htm-kérdések- kel. Tehát Gyurcsány egy olyan embert választott, akit nem köt gúzsba a határon túliak kapcsolatrendszere, vagy valamelyik szocialista platform. Nem volt ilyen könnyű dolga a támogatáspolitikával. Ä Szülőföld Alap létrehozásával nem történt meg a kívánt áttörés, sőt megkettőzték a rendszerváltás óta - távolról sem átláthatóan - működő pénzosztó intézményrendszert. A történet hátterét ismerő szocialista és liberális források szerint Gyurcsány ezzel az osztogatással próbált szabadulni a referendum miatt ráakasztott „nemzetietlen” jelzőtől. Ugyanaldcor a határon túlra szánt támogatások 2005-ös költségvetési megkurtításakor azt is tapasztalhatta, hogy a htm-szer- vezetek - elsősorban az RMDSZ - erős szálakkal kötődnek az anyaországi pártok, elsősorban az MSZP és Fidesz különféle csoportjaihoz, igen jelentős a „zsarolási potenciáljuk”, azaz párton belüli viszályokat keltve képesek megakadályozni a nekik nem tetsző döntéseket. Végső esetben köny- nyedén átpártolnak az ellenzékhez, és tandemben kritizálják a kormányt a közvélemény előtt (ahogyan ezt Markó Béla meg is tette a tavalyi bálványosi találkozón, kibékülve az ősellenségnek tartott Orbánnal), (hirszerzo.hu) „Ha ez igaz, az oroszok az ellenségeink és a hidegháború sosem ért véget' Putyin segített Szaddámnak? HÍRSZERZŐ-INFORMÁCIÓ Líbiai segítséggel fejlesztett ki tömegpusztító fegyvereket Szad- dám Husszein iraki diktátor, de még a 2003-as brit-amerikai invázió előtt Szíriában rejtették el ezeket, orosz közreműködéssel - állítja egy neokonzervatív amerikai hírportál. Az internetes lap szerint Moszkva fegyverekkel is segítette Irakot, Amerika ellenében. Líbiába küldött a kilencvenes évek közepén tudósokat Szad- dám Husszein, hogy életet leheljen az első Öböl-háború után megtorpant tömegpusztító fegyver programjába - állítja egy amerikai védelmi szakértő a Frontpagemag.Com amerikai hírportálon. Az internetes újság (melynek oldalán „Atomot Iránra!” feliratú pólókat, bögréket is lehet rendelni) védelmi szakértőket kérdezett meg, akik azt állítják, az iraki diktátor igenis rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel, de azokat még idejében elrejtette. (Mint ismert, Washington erre hivatkozva indította meg a támadást, de a fegyvereket azóta sem találják.) Ryan Mauro, a Tactical Defense Concepts elemzője állításában Al- Tikriti tábornok, Irak déli részének egykori katonai vezetője, Szaddám bizalmasa videóra vett vallomására hivatkozik. A tábornok ebben azt állítja, a 2003-as invázió előtt nem sokkal orosz különleges erők érkeztek Irakba, és vezetésükkel kamionokon Szíriába szállították a fegyvereket. Ezekről állítólag amerikai műholdak is készítettek felvételeket. John Loftus, az Intelligence Summit nevű civil konzervatív agytröszt munkatársa ehhez annyit tesz hozzá, hogy Oroszországból fegyverek is érkeztek a háború előtt Irakba: a többi között Komét típusú tankelhárító rakéták (az invázió során két amerikai Abrams tankot tudtak megsemmisíteni az irakiak, mindkettőt Kornettel), illetve korszerű éjjel látó készülékek, melyekkel egyáltalán nem rendelkezett Szaddám hadserege. Moszkva elismerte, valóban érkeztek területéről Irakba fegyverek, de a hivatalos közlés szerint ez „korrupt hivatalnokok” magánakciója volt. Loftus viszont azt állítja, Moszkva iraki olajért szállított fegyvert, nem véletlen, hogy a nemzetközi botrányt keltő illegális olajszállításokból orosz cégek részesültek leginkább. „Ha ez így van, az oroszok szó szerint az ellenségeink, és a hidegháború sosem ért véget” - állítja Loftus. A Frontpega- mag.Com kérdésére, hogy ha mindez igaz, miért nem foglalkozik vele az amerikai vezetés, a megkérdezettek kétféle választ adnak. Az egyik szerint az ügy kirobbanása kínosan érinthetné a Republikánus Pártot a novemberi szenátusi választások előtt. Másrészt George W. Bush még nem adta fel a reményt, hogy Oroszországot és Kínát is bevonja az iráni atomprogrammal szemben formálódó nemzetközi koalícióba, így neki sem érdeke utólag ilyen kényes ügyeket elővenni. KOMMENTÁR Képes itt valaki félreállni? HORBULÁK ZSOLT George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke mélységesen demokratikus érzelmű ember volt és feltétlenül bízott a köztársasági eszmében. Az új állam megalakulásakor az alapító atyák még távolról sem voltak tisztában azzal, milyen lesz a további fejlődés, bár a hatalmi ágak különválasztása vagy az alapvető intézményrendszerek felállítása megtörtént. Amikor például elnöksége kezdetén az „őfelsége az Amerikai Egyesült Államok elnöke és jogainak védelmezője” címet szerették volna neki adományozni, ő megelégedett az elnök úr megszólítással. Az elnöki időtartam hosszát négy évben határozták meg, s leteltével még bármennyiszer lehetett újra indulni a posztért. Washington második elnökségének végén úgy döntött, nem jelölteti magát harmadszor, ugyanis nem szerette volna, ha a halál eseüeg az elnöki székben éri, és ezzel precedenst teremtsen az élet végéig szóló, monarchikus jellegű elnöki rendszernek. Ezzel a tettével egy íratlan szabály alapjait fektette le, amelyet csak egyszer, Franklin Delano Roosevelt szegett meg a második világháború alatt. Azt, hogy egy személy három elnöki ciklusban nem indulhat, csak 1951-ben fektették le az alkotmány XXII. kiegészítésében. Akármennyi bírálat étje is Mikuláš Dzurindát, országlása alatt érte el Szlovákia eddigi legnagyobb fejlődését, önálló vagy nem önálló története során egyaránt. A joggal hangsúlyozott gazdasági sikereken túl a felvidéki magyarság is ezekben az években valósította meg a legtöbb célját. Világos, hogy az elmúlt nyolc év kormánykoalíciós felállásai minden hibái ellenére a legjobb megoldások voltak, s ha erre lehetőség van, meg kell próbáim megismételni. Az SDKÚ több jelenlegi és potenciális partnere hajlik is a további együttműködésre, viszont a jelenlegi miniszterelnök személye sok problémát okoz nekik. Ez a tény persze Mikuláš Dzurinda előtt sem lehet titok, ezért - ha valóban az ország érdeke és a reformok folytatása mellett kötelezi el magát - ezt figyelembe kell vennie. Miniszterelnökként természetes, hogy a pártlistát ő vezeti, de ez csupán a választásokra szól. Ha úgy alakulnak az eredmények, hogy ismét a jelenlegi koalícióhoz hasonló kormány alakuljon, megmutathatja, mi számára a fontosabb cél: az ország sorsa vagy személyes ambíciói. Mert a demokrácia egyik jellemzője, hogy mindenki pótolható. Drága vaktöltény JARÁB1K BALÁZS Rosszabbul állhat a szénája Robert Ficónak, mint azt a felmérések mutatják. Úgy gondolhatják a Smerben, hogy tovább kell erősíteni az ideológiai különbséget a jobbközép és a szociális demokrácia között, látszólag banális témák bevetésével. így lett kampánytéma Irak, miután a múlt héten Robert Fico bejelentette, pártja kormányra jutása esetén kezdeményezni fogja a szlovák csapatok azonnali hazahívását. A látszólag banális témával Fico vaktöltényeket puffog- tat. Érvelésének sarkalatos pontja az, hogy a háborút nem az ENSZ, hanem az Egyesült Államok által nehezen összegründolt szövetségesek vívták meg, és Washington a felelős a mára ldalakult biztonsági helyzetért. Az iraki hadműveletek azonban már három éve befejeződtek - szlovák puskalövés nélkül. Ami a fő, Szaddám Husszein rezsimjének megdöntése teljesen új helyzetet teremtett a Közel-Keleten. Való igaz, hogy az egyre rosszabb biztonsági helyzetben lévő Irakot - a szomszédos Szíria és Irán támogatásával - polgárháború és szétszakadás fenyegeti. De éppen ez a fő érv, hogy az iraki hadsereg újraélesztéséig miért van szükség a szövetséges haderőkre Irakban. Az újjáépítés pedig immár az ENSZ BT jóváhagyásával zajlik. Ebben vesznek részt a szlovák katonák, akik a biztonságra ügyelnek, illetve az iraki aknákat szedik össze. Gondoljunk a háborúról, amit akarunk, Szlovákia és egész Európa érdeke, hogy az iraki konfliktus ne teijedjen tovább, ne kerüljön közelebb régiónkhoz. Merőben más megvilágításba helyezi a kérdést a Smer friss külpolitikai „doktrínája”. Eszerint Szlovákiának vissza kell térnie a nemzetközi szerződések betartásához, vagyis az ENSZ égisze alatt működő, nemzetközi szerződésekkel alátámasztott multilaterális diplomáciához. Az indok, amelyet a Smerhez közelálló ASA elemzőközpont által szervezett konferencián Boris Zala fejtett ki, eléggé meglepő: erős ENSZ nélkül tizenöt év múlva akár Szlovákiában lehet a következő Koszovó. Ugye értik... Persze, érthetőek a Smer „külpolitikai kabinetjének” törekvései. Visszatérni a nemzetközi szerződésekhez diplomáciai nyelven annyit jelent, nem csinálni semmit. Szlovákiától azonban múltja alapján (Csehszlovákia békés szétválása, a mečiari kormányzás és az utána következő gyorstalpaló integrációs folyamatok sikere), valamint eddigi aktív külpolitikája révén mást vár el a nemzetközi közösség, beleértve az ENSZ-t és szervezeteit. Fico vaktöltényei üres puffogtatásnak tűnnek, amíg ő és a vele hasonlóan gondolkodók ellenzékben maradnak. Ellenkező esetben őszre jócskán felmehet a vaktöltény ára... FIGYELŐ Mečiar visszatérhet Die Presse c. bécsi lap Macskajaj a dübörgő gazdaság országában címmel ír a szlovákiai választásokról. Egyelőre csak annyit lehet megjósolni, hogy valószínűleg minden idők legalacsonyabb, 60%-os részvételi aránya várható. Fico a voksok 30%-ára számíthat, nagyjából annyira, mint a három kereszténydemokrata orientációjú kormánypárt, közte az MKP. Éppen ezért kulcsszerepjut az egykori miniszterelnök Vladimír Meäamak. Mivel egykori nemzetközi elszigeteltsége már elfelejtődött, ezért mind a jobb-, mind a baloldal számára koalíciós partner lehet.
