Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-07 / 130. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 7. Szülőföldünk 31 A rozsnyói néptánccsoport 25+1 éves évfordulóját ünnepelte. Az előadáson ott volt mindenki, aki valaha táncolt vagy muzsikált az együttesben. Jubilált a rozsnyói Búzavirág néptáncegyüttes Az amatőr együttesek hosz- szú távú működésének a feltétele elsősorban a tagok lelkesedésén és a folyama­tosság biztosításán múlik. KOVÁCS ÁGNES A rozsnyói Búzavirág néptánc­együttes sokszor búvópatak módjá­ra arra várt, hogy újult erővel vala­hol kitörhessen. Idén ez sokszoros erővel sikerül nekik, hiszen jubilál­nak, és ebből az alkalomból a régi tagokat is összetoborozták, hogy egy nagyszabású műsorral rukkol­janak elő. Az előadáson ott volt mindenki, aki valaha is kapcsolatba került a Búzavirággal. A több mint ötszáz fős közönség a legkülönbözőbb korosztályból és társadalmi cso­portból tevődött össze. A kétórás műsor első részében a Búzavirág egykori táncosai és a gyermekcso­portok, valamint a környék felnőtt népművészeti együttesei adtak íze­lítőt a Kárpát-medence táncaiból és gyermekjátékaiból. A jubüeumi műsor legújabb koreográfiáját Richtarčík Mihály áhította össze. Újdonságként szerepelt a műsor­ban az erdélyi blokk, amelyben jobbágytelki táncokat mutattak be. Az együttest még 1980-ban ala­kította meg Csunyocska Árpádné pedagógus. Előbb egy lánycsoport­tal kezdte, majd egy fellépés alkal­mával Mezőkövesden találkozott Adóiján Lajos koreográfussal, aki elvállalta, hogy havonta Rozsnyón oktatja az újdonsült együttest. Az elméletre Takács András tanította őket, és az első fellépésükre már a megalakulásuk évében, Gomba­szögön sor került. Jószerével még nevük sem volt, s mivel Zselízen is bemutatkoztak, gyorsan nevet kel­lett választaniuk. így lett az együt­tes neve a Búzavirág. Gömörben ez alatt a negyedszázad alatt közis­mert lett a csoport, de az utóbbi időben a folytatás komoly akadá­lyokba ütközik, főleg az utánpótlás hiánya miatt. Csunyocska Arpád- né, Ildikó néni szerint a kezdet eb­ből a szempontból könnyebb volt, lépten-nyomon hirdette, hogy új tagok kerestetnek, akik jöttek is. Kristóf Tibor művészeti vezető el­mondta, örömmel dolgozik az em­berekkel, s mára már sok új koreog­ráfia született. Eleinte főleg gö- möri, szilicei táncokat dolgoztak fel, majd a Medvesalját vették sor­ra. Később a beinduló táncházakat használták ki arra, hogy népzenei és néptáncműveltséget szerezze­nek. A csoportot azonban más, ne­ves koreográfusok is szárnyaik alá vették. Például Novák Ferenc, aki hortobágyi botos táncokat dolgo­zott fel velük, vagy Nagy Zoltán Jó­zsef, aki több műsor összeállítását is segítette. Ennek eredményekép­pen a második helyezést érték el Kassán a koreográfusversenyen. Jártak Litvániában, Görögország­ban, Németországban, Hollandiá­ban és természetesen számtalan al­kalommal Magyarországon. Erejük teljében akkor voltak, amikor évi 30 feüépést is el tudtak vállalni. Az együttes egyik legnagyobb problémája, hogy nincs állandó ze­nekara. A műsort ezúttal a buda­pesti Tükrös zenekar segítette, és a reggelig tartó táncházban is ők mu­zsikáltak. Persze, az együttes a fo­lyamatosságot igyekszik a zenekar terén valamiképpen megkeresni, hiszen több táncos gyermeke tanul valamilyen népi hangszeren játsza­ni. Csak remélni tudják, hogy ebből egyszer majd a csoportnak is hasz­na lesz. A táncosok utánpótlása is fontos. Kezdetben az Aprócskákkal Csunyocska Árpádné foglalkozott. 2000-ben Badin Ivett vezetésével megalakult a Pacókos gyermekcso­port, Demőn működik az önkor­mányzat támogatásával a Kincske­resők gyermeknéptánccsoport és a Szivárvány leánycsoport leső Valé­ria vezetésével, a rozsnyói alapis­kola mellett pedig a Százszorszép, Uličný Kiss Ibolya felügyelete alatt. Mindezen csoportok és a berzéte- kőrösi Berkő köszöntötte az ünne­pelt Búzavirágot egy egyórás össze­állítással. Szép gesztus volt a kör­nyék szlovák együtteseinek vezető­itől, hogy eljöttek az előadásra és köszöntötték a csoportot. A Búzavirágban generációk nőttek fel, barátságok, szerelmek, házasságok szövődtek (Szabó Ottó felvételei) Az együttest még 1980-ban alakította meg Csunyocska Árpádné Szobor, esetleg dombormű állításával emlékeznek majd Egressy Bénire Tornán már egy részét felhasználták, Buzitán ősszel értékesítik Másfél évig Szepsiben tanítóskodott Kulturális utalványok iskolásoknak KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. A város vezetése pályá­zatot hirdet Egressy Béni szobrá­nak megalkotására. A szoborát­adást a történelmi városrész felújí­tásának befejeztével tervezik. Kevesen tudják, hogy a neves zeneszerző, költő, tanító és szí­nész rövid ideig, mindössze más­fél évig Szepsiben tanítóskodott, 1830-ban és 1831-ben. Ezért sze­retné a város a Szózat megzenésí- tőjének emlékét felejthetedenné tenni. Az érdeklődő művészek szobor, mellszobor, esetleg dom­bormű kivitelezésében gondol­kodhatnak, terveiket pedig június 30-án kell majd bemutatniuk azon a megbeszélésen, melyen a konk­rét anyagi és egyéb vonatkozású feltételek is szerepelnek majd a megbeszélni valók sorában. A pályázati felhívás Szepsi város hivatalos honlapján is olvasható. A célcsoportot nyilván magyar ajkú képzőművészek alkotják, hiszen a felhívás nemcsak a magyar, de a szlovák nyelvű internetes oldalon is magyarul jelent meg. Egressy Béni, eredeti nevén Ga­lambos Benjámin 1814. április 21- én született a Borsod megyei Sajókazincon. Apja református lel­kipásztor volt, az ő kedvéért vette fel Béni, amint színi pályára lépett, az Egressy nevet. így tett Gábor bátyja is, a híres színész. Egressy Béni nyughatadan, sokoldalú te­hetség volt, színész, énekes, színpa­di szerző és operafordító, zsoltárát­dolgozó és cigányprímás, szöveg­könyvíró és zeneszerző. Tehetsége teljes kibontakozását azonban rö­vid, 37 évig tartó életútja megaka­dályozta. Életművét a maga teljes­ségében ma sem ismeijük. Mintegy 60 színművet és operaszöveget for­dított le németből, franciából és olaszból. Erkel Ferenc három nagy színpadi műve, a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán Egressy szövegére íródott. A zseni­ális librettista azonban már nem ér­te meg a Bánk bán bemutatóját. Legismertebb zenei alkotása máig a Szózat, a megzenésítésére kiírt pályázat fődíját, 20 aranyat Egressy Béni huszonkilenc éves ko­rában, 1843-ban nyerte el. A történelmi Sáros, Szepesség, Gömör és Torna festői tájain kalandozhattak a már hetedik Honismereti Mozgó Egyetem résztvevői május elején. A háromnapos autóbusztúra fő célja minden évben azonos: a szülőföld kevéssé ismert zugainak felkutatásán kívül a diákok önként vállalt kötelezettsége, az elhagya­tott, de a magyar múltat idéző emlékhelyek és honvédsírok rendbehozatala. (Képarchívum) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Buzita/Toma. A buzitai és a tor­nai magyar iskola azok közé az ok­tatási intézmények közé tartozik, amelyek bejelentkeztek a kulturális utalványok értékesítésén alapuló programba. A kulturális minisztérium által meghirdetett akció elsődleges cél­ja, hogy beépítse az iskolaköteles fi­atalok életébe a kultúrát, és nívós előadások látogatására ösztönözze őket. Az akcióba bejelentkezett is­kolák minden tanulója és tanára jo­gosult az utalványra. A 2006 végé­ig beváltható, egyénenként 200 ko­ronás utalvány a könnyebb kezel­hetőség kedvéért négy ötvenkoro- nás szelvényből áll. Értékesíthető egyes színházakban, múzeumok­ban, galériákban, melyek a rend­szerbe bejelentkeztek. A Kassa-vidéki járásban 37 alap- és középiskola igényelte az utalvá­nyokat, ez csaknem kilencezer diá­kot és több mint hatszáz tanárt érint. A járás magyar iskolái közül Buzita és Torna mutatott érdeklő­dést az akció iránt. Pápai Katalin, a tornai magyar alapiskola igazgatónője elmondá­sa szerint az iskola az utalványok egy részét már fel is használta. Meghívták ugyanis a község kul­A kulturális minisztérium által meghirdetett akció elsődleges célja, hogy be­építse az iskolaköteles fi­atalok életébe a kultúrát. túrházába az Ifjú Szivek néptánc­együttest, és a diákbelépők árát utalvány formájában fizették ki. Az iskolába pedig Zsapka Attilát hívták meg zenés-verses összeállí­tásával. A fennmaradó utalványok valószínűleg a kassai Műszaki Mú­zeum kasszájába vándorolnak majd, ám lehetséges, hogy csak az ősz folyamán. A tantestület azt is fontolgatja, hogy a „maradékot” a gyerekek és szüleik belátására bíz­za, de erről még nem döntöttek véglegesen. A buzitai magyar alapiskola az utalványok kihasználását őszre ha­lasztja. A Thália Színház bérletes előadásaira nem felelnek meg a szelvények, ám bérleten kívül Ecsi Gyöngyi egy meseelőadásán vesz­nek majd részt. Szintén tervezik az Ifjú Szivek meghívását a jövő isko­lai év elején. „Ezekben a hetekben a szülőktől gyűjtjük az írásos bele­egyezést, hogy az utalványokat az iskola által szervezett közös kultu­rális akciókra használhatjuk fel” - közölte Mohnyánszky Csilla igaz­gatónő. A tornai iskolában 279 diáknak és 22 tanárnak, Buzitán pedig 162 diáknak és 14 tanárnak osztottak ki kulturális utalványt, (kozs) Magyarországi középiskolásokat vertek meg a városban Térfigyelő rendszerre volna szükség ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. A legutóbbi testületi ülésen egy képviselő elégedetlen­ségének adott hangot a városi rendőrség munkájával kapcsolat­ban. Viktor Báláz képviselő azt sze­retné, ha a városi rendőrök nem­csak autóval, hanem gyalog is jár­nák hétvégeken a városközpontot. A képviselő tudatában van an­nak, hogy kevés a városi rendőr Rozsnyón, de ellenérvként felhoz­ta, a városi rendőrség költségveté­sét megemelték, hogy térfigyelő rendszert vásárolhassanak. A kép­viselő, aki egyben iskolaigazgató is, azt az esetet említette, amikor a Rozsnyói Kereskedelmi Akadémia által vendégül látott magyarorszá­gi középiskolások közül néhányat megvertek a városban. Emiatt a partnerkapcsolatok zátonyra fut­hatnak, mert a szülők nem hajlan­dók ilyen városba engedni a gyere­keiket. Schuller Ernő, a városi rendőrség vezetője viszont úgy vé­li, mivel hétvégén csak kétszemé­lyes járőrszolgálat van, nem telje­síthető a képviselő kívánsága. Míg Rimaszombatban már két éve mű­ködik a térfigyelő rendszer, Rozs­nyón még mindig csak a bevezeté­séről tárgyalnak. Rimaszombatban csakúgy, mint Rozsnyón, egy-egy hétvége után szülte romokban he­vert a város főtere az ittasan haza­térő szórakozók után. Amióta mű­ködik a kamerarendszer, kihágást nem tapasztaltak. Rozsnyón egyet­len kamera figyel csupán, az is a vá­rosi hivatal épületére van felszerel­ve, amely mellett viszont éppen a városi rendőrség épülete található. Idén ugyan 600 ezer koronát külö­nítettek el a városi költségvetésből erre a célra, a rendszer azonban majdnem 300 ezer koronával töb­be kerül a vártnál. A polgármester azt ígéri, néhány héten belül meg­oldást találnak, (kov)

Next

/
Thumbnails
Contents