Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-07 / 130. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 7. www.ujszo.com Bodrogszerdahely e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPIÓ Leütötték a krupiét Losonc. Hétfőn hajnali három óra tájban két ismeretlen kirabolta a losonci Vasút utcai játékterem krupiéját. Egyikük ököllel ütötte le a kaszinó alkalmazottját, a másik pedig 39 ezer koronát vitt el a kasszá­ból. A támadók elmenekültek, az áldozatot nem érte komolyabb sérü­lés. A rendőrség nyomoz az elkövetők után. (szászi, TASR) Ismeretlen férfi holttestére bukkantak Kassa. Halott férfit találtak a kassai vasútállomás előtti téren. Az 59 éves áldozat testén nem találtak erőszakra utaló jeleket, a rendőrség nyomozást indított az ügyben. A testet boncolásnak ve­tik alá. (SITA) A gyorsvonat elé állt Hemádtihany (Ťahanovce). Gyorsvonat ütött el egy férfit szombat este a faluhoz közeli vasúti alagútban. Az illető a szerel­vénynek háttal, fülére tapasztott kézzel állt a síneken, a mozdony- vezető a vészfék meghúzásával sem tudta elkerülni az ütközést. Az áldozatot szinte kettétépte a vonat, a vasúti forgalom a baleset miatt két órán át szünetelt. A férfinél nem találtak személyi irato­kat, az ügyben a vasúti rendőrség nyomoz. (SITA) Huszonkét országból érkeznek résztvevők A koldusok ismét Kassán fesztiváloznak JUHÁSZ KATALIN Kassa. A helyi és regionális te­levíziók ma kezdődő Arany Kol­dus nevű seregszemléje a maga nemében egyedülálló Európában, és nagyobb külföldi sajtóvissz­hangja van, mint az összes többi kassai rendezvénynek együttvéve. A versenyfilmmel benevező stá­bok ugyanis általában a vendéglá­tó városról is készítenek képanya­got, amelyet odahaza levetítenek. Az ötlet tizenkét évvel ezelőtt, az akkoriban induló kassai városi té­vét üzemeltető házaspártól eredt, akik kíváncsiak voltak az egri, a minszki vagy akár a Banja Luka-i regionális csatornák esti híradói­ra, hogy tanuljanak tőlük egyet s mást, ellessék a helyi témák felku­tatásának és prezentálásának ap­ró trükkjeit. Kiderült, hogy a szak­mai érdeklődés kölcsönös, igény van ilyen fórumra. Néhány év múlva már tizenhat országból ér­keztek résztvevők a kassai feszti­A regionális tévék az em­beri sorsokat bemutató dokumentumfilmek szín­vonalában is vetekednek a közszolgálati televíziókkal. válra, amely a Fő utcán álló Kol­dusház homlokzatát díszítő szo­bor aranyozott másáról kapta ne­vét. Az Arany Koldust természete­sen a győztes stáb viheti haza, az érte folyó verseny pedig évről év­re nagyobb. A résztvevők számára szakmai konferenciát is szervez­nek a lokális és globális témák arányáról, a tévés műfajokról, és persze a helyi csatornák finanszí­rozásáról. Éva Dékanovská fesztiváligaz­gató örömmel számolt be lapunk­nak arról, hogy egy ideje a nagy- közönség is felfedezte magának a rendezvényt. Őket elsősorban az érdekli, hogyan közelítik meg a helyi témákat más országok tévé­sei, vannak-e közös problémák, hasonló emberi sorsok Európa kü­lönböző régióiban. A versenyfil­meket idén is bárki ingyenesen megtekintheti a Technika Házá­ban június 7. és 10. között a dél­előtti órákban. „Huszonkét ország huszonöt városából érkeznek résztvevők az idei seregszemlére, a legtöbben Szerbiából, ahol nagyon magas színvonalú a helyi és regionális te­levíziózás. Egyes régiókban töb­ben nézik ezeket az adásokat, mint az állami tévé híradóit. A nemzetközi zsűri amerikai szár­mazású elnöke gyakran nyilatkoz­za, hogy ha tudni akarja, mi tör­tént Európában az elmúlt évben, eljön erre a fesztiválra és megnézi a versenyfilmeket. Ennél nagyobb bókot nem is kaphatnánk. A szak­mai szeminárium ezúttal a ka­tasztrófákról szóló tévés beszá­molók etikai oldalával foglalko­zik, előadóként sikerült Kassára csábítanunk a kérdéskör nemzet­közileg elismert európai és ameri­kai szakértőit” - tudtuk meg a fesztivál igazgatójától. Kassa test­vérvárosából, a szerbiai Nisből a városkerületek polgármesterei is megtisztelik jelenlétükkel a feszti­vált, Niš város néptáncegyüttese és népi zenekara pedig a szombat esti díjkiosztó gála előtt szórakoz­tatja majd a Fő utcán korzózókat. A szervezők szerint a regionális tévék a hírműfaj mellett az embe­ri sorsokat bemutató dokumen­tumfilmek színvonalában is vete­kednek a közszolgálati televíziók­kal. Egy-egy helyi érdekű riport gyakran országos jelentőségűvé emelkedhet, és a városi tévék sok­kal átfogóbb képet nyújtanak egy- egy régióról, mint az állami köz- szolgálati, illetve kereskedelmi csatornák. A kelet-európai regio­nális tévék sokak szerint maga­sabb szakmai színvonalon van­nak, mint a nyugatiak, a belga és a holland versenyfilmeket például csak a paletta színesítése miatt vá­logatta be a versenybe az „előkós­toló” zsűri. A szakemberek a következő napokban a folyók színijének további emelkedését jósolják (TASR-felvétel) A lakott települések egyelőre nincsenek közvetlen veszélyben, ám a szakemberek újabb esőzéseket jósolnak Tovább áradnak a folyók keleten Bodrogköz/Ung-vidék/Kassa/ Sajógömör/Gömörpanyit/Mé- hi/Lénártfala. Az ország kele­ti régióiban a kiadós esőzé­sek miatt az elmúlt néhány napban a folyók szintje je­lentősen megemelkedett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Latorca vízállása május végén még alig haladta meg a 3,5 métert, a folyón tegnap Nagykaposnál azonban már 618 centimétert mu­tatott a mérce. Itt hétfőn másodfo­kú árvízvédelmi készültséget hir­dettek. Bodrogszerdahelynél a Bodrog tíz nap alatt több mint há­rom métert áradt, a jelenlegi 749 centiméteres vízállás ugyancsak a másodfokú készültségi szint kihir­detését indokolja. A Labore víz- szintje tegnap Iskénél 611 centimé­ter volt, az Ungon Lékárdnál 225 centimétert mértek. Ezeken a fo­lyókon jelenleg nincs árvízvédelmi készültség. A tavaszi áradások ide­jén az utóbb említett két folyó víz­szintje meghaladta a nyolc, illetve kilenc métert, s a Bodrogon akkori­ban 943 centiméteres vízmagassá­got mértek. Kopasz József, Nagy- tárkány polgármestere elmondta, a Tisza már kilépett medréből, és a víz lassan elárasztja a község hatá­rában lévő, mintegy 700 hektáros árterületet. A Tisza lakóházakat egyelőre nem veszélyeztet, s a tele­pülésen belvízgondok sincsenek. Harmadfokú készültség van ér­vényben az Ondava folyón, tegnap­előtt Márknál már csak néhány centi hiányzott ahhoz, hogy a folyó átfolyjon a gáton. „A mi munkagé­peink most szintén ezen a szaka­szon dolgoznak, a vízügyi szakem­berek kérték a segítségünket” - tá­jékoztatott Csűri Arpád, Abara pol­gármestere. - A falu kataszterét há­rom folyó is átszeli, a Labore, a La­torca és az Ondava. Érthető módon így igyekszem naprakész informá­ciókat szerezni a vízállásról, ám tu­domásom szerint vészhelyzet a környéken egyelőre sehol sincs. Aggodalomra csak az Ondava ma­gas vízszintje ad okot. Abarán mi most inkább a belvízzel kapcsola­tos gondokkal küzdünk. Talán egyeden ház sincs a faluban, amelynek ne lenne víz a pincéjé­ben, és az emésztőgödrök is telí­tődtek. A községháza alagsorát most is szivattyúzzák. Tizennyolc éve vagyok a falu polgármestere, ám ilyen helyzetre még nem em­lékszem. A múlt évi áradáskor elő­fordult, hogy a víz itt-ott beszivár­gott a pincébe, de sosem volt ott még 50 centiméteres talajvíz.” In­formációink szerint a bodrogközi és az Ung-vidéki települések több­ségében a helyzet az abaraihoz ha­sonló. A régióban az idén a renge­teg eső és a magas talajvízszint mi­att a zöldség- és a gyümölcstermés valószínűleg katasztrofálisan gyen­ge lesz. A szakemberek a következő napokban Kelet-Szlovákiában újabb esőzéseket és a folyók szint­jének további emelkedését jósolják. Veszélyben Kassa belvárosa Harmadfokú árvízkészültséget hirdetett ki tegnap reggel a kassai főpolgármester. Mivel a Hemád fo­lyó vízállása évek óta stabilan ala­csonynak volt mondható, a várost eddig elkerülte az árvízveszély. Keddre virradóra azonban mind a Hemád, mind a Malom-patak, mind pedig a Csermely-patak víz­szintje hirtelen megemelkedett. A városban többéves csapadékrekor­dok dőltek meg, a helyieket pedig felkészüledenül érték az áradások Több városrészben a házak pincéit már elöntötte a víz, sőt földcsu­szamlás veszélye is fennáll. František Knapík főpolgármester emiatt hirdetett harmadfokú ké­szültséget, amely a visszavonásig érvényben marad. A máskor nyu­godtan csörgedező Malom-patak jelenleg komolyan veszélyezteti a városközpontot, a Csermely-patak pedig Hemádszéplakon okozhat gondokat. A Hemád vízállása lap­zárta idején Miszlóka és Kavecsány városrészben volt a legmagasabb. Főleg a kisebb patakok kiszámíthatatlanok „Az utóbbi években tapasztalt klimatikus változások miatt sajnos olyan helyeken is nő az árvízve­szély, ahol eddig nyugodtak voltak a folyóvizek. Az időjárás egyre vál­tozékonyabb, főleg a kisebb pata­kok kiszámíthatatlanok. A folyó­parthoz közeli lakó- és nyaralóépü­leteket nem árt bebiztosítani, köz­vetlenül a part mellé pedig tilos szerszámoskamrákat és egyéb ide­iglenes objektumokat építem. Ára­dások idején a házilag emelt gátak, hidak, elvezetések, valamint a pa­takokba ürített háztartási szemét is végzetes lehet. A vízről szóló tör­vény értelmében nem csupán a hi­vatalos szervek, hanem minden ál­lampolgár kötelessége megelőző intézkedéseket tenni, illetve betar­tani a szabályokat” - mondta la­punknak Dušan Hričko hidrome- teorológus, aki szerint sokan elfe­ledkeznek arról, hogy egy folyópar­ti pad elhelyezéséhez is építési en­gedély szükséges. Sorra épülnek a pallók, hidak, sufnik és egyéb épít­mények, amelyeknek semmi keres­nivalójuk a víz közveden közelé­ben. Ä szakemberek szerint az is fontos, hogy a folyók és patakok partján álló épületek állaga megfe­lelő legyen, vagyis az elhanyagolt, lakadan objektumokat sem szabad sorsukra hagyni, ezeket ugyanis egy az egyben elsodorhatja az ár. Ugyanez a helyzet a vízparton lét­rehozott nyersanyagraktárakkal és -lerakatokkal. Víz áll a sajógömöri kastély pincéjében A Sajón ugyan még csak az or­szághatár közelében, Lénártfalán van harmadfokú árvízkészültség, a folyó viszont alig tizenöt kilométer­rel feljebb is komoly károkat okoz az itt élőknek. Gömörpanyitnál az elmúlt napok áradásai miatt a régi malom környékét már elárasztotta a víz, a községben alig van ház, amelynek pincéjébe ne tört volna fel a talajvíz. Néhány esetben már a tűzoltóság segítségét kellett kérni, a szivattyúzást folyamatosan vég­zik, egyelőre vészhelyzet nem ala­kult ki. „Emberemlékezet óta nem volt ilyen magasan a talajvíz Sajó- gömörön” - mondta lapunknak Zsíros Gábor, a község polgármes­tere. A falu közepén álló műemlék kastély pincéjében például az ál­landó szivattyúzás ellenére is húsz­huszonöt centiméteres víz áll, erre az elmúlt fél évszázadban nem volt példa. A falu Sajó felé eső részében a szennyvízülepítők is megteltek, ha napokon belül nem javul a hely­zet, a községben kénytelenek lesz­nek fertődenítést végezni. A kutak vize is szennyeződött, csak a veze­tékes vagy palackos víz ivása aján­latos. „Urai vagyunk a helyzetnek, egyelőre saját erőből meg tudjuk oldani a problémákat. Az árvízvé­delmi hatóságokkal állandóan kap­csolatban vagyunk, ha valamire szükség lenne, azonnal segítsé­günkre sietnek” - mondta Zsíros Gábor. Méhiben a falu melletti tó okoz problémákat, szinte teljesen megtelt, a talajvíz itt is szinte min­den pincében feltört, a kertekben és a mezőkön egyre nagyobb az össze­függő belvízzel borított terület. Sajószámyán is be kellett vetni a tűzoltóságot a pincékbe betörő víz eltávolítására, (leczo, juk, szászi) Gyűjtést szervez a vöröskereszt Pozsony. A Szlovák Vöröskereszt gyűjtést hirdetett az árvíz sújtotta keled régiók megsegítésére. A szervezet vállalkozókat és magánembe­reket is meg szeretne nyerni a kezdeményezéshez, az adományokat az Emberek az emberekért (Ľudia Tudom) alap 665555/0200-ás számla­számra vátják (variabilný symbol: 914 -106). A gyűjtéssel egyidejűleg a Vöröskereszt egyúttal az üzledáncokat és a gyártókat is megkereste azzal a kéréssel, hogy a károsultak számára adományozzanak tartós élelmiszert, palackozott vizet, higiéniai eszközöket és más felszerelést. A befolyt összeg felhasználásáról közleményt adnak ki, a Vöröskereszt előre is köszön minden segítséget. (SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents