Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-07 / 130. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 7. www.ujszo.com KAMPÁNYHÍREK A börtönökben is lehet szavazni Pozsony. A vizsgálati fogságban lévő személyek is voksolhatnak. Ha szavazni akarnak, levelet kell írniuk az állandó lakhelyük szerinti községi hivatalnak, s választási igazolványt kell igényelniük. A vádlottakat már felvilágosították a voksolás módjáról és a kariká- zás lényegéről. A börtönbüntetésüket töltő elítéltek nem járulhatnak az urnákhoz - tájékoztatta lapunkat Ľubomíra Miklovičová, az igazságügyi minisztérium sajtóosztályának munkatársa, (sza) Karikázás: nem lesz érvénytelen voks Pozsony. Június 17-én pártokra voksolunk: a borítékra a kiválasztott párt szavazócéduláját kell majd tenni. Ezen felül a listán bekarikázhatjuk legfeljebb négy személy nevét. Ha a papírt összefirkáljuk, a listát kiegészítjük még egy névvel, vagy nem egyértelmű, melyik négy jelöltet karikáztuk be, a preferenciaszavazat érvénytelen, a pártra leadott voks viszont érvényes. A választójogi törvény szerint ajelölt neve előtt lévő sorszámot kell bekarikázni, a nevet aláhúzni vagy más módon megjelölni nem lehet, (sza) További ellentétek az SF-ben Pozsony. Ľubica Navrátilová, a Szabad Fórum listáján induló 3- as számú jelölt nem ért egyet azzal, hogy a párt levette listájáról Branislav Opaternýt. Elmondta, személy szerint ő továbbra is megbízik Opaternýban, és amorálisnak, sőt alapszabály-ellenesnek tartja a párt eljárását. (TASR) Gašparovič beszédet fontolgat Pozsony. Ivan Gašparovič fontolgatja, hogy a részvételi adatokra vonatkozó felmérések függvényében személyesen, a televízióban is szavazásra szólítja fel a választókat. Az államfő főként a fiatalokat szeretné megnyerni, a választójogot részben kötelességnek is tartja. Gašparovič 1998-ban, mint részleges elnöki jogkörökkel rendelkező parlamenti elnök fellépett a televízióban, és közvetve a HZDS támogatására buzdított. Egy évvel később Mikuláš Dzu- rinda hasonló helyzetben az elnökválasztások előtt tartott beszédet és a Mečiar ellen való szavazásra buzdított. (TASR) RÖVIDEN Miklós László díjai Pozsony. A környezet világnapja alkalmából hétfőn több szervezetet is kitüntetett tevékenységéért Miklós László környezetvédelmi miniszter. Több intézmény társaságában elismerésben részesült a Környezetvédelmi Felügyelőség is, mely tizenöt éves működése alatt 35 ezer ellenőrzést végzett és mintegy négymilliárd koronányi büntetést számlázott ki. (SITA) Betyárbecsület a foglárok közt Trencsén. Hét tanút hallgatott meg tegnap a bíróság a Mikuláš Černáknak becsempészett csomagok ügyében. Az alvilági főnök az illavai börtönben két őr segítségével az engedélyezettnél gyakrabban kaphatott csomagot, melyekben tiltott tárgyak is voltak - a két őrt elbocsátották. Tegnap hét egykori kollégájuk tett vallomást, ám egyik sem mondott rájuk nézve terhelő dolgokat. A tárgyalás további tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Černák más, szegény elítéltek nevére kapta a csomagokat. (SITA) Tiltakozás az illetékek miatt Pozsony. Ötszörösére - tízezer, bizonyos esetekben pedig húszezer koronára - emelkedik az a bírósági illeték, melyet akkor kell fizetni, ha a polgárok egy minisztérium vagy államigazgatási szerv döntése ellen emelnek panaszt. „Ez ellen több dvil szervezet tiltakozik, szerintük a tavaly év végén elfogadott módosítással a politikusok el akaiják riasztani a lakosokat attól, hogy érdekeiket védjék” - tájékoztatta lapunkat Peter Wilfling jogász. A Polgár és Demokrácia Alapítvány felszólította a választáson induló pártokat: ha bejutnak a parlamentbe, első dolguk legyen megszüntetni vagy legalább a korábbi kétezer koronára csökkenteni az illetéket, (sza) A kellemetlen tanúkat, akiket elejétől fogva megtévesztettek és kihasználtak, végül eltették láb alól Négy gyilkos - két életfogytiglan Pozsony. ítélet született a Devin bank csődbejuttatási perének első részében, melyben a vád három kényelmetlenné vált tanú meggyilkolása volt. A Speciális Bíróság életfogytiglani büntetésre ítélte Ondrej N.-t és Marián J.-t. Ők ketten mindhárom tanú, Anton Bujňák, Zoltán Nyitrai és Štefan Holub meggyilkolásában részt vettek. ÖSSZEFOGLALÓ Lubor Sz.-t, Nyitrai és Holub meggyilkolásának megrendelőjét 15 éves szabadságvesztésre ítélték. 13 évet František B. és Juraj L. kapott, akik egy emberölésben vettek részt. Anton Bujňák elrablásáért Dániel G. hat, Štefan F. öt és fél, Vladimír A. pedig öt évet kapott. Az ítélet még nem jogerős, a vádlottak többsége fellebbezett, az ügyész csak az ítélet kézbesítése után foglal állást. Peter Kiérnénk, a bírói tanács elnöke elárulta: a bíróság nem kételkedett benne, hogy a vádlottak megölték áldozataikat, hiszen bevallották, hogy jelen voltak az emberöléseknél. Vallomásuk szerint (TASR-felvétel) Két vádlott soha nem jön ki a börtönből viszont egyik áldozatukat sem akarták megölni, csak rájuk ijeszteni. A bíróság szerint azonban a gyilkosságokat előre eltervezték és különös kegyedenséggel hajtották végre. Például az egyik áldozat, Anton Bujňák szemét kiszúrták, feltehetően, még mielőtt végeztek volna vele. Rendőrségi felvételeknek köszönhetően a bíróság pontosan azonosította azokat az elkövetőket, akik részt vettek Bujňák elrablásán. „Minden jel arra mutat, hogy ők azok” - fűzte hozzá Kiérnénk:. A vád szerint a Devin bank csődbiztosai 35 miihó koronát vettek ki a csődeljárás alá vont bankból, a pénzt különböző számlákon „utaztatták”, míg végül eljutott hozzájuk. A kellemetlen tanúkat, akiket elejétől fogva megtévesztettek és kihasználtak, végül eltették láb alól. Klemenič szerint az összes vádlott megfelelően súlyos büntetést kapott. Mivel a gyilkosságok több évvel ezelőtt történtek, a vádlottakat még a régi büntetőjogi törvénykönyv szerint ítélték el, ezért enyhébb büntetéseket kaptak. Az eljárás gazdasági csalásokkal kapcsolatos részét augusztusban tárgyalja tovább a bíróság. (s,dp) Kováč számításai szerint 29 milliárdért 110 milliárd koronás vagyonhoz jutottak A volt államfő nyakára lépne Mečiar egykori privatizőreinek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Igazságot kell végre szolgáltatni az 1994-1998 közötti vad privatizáció ügyében! - szólította fel a választáson induló pártokat Michal Kováč volt államfő. Szerinte nem elég jogászokkal felülbí- ráltatni az akkor kötött adásvételi szerződéseket, és nem is csak bírósági úton lehet eljárni, hanem radikális politikai döntésre van szükség. Úgy véli, az új parlamentnek alkotmánytörvényt kellene elfogadnia a Mečiar-kormány alatt végrehajtott privatizáció semmissé nyilvánításáról. Állítja, nem államosítást szorgalmaz, hanem azt kéri: szerezzék vissza az elkótyavetyélt vagyont, majd piaci áron, átlátható feltételek mellett adja el a kormány! Az így befolyt hasznot pedig fordítsa például a nyugdíjreform fedezésére! Kováč számításai szerint Mečiar privatizőrei 29 milliárdért 110 milliárd értékű vagyonhozjutottak, mely jelenleg már kétszer annyit ér. A volt államfő szerint érdekes lenne megvizsgálni azt is, a Režeš- és Poór-féléknek honnan voltak abban az időben milli- árdjaik. A privatizált vagyont a tulajdonosaik sok esetben már eladták, Kováč szerint ez sem lehet akadály. Ha az állam nem tudná visz- szaszerezni valamelyik céget, azt az összeget hajtaná be, amennyiért továbbadták. Az exelnök követeli a mečiari amnesztiák eltörlését és a Remiáš- gyilkosság kivizsgálását is. Szerinte az utóbbi időben leromlott politikai kultúra színvonalát úgy lehet emelni, ha megszilárdítják a polgárok jogtudatát és igazságszolgáltatásba vetett hitét - de azt csak úgy lehet elérni, ha nem feledkeznek meg a múltbeli igazságtalanságokról. Sajnálatosnak tartja, hogy a választási programokban ez nem tükröződik, a mečiari amnesztiák eltörlését csak a KDH követeli. Kováč bízik benne, a polgárok még nem felejtették el az 1994 és 1998 közötti időszakot, és a kampány során megkérdezik a politikusoktól, a választások után hogyan akaiják orvosolni az akkori jogtiprásokat. „A HZDS-en kívül egyetlen pártnak sem okozhat gondot erről beszélni és konkrét lépéseket ígérni” - véli a volt államfő, (sza) Privatizáció az indok Sztrájkolnak a kórházak Pozsony. Folytatódik a fővárosi kórházak sztrájkja. Marian Kollár, az Orvosi Szakszervezetek elnöke tegnap elárulta: annak ellenére, hogy a parlamenti választásokig már nem lehet privatizálni, információi szerint folyik az állami kórházak transzformációja. Meggyőződése, hogy Mikuláš Dzurinda becsapta az orvosokat, mivel azt állította, hogy ez a kormány már nem alakítja át részvénytársaságokká a kórházakat. Rámutatott, az orvossztrájk beszüntetésének egyik alapfeltétele a transzformáció beszüntetése volt. Az orvosszakszervezetek elnöke szerint mindent elkövetnek, hogy a választások előtt már ne kerüljön sor a transz- formációra. ,A lehető legtöbb egészségügyi alkalmazottat megpróbáljuk meggyőzni arról, hogy vegyen részt a választásokon. Csak így érhetjük el, hogy az egészségügy a jövőben mindenki számára elérhető legyen”. Az országos sztrájkbizottság pénteken ül össze, hogy egyeztessen. Martin Maruška, a kormányfő szóvivője kizárta, hogy bármiféle privatizáció folnya a kórházakban vagy más területen, (dem) Kivitelezhetetlen javaslat Nemes gondolat, ám megvalósíthatatlan - véli Miroslav Kusý politológus a vad privatizáció megsemmisítéséről szóló javaslatról. Szerinte a jogászoknak és a közgazdászoknak a javasolt alkotmánytörvény nagy fejtörést okozna, s noha a szándék jó, a gyakorlatban valószínűleg óriási káoszt idézne elő. Ugyanakkor Kusý nem zárta ki, hogy egyes pártok ebből a témából majd politikai tőkét próbálnak kovácsolni, a választások előtt bármit ígérhetnek, később meg majd azt mondják: a törvény elfogadásához hiányzott a politikai akarat és 90 szavazat. (TASR) Alkotmánybírósági döntés Matúškának várnia kell Pozsony. Az Alkotmánybíróság döntése szerint Peter Matúška nem foglalhatja el Ligetfalu polgármesteri posztját, amíg nem születik döntés a választások tisztaságát megkérdőjelező négy panasz ügyében. Matúška elfogadja a döntést, de nem kívánja kommentálni. Hozzátette, a közérdek is úgy kívánja, hogy egy jogszerűen megválasztott személy foglalja el a funkciót. A helyi választási bizottság a döntés értelmében a panaszok elbírálásáig nem adhat igazolást Matúškának a megválasztásáról, a négy beadvány jogosságát szintén az Alkotmánybíróság bírálja el. (SITA) Pártfinanszírozás, mentelmi jog, összeférhetetlenség - ezeket pontozta a T1S Szigorúbb ellenőrzésre szoruló uniós és állami források ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A felmérések szerint a választók a negyedik legsúlyosabb problémának tartják a korrupciót, a Transparency International Slovakia (TIS) összegzése szerint azonban a pártok programjai erre nem reagálnak kellőképpen. A szervezet szerint az ANO, a KDH, az OKS és a Szabad Fórum programja a legelfogadhatóbb a korrupció elleni harc szempontjából vizsgálva. Jó elképzelései vannak az SDKÚ-nak is - annak ellenére, hogy az előbb említettektől eltérően nem javasolja a képviselői mentelmi jog korlátozását, sem az öszszeférhetetlenségi törvény szigorítását, és a politikai pártok finanszírozásának tisztázásával sem foglalkozik. A TIS tetszését azzal nyerte el, hogy hatékony intézkedéseket javasol a közbeszerzési eljárások terén, átláthatóbb igazságszolgáltatási rendszert, kevésbé bürokratikus és ügyfélbarát hivatalokat ígér. Óriási deficit azonban, hogy a politikai korrupció visszaszorítására nem kínál semmüyen receptet. Közepes osztályzatot kapott a HZD, a KDH, az SF és a Smer. A Szabad Fórum nagy hiányossága, hogy nem foglalkozik az uniós alapok ellenőrzésének szigorításával és a korrupció csökkentésével az egyetemeken. A harmadik csoportba az SNS, a HZDS és az MKP került, melyek egyáltalán nem említik a korrupcióellenes harcot. „Öt párt foglalkozik az uniós alapok elosztása során előforduló korrupció csökkentésével, illetve a közjogi méltóságok mentelmi jogának szűkítésével. Négy program javasolja a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételét” - tette hozzá Pavol Nechala, a TIS munkatársa. A TIS egyúttal felszólította a pártokat, még a választások előtt móKorrupcióellenes programok Jó ANO, OKS, SDKÚ Közepes HZD, KDH, SF, SMER Rossz HZDS, SNS, MKP dosítsák álláspontjaikat, és mielőbb kínáljanak konkrét megoldásokat egy politikai reformra, melynek célja a korrupció visszaszorítása. „Nagyon érzékeny és fontos témáról van szó, ezért sajnálatos, hogy egyes pártok ezt figyelmen kívül hagyják” - zárta Sičáková- Beblavá. (dem) Hol van szükség szigorításra? ♦ igazságszolgáltatás ♦ az uniós források és állami támogatások ellenőrzése ♦ közbeszerzési eljárások ♦ a mentelmi jog korlátozása ♦ a pártok finanszírozása ♦ az egyetemeken lévő korrupció csökkentése
