Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-06 / 129. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 6. www.ujszo.com Tervbe vették a kínai piac meghódítását is Az állomány csökkent, de... ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Már csak 30 kg az egy személyre jutó évi sertéshúsfogyasztás - a fogyasztás egyharmadát importáljuk Sertéshúsból nő a behozatal Dániában az elmúlt három év átlagában évente 26 millió darab sertést vágtak, a sertéshústermelés 1,9 millió tonnát tett ki. 2005-ben 27 milliárd dán korona értékű sertéshúst exportáltak, 6,2 százalékkal többet, mint egy évvel megelőzően. Piaci elemzők szerint 2009-re az export értéke elérheti a 30 milliárd koronát. Az export legfontosabb célállomásai Németország, az Egyesült Királyság és Japán voltak. A 2004-es bővítés óta fellendült a közép- és kelet-európai országokba szállított mennyiség is. Bulgária és Románia csatlakozásától a kelet-európai export további bővülését remélik. Az ország legnagyobb vágóhídja, a Dánske Slagterier az indiai piacok felé kíván terjeszkedni. Jelenleg 140 országba szállítanak sertéshúst, ám ezeknek az országoknak a piacán (például JapánMint ismeretes, a vüágpiacon levő feszültségek kezelése érdekében már régóta folynak a Világkereskedelmi szervezet keretében azok az egyeztető tárgyalások, amelyek az exporttámogatások, a belső támogatások és az importvámok csökkentésére vonatkoznak. Külföldi lapvélemények alapján az EU agrárágazatát az említett tervezett intézkedések hatásai minden bizonynyal érzékenyen érintik, ugyanakkor abban egyetértenek a szakértők, hogy az exporttámogatások és a belső támogatások mérséklését valószínűleg elviseli az ágazat, de a vámcsökkentés súlyos következménnyel járna az állattenyésztési ágazatra nézve. Az elemzések szerint az uniós gabonatermelés és más szántóföldi ágazatok ugyan megőriznék nyereségüket, ám ez kisebb lenne, így a a termelés visszaesése várható. A számítások alapján importvámok jelentősebb csökkentése főként a tej- és a marhahús ágazatot érintené hátrányosan. A tárgyaló felek közül az USA a belső támogatásokat három lépcsőben javasolja mérsékelni, az exporttámogatások megszüntetésével, az importvámok számottevő csökkentésével párhuzamosan. Az első ötéves periódusban, 2008-tól jelentősen csökkentenék a támogatásokat és a vámokat. A vámcsökkentés 65-90 százalékos lenne. (A magasabb tarifákat nagyobb mértékben csökkentve.) Az amerikai vámcsökkentési indítvány jóval nagyobb mértékű, mint az EU által javasolt. Az EU-nak ahhoz fűződik érdeke, hogy a legjobban támogatott mezőgazdasági termékeknek fennmaradjon a magas vámja. Az amerikai javaslat elfogadása esetén az EU marhahús exportja egyes számítások szerint valószínűleg megszűnne, az import növekedne, a marhahús belső ára 13 százalékkal csökkenne. Brazília, Argentína, Kanada és az USA viszont növelné marhahús kivitelét. Jelenleg a tejágazat támogatottsága, importvámjai a legmagasabbak Kanadában, az EU-ban és Japánban. Az exporttámogatás, a vám, az intervenciós ár csökkentése - az amerikai javaslat elfogadása után - az uniós termelés drasztikus visszaesését, az EU világkereskedelmi szerepének hanyatlását vonná maga után. Ausztrália, Új-Zéban) a versenytársak egyre nagyobb részt hasítanak ki az importból. Indiába első ízben 1999- ben a karácsonyi ünnepekre szállítottak sertéshúst, mindössze 780 kilogrammot. Azóta emelkedett a vásárlóerő, India a közeljövőben a vüág egyik legjelentősebb gazdasága lesz. A dánok tervbe vették a kínai piacok meghódítását is, annak ellenére, hogy Kína a világ legjelentősebb sertéshús termelője. A termelésnövekedés azonban nem tart lépést az igen gyorsan növekvő igényekkel. 2006. január 1-jén 12,9 millió darab sertést számláltak, majdnem 800 ezer darabbal kevesebbet, mint tizenkét hónappal korábban. Az állomány valamennyi kategóriában csökkent, ám a kocák száma kevésbé, mint a hízóké. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy kedvező piaci viszonyok esetén gyors ütemben növekedhet az állomány. (forrás: eu-agrar) land, Argentína és Ukrajna világpiaci jelenléte erősödne. Az uniós kínálat visszaesése, egyes tejtermékeknél a megszűnése hatást gyakorolna a vüágpiaci árakra; például a vaj ára 34, a sajt ára 16 százalékkal emelkedne. A tervezet szerint a második öt évben megvizsgálnák a korábbi intézkedések következményeit, ám újabb csökkentéseket nem hajtanának végre. A harmadik ötéves ciklusban minden piactorzító támogatást és vámot fokozatosan megszűntetnének. A húspiacon uralkodó feszültséget jellemzi, hogy a jelenlegi magas behozatali vám mellett is olcsóbb a brazü marhahús például Nagy-Britannia piacán, mint az ottani hazai termelésű áru. A vám- csökkentés végrehajtása után már az ausztrál, az új-zélandi marha-- hús ára (szállítási költségekkel együtt) is lekörözi az uniós árat. 1898/99-ben az EU marhahús exportja 703 ezer tonna volt, aminek 95 százalékát támogatták. 2004/ 05-ben már csupán 292 ezer tonnát exportáltak, ennek háromnegyedét exporttámogatással. A tervezett változások, az exporttámogatások megszűntetése különösen az ír marhahús ágazatot érintik súlyosan. A belső szükségletet többszörösen meghaladó ír termelés túlnyomó többségét exportálják, majdnem teljes egészét exporttámogatás mellett. Az uniós marhahústermelés tovább csökken, alacsonyabb termelői és fogyasztói árak várhatók. Világgazdasági szakemberek véleménye szerint a sertéságazatra a WTO-egyezmény várhatóan nem lesz hatással. A sertéshús export 96 százaléka már ma sem támogatott. A sertéshús importvámja valószínűleg nem változik. Ha viszont Brazíliában megoldódnak az állategészségügyi, higiéniai problémák, a kivitel nagy léptekkel növekedhet, az olcsó brazü sertéshús eláraszthatja az uniós piacot is. A juhágazatban sem számolnak a világkereskedelmi egyezmény hátrányos hatásával. A birkahús uniós ára más húsféleségekhez (a marha- , a sertés- és a baromfihúshoz) képest jelenleg is magas, a lakosság fogyasztása emiatt fokozatosan csökken. Az import növekedése sem várható, mert a nagy exportőrök, Ausztrália és Új-Zéland előnyösebb üzletet köt Távol-Keleten és az USA-ban, mint az uniós országokban. (eu-agrar) Az utóbbi másfél évtized alatt Szlovákia sertésállománya 2,5 millióról 1,1 millióra zsugorodott, s az egykoron önellátó, sőt kivitelre termelő ágazat ma már csak a hazai fogyasztás mintegy kétharmadát állítja elő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A többit behozatalból fedezik a kereskedők. Természetesen a ha- nyadásnak több oka is van. Az állatállomány fokozatos leépülésében szerepe volt az időszaki ármozgásoknak is, amelyek nyomán az esetenként felfutó húskínálatot az árak alakulása határozottan letörte, s így a hústermelés volumene hozzáigazodott a fogyasztói kereslethez és az árakhoz. A statisztikai adatok alapján az ország sertéshústermelése a 2000- ben kimutatott több mint 163 ezer tonnáról 2005-re 109 ezer tonnára, az idei előrejelzések szerint pedig már csak mintegy 100 ezer tonnára csökken. Ugyanakkor, míg az ezredfordulón a sertéshús behozatala alig haladta meg a 13 ezer tonnát, tavaly már 74 ezer tonnát meghaladó mennyiséget külföldi behozatalból dobtak piacra a húsforgalmazók. A statisztikai adatok alapján meglehetősen érdekesen alakul a sertéshús kivitele: 2000-ben még mintegy 20 ezer tonnányi meny- nyiséget ki kellett vinni az országból, hogy a hazai piac feszültségeit kezeim lehessen, a rákövetkező négy évben viszont pár száz tonnás szimbolikus nagyságrendű kivitel jellemezte a hazai ágazatot. A helyzet csak 2005-ben változott, ekkor Kísérletek a ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A keveréktakarmányok (tápok) gazdasági abrakfélékből (kukoricából, búzából, árpából) és koncent- rátumból állnak a koncentrátum fehéijehordozókból és premixek- ből. Az állatok keverékekben jobban kihasználják a takarmányt, mintha az egyes összetevőket kü- lön-külön ennék meg. Keverékekben az egyes tápanyagok és hatóanyagok aránya is jobb, ami az egyik takarmány-összetevőből hiányzik, a másik pótolja. A jó takarmány ismérve, hogy az állat minden fontosabb táplálóanyag-igényét kielégíti, mindig azonos összetételű. Figyelembe kell venni azonban, hogy a táplálóanyagokat és az ásványi anyagokat az állat különböző életkorban, testtömegben, hasznosítási irány szerint más-más csaknem 15 ezer tonnányi mennyiség talált gazdát a külföldi piacokon. S ekkora nagyságrenddel számolnak az előrejelzések az idei esztendőre is. Mint ismeretes, az unió agrár- támogatási rendszere nem támogatja a sertéshús termelését, így a piacon a szabad verseny feltételeinek kellene érvényesülniük. A hazai ágazat és az újonnan belépett országok ágazatai azonban ebben a versenyben eleve hátránnyal indulnak, hiszen a szlovákiai agrár- támogatások szintje még az unió által megengedett támogatási szintet sem éri el. A szlovákiai sertéstenyésztés fokozatos leépülésémennyiségben és arányban igényű Ezért pontosan meg kell határozni, hogy müyen életkorban müyen takarmányt etetünk, müyen adagban, müyen módon (szárazon, nedvesen, étvágy szerint vagy adagolva) és müyen formában (dercé- sen vagy granuláltan). További problémát jelenthet, hogy az új fajták, hibridek növekedésre történő genetikai szelekciója megváltoztatja a takarmányhasznosító képességet is. A takarmány beltartalmi hiányosságai nemcsak abból adódhatnak, hogy valamelyik összetevőt a tápból kihagyják, nem megfelelő mennyiségben vagy egymással nem megfelelő arányban keverve adják, hanem abból is ha bomlás, penészedés miatt ezek a táplálóanyagok tönkremennek. A takarmány könnyen romló anyagokból áll, melyek penészedhetnek, avaben a legnagyobb mértékű csökkenés a termőfölddel nem rendelkező sertéstelepeken történt, ezek ugyanis az uniós támogatási rendszerben nem jogosultak a területalapú támogatásokra, így eleve versenyképtelenekké váltak. Ugyanakkor viszont meglepő, hogy a dánok mégis lehetőséget látnak az itteni termelésben, hiszen hozzávetőleges adatok alapján ma már a hazai termelés mintegy 15 százalékát a külföldi tulajdonú, vagy részesedésű társaságok állítják elő. Annak ellenére, hogy a sertéshús a szlovákiai fogyasztók asztalán még mindig meghatározó, az sodhatnak. Az avasodással az értékes hatóanyagok, elsősorban a vitaminok mennek tönkre. A takarmány ezen túlmenően valamennyi kórokozót is tartalmazhat, melyek a saját életfolyamataikhoz a takarmány táplálóanyagait használják fel vagy azokból káros anyagcsere termékeket képeznek. A felsoroltakból következik, hogy a haszonállatok iparszerű tartási és takarmányozási körülmények közé kerülve kizárólag gyári takarmány fogyasztására kényszerültek. Ekkor elvesztették azt, amit nem tudnak visszaszerezni, ez pedig az emésztőrendszer természetes állapota, (természetes táplálék és bélflóra) és annak egyensúlya, amely az egészséges fejlődés és az eUenáüó- képesség legfőbb alapja. A megfelelő beltartalmú takarmány sem tartalmazza a kívánatos bélflóra baktériumait, sőt arra sem alkalmas, hogy azon tartósan fennmaradjanak domináns tényezőként. Mivel a rendelkezésre áüó teret - műit mindenütt a természetben - valamüyen mikroflóra mindig kitölti, a létrejövő flóra rendkívül esetleges a körülményektől függően. Ez rendszerint tünetmentes állapotban sem a kedvező összetétel (ami negatív hatással van az eüen- áüóképességre és erőnlétre), ugyanakkor igen labilis és bármikor felborulhat megbetegedést okozva. Ezt az állat által még elviselt, de kedvezőtlen bélflórát volt hivatott féken tartani a nutritiv antibiotikumok adagolása. Ennek utóbbi másfél évtized alatt az egy személyre jutó fogyasztás csaknem az egyharmadára, hozzávetőlegesen 30 kg-ra csökkent. A hazai ágazat teljesítményét mutatja, hogy a fogyasztás mintegy 30 százalékát immár a külföldi behozatal fedezi. A hazai termelők elsősorban az áruházi láncok árpolitikájában látják a legnagyobb akadályt. Az ágazat költségszintje miatt egyelőre csak nagyon nehezen tudnak versenyezni az áruházi láncok által diktált feltételekkel, így a hazai pultokon is egyre nagyobb arányban található meg a lengyel, vagy a dán sertéshús, (sz) eredményeként mérhető is volt a hozamok javulása. Ez a megoldás hosszú távon azonban zsákutcába vezetett, napjainkra egyre több antibiotikumot betiltottak a rezisztencia kialakulása, ül. humán egészségügyi okok miatt. A hozamfokozó antibiotikumok felhasználásának korlátozásával minden állatfaj vonatkozásában felgyorsultak azok a kutatások, amelyek e takarmánykiegészítők kiváltására irányulnak. Ez a biztonságos, magas színvonalú termelés miatt szükségszerűnek látszik. A hozamfokozó antibiotikumok fő hatásukat az emésztőtraktusban élő mikroorganizmusok mennyiségének, ül. a bélflóra összetételének megváltoztatása révén fejtik ki. Alternatívaként ezért valamennyi olyan takarmánykiegészítő számításba vehető, melynek használata során nem keletkeznek szermaradványok, a szervezet természetes anyagai, ül. olyan élő szervezetek amelyek természetes körülmények között is megtalálhatók az áüati szervezetben. Elvárás ezen készítményekkel szemben, hogy javítsák a szervezet általános egészségi állapotát, a tápanyagok hasznosulását és ezáltal az áüatok teljesítményét. Ezen feltételeknek napjainkban az élőcsírás probiotikumok kiválóan megfelelnek. Ma már nincs más kézenfekvő választás, mint a pozitív előjelű ráhatás, vagyis a bélflóra támogatása és pótlása életképes, természetes baktériumkultúrákkal. (w-agro) A WTO-egyezmény hatásai a piacokra A világpiac szorításában ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A takarmány alapvetően energetikai és tápanyagutánpótlási feladatokat lát el az állatok számára takarmánykiegészítők kiváltására AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 (Illusztrációs felvételek)
